Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

2 MAGYAR HÍRLAP • 2001. március 1., csütörtök VILÁGHÍRADÓ Ante Jelavic horvát miniállamot hirdetett (MTI) Bosznia-Hercegoviná­ban a Horvát Demokrata Kö­zösség (HDZ) tegnap kinyil­vánította, hogy kivonul a hor­­vát-bosnyák államszövetség­ből. Ante Jelavic, a párt vezető­je a Szarajevótól 40 kilométer­nyire fekvő Busovaca közép­boszniai városban mintegy két­ezer híve előtt kijelentette: a fö­deráció intézményei törvényte­lenek. Jelavic, aki az államel­nökség horvát tagja, hozzáfűz­te: beszéljünk világosan, mától fogva a föderáció horvátok nél­küli bosnyák muzulmán nem­zeti képződmény. „Horvátok ezentúl nem ismerik el a föderá­ció döntéseit” - így Jelavic. Szlovák blokádok a magyar határon (MTI) A szlovák szakszerveze­tek péntekre tervezett határ­blokádja a Magyarország és Szlovákia közti átkelők közül a Parassapuszta-Ipolyság (Sahy) és Komárom-Révkomárom (Komárno) közti határátkelő­ket érinti majd - értesült szer­dán nem hivatalos forrásból az MTI pozsonyi tudósítója. A szlovákiai vasasszakszervezet kedden jelentette be, hogy az országos béremelési követelé­seinek alátámasztására pénte­ken Szlovákia határátkelőhe­lyei közül pénteken 9.00 és 13.00 óra közül ötöt eltorlaszol. „Aszimmetrikus” lépésekkel fenyeget Moszkva (MTI) Az orosz vezérkar szer­dán megerősítette: Moszkva aszimmetrikus lépésekkel vá­laszolhat egy olyan washingto­ni döntésre, amellyel az Egye­sült Államok felmondja a ra­kétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött ABM-szerződést, s ilyen eset­ben akár felül is vizsgálhatja a közepes és rövidebb hatótávol­ságú rakétákról kötött kétol­dalú megállapodást, illetve a START-1 és START-2 szer­ződésekben vállalt kötelezett­ségeit. Romániában az emberjogi helyzet változatlan (MH) Romániában 2000-ben nem sok változás történt az em­beri jogok tekintetében - ez de­rül ki az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának éves je­lentéséből. Ez pozitív tényként könyveli el a Zsil-völgyi bányá­szokat Bukarestbe Mirron Coz­­ma elítélését, ami azt jelzi, hogy Romániában az igazságszolgál­tatás függetlenül működhet, bár még mindig nyomást gya­korolnak rá. A dokumentum ugyanakkor Corneliu Vadim Tudor (képünkön) büntetlen­ségét használja fel a politikai jo­gok tiszteletben tartásának bi­zonyítására. Igaz, aggodalom­mal állapítja meg, hogy a román parlamentben nagy teret nyert „a szélsőséges és idegengyűlö­lő” Nagy-Románia Párt. Fotó: Reuters­­ Radu Sigheti Magyar Hírlap KÖZÉLETI NAPILAP Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 3034738, fax: 303-4744, internet: www.observer.hu Főszerkesztő: Kocsi Ilona • Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán • Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton • Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Hajnal László mb., Kriván Bence mb. (gazdaság) • Művészeti vezető: Lovasi Eszter • Kiadja: Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., • Telefon: 470-1100 • Vezérigazgató: Christoph Tonini • Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin • Terjesztési igazgatóság: Bobák Márta (előfizetés) • Telefon: 470-1205 • Paulik Zsuzsa (árus csoport) • Gyártási igazgató: Végh Petra • PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 • Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János • Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 • Kiadóhivatal: 1141 Budapest, Szugló u. 83-85. • Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu • Hirdetésfelvétel, telefon/fax: 470-1150-től 78-ig • Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 • Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 • Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. • Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Rt. • Felelős vezető: Lendvai Lászlóné • HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 • A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! Előfizethető a Magyar Hírlap terjesztési osztályán, telefon: 470-1205, fax: 470-1204, e-mail: elof@mhirlap.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap­előfizetési Irodánál (Budapest VIII., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, e-mail: batthyany@kultur-press.hu LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI ______________Kiadónál történő előfizetés Postai Magánszemélyeknek Közületeknek előfizetés 1 hónap­­ - 1500 Ft negyedév 4000 Ft 4500 Ft 4500 Ft fél év 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft 1 év 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft KÜLFÖLD Bush radikális adócsökkentést akar A tévénézők jól fogadták a kongresszus előtt először szereplő elnököt George Bush amerikai elnök kedd este a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében meg­erősítette: arra törekszik, hogy a növekvő költségvetési többlet egy részéből összesen 1,6 billió dollá­ros adóteher-enyhítést valósítsa­nak meg, tíz év leforgása alatt. A gyors közvélemény-kutatások szerint a tévénézők pozitívan fo­gadták a „szűzbeszédet”. A republikánus kormányzat számításai szerint ugyanezen idő­szak során mintegy 5,6 billió dol­lár költségvetési többlet felhal­mozódásával lehet számolni. Bush azt hangoztatta, hogy az adócsökkentésre sürgősen szük­ség van a lelassult gazdasági nö­vekedés ismételt fellendítése ér­dekében. A demokrata törvény­hozók azonban, akik - a Bush-be­­széd tartalmának előzetes isme­retében - rögtön az elnök szavai­nak elhangzása után megfogal­mazták a maguk ellenvélemé­nyét, azt mondták, hogy Bush számadatai „nem hozzák ki a he­lyes eredményt”. A demokraták szerint ugyanis bizonyos burkolt költségek miatt - így például azért, mert a demokrata indít­ványnál kisebb szövetségi adós­ságcsökkentés folytán nagyobb kamatteher keletkezik - a Bush által emlegetett 1,6 billió dollá­ros adóteher-enyhítés valójában több mint 2 billióba kerül. Az adminisztráció költségve­tési javaslatát hivatalosan tegnap terjesztette elő az elnök. Kedd es­ti beszédében - amely nagyjából az unió helyzetéről szóló, évente szokásos elnöki beszédek esedé­kességekor hangzott el, de Bush újonc volta miatt nem minősíthe­tő az ország állapotáról szóló hi­vatalos elnöki számadásnak - ki­tért arra, hogy a már említett tíz­éves intervallumra tervezve 2 bil­lió dollárral lehet csökkenteni a szövetségi államadósság szintjét, miközben növelhető az oktatás­ra, a tudományos kutatásra, az idősek egészségügyi ellátására és egyéb szociális célokra fordított összeg is. George Bush 1 billió dolláros különalapot akar képezni, ami­ből szükséghelyzet esetén akár a védelmi kiadásokat, akár a far­merek támogatását emelni lehet­ne. Bush a beszédben kifejtette a már a választási kampány során is hangoztatott jelszónak, az „együtt érző konzervativizmus­nak” a tartalmát. Ennek lényege, hogy egyfelől a kormányzatnak bizonyos programokban tevé­keny szerepet kell játszania, és nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalom egészét szolgáló feladatokat, másfelől viszont a „túl sok kormányzat”, a túlzott állami szerepvállalás hátrányo­san hat a kezdeményezőkészség­re, a munkakedvre, az egyéni jótékonykodási hajlandóságra, illetve a magángazdaság fejlő­désére. Ami a költségvetésen kívül eső kérdéseket illeti, Bush egyebek közt bejelentette: kezdeményezi annak a rendészeti hatósági gyakorlatnak a megszüntetését, amelynek jegyében az embereket bőrszínük szerint eleve különbö­ző csoportokba sorolják, és eltérő elbánásban részesítik őket a bűn­üldözési tevékenység során. Ez az elnöki kezdeményezés nyil­vánvaló kéznyújtási kísérlet a fe­keték felé, akik kilencven száza­lékban Al Gore demokrata jelölt­re szavaztak a tavaly novemberi elnökválasztáson. A beszédet az amerikaiak többsége pozitívan fogadta. Akik látták a tévéközvetítést, azok 62 százaléka úgy vélte, Bush költ­ségvetési tervei illeszkednek sze­mélyes elvárásaikhoz. A beszéd előtt csak 47 százalék vélekedett ugyanígy. MTI/Reuters Bush országos körúton népszerűsíti terveit. A védőszemüveget egy pennsylvaniai kisüzemben vette fel Fotó: Reuters­­ Larry Downing Milosevic még tíz napig maradhat Szabadlábon? A belgrádi ügyészség vezetője tegnap rendőrségi nyomozást rendelt el Slobodan Milosevic el­len. Ez az első olyan hivatalos jogi lépés, amely elvezethet a volt jugoszláv államfő letartóztatásá­hoz. Albán szélsőségesek össze­ütközést akartak kiprovokálni Dél-Szerbiában. MH-Újvidék / 1. Garai Béla Az albán szakadárok tegnap két ízben is aknavetőkkel lőtték a szerb állásokat a Vranje feletti Sveti Ilija magaslaton, ahonnan - mint a belgrádi rádió jelentette - viszonozták a támadást. A Buja­­novac melletti Lucane falunál egy szerb rendőr aknarobbanás követ­keztében megsebesült. Az inci­denseket Belgrádban azzal ma­gyarázzák, hogy az albán gerillák összetűzést akartak kiprovokálni a NATO küldöttségének az ütköző­zónában tervezett látogatása előtt. Szerb részről az új kormány diplo­máciai sikereként könyvelik el azt a NATO-állásfoglalást, hogy „bi­zonyos feltételek” mellett a szerb biztonsági erők visszatérhetnek a Koszovót és Szerbiát elválasztó üt­közőövezetbe, és maga a zóna is le­szűkíthető. Vladimir Lazarevic tá­bornok, a harmadik hadtest pa­rancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a hadsereg máris kész az új feladat­ra, és reményét fejezte ki, hogy ha­marosan Koszovóba is visszatér­het a katonaság és a rendőrség. A szerbiai közvéleményt azon­ban elsősorban a letartóztatott tit­kosszolgálati főnök, Rade Marko­vic esete foglalkoztatja. Zarko Ko­­rac miniszterelnök-helyettes sze­rint Milosevic legbefolyásosabb munkatársának a kihallgatása a végéhez közeledik, és máris bebi­zonyosodott, hogy Markovicnak köze volt az elmúlt években tör­tént politikai gyilkosságokhoz. Az állambiztonság­ volt vezetőjének letartóztatásának hírére a bukott rezsim több vezető embere meg­próbált átszökni a Boszniai Szerb Köztársaságba, és néhánynak ez sikerült is, állítja Zarko Korac. Közben az exelnök ügyében is gyors ütemben folyik a vizsgálat, mégpedig három síkon: a belügy, az ügyészség és a pénzügyi rend­őrség is gyűjti a visszaélésekről szóló adatokat. Amint befejező­dik a munka, vádat emelnek elle­ne. DOS-körökből kiszivárgott, hogy a volt elnök letartóztatásá­nak végső határideje március ti­zedike. Állítólag nemcsak gazda­sági, hanem sokkal komolyabb vétségek miatt is felelősségre fog­ják vonni. Vuk Draskovic - akit a volt rezsim többször is megpró­bált eltenni láb alól - azt mondja, hogy nevetséges lenne, ha Milose­vic ellen csupán gazdasági vissza­élések miatt emelnének vádat, amikor ő volt „az állami terroriz­mus megtestesítője”. A belgrádi körzeti ügyészség közleményben hozta nyilvános­ságra: adatgyűjtésre kérte a szerb belügyminisztériumot, hogy kide­rüljön, igazak-e a Milosevic egyik állítólagos pénzügyi visszaélésé­vel kapcsolatos sajtójelentések. A beszámolók azt állították, hogy Milosevic tavaly szeptember 21-e és november 2-a között (vagyis a jugoszláv elnökválasztást három nappal megelőző és a hatalomból való távozását csaknem egy hó­nappal követő időpontok között) 173 kilogramm aranyat juttatott - adott­­ el Svájcba, s ellenértékét svájci és görögországi vállalatok számlájára utalták át. Bernben szerdán megerősítették, hogy szeptember vége és november eleje között 173 kilogramm ara­nyat szállítottak a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaságból Svájcba, és az ügyet éppen most vizsgálják. HATTER Merész előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re elérheti a 9,3 milliárdot - de enyhébb jóslatok szerint valamivel 8 mil­liárd alatt marad. Az úgyneve­zett fejlett ipari államok lakosai­nak száma a jelenlegi 20 százalé­kos arányról 12 százalékra csök­kenhet - miközben a fejlődő világ népessége elérheti addigra a 8,2 milliárdot. Magyarország népessége a következő ötven évben akár negyedével is csök­kenhet. Ezeket az adatokat teg­nap hozta nyilvánosságra az ENSZ Népesedési Osztálya (U. N. Population Divison) a né­pesség alakulásáról szóló előre­jelzésében (World Population Prospects). Az interneten is hozzáfér­hető jelentésből kiderül, hogy a fejlett világban, ahol jelenleg 1,2 milliárd ember él, fél évszázad alatt sem nő a lakosság száma, sőt, inkább csökkenhet, mert a születések száma nem nő. Ezzel szemben például Afri­kában (Dél-Afrika kivételével) - a pusztító AIDS ellenére is - stabilan növekszik majd a né­pesség. 2050-re a fejlődő világ­ban jelenleg élő 4,9 milliárdos lakosság 8,2 milliárdra növe­kedhet, a földgolyó népességé­nek 88 százaléka lesz. Minthogy az ipari államok­ban a születések száma nem kompenzálja majd - még a meg­növekedő élettartam ellenére sem - a munkaképes népessé­get, Európában munkaerőhiány keletkezhet. Ez a probléma az Egyesült Államokat a beván­dorlás miatt csekély mértékben érintheti. Olaszország és Magyarország népessége az ENSZ népesség­kutatói szerint az elkövetkező ötven évben a negyedével, Né­metország és Japán lakossága pedig 14-14 százalékkal csök­ken. Oroszország, Grúzia és Ukrajna 28 és 40 százalék kö­zötti lélekszám-visszaeséssel számolhat. Mindez azonban ter­mészetesen becslés - az eddigi trendek kivetítése. „Várakozó állásponton va­gyunk, mert a mostani ENSZ- becslés is a ’90-es népszámlálási adatokból indult ki” - közölte az MH érdeklődésére Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója. „A nyolcvanas-kilencvenes évek­ben a magyarországi népesség stabil volt, a rendszerváltás után azonban az ország nyitottabbá vált és nem lehet tudni, hányan vagyunk, hányan telepedtek le Magyarországon. Várjuk a mos­tani népszámlálási adatokat és feltehetően az ebből kiinduló becslés pontosabb lesz” - közöl­te Spéder. A népesség rendkívül gyors növekedését várják 48 úgyneve­zett fejlődő országban, a lakos­ság száma akár megháromszo­rozódhat. A leggyorsabb növe­kedés Indiában, Kínában, Pa­kisztánban, Bangladesben, Ni­gériában és Indonéziában vár­ható. Gyorsan növekszik a lé­­lekszám Etiópiában, a demok­ratikus Kongóban, Iránban és az Egyesült Államokban is. Az élettartam emelkedése miatt a 60 évesek, vagy e fölöttiek száma a jelenlegi 606 millióról 2 milliárdra, a 80 évesek vagy e fö­löttiek jelenlegi 69 milliós létszá­ma 379 millióra ugorhat 2050-re. A népesség elöregedése fő­leg az ipari nemzetekben lesz látványos: ott a 60 vagy ennél idősebbek részarány a jelenlegi 20-ról 33 százalékra emelkedik. A gazdag országok népessége ötven év alatt csökken, de az Egyesült Államokba évente beáramló 1,1 millió bevándorló ezt a hatás jelentősen gyengíti. Az ENSZ jelentés előrejelzé­se szerint a várható élettartam 2050-re a fejlődő világban is eléri a 75, a fejlett országokban a 82 évet. (Az előbbi országok­ban ez a szám ma 63, a fejlett or­szágokban 75 év.) Kofi Annan, az ENSZ főtit­kára 1999 októberében szemé­lyesen üdvözölte a világ - jelké­pesen - 6 milliárdodik polgárát Szarajevóban. Azóta a glóbusz népessége legalább 100 millió­val növekedett. Fodor György Bilkei Gorzó Borbála Kilencmilliárdan leszünk 2050-ben A szakértők szerint valódi a Kucsma-szalag A Nemzetközi Sajtó Intézet által elvégeztetett vizsgálatok szerint „rendkívül kicsi” a lehetősége an­nak, hogy a Mikola Melnicsenko tartalékos biztonsági tiszt által az ukrán elnöki hivatalban készített hangfelvételek hamisítványok. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy Leonyid Kucsma elnöknek való­színűleg köze van Georgij Gon­­gadze újságíró halálához. Olekszandr Moroz, az ellenzé­ki szocialista párt elnöke novem­berben tette közzé a felvételeket, amelyekről Mikola Melnicsenko azt állította, hogy az elnöki hivatal díványa alá rejtett digitális dikta­fonnal készítette. Moroz állítása szerint a hangfelvétel Leonyid Kucsma elnök és más magas állá­sú személyek beszélgetéseit tar­talmazza és bizonyítékul szolgál - egyebek között - arra, hogy az államfő adott utasítást Georgij Gongadze ellenzéki újságíró „el­távolítására”. Az internetes szer­kesztő, az államfő és a kormány éles kritikusának lefejezett holt­testét egy Kijev közeli erdőben ta­lálták meg. Johann Fritz, a bécsi székhelyű intézet igazgatója az eltűnt Gon­gadze ügyében nyomozó parla­menti vizsgálóbizottsághoz inté­zett levelében rámutat: a felvéte­lek összevágásának, illetve hami­sításának a lehetősége rendkívül kicsi, mivel a digitális felvételek magas szakmai színvonalon ké­szültek. Az intézet egy nemzet­közileg elismert, törvényszéki könyvvizsgálás és elektronikus bizonyítékok területén szakértői vizsgálatokat végző céggel végez­tette el a vizsgálatot. A levél sze­rint a felvételeket digitális felve­vőberendezéssel készítették. MTI

Next