Magyar Hírlap, 2001. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-02 / 77. szám

2 MAGYAR HÍRLAP • 2001. április 2., hétfő KÜLFÖLD VILÁGHÍRADÓ Kínai-amerikai incidens (MTI/Reuters) A kínai tenger­part közelében összeütközött egy amerikai felderítő repülő­gép 24 fővel a fedélzeten és egy kínai vadászgép. Az amerikai repülőgép kényszerleszállást hajtott végre Kínában, de senki sem sérült meg, a kínai viszont valószínűleg lezuhant. Ameri­ka diplomáciai úton azonnal kérte, hogy bánjanak jól a sze­mélyzettel, javítsák meg a gé­pet, és engedélyezzék távo­zását. Kurd menekültek (Reuters) Megfeneklett egy menekülteket szállító bárka Athéntől nem messze, a fedél­zetén lévő 250, főleg kurd nem­zetiségű menekültekkel. A ha­lászbárka háromtagú, török nemzetiségű személyzetét őri­zetbe vették, a menekülteket ideiglenes szálláson helyezték el. Gyermekjogi konferencia (MTI) A Magyarországi Gyer­mekbarátok Mozgalma külügyi titkárát, Hanti Pétert válasz­tották meg a közép-kelet-euró­­pai területért felelős alelnöknek a Szocialista Nevelési Inter­­nacionálé hét végi svédországi kongresszusán Malmőben, melynek jelmondata „Teljes körű oktatás - remény minden gyermeknek” volt. Halasztás a járvány miatt (BBC) Egyre valószínűbb, hogy a május 3-ai általános válasz­tások elhalasztása mellett dönt Tony Blair brit kormányfő a száj- és körömfájás járvány miatt. A sajtóhíreket még nem erősítették meg, a kormányfő azonban ma várhatóan bejelenti döntését. Még soha nem került sor a választások elhalasztására az Egyesült Királyságban „nem­zeti katasztrófahelyzet" követ­keztében. A dalai láma Tajvanon (MTI) Tíznapos látogatást kezdett szombaton Tajvanon a Dalai Láma. A pekingi hatósá­gok élesen bírálták a látoga­tást, azzal vádolva az emigrá­cióban élő vallási vezetőt, hogy támogatást kíván szerezni Ti­bet függetlenségéhez, és Taj­vant is rábírná, hogy szakítson Kínával. A béke Nobel-díjas Dalai Láma vasárnapi előadá­sára a szervezők szerint tizen­­négyezren váltottak jegyet. Akadozó konszenzus (MH-Bukarest) Románia NA­­TO-integrációjával az ország majdnem minden politikai ereje egyetért, szombaton Snagovon mégsem sikerült aláírni a kon­szenzust rögzítő, Ion Iliescu ál­lamfő által kezdeményezett do­kumentumot, amely az integrá­ciót kívánja elősegíteni. Iliescu hangsúlyozta: országa „nem bi­zonyos fenyegetésektől tartva” kívánna a NATO tagja lenni, bár léteznek ilyen fenyegetések. Fotó: Reuters Magyar Hírlap KÖZÉLETI NAPILAP Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« , OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., teletop: 3034738, fax: 303­4744, internet: www.observer.hu Főszerkesztő: Kocsi Ilona • Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán • Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szluka Márton • Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szerdahelyi Csaba (belpolitika), Szigeti Tamás (fotó), Újvári Miklós (külpolitika), Hajnal László mb.; Kriván Bence mb. (gazdaság) • Művészeti vezető: Lovasi Eszter • Kiadja: Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. • Telefon: 470-1100 • Vezérigazgató: Christoph Tonini • Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin • Terjesztési igazgató: Paulik Zsuzsa • Gyártási igazgató: Végh Petra • PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János • Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád • Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 • Kiadóhivatal: 1141 Budapest, Szugló u. 83-85.* Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu • Hirdetésfelvétel, telefon/fax: 470-1150-től 78-ig • Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 • Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 • Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. • Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Rt. • Felelős vezető: Lendvai Lászlóné • HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 • A hirdetések tartalmáért a lap nem vál­lal felelősséget! Előfizethető a Magyar Hírlap terjesztési osztályán, telefon: 460-2574, fax: 460-2501, e-mail: dioszegi@ringier.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest VIII., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidék ü. .­ken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1 -201­­8891, e-mail: batthyany@kultur­ press.hu ^ IVUlgICF LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI ________________Kiadónál történő előfizetés Postai Magánszemélyeknek Közületeknek előfizetés 1 hónap - - 1500 Ft negyedév 4000 Ft 4500 Ft 4500 Ft fél év 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft 1 év 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Ma tárgyal Mubarak Washingtonban Saron elutasította az újabb béketervet Ariel Saron izraeli kormányfő el­vetette azt az egyiptomi-jordániai béketervet, amelynek célja az iz­raeli-palesztin erőszakos cselek­mények csökkentése és a béketár­gyalások újrakezdése. A földnapi összetűzések áldozatainak száma időközben hatra emelkedett. MH-hírösszefoglaló Az izraeli rádiónak a kormányfői iroda befolyásos forrásait idéző vasárnapi jelentése szerint a pa­lesztinok közvetítésével átadott ja­vaslat kilátásba helyezi az együtt­működést a biztonsági kérdések­ben, az izraeli csapatok visszavo­nását a Jordán folyó nyugati part­járól és a tárgyalások újrakezdését a végleges rendezés érdekében. Saron azonban úgy véli: a béketerv csupán kísérlet arra, hogy Izraelt a bírálatok össztűzével kényszerít­sék a tárgyalóasztalhoz. A kor­mányfői iroda megismételte a mi­niszterelnöknek azt a korábbi kö­vetelését, hogy a tárgyalások felvé­tele előtt véget kell vetni az erő­szakos cselekményeknek. Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök felszólította az új amerikai kormányzatot, hogy lépjen fel ak­tívan az izraeli-palesztin viszály mérséklése érdekében. Mubarak ma hivatalos látogatást kezd Wa­shingtonban, és találkozik George Bush elnökkel. A Newsweek című hetilapnak adott interjújában re­ményét fejezte ki, hogy az új kor­mányzat talán azért nem lép fel ha­tározottabban, mert esetleg nincs kialakult képe arról, mi megy vég­be a Közel-Keleten. Szerinte az Egyesült Államoknak cselekednie kell annak érdekében, hogy csök­kenjen a távolság a palesztinok és az izraeliek között. Az erőszakot az egyiptomi elnök véleménye sze­rint Jasszer Arafat, a palesztinok vezetője sem tudja teljesen megfé­kezni, mert ellenőrzése nem terjed ki a teljes palesztin területre. Jasszer Arafat palesztin elnök gázai házának bombázását java­solta Rehavam Zívi izraeli idegen­­forgalmi miniszter, a Nemzeti Egység nevű szélsőjobboldali párt vezetője, a legújabb palesztin me­rényletekre válaszul. Az AFP je­lentése szerint a palesztin vezető lakhelye némileg megrongálódott a múlt héten, amikor az izraeli lé­gierő testőrségének negyedeit tá­madta a gázai övezetben. A ciszjordániai Hebronban időközben zsidó telepesek elte­mették Salevet Past, azt a tíz hóna­pos csecsemőt, akit palesztin orv­lövész gyilkolt meg a múlt héten. A temetés újra felkorbácsolta az indulatokat, és kisebb összetűzé­sekre is sor került. A telepesek til­takozásukat fejezték ki amiatt, hogy az izraeli hadsereg nem von­ta ellenőrzése alá azt a magaslatot, ahonnan a gyilkos lövést leadták. Egy palesztin fiatalember Ciszjordániában belehalt sérülé­seibe, amelyet a pénteki összetű­zések során Rámalláhban szen­vedett el. Vasárnap a zsidó telepesek dobáltak köveket a palesztinokra a meggyilkolt csecsemő temetésén Hebronban Fotó: Reuters - «einhard Krause Harmincnapos vizsgálati fogságba helyezték a volt jugoszláv elnököt - Hága követeli Milosevic kiadását Egyelőre csak korrupció a vád Slobodan Milosevic önként felad­ta magát a belgrádi rendőrségen, miután meggyőzték, hogy nem ad­ják ki a hágai nemzetközi bíróság­nak. A harmincnapos vizsgálati fogságba helyezett exelnököt egy­előre csak hatalommal való visz­­szaéléssel terhelik. MH-Újvidék / 1. Garai Béla Vasárnap hajnalban erőszak­­mentesen ért véget a dedinjei dráma: az egész éjszakai rábeszé­lés után Milosevic saját kocsiján érkezett­­ védője, Tom­a Fila is­mert belgrádi ügyvéd társaságá­ban­­ a belgrádi központi fogház­ba. Elkísérte őket Cedomir Jova­­novic, a DOS parlamenti frakció­elnöke is, aki a főszerepet játszot­ta a közvetítésben. Jovanovicnak sikerült meggyőznie a volt elnö­köt arról, hogy tisztességes perre számíthat, és hogy (egyelőre) nem fenyegeti a hágai kiadatás. Toma Fila a belgrádi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy vé­dence nyugodtan fogadta a fejle­ményeket, és bízik a felmentés­ben. Egyelőre csak hatalommal való visszaélés címén indul eljá­rás ellene, és nincs szó „a hatalom megtartása és anyagi haszonszer­zés miatti társulásról”, mint ko­rábban emlegették. (A jugoszláv büntetőtörvénykönyv ilyen ese­tekre 5-15 évig terjedő szabad­ságvesztést irányoz elő.) Délután megkezdődött az első kihallga­tás, és a vizsgálóbíró ennek alap­ján dönt arról, hogy elrendeli-e az előzetes letartóztatást. A Szer­biai Szocialista Párt szóvivője ki­fejezte reményét, hogy elnökük szabad­lábról védekezhet. A szo­cialisták meg vannak győződve róla, hogy elnökük ártatlan. Vladan Batic szerb igazság­ügy-miniszter sajtóértekezletén igyekezett eloszlatni azt a gyanút, hogy az új hatalom megtorlásáról lenne szó: szerinte ez „közön­séges bűnvádi eljárás”, és nincs semmi köze sem a hágai vádak­hoz, sem az amerikai ultimátum­hoz. A Hágának való kiadatásról csak akkor lehet szó, ha elkészül az erre vonatkozó jogszabály, mondta. Az igazságügy-miniszter szerint a vádat valószínűleg kibő­vítik a szombat éjszakai lövöldö­zés miatt, amikor az elnöki rezi­denciából leadott lövések két rendőrt és egy fotós megsebesí­tettek. Emiatt fegyveres lázadás címén is vádat emelhetnek. Köz­ben folyik a dedinjei elnöki villa átkutatása is, mert alapos a gya­nú, hogy ott fegyvert és robbanó­anyagot halmoztak fel. A döntő fordulat Batic szerint akkor állt elő, amikor a szövetsé­gi és a szerbiai köztársasági veze­tőség szombaton megtartott ta­nácskozásán teljes egyetértésre jutottak Milosevic letartóztatá­sának kérdésében. A volt elnök hívei addig abban bíztak, hogy megoszlás támad az államve­zetésben. Belgrádban ugyanis olyan hírek keringtek, hogy a ve­zérkar ellenzi a letartóztatást, és állítólag Kostunica elnök is osztja álláspontjukat. Milosevic őrizetbe vétele sehol sem váltott ki tiltakozást vagy nyugtalanságot. A demokratikus pártok mindegyike üdvözölte a történteket. A nacionalista vezér iránt mindig is ellenszenvvel vi­seltető kisebbségiek körében pe­dig az esemény valóságos meg­könnyebbülést váltott ki. A volt elnök hozzátartozói, fe­lesége, Mirjana Markovic és leá­nya, Dusan Mihajlovic belügymi­niszter arról számolt be, hogy Mi­losevic azzal fenyegetőzött, hogy megöli feleségét és leányát, majd magával is végez. Marija, akit ko­rábban idegösszeomlással kezel­tek, most is igen nehezen viselte a fejleményeket. Amikor apja va­sárnap hajnalban beszállt a kocsi­ba, hogy elinduljon a rendőrség­re, megpróbálta őt lebeszélni szándékáról. Miután a kocsi elin­dult, revolveréből öt lövést adott le a levegőbe. • • Ötvenezer magyar menekült el Kasza József a letartóztatás politikai jelentőségéről Hogyan kommentálja Milosevic letartóztatását? - kérdeztük Kasza Józseftől, a szerbiai kormány alelnökétől. -Tulajdonképpen nincs mit kommentálnom, mi­vel magam is részt vettem az eseményekben, ponto­sabban a döntés előkészítésében Végső ideje volt! - Mit jelent ez az esemény a vajdasági magya­rok számára? - Hogy nekünk mit fog hozni, azt természetesen még nem tudhatjuk, de hogy tizenkét év sanyargatás­nak ez kellett a végeredménye legyen, az egy percig sem vitás. - Mennyi az igazság abban az állításban, hogy az őrizetbe vé­tel kapcsán ellentétek merültek fel a kormány és a hadvezetés között?­­ Tényleg volt feszültség, de hogy e mögött mennyi volt a szándék és mennyire játszott közre a hanyagság, ezt nehéz megítélni. A letartóztatás két­ségkí­vül sokkal zökkenőmentesebben ment volna, ha a hadsereg teljesíti a rábízott feladatot, vagy leg­alábbis úgy végzi azt el, ahogyan a jogszabályok a­zt előírják. Mivel ők ezt nem tették, hanem az elnöki rezidencia kulcsait átadták Milosevic privát gárdája parancsnokának, Sinisa Vucinicnak, egyértelmű, hogy szabálysértés történt. Hogy ez kinek az utasí­­tásá­ra történt, vagy kinek a mulasztása miatt, azt hadd ne mond­­jam ki! - Mennyire komolyak az ellentétek Kostunica elnök és Zoran Djindjic miniszterelnök között? - Mint az országos vezetőség szombati tanácsko­zásán kiderült, kritikus pillanatokban mindkét fél teljesen egyöntetűen ítéli meg a dolgokat. - Alelnök úr, ön szerint hány ezer vajdasági ma­gyar távozott szülőföldjéről Milosevic miatt? - Legalább ötvenezer. .. Garai Béla AZ MH BEMUTATJA Slobodan Milosevic Nagy-Szerbia megteremtőjeként szeretett volna bevonulni a történelembe, ám végül is vádlottként kell felelnie büntetőtörvénykönyvbe ütköző cse­lekedeteiért, később talán az emberiség ellen el­követett bűntettekért is a hágai nemzetközi bíró­ság előtt. Négy háborút robbantott ki évtizednyi elnökösködése alatt, amelyekben százezrek lelték halálukat, még ennél is többen váltak földönfu­tóvá. Országa gazdasága romokban hever, az élet­­színvonal afrikai szintre süllyedt. Hatalma meg­szilárdításában ütőkártyaként a nacionalizmust és az idegengyűlöletet játszotta ki, és a szerbséget si­került is szembefordítani szomszédaival, a ki­sebbségekkel és az egész világgal. Uralma alatt legalább harmincezer magyar hagyta el a Vajda­ságot, a behívóparancs és az ellenséges légkör, nemkülönben a háborúk előidézte gazdasági nyomor elől menekülve. A legfelelősebbnek mondható a korábbi dél­szláv államszövetség szétzúzásáért. Amikor 1988 októberében az általa Újvidékre irányított nacio­nalista csőcselék az úgynevezett joghurtforrada­lom által megdöntötte a tartomány vezetőségét, ezzel egy visszafordíthatatlan folyamatot indított el. A szerbek a háborúzáshoz sokkal jobban érte­nek, mint a munkához, hangoztatta, és hamarosan be is váltotta fenyegetését. 1991-ben Szlovéniá­ban robbant ki a háború, miután a ljubljanai veze­tőség elutasította Milosevic diktátumát. Ugyanaz év májusában a horvátországi „veszélyeztetett szerbek” megsegítésére vetette be a Jugoszláv Néphadsereget és a bűnözők vezette szabadcsa­patokat, és leromboltatta Vukovárt. Nem sokkal később Boszniában is megkezdődött az etnikai tisztogatás kísérte „felszabadítás”. 1995-ben a boszniai szerbek állásainak a NATO-légierő által történt bombázása után a daytoni békekonferen­cián a Nyugat nagylelkűen rehabilitálta őt, és a balkáni béke „fontos tényezőjévé" léptette elő, ám nem sokáig tetszeleghetett ebben a szerepben. 1999-ben példátlan kegyetlenséggel törte le az elégedetlen koszovói albánok megmozdulását. Az időközben megalakult hágai ENSZ-törvény­­szék az itt elkövetett háborús bűnökért vádat emelt, és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. Határtalan elbizakodottságában tavaly ősszel közvetlen elnökválasztásokon igyekezett újabb öt­éves megbízatáshoz jutni, az addigra óriásira duz­zadt elégedetlenség azonban elsöpörte rendszerét. Pályája csúcsán milliók ünnepelték nemzeti hős­ként, letartóztatásakor viszont óriási kiábrándulást okozott számára, hogy nem gyűlt össze legalább százezer tiltakozó, ahogyan remélte. A hatvanéves bukott diktátor mellett már csak legelszántabb hí­veinek maroknyi csoportja áll ki. JGB

Next