Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-15 / 190. szám

4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. augusztus 15., szerda BELFÖLD Az MSZP és az SZDSZ őszre ígér eredményt Képviselői jogosítványokkal bírnak a részbizottságok Az ellenzéki MSZP és SZDSZ ál­tal hétfőn megalakított „rész-vizs­­gálóbizottságok” nem rendelkez­nek parlamenti testületi jogkörrel, csak a tagok képviselői jogosítvá­nyaival élhetnek - jelentette ki la­punknak a két bizottsági elnök, Keller László (MSZP) és Bauer Tamás (SZDSZ). Keller azt a tes­tületet irányítja, amelyik a minisz­terelnök felelősségét vizsgálja Sza­badi Béla volt államtitkár ügyében, a Bauer vezette bizottság pedig az Orbán-bányák állami megrendelé­seinek körülményeit firtatja. Keller László (MSZP) lapunk­nak elmondta: az ellenzéki testü­letek semmiképp sem tekinthe­tők vizsgálóbizottságoknak, in­kább tényfeltáró munkacsopor­toknak. Azért tartották szüksé­gesnek létrehozni ezeket, mivel többek között azt szeretnék tisz­tázni, hogyan folytathatott agrár­minisztériumi államtitkárként az előzetesben lévő Szabadi Béla csaknem 3 évig olyan tevékenysé­get, amely büntetőeljárás alap­jául szolgált. A képviselői jogosítványok alapján a bizottságok tagjai kér­déseket intézhetnek a kormány tagjaihoz, betekinthetnek köz­érdekű iratokba, és megbeszé­lést kezdeményezhetnek azok­kal, akiktől felvilágosítást remél­nek - nyilatkozta a frakcióveze­tő-helyettes. A Keller vezette bi­zottság a jövő héten tartja alaku­ló ülését, amelyen a tagok hatá­roznak az ülésezési és működési rendről. A bizottsági ülések min­dig nyilvánosak lesznek - emelte ki Keller. A vizsgálatok várha­tóan az ősz folyamán véget érnek, a bizottság a jelentését november elején önálló indítvány formájá­ban kívánja benyújtani a parla­mentnek - szögezte le a politikus. Az állami szervek kötelesek segíteni a képviselői munkát, s minden tájékoztatást megadni - fogalmazott Bauer Tamás. A tényfeltáró munkacsoportok azért sem tekinthetők vizsgálóbi­zottságoknak, mivel ez utóbbiak előtt felkérésre minden magyar állampolgár köteles megjelenni, a most megalakult testületek előtt viszont nem - jelentette ki a honatya. A Bauer vezette bizott­ság is a jövő héten ül össze, s ősz­re tervezi összeállítani jelentését. Mivel nem először fordulna elő, hogy a kormánypártok nem tűzik napirendre az ellenzéki kezde­ményezéseket, ezért a bizottság jelentése mindenképpen nyilvá­nos lesz, hogy parlamenti tárgya­lás nélkül is megismerje a közvé­lemény a tényfeltárás eredmé­nyét - tette hozzá Bauer. VG Baja Ferenc tevékenységét vizsgálná Molnár Róbert A Baja Ferenc vezette környezet­védelmi tárca tevékenységét vizs­gálná Molnár Róbert. A függet­len képviselő a Központi Környe­zetvédelmi Alap (KKA)1994 és ’98 közötti gazdálkodásának, a Környezetvédelmi Minisztérium reklám- és egyéb szerződéseinek­­átvilágítására hivatott bizottság összehívását javasolja. Az előter­jesztés szerint a testület feladata lenne annak megállapítása, hogy az 1994 és ’98 közötti időszakban az alapnál a pályázati pénzek elosztása jogszabályszerű volt-e, kaptak-e esetleg olyanok támo­gatást, akik a benyújtott pályáza­taik alapján arra nem voltak jogo­sultak, illetve történt-e a négy­éves ciklus alatt a tárca és az alap bármely vezetője részéről visz­­szaélés vagy szabálysértés. Az indoklásban Molnár Ró­bert kitér arra, hogy e javaslathoz hasonló indítványt 1999 januárjá­ban már beterjesztette a Tisztelt Ház elé, azonban a független kisgazdapárt frakciója - amely­nek akkor a képviselő tagja volt - vezetése nem kezdeményezte a napirendre vételt. A határo­zati javaslat beterjesztése miatt az MSZP-s exminiszter polgári peres eljárást kezdeményezett, azonban keresetét a bíróság jog­erős ítéletében ejtette - írja Mol­nár Róbert. A politikus emlékez­tet rá, hogy az előző ciklusban a közvélemény igen nagy érdeklő­dést tanúsított a szocialista,Baja Ferenc vezette minisztérium kö­rül tapasztalható híresztelések iránt. A képviselő példaként a zsurki vodkagyár esetét, illetve a Nyírfa ügyet említette. Az MSZP mind ellenzéki, mind kormányzati tevékenysége során, minden alkalommal támo­gatta - akármelyik oldalról is kezdeményezték - indokolt eset­ben parlamenti vizsgálóbizott­ság felállítását - tartalmazza az MSZP közleménye, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez. Az MSZP közleményében emlé­keztet arra: a KKA 1994-1998 közötti gazdálkodását a jelenlegi kormány környezetvédelmi mi­nisztere, ellenőrzési hivatala és az Állami Számvevőszék is több alkalommal ellenőrizte az elmúlt időszakban. MH/MTI Dolgoznak a postások, járnak a vonatok, a sorkatonák azonban megpihenhetnek Munkával ünnepelnek a legtöbben A nyugdíjasok ma kézhez kapják pénzüket, a posta ugyanis munkával ün­nepli Nagyboldogasszony napját. A honvédségnél viszont szünetel a ki­képzés. A jogász szerint a ma dolgozókat nem illeti meg felemelt díjazás. Kulcsár Anna, Kunstár Csaba A kormány múlt heti ülésén úgy határozott, felkéri a munkáltató­kat, lehetőség szerint mára adja­­nak ki szabadnapot a millennium­zárás méltó megünneplésére. A kórházakban és a rendelőin­tézetekben a hétköznapi rendelés alapján fogadják a pácienseket. A távolsági autóbuszjáratok és a vonatok hétköznapi menetrend szerint közlekednek, ahogy a vá­rosokban a helyi járatú közleke­dési eszközök is. A postások is ki­viszik a nyugdíjakat, utalványokat és a leveleket. A postahivatalok szokásos rendjük szerint tartanak nyitva és állnak az ügyfelek ren­delkezésére. Nem áll meg az élet a tőzsdén, a bankokban, a kereskedelmi köz­pontokban, áruházakban és bevá­sárlóközpontokban sem. A laktanyákban a miniszterel­nök javaslata alapján ma nem tar­tanak kiképzést - tájékoztatta la­punkat a Honvédelmi Miniszté­rium sajtóosztályának vezetője. A Vám- és Pénzügyőrség vezetése ugyancsak munkaszünetet rendelt el. A határállomásokon a munka­szüneti napokra érvényes szolgá­latszervezéssel dolgoznak, míg a belterületi vámhivatalok ügyeleti rendszerben látják el a szolgálatot. A kormányhatározat nem álta­lános érvényű norma, nem min­denkire kötelező jogszabály, ha­nem olyan rendelkezés, amellyel a kormány csak a neki alárendelt in­tézményeket kötelezheti. Ilyen in­tézkedés az 1094/2001. számú ha­tározat is - tájékoztatta lapunkat Czuglerné Ivány Judit munka­jogász, egyetemi oktató. Ezt a kormány munkáltatóként, saját intézményeire vonatkozóan hozta meg. A minisztériumok és más or­szágos hatáskörű szervek vezetőit hívja fel benne, hogy augusztus 15-én alkalmazottaikat mentsék fel a munkavégzés alól. A közigaz­gatási hivatalok dolgozói is a ked­vezményezettek közé tartoznak. A vállalkozásokat és az egyéb munkáltatókat a kormány csu­pán felkérte a határozatban arra, hogy munkavállalóiknak adják meg a kedvezményt. Erre nem kötelezte, nem is kötelezhette őket. A Nagyboldogasszony ün­nepe tehát nem munkaszüneti nap - ilyenről kormányrendelet sem dönthet, noha az jogszabály­nak minősül. Munkaszüneti na­pot csak az Országgyűlés jelölhet ki a Munka törvénykönyvének szabályai révén. A kívülállókat, vagyis a hivata­lok és a szünetet tartó vállalkozá­sok ügyfeleit, megrendelőit az ün­nep nem érintheti hátrányosan - hívta fel a figyelmet Czuglerné Ivány Judit. S hogy az ünnep nem munkaszünet, azt az is jelzi, hogyha valaki dolgozik, nem kap felemelt díjazást. A kedvezmény­re jogosultak viszont fizetést kap­nak távollétük idejére. A „tettenérésben” részt vevő Balla Dánielt vádolja a politikus Ellentámadást indított Székely Zoltán Újabb kiegészítő adatokat és bi­zonyítékokat tárt a Pest Megyei Főügyészség (PMF) elé keddi meghallgatásakor Székely Zoltán a szigetszentmiklósi környezet­szennyezési üggyel kapcsolatban, amelynek nyomozását a napok­ban szüntette meg a rendőrség. Futó Barnabás, a házi őrizetben lévő politikus ügyvédje közölte: a meghallgatáson fellebbezést nyúj­tottak be a Pest Megyei Rendőr­főkapitányságnak az üggyel kap­csolatban hozott, nyomozást meg­szüntető határozata ellen. Székely Zoltán újságírók előtt kifejtette: egy kettős bűncselek­mény-sorozatra derítettek fényt, amelynek bizonyítékait a mai meg­hallgatáson adták át a főügyész­ségnek. Mint mondta: az egyik a szigetszentmiklósi környezet­szennyezéssel kapcsolatos, amely négy településre terjed ki, és egy ezzel összefüggő gazdasági bűncse­lekmény gyanúját támasztotta alá a keddi meghallgatásakor dokumen­tumokkal és tanúvallomásával. Székely Zoltán elmondta: vélemé­nye szerint azért került ilyen hely­zetbe 2000 nyarán - megfogalma­zása szerint még jóval a „tettenéré­­ses ügy” előtt­­, mert vizsgálatot in­dított Bálla Dániel cége ellen. Állí­tása szerint ezzel milliárdos csalás­­sorozatra derült fény, s megítélése szerint ez most is tart. - Egy szerve­zett bűnözői kör merényletének ál­dozatává váltam, amelyet Bálla Dániel tervezett meg - közölte Székely Zoltán, akit Bálla közre­működésével értek tetten még tavaly ősszel egy nagyobb összeg átvételekor. MTI Székely egyenesen a házi őrizetből érkezett az ügyészségre Fej fej mellett a két nagy párt Egy százalék szavazna a kisgazdákra A Magyar Gallup Intézet au­gusztusi felmérése szerint a sza­vazásra jogosultak körében 25 százalék volt a Fidesz és 24 száza­lék az MSZP támogatottsága. Az SZDSZ-re és az MDF-re a fel­nőtt lakosság 3-3 százaléka, a MIÉP-re és a Munkáspártra 2-2 százalékuk, a kisgazdapártra pe­dig a szavazásra jogosultak egy százaléka szavazna. Az előző hó­naphoz képest a Fidesz szavazó­tábora egy százalékponttal, a Szocialista Párté pedig két száza­lékponttal csökkent, de a két nagy párt között már 2001 már­ciusa óta nincs jelentős különb­ség. Az 1-2 százalékpontos kü­lönbség - hol az egyik, hol a má­sik párt javára - a statisztikai hi­bahatáron belül van. A két nagy párt együttesen a teljes magyar felnőtt népesség 49 százaléká­nak, a biztos pártválasztók közül pedig 83 százaléknak a bizalmát élvezi. A felnőtt lakosság körében to­vábbra is azok vannak a legtöb­ben, akik nem neveznek meg ál­taluk preferált pártot, illetve azt mondják, nem mennének el vá­lasztani. A pártot nem választók aránya már hosszú ideje stabilan 40 százalék körül mozog, ezen belül 15 százalék mondta azt, hogy biztosan nem menne el választani, 25 százalék pedig azt válaszolta, nincsen egyetlen olyan párt sem, amelyikre sza­vazni szándékozik. A politoló­giai elemzések gyakran tekinte­nek úgy erre a csoportra, mint a kisebb pártok esetleges szavazói tartalékára. Szerintük a válasz­tások döntő mozzanata lesz, hogy a pártpreferenciával nem rendelkezők közül melyik ki­sebb párt milyen arányban tud majd potenciális szavazókat nyerni. Az eddigi tapasztalatok alapján a Gallup azt prognoszti­zálja, hogy a ma még bizonytalan választók túlnyomó része, mint­egy háromnegyede nem fog el­menni választani. BH Postabank-ügy: vallomást tett az egyik könyvvizsgáló Különös összefüggést vél felfedez­ni a Postabank volt könyvvizsgáló cégei ellen indított 100 milliárd fo­rintos kártérítési per és a könyv­­vizsgálatot végző személyek ellen indított büntetőeljárás között Bá­­rándy Péter ügyvéd. A Deloitte and Touche, a Prudentia és az Ar­thur Andersen kft.-k ellen azért nyújtott be keresetet a magyar ál­lam mint a Postabank fő tulajdo­nosa és több állami cég, mert állí­tásuk szerint a könyvvizsgálók 1995 és 1998 között jóváhagyták a Princz Gábor vezette menedzs­ment éves pénzügyi beszámolóit. Ezek a mérlegek nem a valóság­,­nak megfelelően mutatták be a bank helyzetét. Az állam kereset­­levele szerint végül rákényszerült, hogy több mint 150 milliárd forin­tot költsön a bank talpra állítására. Bárándy Péter ügyvéd, aki a Deloitte and Touche munkatár­sát védi a nemrégiben megindult büntetőeljárásban, lapunk kérdé­sére elmondta: védence tegnap részletes vallomást tett a nyomo­zók előtt. Korábban már tanúként is meghallgatták. Az ügyvéd sze­rint a könyvvizsgáló büntetőjogi felelősségét csak akkor lehetne felvetni, ha megállapítható lenne, hogy együttműködött, konspirált a bank vezetőivel. Ez fel sem me­rülhet, hiszen védence korlátozó záradékkal látta el a mérleget, s abban jogsértésre hívta fel a fi­gyelmet. Nincs tehát arról szó, hogy a könyvvizsgáló a menedzs­menttel együttműködve megté­vesztette volna a tulajdonosokat. Megkérdeztük Bárándy Pétert, szerinte elképzelhető-e, hogy a büntetőeljárás csupán azt a célt szolgálja, hogy segítse a magyar államot a könyvvizsgálók elleni per megnyerésében. Amennyiben ugyanis a bűnügyben az auditoro­­kat elmarasztalnák, az ítélet a pol­gári perben elvezethetne a kárté­rítéshez. Bárándy Péter úgy nyi­latkozott: az embernek megvan az a rossz érzése, hogy ez nem zárha­tó ki. Különösen, mivel a gyanúsí­tás lényegében a polgári ügy kere­setlevele alapján történt meg. Bogdán Tibor, a kártérítési perben az államot képviselő ügy­védi iroda vezetője lapunkkal közölte: semmi közük a büntető­­eljáráshoz. Szerinte a polgári jogi felelősség nem azonos a büntető­jogival. A polgári és a büntető­­bíróság is a törvények alapján ítél­kezik - tette hozzá. JKA A Fidesz és az MDF nem ad ki újságot . A hat parlamenti párt közül négy­­1- nek van saját újságja, a Fidesz és­­ az MDF nem ad ki országos ter­­jesztésű lapot. A legújabb ilyen­­ jellegű kiadvány az MSZP Hon­ig lap című újságja lesz, amelynek el­­° fő száma a tervek szerint augusz­tus 20-án jelenik meg. Országos terjesztésű közéleti lapot indít Honlap címmel az MSZP, az újság első száma au­gusztus 20-án kerül az utcákra, az összpéldányszám 25-30 ezer lesz. A havilap főszerkesztője Hoppán­­né Deák Katalin, aki a főváros­ban terjesztett Budapesti Lapot is jegyzi. A kiadó a Médiapol Kft., amelynek vezetője a Reform című hetilap egyik alapítója, Huppán Béla. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy a baloldali elképzelé­sek megismertetésére önálló saj­tóorgánum is rendelkezésre álljon - nyilatkozta a távirati irodának Lendvai Ildikó alelnök. A Honlap nem belső pártlap lesz - mondta a képviselő. A szerzők között fel­tűnik majd Bodor Pál, Kertész Ákos, Avar János és Körmendi Zsuzsa. Az FKGP 1998-ban indította újra országos terjesztésű hetilap­ját, a Kis Újságot. Feke László lap­igazgató a Magyar Hírlapnak el­mondta: a 16 oldalon megjelenő újság péntektől minden oldalon színes lesz. A Kis Újságot a Kis­gazda Jövő Alapítvány adja ki, de az FKGP nélkül nem tudna létez­ni - fogalmazott Feke, aki a párt budapesti szervezetének főtitká­ra. A húszezer példányban megje­lenő hetilap főszerkesztője Tor­­gyán József pártelnök, aki 2-3 hó­napja „nemcsak papíron” irányít­ja az újságot - jelentette ki a lap­igazgató, kiemelve: azóta meg­duplázódott, 7-8 ezerre emelke­dett az előfizetők száma. A köz­életi hetilapként meghatározott Kis Újság szerzői közé tartozik Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke és Hernádi Gyula író. Az SZDSZ szeptembertől újra indítja a Szabad Demokrata Hír­lap című kiadványát, amely a ja­nuárig meglévő gyakorlathoz ha­sonlóan 100 ezer példányban, in­gyenesen kerül az utcákra - tud­tuk meg a párt sajtóosztályán. Az 1998-ban indult havilap kiadója az SZDSZ, s a tervek szerint a válasz­tási kampány során gyakrabban jelentetik meg. A főszerkesztő Ara-Kovács Attila, az állandó szerzők közé tartoznak Konrád György és Eörsi István író, illetve a szabaddemokrata frakció tagjai. A MIÉP-hez két újság is köt­hető, a Magyar Fórum és a Havi Magyar Fórum, utóbbi irodalmi­művészeti folyóirat - jelentette ki lapunknak Győri Béla. A párt szóvivője közölte: a Magyar Fó­rum Csurka István pártelnök tu­lajdona, kiadója pedig a Magyar Út Alapítvány. A 16 oldalas újság hetente 45-50 ezer példányban kerül a standokra. Az állandó szerzők között Csurkát, Szentmi­­hályi Szabó Péter és Szegő Zoltán költőt, illetve Legéndi Péter művészettörténészt említette a MIÉP szóvivője. VG

Next