Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-15 / 190. szám
4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. augusztus 15., szerda BELFÖLD Az MSZP és az SZDSZ őszre ígér eredményt Képviselői jogosítványokkal bírnak a részbizottságok Az ellenzéki MSZP és SZDSZ által hétfőn megalakított „rész-vizsgálóbizottságok” nem rendelkeznek parlamenti testületi jogkörrel, csak a tagok képviselői jogosítványaival élhetnek - jelentette ki lapunknak a két bizottsági elnök, Keller László (MSZP) és Bauer Tamás (SZDSZ). Keller azt a testületet irányítja, amelyik a miniszterelnök felelősségét vizsgálja Szabadi Béla volt államtitkár ügyében, a Bauer vezette bizottság pedig az Orbán-bányák állami megrendeléseinek körülményeit firtatja. Keller László (MSZP) lapunknak elmondta: az ellenzéki testületek semmiképp sem tekinthetők vizsgálóbizottságoknak, inkább tényfeltáró munkacsoportoknak. Azért tartották szükségesnek létrehozni ezeket, mivel többek között azt szeretnék tisztázni, hogyan folytathatott agrárminisztériumi államtitkárként az előzetesben lévő Szabadi Béla csaknem 3 évig olyan tevékenységet, amely büntetőeljárás alapjául szolgált. A képviselői jogosítványok alapján a bizottságok tagjai kérdéseket intézhetnek a kormány tagjaihoz, betekinthetnek közérdekű iratokba, és megbeszélést kezdeményezhetnek azokkal, akiktől felvilágosítást remélnek - nyilatkozta a frakcióvezető-helyettes. A Keller vezette bizottság a jövő héten tartja alakuló ülését, amelyen a tagok határoznak az ülésezési és működési rendről. A bizottsági ülések mindig nyilvánosak lesznek - emelte ki Keller. A vizsgálatok várhatóan az ősz folyamán véget érnek, a bizottság a jelentését november elején önálló indítvány formájában kívánja benyújtani a parlamentnek - szögezte le a politikus. Az állami szervek kötelesek segíteni a képviselői munkát, s minden tájékoztatást megadni - fogalmazott Bauer Tamás. A tényfeltáró munkacsoportok azért sem tekinthetők vizsgálóbizottságoknak, mivel ez utóbbiak előtt felkérésre minden magyar állampolgár köteles megjelenni, a most megalakult testületek előtt viszont nem - jelentette ki a honatya. A Bauer vezette bizottság is a jövő héten ül össze, s őszre tervezi összeállítani jelentését. Mivel nem először fordulna elő, hogy a kormánypártok nem tűzik napirendre az ellenzéki kezdeményezéseket, ezért a bizottság jelentése mindenképpen nyilvános lesz, hogy parlamenti tárgyalás nélkül is megismerje a közvélemény a tényfeltárás eredményét - tette hozzá Bauer. VG Baja Ferenc tevékenységét vizsgálná Molnár Róbert A Baja Ferenc vezette környezetvédelmi tárca tevékenységét vizsgálná Molnár Róbert. A független képviselő a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA)1994 és ’98 közötti gazdálkodásának, a Környezetvédelmi Minisztérium reklám- és egyéb szerződéseinekátvilágítására hivatott bizottság összehívását javasolja. Az előterjesztés szerint a testület feladata lenne annak megállapítása, hogy az 1994 és ’98 közötti időszakban az alapnál a pályázati pénzek elosztása jogszabályszerű volt-e, kaptak-e esetleg olyanok támogatást, akik a benyújtott pályázataik alapján arra nem voltak jogosultak, illetve történt-e a négyéves ciklus alatt a tárca és az alap bármely vezetője részéről viszszaélés vagy szabálysértés. Az indoklásban Molnár Róbert kitér arra, hogy e javaslathoz hasonló indítványt 1999 januárjában már beterjesztette a Tisztelt Ház elé, azonban a független kisgazdapárt frakciója - amelynek akkor a képviselő tagja volt - vezetése nem kezdeményezte a napirendre vételt. A határozati javaslat beterjesztése miatt az MSZP-s exminiszter polgári peres eljárást kezdeményezett, azonban keresetét a bíróság jogerős ítéletében ejtette - írja Molnár Róbert. A politikus emlékeztet rá, hogy az előző ciklusban a közvélemény igen nagy érdeklődést tanúsított a szocialista,Baja Ferenc vezette minisztérium körül tapasztalható híresztelések iránt. A képviselő példaként a zsurki vodkagyár esetét, illetve a Nyírfa ügyet említette. Az MSZP mind ellenzéki, mind kormányzati tevékenysége során, minden alkalommal támogatta - akármelyik oldalról is kezdeményezték - indokolt esetben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását - tartalmazza az MSZP közleménye, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez. Az MSZP közleményében emlékeztet arra: a KKA 1994-1998 közötti gazdálkodását a jelenlegi kormány környezetvédelmi minisztere, ellenőrzési hivatala és az Állami Számvevőszék is több alkalommal ellenőrizte az elmúlt időszakban. MH/MTI Dolgoznak a postások, járnak a vonatok, a sorkatonák azonban megpihenhetnek Munkával ünnepelnek a legtöbben A nyugdíjasok ma kézhez kapják pénzüket, a posta ugyanis munkával ünnepli Nagyboldogasszony napját. A honvédségnél viszont szünetel a kiképzés. A jogász szerint a ma dolgozókat nem illeti meg felemelt díjazás. Kulcsár Anna, Kunstár Csaba A kormány múlt heti ülésén úgy határozott, felkéri a munkáltatókat, lehetőség szerint mára adjanak ki szabadnapot a millenniumzárás méltó megünneplésére. A kórházakban és a rendelőintézetekben a hétköznapi rendelés alapján fogadják a pácienseket. A távolsági autóbuszjáratok és a vonatok hétköznapi menetrend szerint közlekednek, ahogy a városokban a helyi járatú közlekedési eszközök is. A postások is kiviszik a nyugdíjakat, utalványokat és a leveleket. A postahivatalok szokásos rendjük szerint tartanak nyitva és állnak az ügyfelek rendelkezésére. Nem áll meg az élet a tőzsdén, a bankokban, a kereskedelmi központokban, áruházakban és bevásárlóközpontokban sem. A laktanyákban a miniszterelnök javaslata alapján ma nem tartanak kiképzést - tájékoztatta lapunkat a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője. A Vám- és Pénzügyőrség vezetése ugyancsak munkaszünetet rendelt el. A határállomásokon a munkaszüneti napokra érvényes szolgálatszervezéssel dolgoznak, míg a belterületi vámhivatalok ügyeleti rendszerben látják el a szolgálatot. A kormányhatározat nem általános érvényű norma, nem mindenkire kötelező jogszabály, hanem olyan rendelkezés, amellyel a kormány csak a neki alárendelt intézményeket kötelezheti. Ilyen intézkedés az 1094/2001. számú határozat is - tájékoztatta lapunkat Czuglerné Ivány Judit munkajogász, egyetemi oktató. Ezt a kormány munkáltatóként, saját intézményeire vonatkozóan hozta meg. A minisztériumok és más országos hatáskörű szervek vezetőit hívja fel benne, hogy augusztus 15-én alkalmazottaikat mentsék fel a munkavégzés alól. A közigazgatási hivatalok dolgozói is a kedvezményezettek közé tartoznak. A vállalkozásokat és az egyéb munkáltatókat a kormány csupán felkérte a határozatban arra, hogy munkavállalóiknak adják meg a kedvezményt. Erre nem kötelezte, nem is kötelezhette őket. A Nagyboldogasszony ünnepe tehát nem munkaszüneti nap - ilyenről kormányrendelet sem dönthet, noha az jogszabálynak minősül. Munkaszüneti napot csak az Országgyűlés jelölhet ki a Munka törvénykönyvének szabályai révén. A kívülállókat, vagyis a hivatalok és a szünetet tartó vállalkozások ügyfeleit, megrendelőit az ünnep nem érintheti hátrányosan - hívta fel a figyelmet Czuglerné Ivány Judit. S hogy az ünnep nem munkaszünet, azt az is jelzi, hogyha valaki dolgozik, nem kap felemelt díjazást. A kedvezményre jogosultak viszont fizetést kapnak távollétük idejére. A „tettenérésben” részt vevő Balla Dánielt vádolja a politikus Ellentámadást indított Székely Zoltán Újabb kiegészítő adatokat és bizonyítékokat tárt a Pest Megyei Főügyészség (PMF) elé keddi meghallgatásakor Székely Zoltán a szigetszentmiklósi környezetszennyezési üggyel kapcsolatban, amelynek nyomozását a napokban szüntette meg a rendőrség. Futó Barnabás, a házi őrizetben lévő politikus ügyvédje közölte: a meghallgatáson fellebbezést nyújtottak be a Pest Megyei Rendőrfőkapitányságnak az üggyel kapcsolatban hozott, nyomozást megszüntető határozata ellen. Székely Zoltán újságírók előtt kifejtette: egy kettős bűncselekmény-sorozatra derítettek fényt, amelynek bizonyítékait a mai meghallgatáson adták át a főügyészségnek. Mint mondta: az egyik a szigetszentmiklósi környezetszennyezéssel kapcsolatos, amely négy településre terjed ki, és egy ezzel összefüggő gazdasági bűncselekmény gyanúját támasztotta alá a keddi meghallgatásakor dokumentumokkal és tanúvallomásával. Székely Zoltán elmondta: véleménye szerint azért került ilyen helyzetbe 2000 nyarán - megfogalmazása szerint még jóval a „tettenéréses ügy” előtt, mert vizsgálatot indított Bálla Dániel cége ellen. Állítása szerint ezzel milliárdos csalássorozatra derült fény, s megítélése szerint ez most is tart. - Egy szervezett bűnözői kör merényletének áldozatává váltam, amelyet Bálla Dániel tervezett meg - közölte Székely Zoltán, akit Bálla közreműködésével értek tetten még tavaly ősszel egy nagyobb összeg átvételekor. MTI Székely egyenesen a házi őrizetből érkezett az ügyészségre Fej fej mellett a két nagy párt Egy százalék szavazna a kisgazdákra A Magyar Gallup Intézet augusztusi felmérése szerint a szavazásra jogosultak körében 25 százalék volt a Fidesz és 24 százalék az MSZP támogatottsága. Az SZDSZ-re és az MDF-re a felnőtt lakosság 3-3 százaléka, a MIÉP-re és a Munkáspártra 2-2 százalékuk, a kisgazdapártra pedig a szavazásra jogosultak egy százaléka szavazna. Az előző hónaphoz képest a Fidesz szavazótábora egy százalékponttal, a Szocialista Párté pedig két százalékponttal csökkent, de a két nagy párt között már 2001 márciusa óta nincs jelentős különbség. Az 1-2 százalékpontos különbség - hol az egyik, hol a másik párt javára - a statisztikai hibahatáron belül van. A két nagy párt együttesen a teljes magyar felnőtt népesség 49 százalékának, a biztos pártválasztók közül pedig 83 százaléknak a bizalmát élvezi. A felnőtt lakosság körében továbbra is azok vannak a legtöbben, akik nem neveznek meg általuk preferált pártot, illetve azt mondják, nem mennének el választani. A pártot nem választók aránya már hosszú ideje stabilan 40 százalék körül mozog, ezen belül 15 százalék mondta azt, hogy biztosan nem menne el választani, 25 százalék pedig azt válaszolta, nincsen egyetlen olyan párt sem, amelyikre szavazni szándékozik. A politológiai elemzések gyakran tekintenek úgy erre a csoportra, mint a kisebb pártok esetleges szavazói tartalékára. Szerintük a választások döntő mozzanata lesz, hogy a pártpreferenciával nem rendelkezők közül melyik kisebb párt milyen arányban tud majd potenciális szavazókat nyerni. Az eddigi tapasztalatok alapján a Gallup azt prognosztizálja, hogy a ma még bizonytalan választók túlnyomó része, mintegy háromnegyede nem fog elmenni választani. BH Postabank-ügy: vallomást tett az egyik könyvvizsgáló Különös összefüggést vél felfedezni a Postabank volt könyvvizsgáló cégei ellen indított 100 milliárd forintos kártérítési per és a könyvvizsgálatot végző személyek ellen indított büntetőeljárás között Bárándy Péter ügyvéd. A Deloitte and Touche, a Prudentia és az Arthur Andersen kft.-k ellen azért nyújtott be keresetet a magyar állam mint a Postabank fő tulajdonosa és több állami cég, mert állításuk szerint a könyvvizsgálók 1995 és 1998 között jóváhagyták a Princz Gábor vezette menedzsment éves pénzügyi beszámolóit. Ezek a mérlegek nem a valóság,nak megfelelően mutatták be a bank helyzetét. Az állam keresetlevele szerint végül rákényszerült, hogy több mint 150 milliárd forintot költsön a bank talpra állítására. Bárándy Péter ügyvéd, aki a Deloitte and Touche munkatársát védi a nemrégiben megindult büntetőeljárásban, lapunk kérdésére elmondta: védence tegnap részletes vallomást tett a nyomozók előtt. Korábban már tanúként is meghallgatták. Az ügyvéd szerint a könyvvizsgáló büntetőjogi felelősségét csak akkor lehetne felvetni, ha megállapítható lenne, hogy együttműködött, konspirált a bank vezetőivel. Ez fel sem merülhet, hiszen védence korlátozó záradékkal látta el a mérleget, s abban jogsértésre hívta fel a figyelmet. Nincs tehát arról szó, hogy a könyvvizsgáló a menedzsmenttel együttműködve megtévesztette volna a tulajdonosokat. Megkérdeztük Bárándy Pétert, szerinte elképzelhető-e, hogy a büntetőeljárás csupán azt a célt szolgálja, hogy segítse a magyar államot a könyvvizsgálók elleni per megnyerésében. Amennyiben ugyanis a bűnügyben az auditorokat elmarasztalnák, az ítélet a polgári perben elvezethetne a kártérítéshez. Bárándy Péter úgy nyilatkozott: az embernek megvan az a rossz érzése, hogy ez nem zárható ki. Különösen, mivel a gyanúsítás lényegében a polgári ügy keresetlevele alapján történt meg. Bogdán Tibor, a kártérítési perben az államot képviselő ügyvédi iroda vezetője lapunkkal közölte: semmi közük a büntetőeljáráshoz. Szerinte a polgári jogi felelősség nem azonos a büntetőjogival. A polgári és a büntetőbíróság is a törvények alapján ítélkezik - tette hozzá. JKA A Fidesz és az MDF nem ad ki újságot . A hat parlamenti párt közül négy1- nek van saját újságja, a Fidesz és az MDF nem ad ki országos terjesztésű lapot. A legújabb ilyen jellegű kiadvány az MSZP Honig lap című újságja lesz, amelynek el° fő száma a tervek szerint augusztus 20-án jelenik meg. Országos terjesztésű közéleti lapot indít Honlap címmel az MSZP, az újság első száma augusztus 20-án kerül az utcákra, az összpéldányszám 25-30 ezer lesz. A havilap főszerkesztője Hoppánné Deák Katalin, aki a fővárosban terjesztett Budapesti Lapot is jegyzi. A kiadó a Médiapol Kft., amelynek vezetője a Reform című hetilap egyik alapítója, Huppán Béla. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy a baloldali elképzelések megismertetésére önálló sajtóorgánum is rendelkezésre álljon - nyilatkozta a távirati irodának Lendvai Ildikó alelnök. A Honlap nem belső pártlap lesz - mondta a képviselő. A szerzők között feltűnik majd Bodor Pál, Kertész Ákos, Avar János és Körmendi Zsuzsa. Az FKGP 1998-ban indította újra országos terjesztésű hetilapját, a Kis Újságot. Feke László lapigazgató a Magyar Hírlapnak elmondta: a 16 oldalon megjelenő újság péntektől minden oldalon színes lesz. A Kis Újságot a Kisgazda Jövő Alapítvány adja ki, de az FKGP nélkül nem tudna létezni - fogalmazott Feke, aki a párt budapesti szervezetének főtitkára. A húszezer példányban megjelenő hetilap főszerkesztője Torgyán József pártelnök, aki 2-3 hónapja „nemcsak papíron” irányítja az újságot - jelentette ki a lapigazgató, kiemelve: azóta megduplázódott, 7-8 ezerre emelkedett az előfizetők száma. A közéleti hetilapként meghatározott Kis Újság szerzői közé tartozik Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke és Hernádi Gyula író. Az SZDSZ szeptembertől újra indítja a Szabad Demokrata Hírlap című kiadványát, amely a januárig meglévő gyakorlathoz hasonlóan 100 ezer példányban, ingyenesen kerül az utcákra - tudtuk meg a párt sajtóosztályán. Az 1998-ban indult havilap kiadója az SZDSZ, s a tervek szerint a választási kampány során gyakrabban jelentetik meg. A főszerkesztő Ara-Kovács Attila, az állandó szerzők közé tartoznak Konrád György és Eörsi István író, illetve a szabaddemokrata frakció tagjai. A MIÉP-hez két újság is köthető, a Magyar Fórum és a Havi Magyar Fórum, utóbbi irodalmiművészeti folyóirat - jelentette ki lapunknak Győri Béla. A párt szóvivője közölte: a Magyar Fórum Csurka István pártelnök tulajdona, kiadója pedig a Magyar Út Alapítvány. A 16 oldalas újság hetente 45-50 ezer példányban kerül a standokra. Az állandó szerzők között Csurkát, Szentmihályi Szabó Péter és Szegő Zoltán költőt, illetve Legéndi Péter művészettörténészt említette a MIÉP szóvivője. VG