Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)
2001-12-01 / 280. szám
2001. december 1., szombat A Tora Bora-i barlangokban keresik Bin Ladent Átadják az amerikaiaknak az al-Keida egyik elfogott vezetőjét - Még mindig lövöldöznek Mazari-Sarifban A tálikellenes erők - apró lépésekkel ugyan - egyre közelebb kerülnek Omár mellá utolsó végvára, Kandahár falaihoz. Amerikai repülőgépek tegnap is hevesen bombázták a tálibok állásait, és mind valószínűbbnek látszik a lehetőség, hogy az ostrom véres utcai harcokba torkollik. Akárcsak Afganisztán más részein, a tálibok tömeges lemészárlása itt sem zárható ki, hiszen Omár mollá kiadta híveinek a parancsot: harcolni az utolsó leheletig! MH-összeállítás A Kandahárt ostromló törzsek egyik vezetője szerint az amerikai légierő az október 7-én indult légitámadások talán leghevesebbikét intézte tegnap Kandahár ellen. A városba vezető összes út le van zárva, az amerikai gépek minden mozgó célpontra tüzelnek. A Kandahártól mintegy 100 kilométernyire délnyugatra lévő „titkos” amerikai támaszponton immár több mint ezer tengerészgyalogos van, de az amerikaiak nem készülnek a város ostromában való részvételre. Gül Agának, a város volt kormányzója eközben jelezte, hogy csak ő mintegy háromezer harcost vont össze Kandahártól délre - de támadásra egyelőre nem készülnek. Az amerikai katonai elemzők viszont kétlik, hogy a pastuk egyedül képesek lehetnek Kandahár elfoglalására, számottevő szárazföldi - esetleg amerikai - támogatás nélkül. Washingtoni források tegnap megerősítették, hogy egyre szorosabbra zárul a gyűrű Bin Laden és hívei körül. Dick Cheney amerikai alelnök már közölte is, hogy a szaúdi származású terroristavezér feltehetően a Tora Bora-i barlangrendszerben, a Fehér-hegyekben rejtőzik Afganisztán keleti részén, Dzsalálábád környékén. Amerikai értesülések szerint a hegyek mélyén - 350 méternyire a föld alatt - kiépített menedékben van áram- és vízellátás, szellőztetés és a földalatti erődítményt Oszama bin Laden fanatikus híveinek százai-ezrei védelmezik. A Reuters amerikai forrásból úgy értesült, hogy Szomália partjainál is cirkálnak amerikai hajók, mert bizonyos hírek szerint Bin Laden vagy az al-Keida nevű szervezetének vezetői ott akarnak menedékre lelni. Victoria Clark, a Pentagon szóvivője elhessegette a részletekre vonatkozó kérdéseket, de megerősítette: az Egyesült Államok mindent megpróbál, hogy Bin Laden és hívei menekülését, szökését megakadályozza. Abdiqassim Salad Hassan Szomáliai elnök mindezzel kapcsolatba megjegyezte: Washingtonnak felesleges aggódnia, mert a Szomáliai fegyveres bandák örömmel adnák át az Egyesült Államoknak Oszama bin Ladent, feltéve, hogy megkapják a fejére kitűzött 25 millió dollárt. Kenton Keith, az Északi Szövetség szóvivője tegnap megerősítette: rövidesen átadják az amerikaiaknak a korábban elfogott Ahmed Omar Abdel- Rahmant, aki a hírek szerint az al- Keida egyik toborzóembere volt, de kiképzéssel, terrorakciók megszervezésével is foglalkozott. Abdel-Rahman annak a vak Omár Abdel-Rahman sejknek a fia, akit kilenc másik muzulmánnal már elítéltek a Világkereskedelmi Központ ellen autósbombával 1993-ban elkövetett robbantásos merényletért. Mint ismeretes, Bush amerikai elnök a minap kijelentette, hogy a terroristatevékenységgel gyanúsítottak ügyeit hadbíróságoknak kell tárgyalniuk; az elnök szerint ez a megoldás mindazokra is vonatkozhat, akik tömeggyilkos merényleteket készítettek elő az Egyesült Államok ellen. Az európai szövetségesek azonban nem tartják elfogadhatónak az efféle hadbíróságok felállítását, és jelenleg úgy tűnik, nem is adnák ki Washingtonnak az országaikban elfogott gyanúsítottakat. A Nemzetközi Vöröskereszt kabuli képviselője tegnap bejelentette: felhagytak Mazari-Sarifban a börtönlázadás elfojtása után lemészárolt hadifoglyok holttesteinek számbavételével, mert még csütörtökön újabb lövöldözés robbant ki a magas agyagfalakkal körülvett erődítményben. Három afgán vett részt az erőd belsejében a tetemek összegyűjtésében, kettő sebesülten került elő, a harmadik sorsáról nem tudnak. A szóvivő szerint még maradtak élők az erődítményben, akik mindmáig fegyverrel védekeznek. A Mazari- Sarif-i fogolylázadás kegyetlen leverése után tetemek százai borítják el az erőd belsejét. Tegnap öt év szünet után megnyílt Kabulban a török nagykövetség, egy orosz diplomata pedig jelezte, országa missziója is működik. Ezt Moszkvában nem erősítették meg, nem is cáfolták. Erősödnek a nemzetiségek közötti feszültségek Bizakodás után megtorpanás Bonnban Mára ígérték tegnap délben a megállapodást Afganisztán majdani kormányáról. Estére azonban már olyan hírek érkeztek Bonnból, amelyek szerint tárgyalások megfeneklettek. A nap folyamán a pastuk „háttérbe szorítása” miatt hazautazott Abdel Kadir, Nangahar tartomány kormányzója. MH-összeállítás A Bonn melletti Petersbergben zajló konferencián tegnap már az Afganisztán kormányzatáról szóló megállapodás megkötését jósolták ma estére, hogy nem sokkal később már az egyezkedések megfenekléséről szóló hírek érkezzenek. Az AP értesülései szerint ugyanis az Északi Szövetség nem volt hajlandó megnevezni jelöltjeit az ország irányítására átmeneti időre megbízandó testületekbe. „Igen nehéz szakaszba kerültünk” - kommentálta a híreket egy neve elhallgatását kérő diplomata. Később kiderült az is, hogy az Északi Szövetség azt kérte, függesszék fel tíz napra a tárgyalásokat, ezt azonban a többi résztvevő elutasította, így azután - mint azt a római emigrációban élő király szóvivője elmondta - folytatták az egyezkedést. „Intenzív tanácskozásba kezdtünk, amely egész éjjel folytatódik” - mondta tegnap este a szóvivő, mintegy jelezve: sokan mégis szeretnének már ma megállapodni. A találkozón amúgy kiélesedett az etnikai feszültség, és már a nap folyamán megmutatkoztak a repedések az Északi Szövetségen (ÉSZ) belül is. Rumahuddin Rabbani volt afgán elnök, a szövetség vezetője ugyanis az átmeneti tanáccsal és a tervezett választásokkal kapcsolatban keményebb feltételeket szabott, mint a Bonnban tárgyaló delegáció - jelentette a Reuters. Kabuli sajtóértekezletén Rabbani egyrészt közölte, hogy csak 200 külföldi békefenntartóra van szükség Afganisztánban - Bonnban még nem tartanak a pontos számoknál. Kifejtette azt is, hogy az átmeneti tanácsot, valamint a kormányt a népnek kell választania - Bonnban viszont az ÉSZ beleegyezett, hogy e két testületet az afganisztáni etnikai csoportok arányában állítják össze. Ráadásul elhagyta a konferencia helyszínét Hadzsi Abdel Kadír, az ÉSZ delegációjának legmagasabb rangú pastu képviselője, Nangahar tartomány kormányzója, a tálibok által meggyilkolt neves parancsnok, Abdul Hak testvére. Távozását megerősítette az ÉSZ delegációvezetője, Junisz Kanuni, a magyarázattal vagy indoklással azonban adós maradt. Információk szerint az ok az volt, hogy a pastuk a delegációban, illetve a petersbergi tanácskozáson nem képviseltetik magukat számarányuknak megfelelően. Kadir állítólag kevesellte a majdani átmeneti tanácsba bekerülő pastu küldöttek létszámát is. A tádzsik-pastu vetélkedés a harctéren is kezd kiütközni. Ennek jeleként a tálib erők utolsó nagy bázisa, Kandahár körül élő pastu törzsek vezérei óva intették az Északi Szövetség előrenyomuló csapatait attól, hogy megostromolják a várost. Kandahárt a pastu harcosoknak kell felszabadítaniuk - hangzott a tádzsik hadvezetéshez intézett figyelmeztetés. A két legjelentősebb népcsoport éleződő ellentétei előrevetítik az ország esetleges kettészakadásának a veszélyét - mutatnak rá az MTI jelentése szerint megfigyelők. Párizsi nem egy Irak elleni támadásra Franciaország nem támogat egy esetleges Irak elleni támadást, mert az muzulmánok millióinak ellenkezését váltaná ki a világ számos országában, erősítette meg a már ismert álláspontot a BBC- nek nyilatkozva Alain Richard francia védelmi miniszter. Egyes diplomáciai megfigyelők szerint az Amerikai Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy csapást mér Irakra, ha a bagdadi vezetés nem teszi lehetővé a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésével megbízott ENSZ-szakértők visszatérését az országba. „Mi úgy véljük, a katonai fellépés nem volna jó válasz erre a helyzetre” - mondta a francia minisztert. BBC KÜLFÖLD - Magyar Hírlap . Washingtoni aggályok Korai lenne még nemzetközi békefenntartókat küldeni Afganisztánba - közölte tegnap a Fehér Ház. Ari Fleischer szóvivő kijelentette: az egész országban még nagy a bizonytalanság, a helyzet képlékeny, a háború még folyik, s annak kitűzött céljait a nemzetközi koalíció még nem érte el. A stabilitás felé vezető első lépés a kiegyensúlyozott hatalommegosztáson nyugvó kormány megalakulása jelentheti. „Az elnök várja azt a napot, amikor a (bonni) tárgyalások eredményeként és az afgán kormány megalakulása után mehetnek a békefenntartók Afganisztánba - de ez a nap még nem érkezett el” - mondta a Fehér Ház szóvivője. Reuters Kabul visszatért békebeli harcias játékaihoz A tálibok tiltották, az afgánok azonban oda vannak érte. Nem csoda tehát, hogy a szélsőségesek bukásával Kabulban ismét egymásra uszították a harci kakasokat Fotó: Reuters AZ MH BEMUTATJA Hamed Karzai Hamed Karzai neve merült fel eddig elsősorban jövendő afgán kormányfőként. A férfi az egyik legbefolyásosabb afganisztáni személyiség, aki ugyanannak a klánnak a tagja, mint a száműzött Mohamed Zahír Sah, s maga is törzsfő, a Kandahár környékén élő popolzai törzs vezetője. A pastu politikus az exkirály hivatalos képviselője. Miután az amerikai támadás megindult Afganisztán ellen, visszatért a száműzetésből, és - akárcsak Abdul Hak - a déli pastu törzsekhez indult, hogy rábírja őket Mohamed Zahír Sah támogatására. Hakot meggyilkolták a tálibok, és Karzai is csak hatalmas szerencsével kerülte el ezt a sorsot; a fekete turbánosok megtalálták és megtámadták Uruzgan tartományban a búvóhelyét. Neki azonban sikerült elmenekülnie - tíz órán át harcoltak, majd három napon keresztül egyfolytában meneteltek, és nem vettek magukhoz mást, mint kenyeret és zöld teát, nyilatkozta a BBC-nek. Azután Hak halálával ő vált a royalisták legfőbb reményévé Afganisztánban. A magasan képzett, angolul kiválóan beszélő Karzai régóta reflektorfényben van, hiszen már 1992-ben, a mudzsahedek kormányában külügyminiszter-helyettes volt. Eleinte támogatta a hatalmat átvevő tálibokat is, de 1994-ben már komoly fenntartásai voltak a mozgalommal szemben: egyre jobban aggódott amiatt, hogy azt elözönlik és kezükbe kaparintják a külföldiek, elsősorban a pakisztániak és az arabok. Végérvényesen azonban két éve fordult el a táliboktól, mert őket vádolta apjának, a parlament egykori alelnökének pesavari meggyilkolásával. Azóta ő lett a tálibok egyik legélesebb kritikusa. Karzai magát mérsékelt muszlimnak tartja, őt pedig a nemzetközi közösség nyugatiasnak. Régóta híve a széles koalíció alakításának Afganisztánban, amelyet a hagyományos lója dzsirga - a törzsi és vallási vezetők nagytanácsa - alakítana meg. MCS Legtöbben őt szeretnék kormányfőnek A kézrázás nem elég Orosz tábornok bírálja Washingtont és a NATO-t Kizárta minden engedmény lehetőségét Moszkva és Washington stratégiai vitájában egy orosz tábornok, aki egyszerű időpocsékolásnak nevezte azt is, ami eddig az orosz-NATO kapcsolatok javítása terén történt. A tábornok megjegyzései egy csapásra elhomályosították Bush és Putyin november közepi „szívélyes csúcstalálkozójának” eredményeit. MH-összeállítás Az orosz vezérkar főnökének első helyettese, Jurij Balujevszkij vezérezredes kemény szavakkal utasította el újságírók előtt azt a lehetőséget, hogy Moszkva engedményeket tegyen a rakétaelhárító rakétarendszerekről folyó oroszamerikai vitában. Mint ismeretes, Washington az 1972-ben kötött ABM szerződést a hidegháború avítt hagyatékának tekinti, és folytatni kívánja rakétakísérleteit a „latorállamok” felől érkező esetleges fenyegetések elhárítása érdekében. Balujevszkij tábornok most megjegyezte, hogy bár eddig Washington nem sértette meg rakétakísérleteivel az ABM szerződést, „de nagyon közel került hozzá”. „Oroszország részéről nem volt és nem is lesz engedmény a rakétavédelem és a hadászati fegyverek ügyében” - mondta a tábornok. A vezérkari főnök első helyettese hűvösen kommentálta az Oroszország és a NATO között formálódó „új viszonyt” is, és szerinte ami eddig történt, nem más, mint időpocsékolás. Balujevszkij személyében először kommentálta az orosz katonai felső vezetés Vlagyimir Putyin és George W. Bush csúcstalálkozóját. Texasban ugyanis nem volt hiány a vállveregetésben, de a vitatott AMR szerződésről, az amerikai rakétavédelmi tervekről semmiféle megállapodás nem született. Bush ekkor megígérte Putyinnak, hogy kész csökkenteni stratégiai fegyverzetét, de hozzátette, az Egyesült Államok nem mond le rakétafejlesztési terveiről. Balujevszkij erről megjegyezte: az ígéretet pontos tervekkel, mechanizmusokkal kell alátámasztani. „Kézrázással nem lehet megoldani fegyverzettel kapcsolatos problémákat” - mondta. Az Egyesült Államok egyébként éppen ma hajt végre újabb kísérletet rakétaelfogó fegyvereivel.