Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 280-292. szám)

2001-12-01 / 280. szám

2001. december 1., szombat A Tora Bora-i barlangokban keresik Bin Ladent Átadják az amerikaiaknak az al-Keida egyik elfogott vezetőjét - Még mindig lövöldöznek Mazari-Sarifban A tálikellenes erők - apró lépésekkel ugyan - egyre közelebb kerülnek Omár mellá utolsó végvára, Kandahár falaihoz. Amerikai repülőgépek tegnap is hevesen bombázták a tálibok állásait, és mind valószínűbbnek látszik a lehetőség, hogy az ostrom véres utcai harcokba torkollik. Akárcsak Afganisztán más részein, a tálibok tömeges lemészárlása itt sem zárható ki, hiszen Omár mollá kiadta híveinek a parancsot: harcol­ni az utolsó leheletig! MH-összeállítás A Kandahárt ostromló törzsek egyik vezetője szerint az amerikai légierő az október 7-én indult lé­gitámadások talán leghevesebbi­­két intézte tegnap Kandahár el­len. A városba vezető összes út le van zárva, az amerikai gépek minden mozgó célpontra tüzel­nek. A Kandahártól mintegy 100 kilométernyire délnyugatra lévő „titkos” amerikai támaszponton immár több mint ezer tengerész­gyalogos van, de az amerikaiak nem készülnek a város ostromá­ban való részvételre. Gül Agá­nak, a város volt kormányzója eközben jelezte, hogy csak ő mintegy háromezer harcost vont össze Kandahártól délre - de tá­madásra egyelőre nem készül­nek. Az amerikai katonai elem­zők viszont kétlik, hogy a pastuk egyedül képesek lehetnek Kandahár elfoglalására, számot­tevő szárazföldi - esetleg ameri­kai - támogatás nélkül. Washingtoni források tegnap megerősítették, hogy egyre szoro­sabbra zárul a gyűrű Bin Laden és hívei körül. Dick Cheney amerikai alelnök már közölte is, hogy a szaúdi származású terroristavezér feltehetően a Tora Bora-i barlang­­rendszerben, a Fehér-hegyekben rejtőzik Afganisztán keleti részén, Dzsalálábád környékén. Ameri­kai értesülések szerint a hegyek mélyén - 350 méternyire a föld alatt - kiépített menedékben van áram- és vízellátás, szellőztetés és a földalatti erődítményt Oszama bin Laden fanatikus híveinek szá­­zai-ezrei védelmezik. A Reuters amerikai forrásból úgy értesült, hogy Szomália part­jainál is cirkálnak amerikai hajók, mert bizonyos hírek szerint Bin Laden vagy az al-Keida nevű szer­vezetének vezetői ott akarnak me­nedékre lelni. Victoria Clark, a Pentagon szóvivője elhessegette a részletekre vonatkozó kérdése­ket, de megerősítette: az Egyesült Államok mindent megpróbál, hogy Bin Laden és hívei menekü­lését, szökését megakadályozza. Abdiqassim Salad Hassan Szomá­liai elnök mindezzel kapcsolatba megjegyezte: Washingtonnak fe­lesleges aggódnia, mert a Szomá­liai fegyveres bandák örömmel adnák át az Egyesült Államoknak Oszama bin Ladent, feltéve, hogy megkapják a fejére kitűzött 25 millió dollárt. Kenton Keith, az Északi Szövetség szóvivője tegnap megerősítette: rövidesen átadják az amerikaiaknak a korábban elfogott Ahmed Omar Abdel- Rahmant, aki a hírek szerint az al- Keida egyik toborzóembere volt, de kiképzéssel, terrorakciók meg­szervezésével is foglalkozott. Abdel-Rahman annak a vak Omár Abdel-Rahman sejknek a fia, akit kilenc másik muzulmán­nal már elítéltek a Világkereske­delmi Központ ellen autósbom­bával 1993-ban elkövetett robban­tásos merényletért. Mint ismere­tes, Bush amerikai elnök a minap kijelentette, hogy a terroristatevé­kenységgel gyanúsítottak ügyeit hadbíróságoknak kell tárgyal­niuk; az elnök szerint ez a megol­dás mindazokra is vonatkozhat, akik tömeggyilkos merényleteket készítettek elő az Egyesült Álla­mok ellen. Az európai szövetsége­sek azonban nem tartják elfogad­hatónak az efféle hadbíróságok felállítását, és jelenleg úgy tűnik, nem is adnák ki Washingtonnak az országaikban elfogott gyanúsí­tottakat. A Nemzetközi Vöröskereszt kabuli képviselője tegnap bejelen­tette: felhagytak Mazari-Sarifban a börtönlázadás elfojtása után le­mészárolt hadifoglyok holttestei­nek számbavételével, mert még csütörtökön újabb lövöldözés rob­bant ki a magas agyagfalakkal kö­rülvett erődítményben. Három af­gán vett részt az erőd belsejében a tetemek összegyűjtésében, kettő sebesülten került elő, a harmadik sorsáról nem tudnak. A szóvivő szerint még maradtak élők az erő­dítményben, akik mindmáig fegy­verrel védekeznek. A Mazari- Sarif-i fogolylázadás kegyetlen le­verése után tetemek százai borít­ják el az erőd belsejét. Tegnap öt év szünet után meg­nyílt Kabulban a török nagykö­vetség, egy orosz diplomata pedig jelezte, országa missziója is mű­ködik. Ezt Moszkvában nem erő­sítették meg, nem is cáfolták. Erősödnek a nemzetiségek közötti feszültségek Bizakodás után megtorpanás Bonnban Mára ígérték tegnap délben a megállapodást Afganisztán maj­dani kormányáról. Estére azon­ban már olyan hírek érkeztek Bonnból, amelyek szerint tárgya­lások megfeneklettek. A nap fo­lyamán a pastuk „háttérbe szorí­tása” miatt hazautazott Abdel Kadir, Nangahar tartomány kor­mányzója. MH-összeállítás A Bonn melletti Petersbergben zajló konferencián tegnap már az Afganisztán kormányzatáról szó­ló megállapodás megkötését jó­solták ma estére, hogy nem sok­kal később már az egyezkedések megfenekléséről szóló hírek ér­kezzenek. Az AP értesülései sze­rint ugyanis az Északi Szövetség nem volt hajlandó megnevezni jelöltjeit az ország irányítására át­meneti időre megbízandó testüle­tekbe. „Igen nehéz szakaszba ke­rültünk” - kommentálta a híreket egy neve elhallgatását kérő diplo­mata. Később kiderült az is, hogy az Északi Szövetség azt kérte, függesszék fel tíz napra a tárgya­lásokat, ezt azonban a többi résztvevő elutasította, így azután - mint azt a római emigrációban élő király szóvivője elmondta - folytatták az egyezkedést. „In­tenzív tanácskozásba kezdtünk, amely egész éjjel folytatódik” - mondta tegnap este a szóvivő, mintegy jelezve: sokan mégis sze­retnének már ma megállapodni. A találkozón amúgy kiélesedett az etnikai feszültség, és már a nap folyamán megmutatkoztak a repe­dések az Északi Szövetségen (ÉSZ) belül is. Rumahuddin Rabbani volt afgán elnök, a szö­vetség vezetője ugyanis az átmene­ti tanáccsal és a tervezett választá­sokkal kapcsolatban keményebb feltételeket szabott, mint a Bonn­ban tárgyaló delegáció - jelentette a Reuters. Kabuli sajtóértekezle­tén Rabbani egyrészt közölte, hogy csak 200 külföldi békefenn­tartóra van szükség Afganisztán­ban - Bonnban még nem tartanak a pontos számoknál. Kifejtette azt is, hogy az átmeneti tanácsot, vala­mint a kormányt a népnek kell vá­lasztania - Bonnban viszont az ÉSZ beleegyezett, hogy e két tes­tületet az afganisztáni etnikai cso­portok arányában állítják össze. Ráadásul elhagyta a konferen­cia helyszínét Hadzsi Abdel Kadír, az ÉSZ delegációjának leg­magasabb rangú pastu képviselő­je, Nangahar tartomány kormány­zója, a tálibok által meggyilkolt neves parancsnok, Abdul Hak testvére. Távozását megerősítette az ÉSZ delegációvezetője, Junisz Kanuni, a magyarázattal vagy in­doklással azonban adós maradt. Információk szerint az ok az volt, hogy a pastuk a delegációban, il­letve a petersbergi tanácskozáson nem képviseltetik magukat szám­arányuknak megfelelően. Kadir állítólag kevesellte a majdani át­meneti tanácsba bekerülő pastu küldöttek létszámát is. A tádzsik-pastu vetélkedés a harctéren is kezd kiütközni. En­nek jeleként a tálib erők utolsó nagy bázisa, Kandahár körül élő pastu törzsek vezérei óva intet­ték az Északi Szövetség előre­nyomuló csapatait attól, hogy megostromolják a várost. Kan­dahárt a pastu harcosoknak kell felszabadítaniuk - hangzott a tá­­dzsik hadvezetéshez intézett fi­gyelmeztetés. A két legjelentő­sebb népcsoport éleződő ellenté­tei előrevetítik az ország esetle­ges kettészakadásának a veszé­lyét - mutatnak rá az MTI jelen­tése szerint megfigyelők. Párizsi nem egy Irak elleni támadásra Franciaország nem támogat egy esetleges Irak elleni támadást, mert az muzulmánok millióinak ellenkezését váltaná ki a világ szá­mos országában, erősítette meg a már ismert álláspontot a BBC- nek nyilatkozva Alain Richard francia védelmi miniszter. Egyes diplomáciai megfigyelők szerint az Amerikai Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy csapást mér Irakra, ha a bagdadi vezetés nem teszi lehetővé a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésével megbízott ENSZ-szakértők visszatérését az országba. „Mi úgy véljük, a ka­tonai fellépés nem volna jó válasz erre a helyzetre” - mondta a francia minisztert. BBC KÜLFÖLD - Magyar Hírlap . Washingtoni aggályok Korai lenne még nemzetközi békefenntartókat küldeni Af­ganisztánba - közölte tegnap a Fehér Ház. Ari Fleischer szóvi­vő kijelentette: az egész ország­ban még nagy a bizonytalan­ság, a helyzet képlékeny, a há­ború még folyik, s annak kitű­zött céljait a nemzetközi koalí­ció még nem érte el. A stabili­tás felé vezető első lépés a ki­egyensúlyozott hatalommeg­osztáson nyugvó kormány megalakulása jelentheti. „Az elnök várja azt a napot, amikor a (bonni) tárgyalások eredmé­nyeként és az afgán kormány megalakulása után mehetnek a békefenntartók Afganisztánba - de ez a nap még nem érkezett el” - mondta a Fehér Ház szó­vivője. Reuters Kabul visszatért békebeli harcias játékaihoz A tálibok tiltot­ták, az afgánok azonban oda vannak érte. Nem csoda tehát, hogy a szélsőségesek bukásával Kabulban ismét egymásra uszították a harci kakasokat Fotó: Reuters AZ MH BEMUTATJA Hamed Karzai Hamed Karzai neve merült fel eddig elsősorban jövendő afgán kormányfőként. A férfi az egyik legbefolyásosabb afganisztáni személyiség, aki ugyanannak a klánnak a tagja, mint a száműzött Mohamed Zahír Sah, s maga is törzsfő, a Kandahár környékén élő popolzai törzs vezetője. A pastu politikus az exkirály hivatalos képvise­lője. Miután az amerikai támadás megindult Afga­nisztán ellen, visszatért a száműzetésből, és - akár­csak Abdul Hak - a déli pastu törzsekhez indult, hogy rábírja őket Mohamed Zahír Sah támogatá­sára. Hakot meggyilkolták a tálibok, és Karzai is csak hatalmas szerencsével kerülte el ezt a sorsot; a fekete turbánosok megtalálták és megtámadták Uruzgan tartományban a búvóhelyét. Neki azonban sikerült elmenekülnie - tíz órán át harcoltak, majd három napon keresztül egyfolytában meneteltek, és nem vettek ma­gukhoz mást, mint kenyeret és zöld teát, nyilatkozta a BBC-nek. Azután Hak halálával ő vált a royalisták legfőbb reményévé Afganisztánban. A magasan képzett, angolul kiválóan beszélő Karzai régóta reflek­torfényben van, hiszen már 1992-ben, a mudzsahedek kormányában külügyminiszter-helyettes volt. Eleinte támogatta a hatalmat átvevő tálibokat is, de 1994-ben már komoly fenntartásai voltak a mozgalom­mal szemben: egyre jobban aggódott amiatt, hogy azt elözönlik és ke­zükbe kaparintják a külföldiek, elsősorban a pakisztániak és az ara­bok. Végérvényesen azonban két éve fordult el a táliboktól, mert őket vádolta apjának, a parlament egykori alelnökének pesavari meggyil­kolásával. Azóta ő lett a tálibok egyik legélesebb kritikusa. Karzai magát mérsékelt muszlimnak tartja, őt pedig a nemzetközi közösség nyugatiasnak. Régóta híve a széles koalíció alakításának Af­ganisztánban, amelyet a hagyományos lója dzsirga - a törzsi és vallási vezetők nagytanácsa - alakítana meg. MCS Legtöbben őt szeret­nék kormányfőnek A kézrázás nem elég Orosz tábornok bírálja Washingtont és a NATO-t Kizárta minden engedmény lehe­tőségét Moszkva és Washington stratégiai vitájában egy orosz tá­bornok, aki egyszerű időpocséko­­lásnak nevezte azt is, ami eddig az orosz-NATO kapcsolatok javítá­sa terén történt. A tábornok meg­jegyzései egy csapásra elhomályo­sították Bush és Putyin november közepi „szívélyes csúcstalálkozó­jának” eredményeit. MH-összeállítás Az orosz vezérkar főnökének első helyettese, Jurij Balujevszkij ve­zérezredes kemény szavakkal uta­sította el újságírók előtt azt a lehe­tőséget, hogy Moszkva engedmé­nyeket tegyen a rakétaelhárító ra­kétarendszerekről folyó orosz­amerikai vitában. Mint ismeretes, Washington az 1972-ben kötött ABM szerződést a hidegháború avítt hagyatékának tekinti, és foly­tatni kívánja rakétakísérleteit a „latorállamok” felől érkező eset­leges fenyegetések elhárítása ér­dekében. Balujevszkij tábornok most megjegyezte, hogy bár eddig Washington nem sértette meg ra­kétakísérleteivel az ABM szer­ződést, „de nagyon közel került hozzá”. „Oroszország részéről nem volt és nem is lesz engedmény a rakétavédelem és a hadászati fegyverek ügyében” - mondta a tábornok. A vezérkari főnök első helyettese hűvösen kommentálta az Oroszország és a NATO között formálódó „új viszonyt” is, és sze­rinte ami eddig történt, nem más, mint időpocsékolás. Balujevszkij személyében elő­ször kommentálta az orosz kato­nai felső vezetés Vlagyimir Putyin és George W. Bush csúcstalálko­zóját. Texasban ugyanis nem volt hiány a vállveregetésben, de a vi­tatott AMR szerződésről, az ame­rikai rakétavédelmi tervekről semmiféle megállapodás nem szü­letett. Bush ekkor megígérte Putyinnak, hogy kész csökkenteni stratégiai fegyverzetét, de hozzá­tette, az Egyesült Államok nem mond le rakétafejlesztési tervei­ről. Balujevszkij erről megjegyez­te: az ígéretet pontos tervekkel, mechanizmusokkal kell alátá­masztani. „Kézrázással nem lehet megoldani fegyverzettel kapcsola­tos problémákat” - mondta. Az Egyesült Államok egyébként ép­pen ma hajt végre újabb kísérletet rakétaelfogó fegyvereivel.

Next