Magyar Hírlap, 2002. január (35. évfolyam, 1-15. szám)

2002-01-02 / 1. szám

2 Magyar Hírlap 2002. január 2., szerda A NAP TÉMÁJA - A NEMZETI SZÍNHÁZ Akarták a Városli­getbe, a Várba, az Erzsébet térre, a Műcsarnokba, meg a New York palotába. Az építé­szek terveztek, ter­veikkel nyertek a pályázatokon, de azok a nemzeti színházak soha nem épültek meg. Most a Ferencvárosban benépesül egy szín­ház, Nemzeti néven. Ma délelőtt tíztől elkezdődnek a próbák a Duna-parti új Nemzeti Színház épületé­ben. A március 15-ei teátrumavató elő­adásában, Madách Imre Az ember tragé­diájában huszonhárom színész, húsz tán­cos - a Szegedi Kortárs Balett művészei - és húsz közreműködő vesz részt. A Sziko­­ra János rendezte Tragédiával párhuza­mosan szintén mától próbálják a teátrum színpadán a március 23-án, második be­mutatóként látható Shakespeare A vihar című darabját. A Schwajda György által rendezett előadásra 13 színészt szerződ­tettek. Prosperót Benedek Miklós, Ariést Nagy-Kálózy Eszter, Mirandát Major Melinda, Ferdinándot Stohl András ala­kítja. A színházba az elmúlt év végén már beköltözött az igazgatóság, a gazdasági részleg és a különböző tájak (a varrodák, a kelléktár, hangosztály, világosítók és a fodrászok). A kormány a költségvetési tartalékból 2,3 milliárd forintot szavazott meg az új színház 2002. évi működtetésé­re. (Ebből az összegből kell fedezni A Nemzet Színésze címmel járó havi jutta­tásokat is.) A produkciókat tizennyolc díszletmun­kás, nyolc világosító, három hangosító, hat kellékes, három fodrász, hét öltöztető is segíti. Tizenhatan dolgoznak a varrodá­ban, a kalapos- és a cipészműhelyben. Az épület működtetésében részt vesz még portás, gondnok, tűzoltó, gépész és számí­tástechnikus is. Mi, mikor, mennyi, milyen? Generálkivitelező: Arcadom Rt. Vezérigazgató: Bálint Péter Közreműködők: Magyar Építő Rt., Középü­let-építő Rt., Alba Régia Építő Vállalkozó Rt., Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt., Kipszer Fontosabb alvállalkozók: Strabag Építő Kft. (alapozási munkák), KÉSZ Kft. (acélszerke­zeti és elektromos munkák), Mannesmann Rexroth Kft. és Rational Mérnöki Iroda (nagyszínpadi színpadtechnika), Színháztechnnikai Kft. (stúdiószínházi szín­padtechnika), Transtechnik GmbH (fénytech­nika), Lisys Rt. (elektroakusztika), Trevillion Interiors Ltd. és Technoart Kft. (belsőépíté­szet), Török Péter kerttervező és Varpex Kft. (kertépítés) Alapterület (szabadtéri színpaddal együtt): 20,844 négyzetméter Beépített térfogat (a szabadtéri nélkül): 84,270 köbméter Január végétől már jegyeket is lehet venni az új Nemzeti előadásaira. A tervek szerint a Blaha Lujza téren egy ekhós sze­keret állítanak fel jegypénztár gyanánt. Az Erzsébet térről a Duna-partra 1995. november 23.: A Horn-kormány megbízza a művelődési, a pénzügyi és a környezetvédelmi minisztert, dolgoz­zanak ki szakmai tervet az Erzsébet té­ren elképzelt új teátrum felépítésére. 1997. május 30.: Az építészeti tervpályá­zatot Bán Ferenc Kossuth-díjas építész nyeri. 1997. december 20.: Pályázat alapján az új Nemzeti igazgatójává kinevezik Bá­lint Andrást. 1998. szeptember 16.: Elkészül az alapo­zás az Erzsébet téren. 1998. október 29.: Az Orbán-kormány úgy dönt, hogy nem az Erzsébet téren építik fel az új Nemzeti Színházat. Há­mori József miniszter közli: új pályáza­tot írnak ki a színház építésére, az épít­kezés befejezésének legkésőbbi idő­pontja 2002. A beruházás 10,7 milliárd forintba fog kerülni. 1998. november 9.: Hámori miniszter közli: az Erzsébet téren közpark lesz, az új teátrum a Városligetben épül. 1998. november 10.: Bálint András, a Beépített elemek: 800 tonna acél 65 000 négyzetméter zsaluzat 10 000 köbméter beton 56 km gépészeti csővezeték 300 km elektromos vezeték 1200 négyzetméter üveg 23 500 négyzetméter burkolóanyag Fény, hang és színpadi berendezések költ­sége: 4,5 milliárd forint Teljes költség: 15,4 milliárd forint Nagyszínház férőhelye: 617+16 pótszék Színpada 24x17,9 méteres, 72 ponton emelhető és süllyeszthető, mozgatható a mellvéd és a zenekari árok is. Stúdiószínház: 150-200 mobil férőhely A kertben és szoborparkban: Tolnay Klári, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre és Soós Imre szobra áll majd. A kertben lesz többek között kőpiramis, víz­esés, élősövény-labirintus, hűtőzőbarlang, manierista kert tóval. leendő új Nemzeti Színház igazgatója lemond megbízásáról. 1999. március 1.: Nem írnak ki pályázatot az új Nemzeti Színház tervezésére, a teátrum megépítéséért felelős, állami alapítású kht. irodája tervezi az épüle­tet - jelenti be Schwajda György mi­niszteri biztos. 1999. március 9.: Orbán Viktor minisz­terelnök kormánybiztossá nevezi ki Schwajda Györgyöt. 1999. március 22.: Az Új Nemzeti Kht. részéről bejelentik, hogy a műszaki­koncepcionális terv első változatát Igor Popov moszkvai tervező átadta Siklós Máriának, aki három hónapon belül befejezi a tervet. 1999. március 26.: A kultusztárca és a fő­város képviselői nem állapodnak meg az új Nemzeti vitás kérdéseiben. Le­mond az építészkamara elnöke, Call­­meyer Ferenc és a Magyar Színházi Társaság vezetője. 1999. augusztus 26.: A kormány úgy dönt, hogy a Nemzeti Pest déli részén, az egykori expó területén épüljön fel. 1999. október 27.: A Közbeszerzési Érte­sítőben megjelenik, hogy az Új Nemze­ti Színház Megvalósítási Iroda Kht. elő­minősítési eljárást indít az új Nemzeti Színház megépítésére. 1999. november 1.: Orbán Viktor a Feri­hegyi repülőtéren bejelenti, hogy Ka­nadában a magyar kormány és a Trigránit Rt. szándéknyilatkozatot írt alá az egykori expótelkek beépítéséről. Erre a helyszínre képzelték el a Duna városközpontot és az új Nemzeti Szín­házat. 2000. május 27.: A szakmai nyomásra kiírt meghívásos pályázatot Vadász György nyeri. 2000. július 6.: Schwajda a döntés ellené­re Siklós Mária tervét engedélyezteti. 2000. szeptember 14.: Elkezdődik a szín­ház építése. 2000. október 3.: A Budapesti Építész Kamara etikai vétségek miatt kizárja soraiból Siklós Máriát, amit később a Magyar Építész Kamara helybenhagy. 2001. december 31.: Átadják a kész épü­letet. Babaház vagy hagyománykövetés? A laikusoktól nem lehet megkövetelni, hogy értsenek az építészethez. A legszo­morúbb az egészben, hogy ha Vadász György és Siklós Mária terveit egymás mellé tették volna közszemlére, az embe­rek nyolcvanöt százaléka Siklós Mária ter­veire szavazott volna. Az én, illetve a kol­légám hite szerint Siklós Mária tervei szakmailag erősen kifogásolhatók. (Finta József építész mondta lapunkban) A Demján Sándor-féle high-tech épület­sor nem fér meg Siklós Mária eklektikus babaházával. Vicc az egész... .. .Siklós Mária... Azokból a fogyasztói mintákból merít, amelyeket a kereskedel­mi tévék sugallnak. (Schneller István, Budapest főépítésze nyilatkozta a 168 Órában) Nem állítom, hogy a világ legtökéletesebb épülete. Nekem személy szerint tetszik. Láttam néhány mostanában felépült nem­zeti színházat, például a barcelonai katalán nemzeti színházat. Nem hiszem, hogy azok jobbak lennének, mint Siklós Máriáé. Egyébként járt nálam egy ismert angol épí­tész, s ő is nagyon impozánsnak tartotta. Én abban reménykedem, hogy a magyar lakosság nagyobb része azt fogja mondani rá, hogy szép. A tervtanács ülésén egyéb­ként egyvalaki úgy fogalmazott - és ez fur­csamód a sajtóban nem jelent meg­­, hogy a Siklós Mária által készített makett a kö­zönségnek bizonyára tetszeni fog, mert az emberek általában kiábrándultak a mai korra jellemző építészeti stílusból. (Schwajda György nyilatkozta lapunknak) A színház technikailag nem lép túl a Guckkastenbühne (kukucskaszínház) konvencionális felfogásán, szerkezete, színpadtechnikai berendezései kötöttek, színpada nem variálható, színpadkerete nem oldható fel, előszínpada nem alakít­ható ki, oldalszínpadai nem teljes érté­kűek, aréna jellegű színpad-kialakításra korlátozottan sem alkalmas... .nem alkal­mas a nemzeti színjátszás első számú alko­tóműhelyének - ami a Nemzeti Színház feladata lenne. Ismét lesz egy olyan Nem­zetink, amelyet a szakma és a nagyközön­ség ideiglenesnek tekint, a színészek szak­mailag megfelelő Nemzetit igényelnek stb. Vajon mikor lesz a következő pályázat? (Déry Attila véleménye a Mozgó Világból) Történeti összefüggésekbe helyezve úgy látszik, hogy a mostani építkezés a maga botrányaival a tradíciók egyenes folytatá­sa. Hiszen már az első, nemzetinek nevez­hető színházunk is valami ellenében épült. Déry Attila a Mozgó Világban kitűnően összefoglalta az eddigi Nemzeti Színházak históriáját. Az elsőt a Pest megyei alispán építtette 1837-ben, hogy keresztezze Szé­chenyi István terveit. A mai Rákóczi út, Múzeum körút sarkán állott; a kor köz­épületeihez képest egyszerű és jelentékte­len építmény volt, 1912 bontották le. Va­lójában a Blaha Lujza téri Népszínház ak­kori bérlőjének, Bálint Dezsőnek nem tet­szett a Múzeum körúti konkurencia, így lett 1912-től ott a Nemzeti Színház, ahol a hatos megáll. Az épületet - Népszínház­ként­­ Rákosi Jenő építtette 1874-76 kö­zött, az osztrák színháztervező páros, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei szerint. Igazi „körúti” színház volt, konvencionális neoreneszánsz formákkal; népszínművek, rémdrámák előadóhelye, talmi díszítésű sivár hodály, akusztikailag „halott” terében a finom gesztusok, halk hangok elvesztek. Azt a 11 métert, amely a nézőteret a színpadtól elválasztotta, már a kortársak is színháztechnikai abszur­dumként tartották számon. A Blaha Luj­za téri Nemzetit 1964-ig használták, majd a következő évben fel is robbantották. Ek­kortájt állapodott meg a városépítészet abban, hogy a Nemzeti Színház céljára az Erzsébet téri elhelyezés volna a legalkal­masabb. A bontás után a Nemzetink - is­mét ideiglenesen - áttelepült a Hevesi Sándor téri Magyar Színházba. 1964-ben írták ki a végleges Nemzeti Színház elhelyezési pályázatát. E mára el­feledett pályázat támasztotta alá a színház Dózsa György úti elhelyezését. Az építést e pályázat után a kormányzat ejtette - bár a közvéleményt megnyugtatandó időn­ként újabb tervváltozatok láttak napvilá­got. A „Nemzeti” kérdését 1983-ban élesztette újra a türelmetlen színésztársa­dalom. 1988-ban újabb elhelyezési és építésze­ti ötletpályázatot írtak ki. A reális elkép­zelések mellett Erzsébet, Madách, Pod­­maniczky, Szent György téri, Közraktár környéki helyszínek, olyan vadabb tervek is érkeztek, mint a Műcsarnok átalakítása. 1989-ben újabb színházpályázatot írtak ki, már csak ezekre a helyszínekre. 1997-ben új pályázatot írtak ki. A Deák téri helyszín kiválasztása a főváros, az épí­tész- és a színházi szakma hosszú vita után beérett döntését tükrözte. A beérkezett 72 pályamű átfogta a kortárs magyar építé­szet egészét. A pályázatot Bán Ferenc nyerte meg. Az oldalt szerkesztette: Szarka Klára Közreműködött: Balogh Gyula Átadáson túl, a Tragédia és A vihar előtt A próbák elkezdődtek a Nemzeti Színházban

Next