Magyar Hírlap, 2002. május (35. évfolyam, 114-125. szám)
2002-05-28 / 122. szám
2002. május 28., kedd Kőszínház épül a főváros szélén Budaörs idén is pályázik a kétmilliárd forintos állandó teátrum megépítésére Hogyan terem a színház? Vagy egy Eless Bélát, tedd le valahol, ahol emberek laknak, s adj neki legalább egy telefont. A többit megteremti, megszerzi, kiharcolja. Eless Béla, a színházcsináló most Budaörsön működik, ahol öt év alatt pezsgő színházi élet alakult ki a semmiből, és a képviselő-testület döntése nyomán már elkészültek egy új színházépület tervei is. Hogy születik a színház? Úgy, hogy már létezik egy adott térben, vannak előadások, közönség, színészek, rendezők, díszletek, ruhák, ügyelők és világosítók, s mindezeket - ha minden jól megy - most körbeépítik egy színházépülettel. 97-ben - írd és mondd - négymillió forinttal indult a Budaörsi Játékszín egy „színházkóstoló” félévvel. 2001-ben már 65 milliós költségvetéssel dolgoztak s 113 előadást produkáltak, ebből húszmillió bevételük volt. Most már évi öt premiert tarthatnak, többnyire közönségcsalogató bohózatokat, vígjátékokat, gyerekdarabokat, de évente legalább egy „művészszínházi” premiert is. Az idei évadban ilyen Steinbeck Édentől keletre című klasszikus műve, melyet - Polgár András átdolgozásában - Koncz Gábor rendezett, s olyan színészek működtek közre, mint maga a rendező, aztán Almási Éva, Trokánné ................... tér, Tóth Judit és mások. A Budaörsi Játékszín jelenleg a művelődési ház épületében működik - mondjuk így: „társbérletben”. A körülmények - a nagyszínházakhoz képest - szegényesek. A kosztümtár néhány guruló szekrény az emeleti folyosón. Az öltözők az irodák - és fordítva. Az egyeztetés itt külön művészet. Éless Bélának és Valler Gabriellának nem csak a színházakkal, rádióval, tévékkel és egyéb színészfoglalkoztató intézményekkel kell egyeztetniük. A színháztermet is egyeztetniük kell, amely elsősorban a város közművelődési csoportjaié. A megállapodás szerint a játékszín egy hónapban átlagosan 10-15 alkalommal veheti igénybe a színháztermet. A tájolás segít kitölteni a lukakat, így alakul ki a „tájjal” együtt a havi 20-25 előadás. Az egész színházat hatan működtetik. Ilyen kis létszámmal ezt az előadásszámot összehozni csak úgy lehetséges, ha mindenki nagyon lelkes és profi a maga területén. De lehet-e profikat találni ilyen kevés pénzért? S ha lehet, vajon miért csinálják? Miért csinálja Éless Béla, amikor oly sok minden szól a színház ellen. Ha megkérdezem tőle, szemrebbenés nélkül feleli: ez a dolgom. Ilyen eltökéltséggel nem lehet vitatkozni. S persze nemcsak a dolga, a becsvágya is. Végül is Budaörs lehet az első Budapest környéki város, amely állandó kőszínházat működtet. Ha elkészül, az művelődéstörténeti esemény lehet. Időszakos színház van Szentendrén, Zsámbékon, állandó színházra csak itt van esély. Az immár kész kiviteli tervekben egy 6000 négyzetméteres - a színházat és a művelődési házat magában foglaló - kulturális központ szerepel, melynek fölépítése 1,8-2,2 milliárd forintba kerül. Ehhez a képviselő-testület vállalt háromszázmillió önrészt, a többit pályázat útján remélik előteremteni. Tavaly a színház-felújítási pályázaton nem sikerült nyerniük, igaz, 2001-ben mindössze egy színház kapott támogatást: a már három éve építkező szegedi kamaraszínház. Budaörs idén újra pályázik. A polgármester mellette van, s az önkormányzati testület is. Ebben a kiállásban a lokálpatriotizmuson kívül az is benne lehet, hogy látják, tapasztalják, igazi színházcsinálójuk van, akinek vezetésével ilyen „színháziatlan” körülmények között is kiválóak az eredmények. Esélyeik jók, részint mert a többi pályázathoz képest magas az önrészük, a végösszeg pedig viszonylag alacsony. A színházépítés mellett „közönségépítés” is folyik. Erre szolgálnak a négy éve folyó Cappuccino estek havonta, melyeken klubszerű formában nagy színészek vallanak pályájukról s színházi eszményeikről. Olyan művészek, akik munkájukkal kötődnek Budaörshöz (például Almási Éva, Schütz Ila, Sztankay István), s akik csak úgy, „saját jogon” (többek között Ferrari Violetta, Eperjes Károly, Mácsai Pál, Zenthe Ferenc). A budaörsi ifjúságnak is rendeznek előadásokat Röhögő színháztörténet címmel. Ez a sorozat hasonlít a Ruszt József beavató színházához, s a görög színháztól a commedia dell arte-on át máig „magyarázza el” az új közönségnek a színház mibenlétét - az ismeretterjesztést és a színházi élményt ötvözve. Most a Szegény, szegény Oresztész című játék a görög tragédia titkaiba vezeti be a fiatal, fogékony közönséget. Budaörs fiatal város. Évszázadokig betelepített németek lakták, virágzó gazdaságot és sajátos kultúrát teremtve a főváros peremén. A gyalázatos kitelepítés elvitte a német lakosság majd 90 százalékát, a 70-es években épült lakótelep pedig új, nagyon vegyes lakosok ezreit vonzotta ide. Az új város kulturális-közéleti identitása most van kialakulóban. Élnek és egyre erősebben születnek újjá a német kulturális hagyományok, s keresik a megnyilvánulási lehetőségeiket az új budaörsiek kulturális igényei. Ez a még kavargó, változó szerkezetű kulturális közélet vajúdja most ki formáit, intézményeit. A lényeg az, hogy az érték minden törekvésben benne van. S ez az igénytelenség, az üres szórakozás egyelőre mindent elborító divatja idején több mint jó jel a jövőre nézve. Szále László „ Budaörs lehet az első Budapest környéki város, amely állandó kőszínházat működtet. ” Édentől keletre Almási Éva és Éless Béla Fotó: Szilágyi Lenke Negyvennyolcmillió forinttal segítik az ifjúsági táborozást A fővárosi önkormányzat négyszáznyolcvannyolc nyári ifjúsági tábort támogat idén, ezzel harmincegyezer fiatal nyaralását segíti. A támogatások többségét, kétszázharmincötöt a kerületi iskolák diákszervezetei kapták. A fővárosi közgyűlés ifjúsági albizottságának MSZP-s elnöke elmondta: hamarosan végeznek az összegek átutalásával, hogy ezáltal is segítsék a táborok szervezését. Grosser János tájékoztatása szerint idén ötszáznegyven pályázó csaknem hetvenhárommillió forint támogatást igényelt. A pályázatokat több közgyűlési bizottság mellett véleményezte a kulturális főpolgármester-helyettes kabinetje, a Fővárosi Diáktanács és a kerületek ifjúsági referensei. Az ötvenezertől százötvenezer forintig terjedő juttatásokból többek között negyvenkét egyházi szervezet és tizenöt iskola, kilenc alapítványi kérelmező, valamint kilencvenhat társadalmi szervezet részesült. A fővárosi önkormányzat saját fenntartású iskolái közül kilencvenegy kapott támogatást. A döntést hozó oktatási bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: többnyire azok a pályázók esnek el a támogatástól, akik a korábban kapott összegekkel a tavaly szeptemberi határidőig nem számoltak el, így egy évig biztosan nem kapnak anyagi segítséget. Pálinszki Antal szerint minden elbíráláskor a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskoláit, illetve a gyógypedagógiai tevékenységet végző kérelmezőket próbálják némi előnyben részesíteni. Az elnök szerint alig utasítanak el pályázatokat, ezt a támogatásban részesülők magas száma is mutatja. FB BUDAPEST Bármennyire is csábító, tiltott és drága dolog fürödni a közterületen álló szökőkutakban A nagy melegben nehezen tudunk ellenállni annak, hogy ne mártózzunk meg a szökőkutak hűsítő vizében. Ez azonban nemcsak balesetveszélyes, tettünket pénztárcánk is bánhtaja. A tiltott fürdőzésről szóló törvény szerint ugyanis a szökőkútban való fürdőzés büntethető: a tetten érteket a helyszínen tízezer, feljelentés nyomán pedig akár húszezer forintos pénzbírsággal is sújthatják. A fővárosi közterületeken nagyjából százötven szökőkút található. Többségük a kerületi önkormányzatok kezelésében, tulajdonában áll, egy részük azonban - általában rongálás vagy forráshiány miatt - évek óta nem üzemel. A helyhatóságoknak általában komoly anyagi megterhelést jelentene a szökőkút üzemeltetéséhez szükséges áram- és villanyszámlák kifizetése, de a rongálások utáni helyrehozatal is rengeteg pénzbe kerül. Úgy tűnik, manapság luxusnak számít a szökőkút, pedig a városban betöltött szerepük jelentős: frissítik a levegőt, javítják a klímát, s nem utolsósorban rekreációs lehetőséget nyújtanak a városban élők számára. A Főkert Rt. évente 8-10 kerületi és 20-25 fővárosi szökő-, illetve díszkút karbantartásáról gondoskodik. A kutak üzemideje az időjáráshoz kapcsolódik, április elejétől október végéig működnek. Annak ellenére, hogy a fővárosnak kevés szökőkútja van, újak építése nem szerepel a tervek között. A meglévő fővárosi kutaknak sem mindegyike működik, így például a részvénytársaság karbantartó csoportja tavasszal még nem tudta beüzemelni a Margitszigeti szökőkutat, amelynek évek óta húzódó felújítása idén elkezdődött. A fővárosi önkormányzat által finanszírozott bruttó 130 millió forintos beruházás kivitelezője a Főkert Parképítő Kft. - tájékoztatta lapunkat Takács Sándor, a Főkert vállalkozási és vagyongazdálkodási igazgatója. A bontási munkákkal már végeztek, jelenleg zajlik a szerkezet építése és a csövek szerelése. A szökőkút új lábazatot kap, és ami újdonság, az alsó szintje feszített víztükrű lesz. A tervek szerint a nyár végére, az augusztus 20-ai ünnepségekre befejeződik a rekonstrukció. SzA Magyar Hírlap . 350 milliós átcsoportosítás A főváros ez évi 58 milliárd forintos költségvetés-módosításáról és az ennek kapcsán még meglévő, 350 millió forintot érintő, nézetkülönbségről, a Bánkút utcai villamosvágány-rekonstrukcióhoz szükséges forrásokról várhatóan a csütörtöki közgyűlésig létrejöhet a megegyezés az MSZP- és az SZDSZ-frakció között - ezt a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésének résztvevői közölték. Tájékoztatásuk szerint az MSZP az idén különböző okok miatt meghiúsuló fejlesztésekre szánt pénzből biztosítaná ezt az összeget. Az SZDSZ a hétéves tervhez ragaszkodva úgy véli, csak olyan forrásokból lehet erre pénzt költeni, amelyek valamiért végképp nem valósulnak meg. Tárgyalták az ÁSZ-jelentést is, amelyben a számvevők megállapították, hogy törvénysértéseket követett el a főváros, amikor önkormányzati törzsvagyont is apportált a BKV Rt.-be megalapításakor. Tiba Zsolt főjegyző intézkedési tervet készített, a főváros törvénymódosítást kezdeményez. (MTI) Szenvedélyek napja: egy nap függőségeinkről Drogfüggőség, szexfüggőség, internetfüggőség, alkoholizmus, munkamánia, kényszeres evés, játékszenvedély. Ma, a szenvedélyek napján minderről szó lesz a Corvin moziban és a Kultiplexben. Reggel tíztől estig egymást váltják az előadások, vitafórumok, filmvetítések, kulturális és zenei programok. Előadók közt van többek között Demetrovics Zsolt kultúrantropológus, Bayer István A drogok történelme című könyv szerzője, valamint Topolánszky Ákos az Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyekért felelős helyettes államtitkára is. (MH) Bűncselekmények Budapesten és Pest megyében Budapesten az első negyedévben csaknem 7 százalékkal, Pest megyében pedig 14 százalékkal több közvádas bűncselekmény vált ismertté, mint az előző év azonos időszakában - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése. A tájékoztatás szerint Budapesten az év első három hónapjában összesen mintegy 30 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté, ez a tavalyi első negyedévhez viszonyítva 6,8 százalékos emelkedést jelent. (MTI) Világháborús bomba a Százados úti lakótelepen A helyszínen semmisítették meg azt a száz kilogrammos világháborús bombát, amelyet Budapesten a VIII. kerületben, a Százados úti lakótelepen találtak hétfőn építkezés közben. Személyi sérülés, anyagi kár nem keletkezett - közölte a Magyar Honvédség Tűzszerész Zászlóaljának parancsnoka, Molnár Sándor. (MH) Az eladási statisztikákat mindenhol a hegyikerékpárok vezetik Egyszerre három új sportág is betört Magyarországra - A városi aszfalt sem veszélytelen A rendszerváltozás a kerékpárhasználat terén is szemmel látható változásokat okozott. Ma már ritkán találkozunk Budapest utcáin BMX vagy versenykerékpárokkal, az eladási statisztikákat mindenhol a hegyikerékpárok, közismertebb nevükön mountain bike-ok vezetik. A kilencvenes évek elején a rengeteg új fogalom között szerepelt a mountain bike elnevezés is. Ma már „divatkerékpár”-nak is bátran nevezhetjük, ám ha közelebbről szemügyre vesszük a típusok választékát, az elénk tárult kép közel sem homogén. A nemrég még újdonságnak számító kerékpártípus megjelenésével egyszerre három sportág is betört kis hazánk sportvilágába. A legismertebb és legelterjedtebb ezek közül a már olimpiai sportágnak számító cross country. Ez a szakág a legnépszerűbb a „montisok” körében, melyben a bringások erdőn, mezőn, lejtőn, emelkedőn küzdenek az idővel és egymással. Megfelelő terepet fővárosunk környékén bőven találunk a Pilis, a Budai-hegység, kissé távolabb pedig a Visegrádi-hegység lankáin. Bár néha maga a terepre vezető út is komoly gondokat és veszélyes manővereket tartogat, sajnos még nem dúskálunk bicikliutakban, az autósok pedig gyakran nem tekintik egyenlő partnereknek az út szélén kerekező bringásokat. A mountain bike leglátványosabb és egyben legveszélyesebb szakága a downhill. Ezt csak megfelelő védőfelszereléssel ajánlatos kipróbálni, hiszen sokszor a versenyzők egy szűk erdei ösvényen hatvannal száguldoznak le-fel. Nem véletlen, hogy ezt kizárólag csak profi versenyzők űzik. A verseny lényege: minél hamarabb célba érni. A páros szlalom (dual szlalom) gyakorlatilag egy bringás síverseny, ahol az indulóknak a műlesiklásból már jól ismert karókat kerülgetve kell szlalomozniuk lefelé. A BMX- versenypályákon kívül ezt legközelebb a veresegyházi dual szlalom-pályán lehet kipróbálni. Létezik egy, az előbb említett szakágaktól teljesen eltérő műfaj, a triál. A triálosok sziklákon, hordókon, farönkökön, természetes és mesterséges akadályokat meghódítva „ugrálnak” kerékpárjukkal, bizonyítva ezzel kifinomult egyensúlyérzéküket. Az utóbbi években a mountain bike-kereslet növekedésével a kínálat is jelentősen bővült. A különböző hipermarketek ezerszámra árulják az akciós, olcsó, mindenki által megfizethető kerékpárokat. Az ár azonban minden esetben egyenes arányban áll a minőséggel és az élettartammal. Az itt beszerzett olcsó kétkerekűeket ajánlatos kizárólag a városi aszfaltutakon használni, mert terepre érve kellemetlen meglepetések érhetnek minket. Kerékpárt kizárólag szakboltban érdemes vásárolni. Itt az eladók az életkor, testsúly és magasság alapján ajánlják a legmegfelelőbb típust, és néhol még az időszakonként szükséges szakszervizt is elvégzik a biciklin. Szakboltban 40-45 ezer forinttól juthatunk hegyikerékpárhoz, ezért az árért azonban minőséget és garanciát kapunk. MA Extrém bringások versenynaptára Jún. 7-8-9.: Triálosokkal legközelebb a Sportszigeten (Népstadion-szoborpark) találkozhatunk. Jún. 22-én és aug. 18-án Debrecenben, júl. 7-én Visegrádon, júl. 13- án pedig a szegedi pláza parkolója ad helyet a hegyibringások trükkjeinek. Július 6-7.: az év legnagyobb crosscountry-maratonversenye a visegrádi Duna-mountain bikefesztivál keretein belül megrendezendő Duna-maraton lesz. A rajt 6-án délelőtt lesz a budai Várban, a Nemzeti Galéria előtt, innen tekernek némi felvezetés után a versenyzők Visegrádra. A távnak (65, ill. 100 km) mindössze 10 százalékát teszik meg aszfalton, a többit terepen. Július 20-21.: cross-country országos bajnokság Budapesten a Hármashatár-hegyen, az első napon hobbi- és diák-, a másodikon elit és haladó kategóriákban. Augusztus 10-11.: downhill országos bajnokság Szilvásváradon.