Magyar Hírlap, 2002. május (35. évfolyam, 114-125. szám)
2002-05-28 / 122. szám
6 Magyar Hírlap Ősszel folytatódik Tocsik pere Október 14-én folytatja a Legfelsőbb Bíróság (LB) Tocsik Márta polgári perének tegnap megkezdett tárgyalását. A bírói tanács beszerzi annak az adópernek az iratait, amelyben az LB január 29-én 50 millió forint adópótlék és bírság megfizetésére kötelezte a jogásznőt, azzal az indokkal, hogy ha a munkát elvégezte, a jövedelmét be kell vallania. Tocsik 100 millió forint áfát 1996 elején átutalt ugyan, az adminisztrációval azonban késlekedett. A Legfőbb Ügyészség azt állítja: Tocsik Márta nem dolgozott meg az áfát is magában foglaló 804 milliós sikerdíjért. Az összeget vissza kell fizetnie az állami vagyonkezelőnek. A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a kérést. A megfellebbezett ügyet az a polgári tanács tárgyalja, amely 10 éve ítélkezik privatizációs vitákról, s 1995 őszén meghozta az emlékezetes ítéletet a Dunaferr-ügyben. Az októberi tárgyalásig valószínűleg felterjesztik az LB-re a büntetőügy elsőfokú ítéletét is. (MH) Álbomba a pályaudvaron Több órára ki kellett üríteni Kecskemét főpályaudvarát egy pokolgépre megtévesztésig hasonló csomag miatt, amelyet egy nyárlőrinci férfi adott le a pogyászmegőrzőbe. A készülék robbanásra alkalmatlan volt, ám készítője, akit alig két órával később a közelben őrizetbe vettek, közérdekű üzem megzavarása miatt akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az őrizetbe vett férfiról kiderült: vagyon elleni bűncselekmények miatt korábban már folyt ellene eljárás. (MTI) Meggyalázták a templomot A 4-es számú főút közelében álló szajoli református templom külső falát olyan nagyméretű sátánista felirattal és jelképekkel gyalázták meg vasárnapra virradóra, hogy azokat még az úton közlekedők is jól láthatják. (MTI) Rádőlt a futballkapu - Egy 14 éves fiú életét veszítette, amikor a Vas megyei Torony községben rázuhant egy futballkapu. A fiú társaival játszott a falu futballpályáján. Szemtanúk beszámolója szerint rákapaszkodott a kapura, ami rázuhant. A fiú ennek következtében olyan súlyos fejsérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét veszítette. (MTI) Szurkálás - Több szúrt és vágott sérültet szállítottak kórházba, miután a X. kerületben, az Alkér utcában egy lakásban és környékén két társaság egymásnak ugrott. Egy személy csontig hatoló, maradandó sérüléseket szenvedett. A rendőrség még nem tisztázta, miért alakult ki dulakodás a társaságok között. (MTI) BELFÖLD A végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja ki, addig az exképviselő előzetesben marad Első fokon hat év börtön Székelynek Vesztegetés miatt nem jogerősen hat év börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság Székely Zoltán volt kisgazda-képviselőt. A politikusnak előzetes letartóztatásban kell maradnia a jogerős ítélet kimondásáig. MH-összeállítás Nehéz helyzetben volt a bíróság a büntetés kiszabásakor, ehhez hasonló vesztegetési ügyre ugyanis még nem volt precedens - hangzott el a Fővárosi Bíróságon. Az ítélet indoklása szerint Székely Zoltán egy országgyűlési bizottság, illetve egy albizottság tagjaként helyzetével visszaélve, tekintélyét kihasználva létesített kapcsolatot polgármesterekkel, hogy pénzt szerezzen. Az egykori kisgazdahonatyát kétrendbeli hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben találta bűnösnek a Fővárosi Bíróság. Székely Zoltánt ezért nem jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélték, és 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vád képviselője súlyosbításért, míg Székely Zoltán ügyvédje felmentésért fellebbezett, így a végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki. Ettől függetlenül Székely Zoltán továbbra is előzetes letartóztatásban marad, bár ezen döntés ellen a politikus és ügyvédje fellebbezést nyújt be. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Székely 1999-ben az Országgyűlés környezetvédelmi alap céltámogatás (kac) ellenőrző albizottságának elnökeként megpróbálta megszerezni a több milliárd forintos emődi csatornaépítési támogatás 30 százalékát, illetve el akarta érni az általa megjelölt cég bevonását az építésbe. Hasonlóképpen bizonyítást nyert a bíróság előtt, hogy a kisgazdahonatya az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként 20 millió forintot kért, illetve vett át Bálla Dániel vállalkozótól. A politikus cserébe megígérte, nem támadja meg a Bálla cége számára kedvező közbeszerzési döntést. A vesztegetést alátámasztotta az a magnófelvétel is, amelyet Balla készített egy Székellyel folytatott beszélgetésükről. Ennek kapcsán a bíró azt hangoztatta: mindketten nagyon jól tudták, hogy amikor „dokumentumokról” beszélnek, az készpénzt jelent. Emlékezetes, hogy Székely Zoltánt 2000 októberében tetten érték, amikor a fővárosi Gellért téren átvette a pénzt. A bíróság úgy látta: a vesztegetés valójában nem ekkor, hanem már jóval korábban megtörtént, amikor 1999 nyarán Balla meglátogatta Székelyt a Kútvölgyi kórházban, s „tárgyaltak” a lehetőségekről. A Gellért téri akcióval kapcsolatban ugyanakkor a bíróság megjegyezte: az ügyészség a rendőrséggel karöltve rendkívül felelőtlenül járt el, mert az akció során több olyan felvételt is készítettek, amelyeket minőségük miatt nem lehetett felhasználni. Az ítélet indoklásában elhangzott: kísérteties hasonlóság mutatkozott a két vádpont között, hiszen mindkét esetben felmerült a Csőszer Rt. neve, illetve a kért pénzösszeg is megegyezik a beruházások nettó, áfa nélküli értékének 5-6 százalékával. Nem találták viszont bűnösnek Székely Zoltán egykori munkatársát, Földvári Zsoltot, akit kétrendbeli befolyással üzérkedéssel vádoltak, a bíróság felmentette. Bár a bíróság szerint a vádirat tényállása bebizonyosodott, ez bűncselekmény megállapítására nem volt alkalmas. A vádlott enyhítésért fellebbezett Fotó: Pélyi Nóra Rádió C, a közösségteremtő adó Az alig egy éve működő, elsősorban cigányoknak szóló Rádió C-t az alapítók nem népművelő rádiónak szánták. A szórakoztatás mellett a világ dolgairól is tájékoztatni szeretnék a hallgatókat, hogy könnyebben igazodhassanak el a mindennapokban. A Szonda Ipsos felméréséből kiderül: a hallgatók 62 százaléka alapfokú végzettségű, márkaorientált, valamint büszke szűkebb közösségének sikereire. Biczó Henriett Budapesten és környékén mintegy 200 ezer roma származású ember él, s 2001 októberétől létezik egy rádió, amely nekik szól. A Rádió C azzal a szándékkal jött létre, hogy a cigányoknak szóljon, és ne elsősorban a cigányokról. A budapesti nem roma népesség egy markánsan pozícionálható rétege is rendszeresen hallgatja az adót: a nyitott gondolkodású, 25-19 éves, jól kereső, vezető beosztásban lévő értelmiségiek. A betelefonálók közel 30 százalékát ők alkotják, eme hallgatókat leginkább a nívós zenekínálattal lehet „megfogni”. A roma hallgatók 63 százaléka nem fejezte be a nyolc általánost, 62 százaléka alapfokú végzettségű, 11 százaléka végzett szakmunkásiskolát, 10 százalék érettségizett, s mindössze 3 százalékuk diplomás. A Rádió C híveinek életkora 15-50 év között mozog. Az átlagosnál jobb módúak, a legtöbb pénzt kozmetikumra és gyógyszerre költik, ezt a ruha, élelmiszer és cipő követi. Rendszeresen használnak mobiltelefont, szeretnek szórakozni, öltözködésükben és használati tárgyaikban márkaorientáltak. Erős közösségi tudattal, jól körülírható szokásokkal, kultúrával rendelkező réteg, amely hajlandóságot mutat a neki szóló üzenetek befogadására. -Nem népművelő adót szeretnénk a Rádió C-ből - mondja Kerényi György főszerkesztő. - A műsorstruktúra a közszolgálati típushoz közelít, minél több információt szeretnénk eljuttatni a hallgatókhoz. Egyedül a roma számít még élő népi kultúrának, ezért nagy a felelősségünk. A Rádió C-nek közösségteremtő ereje van, egyfajta öszszekötő kapocs a romák között. Természetesen az is célunk, minél több nem roma hallgasson bennünket, s a kialakult sztereotípiák helyett megismerjék a roma értékeket, s problémáik gyökerét. Interaktív jogsegélyszolgálatot is működtetünk, a tapasztalataink szerint a cigányok legnagyobb problémája, hogy nem találnak munkát. Az ügyészség nyolc beteg halálát látja bizonyíthatónak Életfogytiglan várhat az ápolónőre Bűnösnek érzi magát a Fekete Angyal „Bűnösnek érzem magam, de ma sem tudom, hogy az emberek az általam beadott injekciótól vagy súlyos betegségüktől haltak meg a kórházban” - vallotta a Fővárosi Bíróságon Faludi Tímea ápolónő, akit nyolc súlyos beteg ember meggyilkolásával vádolnak. „Az egyik idős néninek áttétes daganata volt. Nem akartam megölni, csak enyhíteni a szenvedésein, ezért intravénásan adtam be neki a morfiumot. Fogtam a kezét, a légzése felületessé vált, s éreztem, hogy a keze kicsúszik az enyémből” - ezekkel a szavakkal idézte fel egyik betege halálát a bíróság előtt a huszonöt éves ápolónő. A budapesti Nyírő Gyula Kórház egykori dolgozója nem tagadta, hogy 2000 májusa és 2001 februárja között intravénásan morfint, Seduxent vagy káliumot adott a súlyos fájdalmakkal küszködő, nagyrészt daganatos betegeknek. A havi 30 ezer forintért dolgozó éjszakás nővér hangsúlyozta: csak az idős emberek elviselhetetlen fájdalmát akarta csillapítani. A kórház szabályzata szerint a szakápolók csak bőr alá vagy izomba adhattak fájdalomcsillapító injekciókat a betegeknek, vénába csak orvosi utasításra tehették volna ezt. Faludi Tímea viszont úgy emlékezett, bár egy értekezleten megtiltották nekik az intravénás injekciók beadását, az orvosok ennek ellenére tudomásul vették ezt a gyakorlatot. Faludi Tímea a bíróság előtt egyenként idézte vissza azt a nyolc esetet, amellyel vádolják. A hazugságvizsgálat alapján mindenesetre 30-40 betegről is szó lehet. Az ápolónőt több emberen elkövetett emberöléssel vádolják, amelyért 10-től 15 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. JÓS Az ápolónő a bíróság előtt egyenként idézte fel azt a nyolc esetet, amellyel vádolják Fotó: Pélyi Nóra 2002. május 28., kedd Kegyelmet kérne a rendőrség a nyomravezető rabnak A rendőri vezetés a móri rablógyilkosok kézre kerítése érdekében kész jogerős büntetését töltő bűnözők egyéni kegyelmi kérvényét támogatni, ha az illető értékelhető információt nyújt a nyomozás vezetőinek. Lapunk úgy tudja, a napokban még azt is fontolóra vették, hogy a vádalkut kötő személy a büntetés elengedése mellett, megkaphassa a 25 millió forintos nyomravezetői jutalom egy részét is. A vádalku intézménynek hat évvel ezelőtti létrehozása óta példátlan egyezség megkötését is kész felajánlani a rendőri vezetés a móri rablógyilkosság tetteseinek felderítése érdekében. Értesüléseink szerint jogerős büntetését töltő vagy szökésben lévő körözött személy érdekében is eljárnának, ha az értékelhető információval szolgálna a vérengzés elkövetőivel kapcsolatban. Ráadásul igyekeznének megkeresni a módját, hogy a vádalkut kötő illető a rá váró vagy már megkezdett börtönbüntetés elengedése mellett kézhez kaphassa a korábban kitűzött 25 milliós nyomravezetői jutalmat vagy annak egy részét. Lapunknak nyilatkozó rendőri vezetők kifejtették: a hazai joggyakorlatban még nem volt példa arra, hogy jogerős büntetését töltő személlyel kötött volna vádalkut, illetve egyezséget a rendőrség. Ehhez az ügyészségi jóváhagyáson túlmenően büntetés-végrehajtási bírói engedély is szükséges. A rendőrség azonban tekintettel a rendkívül súlyos bűncselekményre — az emberölés vádjával elítélteken kívül - kész bárkivel, akár több tíz éves büntetését töltő személlyel is egyezséget kötni. Az ORFK a nyomozás sikerét, illetve a tettesek elfogását eredményező bizonyíték esetén egyéni kegyelemért járna közben az informátor érdekében. A kegyelmi kérvény elbírálásáról a köztársasági elnök dönt. Továbbra is érvényben van a számos bűncselekménnyel gyanúsított Farkas Róbert körözése, akinek fényképét a móri rablással összefüggésbe hozható személyként tette közzé a rendőrség. GZ Eddig hetven vádalku A bűnüldöző hatóságok 1995-től összesen mintegy hetven vádalkut kötöttek bűnözőkkel. Kezdeményezés több is akad, alkura azonban csak ritkán került sor. A megállapodásra akkor van mód, ha az alkura vállalkozó bűnöző cselekedete enyhébb megítélésű, mint annak a jogsértése, akiről a hatóság információt vár. Maga a vádalku, illetve annak minden részlete államtitoknak minősül. Az állatvédők elvihetik a jószágokat Lassan rendeződik az érdi sintértelep sorsa Úgy tűnik, végre rendeződhet az Érden működő ebrendészeti telep sorsa, miután az állatvédők szerint a település aljegyzője, Jackli Tamás felajánlotta: szerződést köt a kutyák elszállításáról az aktivistákkal. Ha a megállapodás létrejön, az eddigi gyakorlattal szemben nem a fehérjefeldolgozóba viszik majd a kutyatetemeket, hanem az élő ebeket szállítják át az állatvédő szervezetek menhelyeire. Az új rendszer csak június közepétől léphet érvénybe, mivel az önkormányzatnak addig engedélyeztetni kell az új kenneleket. Az állatvédők szerint a telepen most már nem a földön, hanem a konténerben várják az elszállításukat a kutyatetemek. A kaput lelakatolták, bár a kerítés még mindig nem teljes - közölték az önkéntesek. Az állatvédők tájékoztatása szerint múlt héten szóban kötöttek megállapodást az önkormányzattal, míg a telep üzemeltetőjétől, az Érdi Városgazdálkodási és Építőipari Vállalattól még nem érkezett visszajelzés. Jackli Tamás aljegyző kérdésünkre elmondta: két-három hónapon belül elkészülhet az új sintértelep egyik fele. Jackli hozzátette: reményei szerint még idén elkészül a teljes komplexum. A költségekről pedig egyelőre nem tudni pontosabbat. Mint arról lapunk korábban beszámolt, az Érd mellett működő sintértelepen évekig állati körülmények között tartották a négylábúakat. Az önkormányzat inkább az Állatitakarmány-előállító Vállalattal (Átev) kötött szerződést a dögök elszállításáról, a befogott még élő kutyákat nem volt hajlandó az állatvédőknek adni, inkább elaltatták őket. Lapunk úgy értesült: a telep bezárását Érd polgármestere javasolta. EPFB