Magyar Hírlap, 2002. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-16 / 191. szám

20 Magyar Hírlap Megokosított egerek Laboratóriumi kísérletek céljára genetikai beavatkozással” feljavított” agyú okos egerek ugyan még elevenen nem jöttek világra, de a Science-ben minap megjelent közleményből kiderül: a Beth Israel-i orvosi kutató központban érdemi kísérletek folynak, Anje Chenn és Christopher Walsh vezetésével ilyen állatkák kitenyésztésére. Mint ismeretes a rágcsálók - köztük is egyes egérfajok - génállománya áll legközelebb az emberihez. De természetesen az egéragy és az ez emberi agy erősen különbözik. Az izraeli laboratórium munkatársai éppen azt remélik, hogy az átlagosnál nagyobb és barázdáltabb aggyal rendelkező egerek idegfolyamataiból a speciálisan humán jellegű agyfolyamatokra következtethetnek a feljavított rágcsálók agyi szöveteinek tanulmányozása alapján. Amint az említett tudományos közleményből kiderül, az okos egerek agya a közönséges testvéreiknél több béta-cateninnek nevezett fehérjét termel majd ki, amely serkenti az emberire emlékeztető gondolkozáshoz nélülözhetetlen agysejtek gyarapodását. (MH) ígéretes szer AIDS ellen Egy új vegyület, amelynek kifejlesztése és alkalmazása most került napirendre, képes lesz megkötni az AIDS vírusát, és megakadályozni kifejlődését a fertőzött szervezetben. A heteropoly anion (HPA) meglepően olcsó és könnyen előállítható, közli May Nyman a Sandia laboratórium kutatója, aki szinte véletlenül jött rá a vegyület döbbenetes hatására. (Science) Feltérképezi a Holdat Az Európa Űrügynökség (ESA) nagyszerű ajándékot kap. A jövő héten egy olyan ötkilós röntgenspektrométer érkezik a holland holdkutatók címére, amely képes lesz a jövendő miniatürizált űrjárműre felszerelve a holdbéli talaj átvilágítását és az ásványok kémiai elemzését helyben elvégezni. (Alpha Galileo) Túlhízás, étvágycsökkentés - Orvoskonferencia vitatja meg a gyerekkori elhízás okait. Korábban elfogadott nézet volt, hogy a kövér gyerek kinövi gyerekkori kövérséget, de egy vizsgálat során megtalálták a túlsúlyosság hormonját. A felesleges kilók megrövidítik az életet, a következmények azonban csak a felnőtt szervezetben jelentkeznek. A gyerekkori kövérség betegség. A konferencián ismertetik azt a nemrég megtalált hormont, amely a gyerekkori túlhízási hajlamot okozza. (The Lancet) Szennyeződő ázsiai légtér A jövő heti johannesburgi fenntartható fejlődés konferencia a Barna felhő természetét elemzi, amely hozzájárul a magas halálozási rátához Dél-Ázsiában, légúti megbetegedéseket okozva. Mintegy 37 ezer üvegházhatású gáz okozta halálesetet hoznak összefüggésbe a nagymértékű levegőszennyező gázkibocsátásokkal (Independent) Tagolt beszéd: 50 ezer év Már a csimpánzok is közel álltak a törzsfejlődéskor ahhoz, hogy beszéddel fejezzék ki magukat. A tagolt beszéd azonban csak a mai homo sapiens megjelenéséhez köthető. Az emberi beszéd mintegy százezer éves. A Max Planck Intézet (Lipcse) antropológusai még későbbre, 50 ezer évre datálják az emberi nyelv megjelenését, és azt az FOXP2 génhez kötik. (New York Times) Dohányos cicák - Passzív dohányos házi kedvencek halálokait vizsgálják a Massachussetsi Egyetem kutatói. Úgy találták, hogy egy dohányos gazdi macskáinak kétszer akkora rákkockázata van, mint a nem dohányos közelében élőknek. Ha a családban két cigarettázó van, a cicák rákkockázata négyszeres. (New Scientist) TUDOMÁNY 2002. augusztus 16., péntek Géntechnológiai beavatkozással sorozzák be az ártó vírusokat, hadi alkalmazásra A „lekiismeret foglyai” az új megegyezésért Az ötvenes években gyártott fegyvereknél is kiszámíthatatlanabb technikák kerülnek az úgynevezett haramia államok és terroristamozgalmak kezébe, melyekre nem terjednek ki a Pugwash mozgalom résztvevői által kiharcolt leszerelési intézkedések. Most a 34 államot tömörítő Ausztrál Csoport tesz javaslatot a biotechnológia ellenőrzésére. N. Sándor László kitenyészthető mesterségesen a már korábban ártalmatlanított gyermekbénulási vírus. Viszonylag rövid időn belül előállíthatják bioterror céljára az ebola kórokozóját. Ugyancsak könnyen hadra foghatók lesznek az első világháború végén 40 millió embert elpusztító spanyolnátha bacilusai. Hosszabb idő kell viszont a legveszélyesebb tömeggyilkos: a feketehimlő kórokozójának katonai felhasználására. Hiszen nemrég kimondta a WHO (Egészségügyi Világszervezet), hogy kipusztult, tehát nem érdemes oltással védekezni ellene. Mintegy másfél évtized alatt mégiscsak kifejleszthető genetikai beavatkozás révén szelídebb himlővírusokból. 185 ezer bázispár összehozása lenne szükséges ahhoz, hogy a viszonylag közeli, még eleven „unokatestvéreket” genetikai műtéttel átoperálják tömeggyilkossá. Viszonylag egyszerű eljárás, „nyugtatja” a T. olvasót a New Scientist Bostonban dolgozó munkatársa, Sylvia Pagan. A bioterror lovagjai a beavatkozásokhoz szükséges információhoz hozzájuthatnak a webről. Különösebb fáradság nélkül s némi informatikai jártasság birtokában leszedhető a szükséges részadatok java része. Kis önálló házi laboratóriumban is elkészíthető meglehetősen hatékony biofegyver, csak az alkalmazási módot kell jól megválasztani. A Pagan által megkérdezett védelmi szakértők szerint több ezer laboratórium foglalkozik már a patológusok által évtizedek során kipusztított gyilkos baktériumok, vírusok korábbinál ellenállóbb törzseinek újratermelésével. A biofegyver kutatás-fejlesztés virágkorát éli. A kutatók egyik része védelmi céllal teszi dolgát, a másik rész egy esetleges bioháború támadó és pánikkeltő fegyverállományának megteremtésén vagy kiegészítésén szorgoskodik. Némelyek pedig váltogatják a státust Nem a mi dolgunk nyomozni, hogy a kitenyésztett mikrobát milyen célra használják fel, közli a New Scientisttel egy biofegyverlaboratórium vezetője. Az úgynevezett Ausztrál Csoport, amely 34 nagyrészt iparosodott ország civil biofegyver-szakértőit tömöríti, most határozott fellépésre szánta el magát a bioháborús „információszabadság” ellen, sürgetve egy új tilalmakat tartalmazó konvenció kidolgozását. Rokonszenves a szándék: megakadályozni a tömegpusztító biofegyverekre vonatkozó információ akadálytalan terjedését. A valóban járványokat okozó betegségek vírusai tömeges előállításának meghatározó információihoz persze nem annyira egyszerű hozzájutni, és nem is lehet lezárni valamennyi forrást, véli Raymund Zilinskas professzor, a Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa. Nem tisztázott azonban, hol húzzuk meg a kulcs- és a másodrangú információ között a határvonalat. Egyelőre abban sincs konszenzus, mennyire korlátozható a tudományos információ szabad áramlása. Éppen az ilyen jellegű egyetértés hiánya indokolja, hogy hamarosan közös alapelveket alakítsanak ki, a legolcsóbb és éppen ezért a legkönnyebben bevethető és leginkább pusztító hatású fegyverek titkosítására és terjedésük gátlására. Adok én neked: tisztességes influenzavírus létedre összeálltál egy számítógépvírussal - Jelenszky László karikatúrája Montana karikatúragyűjtemény: „Ki mint véd, úgy adat.” Reszkessetek, vírusok Vakító lézersugár meg a (nem eléggé) gyengített urán Nem csupán az iraki helyzet és a bio-, valamint (az itt nem említett) tömegpusztító vegyi fegyverek korlátlannak látszó terjedésére hívja fel a figyelmet a tudományos sajtó, hanem a már ismert, de egyre tökéletesedő s ezért mind veszélyesebb egyéb hadi célra felhasználható technikák fejlesztésének új kockázataira is. 1. A jelenlegi atomcsendegyezmények ellenőrző rendszerének teljes újragondolását és lehetséges tökéletesítését az amerikai szakfolyóiratok szerint két körülmény indokolja. Az első: a jelenlegi műholdas ellenőrzés révén megbízhatóan nem különböztethető meg magas légköri hullócsillag-robbanás és az esetleges titkos földi nukleáris kísérlet. Nagy szerencse, hogy a Földközi-tenger régiójában, nem pedig Kasmír környékén, az indiai-pakisztáni atomválság körzetében észleltek nemrég úgynevezett bolida robbanást, amelynek fény- és hanghatása legalábbis az 1945-ös hirosimai robbanással egyenértékű, közölte az USA szenátusában egy tábornok, aki a mind ez idáig használt műholdaknál megbízhatóbbnak és olcsóbbnak tartja az infravörös sugarakat. Mindemellett aligha mellőzhető az ellenőrző szputnyikok sérthetetlenségének megerősítése, például félrevezető és megtévesztő technikák ellen. 2. Ismeretes, a koszovói háború idején, 1999-ben az úgynevezett gyengített sugárhatást kifejtő lövedékek (depleted urán - DU) bevetése világszerte felháborodást keltett. Az nemzetközi vizsgálatok során ugyan kizárták, hogy ez a gyenge sugárzás rákot kelthetne. Most azonban, három évvel az események után a brit akadémia, a Royal Society hívta fel a figyelmet, hogy gyerekek körében végzett vizsgálatok erősítik a gyanút: a fejletlen szervezet fokozottan érzékeny sugárfertőzött termőtalajból származó élelmiszerekre, amelyek miatt esetleg súlyos májkárosodás vagy daganatos megbetegedés következhet be. A katonai hatóságok bizonyítatlannak mondják ugyan az állítást, de nemzetközi szervezetek újabban a DU felhasználásának teljes tilalmát indítványozzák. 3. Az utóbbi években kifejlesztett, de még háborúban be nem vetett lézersugarak alkalmasak ellenséges hadianyagraktárak, harci járművek, szállító és technikai eszközök elpusztítására. A Pentagon azonban készül kifejleszteni - a New Scientist értesülése szerint - nagy pontosságú lézerek működtetésére alkalmas harci repülőgépeket, amelyekről célba juttathatók akár az emberi szemre irányítható vakító lézersugarak is. A genfi konvenció tiltja lézer bevetését ember ellen. De akad kiskapu. Tehát e tekintetben is felülvizsgálatra szorul az egyezmény, noha a Pentagon szerint 2015 előtt emberi látást károsító lézerfegyver bevetése valószínűtlen. Mobilmentes övezet - mágneses szendvicsben Áthúzott telefont ábrázoló piktogram jelzi, hová ne lépjünk be a zsebünkben bekapcsolt mobillal, de a színházakban, mozikban, hangversenyeken a feledékeny emberek zsebében váratlanul megszólaló telefonokkal szemben csak elektronikus eszközökkel, a telefonok rádióhullámait interferenciával kioltó zavaró állomással lehetne teljes biztonsággal védekezni. Pontosabban: lehetne, ha ez nem volna túl drága, és számos országban, köztük az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában tilos is. A tilalom oka, hogy a zavarás a védett helyiségen, például a mozitermen kívül is akadályozná a mobilok használatát. A közelmúltban Hideo Oka vezetésével Moriokában az Iwate Egyetemen működő kutatócsoport bejelentette: sikerült a problémát egyszerűen, olcsón - és igen ötletesen - megoldani. A hangverseny-, színház- és mozitermeket hajszálvékony fatáblákkal fedik be, amelyek mágneses részecskéket tartalmaznak, pontosabban nikkel-cink ferrit réteg fedi meg a két falemezt. Az egész falborító „szendvics” négy milliméter vastag. A ferritréteget tartalmazó táblák elnyelik a mobiltelefonokhoz használt 900 és 1800 megahertzes rádiójelek 97 százalékát. A faréteg vastagsága ugyan valamelyest befolyásolja az elnyelést, a négy milliméternyi vastagságú panel optimálisnak látszott. A lemez külseje, színe tág lehetőségeket nyújt a belsőépítésznek a helyiség esztétikus burkolására. A panelek tömeggyártás esetén nem lesznek drágák, és feltehetőleg a kultúrát élvezőket védik, ám később jó szolgálatot tehetnek majd üzletekben, vállalatoknál, sőt lakásokban is, ahol meg akarják akadályozni, hogy az épületen kívüli mobiltelefonok a berendezések rádióhullámokkal történő vezérlését zavarják. WA Kislexikon Pugwash mozgalom: A magukat a „lelkiismeret foglyainak’’ nevező fizikusok és az atomtechnika emberi hatását tanulmányozó természettudósok az ötvenes évek végén a nukleáris technológia terjedésének és felhasználásának korlátozása végett értelmiségi tiltakozó és cselekvő mozgalmat kezdeményeztek. A tudósok összefogása politikai támogatást is kapott, és a kanadai Pugwashban az ötvenes évek végén összeülő konferencia a hatvanas években elérte azt, amire sokan nem is mertek gondolni: az úgynevezett első korlátozó (Non-Proliferation) egyezmény aláírását és a szovjet-amerikai atominformációk és fegyverrendszerek információinak megosztását. Ez pedig a szakértők közreműködésével lehetővé tette további leszerelési egyezmények megkötését. Az atomkorlátozások kezdeményezésében kimagasló szerepet játszott Szilárd Leó. Újabban viszont a nukleáris tömegpusztító fegyverek mellett másféle tömegpusztító technológiák kerültek előtérbe, amelyekkel szemben viszont egyelőre tehetetlen az emberiség. Az állatok az embernél jobban ragaszkodnak illemkódexükhöz Szerelmes hollók, méltányos majmok Nem az embereknek van egyedül erkölcsi érzékük: újabban egyes etológusok szerint az állatok is betartanak viselkedési szabályokat. Németh Magdolna Évtizedek óta figyelik a tudósok a vadon élő és a fogságban tartott állatok viselkedését, s kiderült: a csoportban élők betartják a fair play szabályait. A tudós pszichológusok sokáig nem értették, miért kedveskednek és hízelegnek társaiknak az emberek. Pedig az előzékenység és a magatartási törvények betartása a társadalmi együttélés feltételese. Különös módon az állattársadalom inkább ragaszkodik íratlan illemkódexéhez, mint az emberi társadalmak. Egy éhes Rhesus majom például nem fogadja el a táplálékot, ha tudja, hogy ezért egy másik társa elektromos sokkolásban részesül. Sőt patkányok is betartották a fair play szabályt. Egy későbbi kísérlet során a Diana majmoknak, ha hozzá akartak jutni a táplálékhoz, be kellett dobniuk egy zsetont a gépbe. A kísérletben egy hím majom segített a legöregebb nősténynek, akinek nem sikerült a feladat. A hím háromszor vette fel a nőstény által leejtett zsetont, betette a gépbe, majd odaengedte társát az ennivalóhoz. Nehéz persze megérteni, mi zajlik az állatok agyában. A neuroképalkotó technológiák segítségével (PET, MRI) azonban már sok újat sikerült megtudni az emberi érzelmekről. Az állatok számos esetben produkálnak érzelmet. A hollók pédául szerelmesek, és még az iguánák is képesek kimutatni érzelmeiket. A méltányosság megszokott legtöbbjüknél, máskülönben nem is kerülhetne sor állati társasjátékokra. Friss kutatások azt mutatták, annál többrétű az állatok játéka, minél bonyolultabb az agyuk. A játékosság felerősíti az agyi idegsejtek és a kéregállomány kapcsolatát. Embereknél élesíti a kognitív képességeket, főleg a logikai érvelést, a tanulást és a viselkedési rugalmasságot. Az állatok társas játéka tökéletesíti a túlélési képességeket, főként a vadászatnál és a párkeresésben. Vajon akadnak-e tanulságai az állati törvényeknek és szabályoknak az emberek számára? Leginkább talán felsőbbrendűségi érzésünk hagy alább az állati elmék tanulmányozása során. El kell gondolkoznunk önmagunkon, hogy is van ez az erénnyel: bonyolultabb idegrendszerünk ugyan felruház a jó és rossz megkülönböztetésének képességével, ugyanakkor ez tesz képessé ravaszkodásra és valószínűleg csak az ember alkalmas mások becsapására és kijátszására. Egyre biztosabb, hogy míg az állatok elméje fajonként más berendezésű, viselkedésünk alapvetően mégis alig különbözik. S ha ezt elfogadjuk, akkor leszünk igazán erkölcsösek saját kapcsolatainkban, más élőlényekkel szemben.