Magyar Hírlap, 2002. szeptember (35. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-02 / 204. szám

2002. szeptember 2., hétfő KÜLFÖLD Vizsgálat indul a palesztin áldozatok miatt Megfelelő-e az izraeli hadsereg taktikája? - Az amerikai közvetítő befejezte látogatását Az izraeli elnök tegnap vizsgála­tot követelt a hadseregnél a hét végi palesztin áldozatok miatt. Libanonból is tüzet nyitottak az izraeli légvédelem gépeire. MH-összeállítás Móse Kacáv izraeli elnök követel­te, hogy indítsanak vizsgálatot a hadsereg magatartására vonatko­zólag, miután izraeli katonák hét végi bevetéseinek következtében meghalt 10 palesztin. Ki kell vizs­gálni, hogy igaz-e a vád, hogy az izraeli haderő katonái mániákus lövöldözők - sürgette Kacáv. A megölt palesztinok között volt egy 11 éves kislány és egy 9 éves kisfiú. A két gyermek szom­baton vesztette életét annak kö­vetkeztében, hogy a Jordán folyó nyugati partvidékén egy izraeli helikopter Tubasz faluban raké­tával telibe találta házukat. Egy másik rakéta egy autót talált el, amelyben meghalt egy palesztin terrorista és két 15 éves utasa. A támadás újra vitát robbantott ki Izraelben, hogy megfelelő-e a hadsereg taktikája, amikor pa­lesztin terroristák ellen küzd. Benjámin Ben Eliezer védelmi minisztert pártjában, a Munka­pártban felszólították, tisztázza, hogy a fenti esetekben valóban té­vedésről volt-e szó, vagy esetleg a stratégia megváltoztatásáról. Tegnap a Hezbollah gerillái légvédelmi ágyúkból tüzeltek a Dél-Libanon felett áthaladó izrae­li gépekre, jelentette a Reuters, de nem találták el célpontjaikat. A brit hírügynökség szerint a hét végén összesen tíz palesztin áldozata volt a különböző ciszjor­­dániai összecsapásoknak. Eközben befejezte izraeli láto­gatását David Satterfield ameri­kai helyettes külügyi államtitkár, aki palesztin biztonságiakkal is tárgyalt, és továbbutazott Bejrút­ba. Szombati ramallahi tárgyalá­sain sikerült közelíteni az állás­pontokat azoknak a biztonsági garanciáknak a tekintetében, amelyek megadását Izrael köve­teli a palesztinoktól, mivel kulcs­­fontosságúnak tartja ezeket az iz­raeli-palesztin konfliktus megol­dása és a palesztin állam megte­remtése szempontjából. Palesztin tárgyalópartnere kérte az Egye­sült Államokat, hogy szakértők, oktatók és felszerelés küldésével segítse a palesztin biztonsági szol­gálatok újjászervezését. A talál­kozó után al-Jahja újságíróknak elmondta: az amerikai közvetítő válasza biztató volt. Időközben mintegy 150 ameri­kai és izraeli szakértő vett részt Washingtonban egy háromnapos kollokviumon, hogy kicserélje ta­pasztalatait a terrorizmus elleni harc eszközeiről, módszereiről - közölte vasárnap az izraeli köz­­szolgálati rádió. Az izraeli kül­döttséget az - Uzi Dajan tábor­nok vezette - országos védelmi tanács képviselői, a Sin Bét bel­biztonsági szolgálat, a rendőrség és az egészségügyi minisztérium szakértői alkották. Amerikai részről a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a védelmi miniszté­rium és a fegyveres erők képvisel­tették magukat. A rádió szerint az amerikaiak a tanácskozás vé­gén elfogadták egy olyan, „négy­­csillagos tábornok által vezetett” katonai hatóság gondolatát, amelynek feladata a polgári vé­delmi szolgálatok ellenőrzése. Ramallahban izraeli katonák vettek őrizetbe palesztin fiatalokat. Volt némi közeledés az izraeli és palesztin biztonságiak tárgyalásán Tanévkezdés Palesztinában Szombaton megkezdődött a tanév egymillió palesztin gyermek szá­mára is. Sok helyütt a tanulók sor­ban álltak az izraeli ellenőrző pon­toknál, hogy megmutassák táská­juk tartalmát. Más palesztin gyere­kek azonban az ellenőrző ponto­kat elkerülve, országutakon és he­gyi ösvényeken igyekeztek eljutni az iskolába - közölte Naim Abu Hommesz palesztin oktatási mi­niszter. Dzsenin és Hebron palesz­tin városokban a tanulók azonban otthon maradtak, mert itt még mindig érvényes az Izrael által hir­detett kijárási tilalom. MTI Intelmek republikánus és demokrata oldalról Bushnak­­ Szíria, Irak, Líbia a háború veszélyeire figyelmeztet Szaddám lövészárkokat ásat Bagdadban és környékén Bob Dole és Bill Clinton szemé­lyében két tekintélyes politikus is intette az amerikai elnököt: ne ha­markodja el az Irak elleni fellé­pést. Törökország és Irán óvato­san, Líbia jubiláló diktátora pedig harsányan óvott egy támadástól. MH-összeállítás Bill Clinton amerikai exelnök pénteken Syracuse-ban azt mond­ta, hogy egy amerikai támadás ürügyet adhat Iraknak tömeg­­pusztító fegyverek bevetésére az Egyesült Államok és szövetsége­sei ellen. Ezért - az AP-nek nyilat­kozva - a demokrata politikus óvatosságra intette utódát, George W. Busht, azt tanácsolva neki, hogy hallgasson a kongresszusra és az amerikai közvéleményre. A republikánus Bob Dole, a sze­nátus volt elnöke szintén azt hang­súlyozta, hogy feltétlenül parla­menti felhatalmazás kell a táma­dás megindításához - erről ugyan­is a Fehér Háznak más az állás­pontja. A The Washington Post számára írt cikkében Dole elis­merte, hogy Szaddám közvetlen fenyegetést jelent, de annak elle­nére Bush jól tenné, hogyha a sze­nátus febólintását megvárná egy támadással, hogy eljárhat saját döntése alapján is az amerikai nép védelmében. Colin Powell amerikai külügy­miniszter szerint az első lépés a válság megoldására, hogy térje­nek vissza Irakba a nemzetközi fegyverzetellenőrök. A BBC tele­víziónak kijelentette: „tudatában van annak, hogy a nemzetközi kö­zösségnek több információra van szüksége a Szaddám Huszein által megtestesített veszélyről, mielőtt dönt, hogy mit kell tennie annak elhárítására. Előbb be kell mutat­ni a világnak a rendelkezésre álló információkat, hírszerzési adato­kat. Vitára van szükség a nemzet­közi közösségben, hogy mindenki megalkothassa véleményét a kér­désben” - mondta. Tárik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes vasárnap a CNN- nek kijelentette: az Egyesült Ál­lamok semmilyen bizonyítékkal sem szolgált vádjai alátámasztá­sára. Ezért nem lenne megoldás az amerikai-iraki viszályra, ha visszatérnének hazájába az ENSZ fegyverzetellenőrei. Mint mondta, a kilencvenes években hét és fél éven át vizsgálódtak ezek az ellenőrök Irakban, még­sem tudtak semmit felmutatni. A bagdadi kormány ellenőrzése alatt álló területen nincsenek al- Keida-tagok. Bagdad nem tart velük kapcsolatot, mert az iraki politikai rendszer és annak politi­kai ideológiája ellentétes az al- Keida vagy az afganisztáni táli­­bok ideológiájával és gyakorlatá­val, mondta. Sükrü Sina Gürel tö­rök külügyminiszter és iráni kollé­gája, Kamal Harazi vasárnap Te­heránban állást foglalt egy Irak el­leni amerikai katonai támadással szemben, s az iraki válság békés megoldását sürgették. Harazi megállapította, hogy „az iraki re­zsim kiszámíthatatlan, és az elmúlt két évtizedben sok kárt okozott a térség országainak”, utalva az 1980 és 1988 közötti iraki-iráni háborúra és Kuvait 1990-es lero­­hanására. Ankara attól tart, jelen­tette a dpa, hogy egy amerikai tá­madás növelné az észak-iraki kur­­dok függetlenségét és katonai ere­jét. Basar el-Asszad szír elnök mind az arab, mind a muzulmán országokat egységre szólította fel­­ Irak mellett. Az elnök előtte egy magas rangú iráni politikust foga­dott. A Bush által felvázolt „go­nosz tengelybe” beletartozik Ira­kon és Iránon kívül Szíria is, amely az utóbbi években megnövelte olajkereskedelmét Irakkal. Moamer Kadhafi líbiai elnök szerint az Irak elleni támadás nyo­mában káosz borítaná el a térsé­get, és igazolódna az al-Keida fő érve, hogy az Egyesült Államok romba akarja dönteni az iszlám világot. Az elnök beszédét hata­lomra kerülésének harminchar­madik évfordulóján az állami tévé is közvetítette, írta a Reuters. Ugyanakkor Kadhafi megismétel­te, hogy szerinte az Oszama bin Laden-féle „terroristák őrültek”. Az amerikai hírszerzés meg­tudta: iraki katonák lövészárko­kat ásnak, és védelmi állásokat építenek Bagdadban és környé­kén, így készülve fel az amerikai erők esetleges támadására - jelen­tette az MTI. Amerikai biztonsági források úgy vélik, az öbölháború óta most építik ki a legszélesebb körű védelmet. Védelmi állásokat létesítenek páncélosok, tüzérség és gyalogság számára, kijelölik a légvédelem pozícióit. Alakul a magyar álláspont is „Általános elvi álláspontként ter­mészetesen azt szeretnénk, hogy­ha a BT korábbi határozatának megfelelően Irak lehetővé tenné a korlátlan és mindenre kiterjedő ellenőrzést, tehát az ENSZ ellen­őreinek visszatérését, a tömeg­­pusztító fegyverek megsemmisíté­sét és a gyártó kapacitások felszá­molását” - mondta lapunk érdek­lődésére Tóth Tamás külügymi­­nisztériumi szóvivő. Ha ez meg­történne, tette hozzá, akkor egé­szen biztosan elkerülhetővé válna a fegyveres megoldás. A magyar álláspont szorosan figyelemmel kíséri a nemzetközi közvélemény, különösen az amerikai-iraki hely­zet alakulását és a megoldás lehe­tőségeit. Mindazonáltal Tóth Ta­más aláhúzta, hogy egy hipotézis­re vonatkozóan kellene álláspon­tot adni, és ez nem szokás a diplo­máciában, hiszen mind ez ideig nem történt döntő fordulat, nem hangzott el végső ultimátum. ZK Hajrá kezdődött Johannesburgban a zárónyilatkozatért Igazán kézzelfogható eredményeket nem hozott eddig Johannesburg­ban az ENSZ értekezlete - a most érkező államfők az eddig részt ve­vő 30 ezer delegátushoz csatlakoznak. Bár a kiotói klímavédelmi egyezmény bizonyos gyakorlati lépéseiről született döntés, mégis so­kan hiányolták az áttörést. Az idő sürget, a miniszteri értekezletek­nek kellene előkészíteni a Föld-csúcshoz méltó döntéseket. MH-összeállítás A johannesburgi Föld-csúcstalál­­kozón a hét végén miniszteri szin­tű megállapodás született arról, hogy felszólítják a kiotói megálla­podást még nem ratifikáló orszá­gokat, ezt mihamarabb tegyék meg. Mint ismeretes, a kiotói meg­állapodás a 2001 márciusában a japán városban rendezett klíma­konferencia eredménye volt, ame­lyet több fontos állam, mint pél­dául az Egyesült Államok, Orosz­ország és Kanada sem írt alá. A mostani megállapodás fontos része annak a cselekvési tervnek, amelynek elfogadását célul tűzték ki, és eddig sok vita volt körülötte. Egyúttal ez az első részmegállapo­dás, amelyet elfogadtak - mondta az AFP-nek a konferencia egyik francia küldötte, Jennifer Mor­gan, aki a Természetvédelmi Vi­lágalap képviseletében vesz részt az értekezleten. Mások azonban úgy vélekedtek a Reuters hírügy­nökségnek, hogy bár történt bizo­nyos kérdésekben előrelépés, mégis úgy érzik, Johannesburgtól sem várhatók áttörő eredmények, ha így folytatódik az értekezlet. Egy európai szakértő borúsan je­gyezte meg, hogy nagyon nehéz úgy döntéseket hozni, hogy szám­talan életbe vágó kérdésben kell napok alatt egyeztetni. „Nehéz a harmadik világ segélyezési prob­lémáira és például a zöldenergiák hasznosítására egyszerre összpon­tosítani.” A minisztereknek még ma van lehetőségük az egyeztetés­re, mielőtt az országok vezetői kezdenék meg a konferenciáju­kat. Számos szakértő úgy véli, hogy az alsóbb szintű konferen­ciák eredményességén múlik, hogy lesz-e Johannesburgban át­törés. A zárónyilatkozathoz szük­séges fontos témakörökben azon­ban továbbra sincs összhang. Ilyen kényes célkitűzések például az or­vosi ellátás nélkül maradó embe­rek számának felére csökkentése 2015-ig, vagy a nyugati mezőgaz­dasági termelőknek biztosított pénzjuttatások egy részének át­csoportosítása a fejlődő országok számára. Ezt az Egyesült Államok ellenzi, illetve feltételekhez akarja kötni - írta az MTI. További vita­tott cél az alternatív energiaforrá­sok felhasználási arányának nö­velése. Még mindig nem sikerült felol­dani az Egyesült Államok és az EU képviselői közötti nézetelté­rést sem: az amerikai küldöttek nem értenek egyet egyes globali­­zációs problémák megoldásának céldátumos rögzítésével, míg az Papírleopárdot visz egy állatvédő, egy a több ezer tüntető közül­Fotó: Reuters­­ Mike Hutchings uniós tárgyalók azt szeretnék, ha az elfogadandó akcióterv konkrét időpontokat tartalmazna. Miközben a konferenciater­mekben heves viták bontakoztak ki bizonyos kérdésekben, a globa­lizáció ellen tüntetők ezrei vonul­tak Johannesburg utcáira, hogy kifejezzék ellenérzésüket a Föld­csúcstalálkozó döntéseivel szem­ben. A hatóságok rohamrendőrö­ket és géppisztolyos katonákat ve­zényeltek a konferenciaközpont­hoz, az utcákon pedig páncélos járművek cirkáltak. A város másik részén 3000 em­ber gyűlt össze, hogy kifejezze tá­mogatását a dél-afrikai kormány­zat, illetve a konferencia mottó­jául szolgáló fenntartható fejlődés iránt. A gyűlésen Thabo Mbeki el­nök beszédében szólt a jelenlegi „globális apartheidről”, amely el­választja a szegényeket a gazda­goktól, és hangsúlyozta, hogy a szegények gondjainak orvoslása már nem tűr halasztást. Magyar Hírlap . Tüntetés a horvát­­szlovén határon A horvát határőrök biztonsági okokra hivatkozva szombaton nem engedték be Horvátország­ba Plovanijánál a Szlovén Világ­­kongresszus akadémikusokból és írókból álló bizottságának tagjait. Tiltakozó menetelést akartak tar­tani a pólai (Pula) börtönben 30 napos büntetését töltő Jozko Jo­­ras háza körül. A ház horvát te­rületen áll, de ezt a szlovének vi­tatják. A csoport várakozás köz­ben a szlovén himnuszt énekelte, és aláírásgyűjtést szervezett a fo­goly szabadon bocsátásáért. Joras folytatja 11 napja kezdett éhség­­sztrájkját. Ezt védőügyvédje kö­zölte vasárnap, miután megláto­gatta védencét. Joras 8 kilót fo­gyott, és jócskán legyengült, de kitart. Ante Simonjc, a horvát kormány alelnöke korábban kije­lentette, hogy a tervezett tünte­tést nem jelentették be, Hor­vátországnak, és Szlovéniának in­kább mindent meg kellene tennie az eset körüli feszültség csökken­téséért. A határviszály Simonjc szerint hamarosan nemzetközi döntőbíróság elé kerülhet. (MTI) Válságülés a török parlamentben A török parlamenti képviselők tegnap rendkívüli plenáris ülést tartottak azután, hogy kiderült, néhány társuk nem támogatja feltétlenül az előrehozott válasz­tásokra vonatkozó javaslatot. Jú­liusban a novemberre előreho­zott szavazásról döntöttek, Bülent Ecevit miniszterelnök el­lenében is. A szekuláris pártokat megrémisztették a közvélemény­kutatási eredmények, mert az országban tízszázalékos a beju­tási küszöb, és ezt kevesen érnék el, miközben a fő iszlám párt magasan vezet. (BBC) Tüntetések Baszkföldön - Közel 600 tüntető tiltakozott egy, a spanyol határ közelében fekvő franciaországi kisvárosban a spa­nyol Baszkföldön kialakult hely­zet miatt. Spanyolországban ál­arcos tettesek felgyújtottak egy üres autóbuszt és pokolgépet szereltek egy teherautóba. A megmozdulások a baszk na­cionalista párt múlt heti betiltása óta zajlanak. (MTI) Nem volt összeesküvés­­ A tuné­ziai származású svéd férfi, akinél pisztolyt találtak a Birmingham­be tartó repülőgépre szállás köz­ben, beismerte tettét, de semmi­lyen összeesküvésben nem vett részt. Ügyvédje és a hatóságok egyaránt cáfolták az ezzel kap­csolatos értesüléseket. A férfi ne­ve Kerim Csetfi, 29 éves. A nyo­mozók cáfolják azt is, hogy az USA egy nagykövetségi épületét akarta volna lerombolni a eltérí­tendő repülőgéppel. (Reuters) Robbanások Afganisztánban - A kabuli repülőtér közelében végrehajtott szombati két robba­nás mögött Akin Zorlu török tá­bornok, az afganisztáni biztonsá­gi erők (ISAF) főparancsnoka a tálib és al-Keida-erők maradvá­nyait sejti. Egy héttel ezelőtt az ENSZ vendégháza ellen irányult robbantásos merénylet, amely­ben két ember megsérült. (MTI) Fox konszenzust keres­­ Vicen­te Fox mexikói elnök már a hét végén elhangzott, második elnöki helyzetértékelő beszéde előtt konszenzusra jutott a törvényhozás tagjaival. A fő témák az energiaipar privatizá­ciója, a további demokratizálás voltak, de szó esett a chiapas törzs lázadásáról és az adóre­formról is. (Reuters) Letartóztatás Gongadze halálá­nak helyszínén­­ Az ukrán fő­ügyészség előzetes letartóztatás­ba helyezte a kijevi terület egyik ügyészét Georgij Gongadze el­lenzéki újságíró tavalyelőtti megölése ügyébe. Obozov Tarascsa körzeti ügyész volt ott, ahol Gongadze holttestét 2000 novemberében megtalálták - mondta Viktor Sokin főügyész­helyettes szombaton az Interfax­­nak. (MTI)

Next