Magyar Hírlap, 2002. október (35. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: ELNÖKVÁLASZTÁSI KUDARC 2002. október 1., kedd Elmarad a Baló-világ az MTV-ben Bár a kuratórium elnöksége kétharmaddal támogatta az ismert a civilek leszavazták Kudarcba fulladt a Magyar Televízió elnökválasztása. Bár a kuratórium pártdelegáltakból álló elnöksége kétharmados többséggel Baló György műsorvezető megválasztását támogatta, a társadalmi kurátorok leszavazták a javaslatot. A jobboldali civil szervezetek delegáltjai csak Siklósi Beatrixot fogadták volna el, de a többi civil nagy többsége is ellenszavazott. Az új pályázatot máris kiírták, decemberben lehet ismét választás, aztán jövő év első felében a kurátorok mandátuma lejár. GYAKORLATILAG MÁR A SZAVAZÁS ELŐTT esélytelenné vált elnököt választani az MTV-ben - minden előzetes információ ezt erősítette meg. A végső variáció a civil kurátorok többsége szerint az volt, hogy a jobboldal által támogatott Siklósi Beatrix vagy senki. Előbbinek pedig semmiféle realitása sem volt, mert az egyértelművé vált: az MSZP és az SZDSZ delegáltjai nem támogatják őt. A titkosan leadott húsz ellenvoks, mindössze kilenc támogató és egy érvénytelen szavazat tetőzte be a sikertelenséget. Délelőtt a kuratóriumi elnökség lényegében olajozottan működve, a párterővonalakat átmetszve ajánlotta Baló Györgyöt megválasztani. Az első körben még nagy szóródást mutattak a kilenctagú (három fideszes, két-két MSZP-s és SZDSZ-es, egy-egy MDF-es és kisgazda) testület tagjainak álláspontjai. Ekkor Friderikusz Sándor és Ágoston György, az MTV műszaki igazgatója öt-öt, Baló és Siklósi négy-négy szavazatot kapott. Egy- KINEK JÓ EZ A KUDARC? Vásárhelyi Mária szociológus: Mélységesen felháborítónak tartom az ügyet. A politikai szereplők addig nem nyugszanak, míg egyszer csak el nem sötétül a képernyő. Úgy félnek egy koncepciózus elnöktől, mint ördög a tömjénfüsttől. Ezúttal azonban a kormánypártok is leszerepeltek. De a gazdasági érdekcsoportoknak sem érdekük, hogy közszolgálati televízió jöjjön létre, hiszen teljesen nyilvánvaló, itt százmilliók vándorolnak magánzsebekbe. Közben pedig minden elodázás, húzás-halasztás sok milliárd forintjába kerül az államnak. Sükösd Miklós médiakutató: A televízió négyes válságot él át: gazdaságit, szakmait, politikait és nézettségit. Hogy nem sikerült elnököt választani , senkinek sem jó. Nem jó a nézőknek, akik jó filmeket és hiteles közéleti műsorokat várnak, a gyerekeknek, akik nívós gyermekprogramokat érdemelnek, és persze az adófizetőknek sem, akiknek elherdálják sok-sok milliárd adóforintját. Ez az ügy a magyar demokrácia szégyene. Debreczeni József közíró: Várható volt, hogy a mai politikai helyzetben a kétharmados többséget egyik jelölt se tudja megszerezni. A kuratórium kettéosztott, még a társadalmi kurátorok se pártatlanok. Az effajta bizonytalanság a mindenkori kormányzóerőknek kedvez, hiszen egy nem legitim vezető, jelen esetben az alelnök mindig jobban függ tőlük, mint egy kuratórium által négy évre megválasztott tévéelnök. Az óriási anyagi bizonytalanság pedig szintén a mindenkori hatalom „malmára hajtja a vizet”. Tőkéczki László politológus: A jelenlegi helyzet senkinek sem jó, mégis nagyon sokan profitálnak belőle. Várható volt, hogy a kurátoroknak nem sikerül dűlőre jutniuk, és szerintem az átmeneti bizonytalan állapot még jó darabig eltart. Ennek a tévénézők, de leginkább a munkatársak isszák meg a levét, mert rendezetlen körülmények között nem lehet közszolgálati televíziót csinálni. Ugyanakkor sokaknak nyilván jól jön, ugyanis itt pozíciók, pénzek, kifizetések vannak, és olyan emberek virágozhatnak, akik a rendezett viszonyok között labdába se rúghatnának, két voks jutott Szabó Stein Imrének, Kósa Somogyi Györgynek és néhány más pályázónak. (Az elnökségi tagok több személyt is megjelölhettek.) A voksok koncentrálódása után Baló és Siklósi támogatása ötre nőtt, Friderikuszé maradt ennyi. Ezután erősítették meg az elnökségben - a lehetséges kompromisszum jegyében Balóhoz vándorolt a szükséges hat voks, amelyből kettőnek a mai ellenzék soraiból kellett érkeznie. „Siklósi a mi emberünk” Azt viszont néhány hangadó civil kurátor az elnökségi ülés előtt bejelentette, hogy Siklósin kívül senkit sem fognak elfogadni, „más személy jelölése esetén kénytelenek leszünk elutasítani a jelöltet" - fogalmaztak négyen pár soros levelükben. Egy másik civil kurátor, Pós Péter is Siklósi pályázatát, valamint a tévés személyét dicsérte, mert ő „pályája során nem volt szolgalelkű egyik irányban sem”. A történtek érdekessége, hogy alig öthat civil tag olvasta el a pályázatokat, s Baló meghallgatása után - a szavazás előtt - a kiosztott dolgozat megismerésére felkínált olvasási idővel csupán egyetlen ember kívánt élni. (Pós Péter szerint az elnökség hibája, hogy mindössze egyegy példányt bocsátott a 21 kurátor rendelkezésére a pályázatokból, azokat is helyben olvasásra.) Kozák Márton elnökségi tag (SZDSZ) szerint egyértelműen a rombolás volt a civil kurátorok egy jelentős hányadának célja, mert azt tudniuk kellett, hogy Siklósi Beatrix nem fogja megkapni az elnökség kétharmadának támogatását. Ráadásul most először fordult elő, hogy ennyi színvonalas pályamű érkezett, és ezekről lényegében politikai megfontolásoktól mentesen szavaztak a pártdelegáltak. Kormánypárti körökből úgy tájékoztatták a Magyar Hírlapot, hogy ez a döntés nem fog kedvezően hatni a kuratórium kérésének elbírálására, hogy az Országgyűlés adjon sürgősen 7,5 milliárdot az MTV-nek a teljes (újabb) csődhelyzet elkerülése érdekében. Ehhez elnök és általa készített program, gazdasági elképzelések kellenek - mondta Haraszti Miklós (SZDSZ). Sasvári Szilárd (Fidesz) szerint viszont éppen a zárszámadási törvénytől várt pénz megszavazásáig nem akartak elnököt választani. Bakó Lajos (MDF), a kuratórium elnöke nem tudja, megismétlődhet-e az, hogy ennyi színvonalas pályamű érkezzen. Elmondása szerint egyébként ennek a civil testületnek még egy lehetősége lesz a kísérletre, mert jövő márciustól új összetételben folytatja munkáját. Véget nem érő történet? A médiatörvény szerint az MTV kuratóriumi elnökségének 15 napon belül kell kiírnia az új pályázatot a köztelevízió elnöki posztjára. A hétfői sikertelen elnökválasztást követően a kuratórium elnöksége döntött az új pályázat kiírásáról, amit október 7-én tesznek közzé. Az elnöki posztra pályázóknak legkésőbb november 6-áig kell leadniuk pályamunkáikat. A régi pályázók eredeti munkái jogfolytonosak, de módosíthatják is azokat a pályázati díj ismételt megfizetése nélkül. Ezt egy egy hónapos értékelési idő követi, majd a kuratóriumi elnökség ismét kétharmaddal dönt arról, hogy kit ajánl a nagykuratóriumnak. Amennyiben az elnökség jelöltje akkor sem kapna bizalmat, a harmadik kísérletnél már egy más összetételű nagykuratórium dönthet (vagy nem dönthet) az elnök személyéről. A társadalmi egyesületek delegáltjainak egyéves mandátuma jövőre lejár, és a parlamenti pártok delegáltjai is lecserélődnek az elnökségben. Mivel az FKGP már nem parlamenti párt, így az általa delegált tag kiesik az elnökségből. Amúgy a médiatörvény nem szabályozza, hogy mi a teendő akkor, ha a nagykuratórium sorozatosan nem szavazza meg az elnökség jelöltjeit. A törvény ugyanis csak az elnökség döntésképtelenségét szankcionálja úgy, hogy egy hónapon belül új elnökség felállását írja elő, amelyben a régi tagok nem vehetnek részt. Az elnökség jelöltjeinek meg nem választása így elméletben akár a végtelenségig is folytatódhat. Társadalmi munkások Az MTV közalapítvány kuratóriumába a parlamenti pártok delegáltjai mellett a legkülönfélébb, nem csupán civil, hanem egyenesen laikus szervezet is delegál tagokat. Az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) évenként sorsolással dönti el, hogy a különböző civil és társadalmi szervezetek közül melyik az a 21, amely tagokat küldhet a kuratóriumba. A társadalmi kurátorok mandátuma egy évre szól, ami nem elegendő arra, hogy megismerjék a szervezet belső ügyeit, így eshet meg, hogy a társadalmi szervezetek delegáltjai sokszor a testületi ülések szüneteiben a várakozó újságíróktól kérnek tanácsot vagy az elnökségi tagok véleményére figyelnek a fontos döntéseknél. Többször előfordult, hogy némelyek nem is ülték végig a hosszúra nyúló üléseket, hanem idő előtt távoztak, mondván, „indul a vonatuk”. A társadalmi kurátorok korábban Ragáts Imre elnöki jogkörrel való felruházását is kifogásolták, mostani döntésükkel mégis az általuk ellenzett Ragátsot erősítették meg posztján. Az egyetlen választott Peták volt 1996. augusztus 1-jén a Magyar Televízió kuratóriumának elnöksége néhány órával a határidő lejárta előtt, hét támogató és egy ellenszavazattal Peták Istvánt, a regionális műsorok akkori főszerkesztőjét, régi tévés szakembert jelölte a tévé részvénytársasági elnökévé. Az előző pályázati fordulóban Koltay Gábor filmrendező kapta a legtöbb szavazatot, de ez a jelöléséhez még kevés volt. Később úgy lett mégis Peták a befutó, hogy nem is változtatott eredeti pályázatán. Augusztus 6-án a nagykuratórium végül éppen csak egy szavazattal úgy választotta, hogy többen kifogásolták: az elnökjelölt Peták István valódi programja csak a későbbiekben alakul majd ki, s ezt a testület akár el is utasíthatja, és az „egy kvázi visszahívást jelenthet”. Igaz, a megválasztott elnök akkor el sem foglalhatta a székét, mert még nem alakult meg az MTV Részvénytársaság. Peták alapvető feladata lett volna, hogy a hamarosan sugározni kezdő kereskedelmi tévékkel szemben versenyképes és nívós köztévét teremtsen. 1997 júniusában már több elnökségi tag kezdeményezte Peták visszahívását, sikertelenül. Végül 1998. január 6-án váltották le, nyáron lemondott a tulajdonosi testület is, az egyre komolyabb anyagi gondokkal küszködő köztévé felelősségét az akkori Horváth Lóránd ügyvezető elnökre hagyva. Fotó: Szigetváry Zsolt Egy közszolgálati intézmény, amelynek már székháza sincsen. A Szabadság téri MTV-főépületet el kellett adni a pénzhiány miatt MTV: minőség, tisztesség, versenyképesség - így oldotta fel az intézmény rövidítését pályázatában Baló György. A televíziós műsorvezető azonban a szakmai elismerések után ismét az elutasítással szembesülhetett. Baló igazán megtapasztalhatta a politika kegyetlenségeit: kereskedelmi tévés pályázata hiába kapta a legtöbb pontot 1997-ben, a színfalak mögött kigolyózták. Most sem volt szerencséje, pedig közel állt a győzelemhez. Folytatja? Fotó: Sárközy György AKIK A KÖZTÉVÉ ELNÖKÉRŐL ÉS SORSÁRÓL DÖNTENEK A kuratórium elnöksége: Bakó Lajos elnök (MDF), Kocsis András elnökhelyettes (MSZP), Bánó Attila (FKGP), Csernus János (Fidesz), Gombár József (MSZP), Haraszti Miklós (SZDSZ), Kozák Márton (SZDSZ), Sasvári Szilárd (Fidesz), Tátrai Eszter (Fidesz). Társadalmi kurátorok: Országos Örmény Önkormányzat: Rudas Valéria Magyar Katolikus Egyház: Szeghalmi Elemér Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület: Göllner Pál Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma: Hanti Vilmos Görgey Kör: Görgey Tibor Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége: Anker Antal Magyar Zenei Tanács: Kalmár Gabriella Budapest Székely Kör: Tamás Menyhért Szentendrei Ferences Gimn. Öregdiákok Egy.: Dietz Ferenc Szent Korona Társaság: Kucsera Tamás Közúti Önkéntes Alap: Sastinszky László Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége: Karácsony Mihály Magyar Újságírók Szövetsége: Sárosi Péter Magyar Természetvédők Szövetsége: Csóka Imre Magyar Nők Világfóruma: Ékes Ilona Országos Ifjúsági Telekommunikációs Egyesület: Bank Dénes Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek" Országos Szövetsége: Krizsán Sándor Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége: Pós Péter Magyar Szabadstílusú BMX Szövetség: Sinkó Lajos Megyei Jogú Városok Szövetsége: Kiss Antal Magyar Koalíció Pártja: Vörös Péter Az oldalt szerkesztette: Szombathy Pál Közreműködött: Bak Mihály, Kozár Alexandra, Németh Szilárd, Szarka Klára e-mail: naptemaja@mhirlap.hu