Magyar Hírlap, 2002. október (35. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

2002. október 1., kedd Az ENSZ csak minden korlátozás nélkül hajlandó visszatérni Irakba - Kétséges a BT-határozat jövője Bagdad már a részletekről tárgyal Bécsben Lázas diplomáciai egyeztetés zaj­lik a világban az iraki helyzetről Moszkvától Pekingig és Anka­ráig, de az igazi súlypontot a bécsi tárgyalások jelentik, ahol az ENSZ és Irak képviselői a fegyverzet-ellenőrzés feltételei­ről tárgyalnak. A Biztonsági Ta­nács állandó tagállamainak több­sége kétkedéssel reagált a brit­amerikai tengely által beterjesz­tendő határozat tervezetére. MH-összeállítás Hétfőn Bécsben megkezdődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegy­verzet-ellenőrzésének felújításá­ról, de a háromszáz újságíró egye­lőre csak spekulálhat a helyszí­nen. Hans Blix, az ENSZ fegyver­zet-ellenőrzési bizottságának el­nöke csütörtökön szándékozik jelentést tenni a kétnaposra ter­vezett, főleg technikai részle­tekre összpontosító tanácskozás eredményéről az ENSZ Bizton­sági Tanácsának. A tárgyalás szi­gorúan zárt ajtók mögött zajlik a bécsi ENSZ-városban, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) székhelyén. A résztvevők között van Mohamed el Baradei, a NAÜ vezetője, Hans Blix, az UNMOVIC, a fegyverzetellen­őrök szervezetének vezetője, ira­ki részről pedig Amir al Szádi el­nöki tanácsadó. Irak néhány hete feltétel nél­kül egyezett bele a fegyverzetel­lenőrök érkezésébe, azóta azon­ban szuverenitása védelmében és más ürügyekkel mégis feltétele­ket támasztott. Blix tegnap opti­mista volt ez ügyben, szerinte az elnöki palotákat is megnyitják előttük. Mindenesetre az ENSZ szakértői hosszú kívánságlistával ültek le a tárgyalásokhoz. Ki kell dolgozniuk, hogy hol fognak az ellenőrök megszállni és hol kap­nak irodát, kapnak-e helikopte­reket, és ami a legérzékenyebb kérdésnek tűnik: az elnöki rezi­denciák az ellenőrök elől a ko­rábbi útjuk során lezárt részeit is megvizsgálhatják-e. Amennyi­ben a Biztonsági Tanács elfogad­ja a kialkudott részleteket, az el­ső ellenőrök leghamarabb októ­ber közepén érkezhetnének. Je­lentést néhány hónapra rá készít­hetnének. Ez 98 óta a harmadik ilyen egyeztetés - emlékeztetett az osztrák ORF honlapja, az utol­só júliusban szakadt meg ered­ménytelenül. A Biztonsági Tanácsban Oroszország is állandó tagként fog szavazni a készülő brit-ame­rikai határozattervezetről, me­lyet a Reuters értesülései szerint Franciaországban sem fogadnak el teljesen. Párizsnak nem tetszik a nyílt katonai fenyegetés megfo­galmazása a tervezetben, a kül­ügyminiszter, Dominique de Vil­­lepin már tegnap azt mondta a Le Monde-nak, hogy nem akarnak kitöltetlen felhatalmazást adni a katonai akcióra. A francia diplomácia kitart a kétlépcsős ha­tározattervezet mellett: előbb egy feltételeket támasztó és csak azok nemteljesülése esetén egy büntetőhatározat megszületését. Kína is tartózkodó véleményt adott a brit különmegbízott, Wil­liam Ehrman tudtára, aki ez ügyben Pekingben tárgyalt a külügyminiszterrel. Javában zaj­lik az egyetlen muzulmán több­ségű NATO-tagállam, Törökor­szág győzködése is, Elizabeth Jo­nes amerikai külügyi államtitkár és Tarik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes egymásnak adják a kilincset Ankarában. Nadzsi Szabri iraki külügymi­niszter sem tudta megnyerni az egykori ellenség, Irán támogatását - írta a dpa hírügynökség. A mi­niszter vasárnap érkezett haza Te­heránból, de a reformok iránt el­kötelezett egyik teheráni napilap felszólította a kormányt, hogy ne fektessen energiát „bukásra ítélt” politikai erőkbe. A hivatalos köz­lemények megmaradtak a jószom­szédi viszonyra és a feszültség csökkentésére utaló frázisoknál. Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője az újságírókat tájékoztatta az első tárgyalási fordulóról, de egyelőre semmi lényegesről nem tudott beszámolni. A tárgyalások helyszínét szigorúan őrzik Az exelnök közbeszól Ifjabb Bush Irak elleni fellépésé­nek támogatására hívta fel tegnap a nemzetek közösségét idősebb George Bush, a hivatalban lévő elnök apja. Az öbölháborút leve­­zénylő Bush elmondta, hogy nincs olyan tanácsa, amelyet fiának ad­hatna. Köteles azonban felhívni „minden barátunkat, minden or­szágot és az ENSZ-t”, tegyenek valamit a Szaddám Huszein jelen­tette veszéllyel szemben: Szaddá­­mot meg kell állítani. MTI A brit kormányfő és helyettese, Prescott. A kormány sorsa lehet a tét Blackpoolban csatázik Blair Két Irakkal kapcsolatos határo­zattervezet került tegnap a brit Munkáspárt éves blackpooli kon­ferenciája elé. Az egyik szerint a Labournak „Nelson Mandela fel­hívását kell követnie, aki azt kér­te, ne kövessék egy Irak-ellenes háborúba Bush elnököt”. A másik javaslat viszont köz­vetve a kormány politikája mellett állt ki, s kikötötte: bármilyen kato­nai akciót a nemzetközi jognak megfelelően kell végrehajtani, s csak a politikai, diplomáciai erőfe­szítések kifulladása után lehet eh­hez az eszközhöz nyúlni. A lapzártánk utánra várt szava­zás nagymértékben befolyásol­hatja a Blair-kormány magatartá­sát, illetve erősítheti vagy éppen­séggel gyengítheti az Irakra nehe­zedő nemzetközi nyomást. Amennyiben ugyanis a brit kormánypárt az első tervezetet tá­mogatná, úgy ez lovat adhatna Bagdad alá. A tegnapi ülésen ezért a kabinet képviselői egy­aránt az akció jelentősége és üze­nete mellett szálltak síkra. Gor­don Brown pénzügyminiszter pél­dául a Labour hagyományait idéz­te fel, elsősorban a nukleáris fegy­verkezés elleni harcát. Ugyanak­kor Straw külügyminiszter azt fej­tegette, hogy a „semmittevés nem egy elfogadható lehetőség, ráadá­sul ebben az esetben már az ENSZ hitele a tét”. BBC KÜLFÖLD Szaddám Huszein kiadta a parancsot? Az illetékes parancsnokokat szándé­kozik eltéríteni a biológiai és vegyi fegyverek bevetésétől a Pentagon, miután a hírszerzési forrásokból úgy értesült: Szaddám Huszein valószí­nűleg előre felhatalmazta a hadsereg vezetőit e tömegpusztító fegyverek alkalmazására egy Irak elleni táma­dás esetén. A hírről védelmi és hír­szerzési forrásokra hivatkozva szá­molt be a The Washington Post, hoz­zátéve, hogy ez ugyanígy történt az öbölháború idején is. A tömegpusz­tító fegyverek bevetéséről a paran­csot csak az iraki elnök adhatja ki, s ezt most „megelőlegezte”, mivel pontosan tudja: az amerikaiak első dolga a kommunikációs rendszer megbénítása lesz. Az amerikai vé­delmi minisztérium most azt keresi, hogyan tudna közvetlenül kommu­nikálni a felhatalmazással rendelke­ző parancsnokokkal, valamint meg­próbálja felmérni, mely iraki egysé­gek lennének készek megadni magu­kat harc nélkül. WP Több kulcskérdésben keresik a közös álláspontot az EU külügyminiszterei Brüsszel hevesen vitázik Washingtonnal Irakról, a Nemzetközi Büntetőbí­róságról (ICC), a Közel-Kelet­ről és az unió bővítéséről szóló közös álláspont kialakításának reményében ültek össze tegnap Brüsszelben az Európai Unió (EU) külügyminiszterei. Már az ülés kezdetén kiderült, hogy a mi­niszterek ezúttal sokat markoltak. MH-összeállítás Peter Hain, az európai ügyek brit minisztere nem is volt hajlandó nyilatkozni az Irakkal kapcsolatos újságírói kérdésekre. Ezzel szemben Louis Michel bel­ga és Anna Lindh svéd külügymi­niszter nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi közös­ség, az ENSZ célja nem lehet az iraki rendszerváltás kikényszerí­tése, hanem csakis a feltételezett tömegpusztító fegyverek eltávolí­tása. Michel és Lindh teljes mér­tékben ellenzi az Irak elleni tá­madás amerikai tervét. Az EU két legbefolyásosabb tagállama - Franciaország és Németország - ugyancsak ellenzi az Irak elleni megelőző csapást. Párizs legfeljebb kétlépcsős ENSZ-döntést tud elképzelni, s csak a második lépés szólhat kato­nai akcióról. Németország magatartása ellent­mondásos: a választási kampány idején az újraválasztott Gerhard Schröder kancellár még ENSZ-jó­­váhagyás esetén is elzárkózott a katonai akció támogatásától. Ami a Nemzetközi Büntetőbí­róságot illeti, az EU kompro­misszumra törekszik Washington­nal, de a BBC szerint most már semmiféle megegyezés sem javít­hat az ICC máris megtépázott te­kintélyén. Washington azt akarja, hogy minden amerikai állampolgárt vonjanak ki az ICC joghatósága alól. Ennek érdekében az Egye­sült Államok már 12 - jobbára ki­csi és szegény­­ országgal er­ről kétoldalú megállapodást kö­tött. Az EU most olyan közös elvek­ben akar megállapodni, amelyek elfogadása után a tagállamok is köthetnek kétoldalú megállapo­dást Washingtonnal. Az EU kikötné, hogy nem min­den amerikait, csak a külföldön szolgáló amerikai katonákat és hi­vatalos személyiségeket vonná­nak ki az ICC joghatósága alól; az EU garanciákat akar Washing­tontól, hogy háborús bűnök elkö­vetése esetén az Egyesült Álla­mok bíróság előtt vonja felelős­ségre saját állampolgárait; végül kikötné, hogy a megegyezés nem lenne kölcsönös, azaz európai ál­lam polgárai hasonló védelmet nem élvezhetnek. Ariel Saron Moszkvában puhatolózik Oroszország változatlanul ellenzi az erő alkalmazását Irakkal szem­ben, és a legfontosabbnak a fegy­verzetellenőrök visszatérését te­kinti - ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök fejtette ki tegnap Ariel Sa­ron izraeli kormányfőnek Moszk­vában. „Legfontosabb feladatunk a nemzetközi megfigyelők visszavi­tele Irakba, minden más kérdést meg lehet oldani politikai és diplo­máciai eszközökkel” - idézte sza­vait a Reuters. Putyin megelégedését fejezte ki Saronnak a Jasszer Arafat palesz­tin vezető ramallahi főhadiszállá­sa körüli ostrom megszüntetése miatt, és elismerőleg szólt arról a fontos szerepről, amit Izrael ját­szik a terrorizmus elleni harcban. Oroszország bírálta tegnap az Irak déli részére az utóbbi napok­ban mért amerikai és brit légicsa­pásokat is, mert álláspontja szerint azok akadályozzák az iraki válság politikai rendezését. Reuters/MTI Magyar Hírlap . Levelet vitt az amerikai posta Oszama bin Ladennek címzett le­velet továbbított Afganisztánba az amerikai posta tavaly szeptem­ber 11. után. A US News and World Report című amerikai he­tilap szerint a posta munkatársai „a gyanús címzést” látva kiemel­ték a levelet. Az igazságügyi mi­nisztérium nyomozói fel is akar­ták nyitni, ám kellő jogalap nél­kül erre végül nem kerülhetett sor. A törvényeket követő nyo­mozók előbb a nemzetközi áru­forgalom ügyében illetékes vám­hivatalhoz fordultak, amely Bin Laden nevét nem találta elég nyomós oknak a levél felbontásá­ra. „Önmagában az a tény, hogy a levelet Oszama bin Ladennek címezték, egyéb bizonyíték nél­kül még nem elegendő az alapos gyanú megállapítására, amelynek alapján kiadható lenne az enge­dély a levél felnyitására” - érvelt a hivatal. A posta a többi külde­ménnyel ezt a levelet is az előírá­soknak megfelelően továbbította Afganisztánba. A hírhedt ter­roristavezérnek címzett levelek és csomagok azóta felbontha­­tóak. (MTI) Átalakult a japán kormány A japán miniszterek tegnap be­nyújtották lemondásukat Koi­­dzumi Dzsunicsiro kormányfő­nek (képünkön), hogy lehetővé tegyék számára a kabinet átalakí­tását gazdasági és szervezeti re­formterveinek megvalósításához. A kormányfő csak korlátozott mértékben alakította át kormá­nyát. A legfontosabb változás a pénzügyi szektor szanálását irányító minisz­ter távozása: a bankszektor átalakításának egyik kerékkö­­tőjeként szá­mon tartott Ja­­nagiszava Ha­­kuo meneszté­sére a pénzpia­cok máris pozitívan reagáltak. El­­hagyta a kabinetet Nakatani Gen védelmi miniszter (a Nemzetvé­delmi Hivatal vezérigazgatója) és Takebe Cutomu földművelési, erdőgazdálkodási és halászati mi­niszter, mindketten a tárcájukat sújtó botrányok nyomán váltak kegyvesztetté. (dpa) Lövöldözés az indonéz elnöki palotánál - Négy fegyveres tüzet nyitott tegnap Dzsakartában, az elnöki palota közelében egy pénzváltó előtt; szemtanúk sze­rint válogatás nélkül lőttek a zsúfolt utcán járó emberekre. Hárman meghaltak, s egyelőre nem tudni, mi volt a merénylők célja - írta internetes kiadásában a The Jakarta Post. Lövöldözés volt az észak-szumátrai Langkat­­ban is, ahol több száz katona tá­madta meg a rendőrség épületét, hogy kiszabadítsák kábítószer­kereskedés vádjával letartózta­tott társaikat. Itt négyen haltak meg, legalább 61 fogoly pedig ki­szabadult. (JP) Tűzharc Afganisztánban - Két kormánybarát rivális afgán cso­port kétnapos tűzharcot vívott egymással Afganisztán keleti ré­szén - közölte hétfőn Paktia tar­tomány kormányzója. A halottak száma legkevesebb tizenegy fő. Az összecsapásokra a tartomány székhelye, Gangez közvetlen kö­zelében került sor, s rakétákat és ágyúkat is bevetettek. (Reuters) Szabad a „svéd”­­ Szabadlábra helyezték a svéd hatóságok azt a férfit, akit egy hónappal ezelőtt vettek őrizetbe egy Londonba tartó repülőgép fedélzetén, mert lőfegyvert találtak nála. Az eset a szeptember 11-ei terrortámadás évfordulója előtt nagy riadalmat keltett. A svéd rendőrség szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a huszonkilenc éves tunéziai származású, de svéd állampolgár­ságú Kerim Sadok Chatty el akarta téríteni a Londonba tartó járatot, esetleg öngyilkos akciót tervezett volna. A férfi egyelőre nem hagyhatja el lakóhelyét, és rendszeresen jelentkeznie kell a rendőrségen. (BBC) Fotó: Reuters

Next