Magyar Hírlap, 2002. október (35. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
2002. október 1., kedd Az ENSZ csak minden korlátozás nélkül hajlandó visszatérni Irakba - Kétséges a BT-határozat jövője Bagdad már a részletekről tárgyal Bécsben Lázas diplomáciai egyeztetés zajlik a világban az iraki helyzetről Moszkvától Pekingig és Ankaráig, de az igazi súlypontot a bécsi tárgyalások jelentik, ahol az ENSZ és Irak képviselői a fegyverzet-ellenőrzés feltételeiről tárgyalnak. A Biztonsági Tanács állandó tagállamainak többsége kétkedéssel reagált a britamerikai tengely által beterjesztendő határozat tervezetére. MH-összeállítás Hétfőn Bécsben megkezdődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzésének felújításáról, de a háromszáz újságíró egyelőre csak spekulálhat a helyszínen. Hans Blix, az ENSZ fegyverzet-ellenőrzési bizottságának elnöke csütörtökön szándékozik jelentést tenni a kétnaposra tervezett, főleg technikai részletekre összpontosító tanácskozás eredményéről az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A tárgyalás szigorúan zárt ajtók mögött zajlik a bécsi ENSZ-városban, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) székhelyén. A résztvevők között van Mohamed el Baradei, a NAÜ vezetője, Hans Blix, az UNMOVIC, a fegyverzetellenőrök szervezetének vezetője, iraki részről pedig Amir al Szádi elnöki tanácsadó. Irak néhány hete feltétel nélkül egyezett bele a fegyverzetellenőrök érkezésébe, azóta azonban szuverenitása védelmében és más ürügyekkel mégis feltételeket támasztott. Blix tegnap optimista volt ez ügyben, szerinte az elnöki palotákat is megnyitják előttük. Mindenesetre az ENSZ szakértői hosszú kívánságlistával ültek le a tárgyalásokhoz. Ki kell dolgozniuk, hogy hol fognak az ellenőrök megszállni és hol kapnak irodát, kapnak-e helikoptereket, és ami a legérzékenyebb kérdésnek tűnik: az elnöki rezidenciák az ellenőrök elől a korábbi útjuk során lezárt részeit is megvizsgálhatják-e. Amennyiben a Biztonsági Tanács elfogadja a kialkudott részleteket, az első ellenőrök leghamarabb október közepén érkezhetnének. Jelentést néhány hónapra rá készíthetnének. Ez 98 óta a harmadik ilyen egyeztetés - emlékeztetett az osztrák ORF honlapja, az utolsó júliusban szakadt meg eredménytelenül. A Biztonsági Tanácsban Oroszország is állandó tagként fog szavazni a készülő brit-amerikai határozattervezetről, melyet a Reuters értesülései szerint Franciaországban sem fogadnak el teljesen. Párizsnak nem tetszik a nyílt katonai fenyegetés megfogalmazása a tervezetben, a külügyminiszter, Dominique de Villepin már tegnap azt mondta a Le Monde-nak, hogy nem akarnak kitöltetlen felhatalmazást adni a katonai akcióra. A francia diplomácia kitart a kétlépcsős határozattervezet mellett: előbb egy feltételeket támasztó és csak azok nemteljesülése esetén egy büntetőhatározat megszületését. Kína is tartózkodó véleményt adott a brit különmegbízott, William Ehrman tudtára, aki ez ügyben Pekingben tárgyalt a külügyminiszterrel. Javában zajlik az egyetlen muzulmán többségű NATO-tagállam, Törökország győzködése is, Elizabeth Jones amerikai külügyi államtitkár és Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes egymásnak adják a kilincset Ankarában. Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter sem tudta megnyerni az egykori ellenség, Irán támogatását - írta a dpa hírügynökség. A miniszter vasárnap érkezett haza Teheránból, de a reformok iránt elkötelezett egyik teheráni napilap felszólította a kormányt, hogy ne fektessen energiát „bukásra ítélt” politikai erőkbe. A hivatalos közlemények megmaradtak a jószomszédi viszonyra és a feszültség csökkentésére utaló frázisoknál. Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője az újságírókat tájékoztatta az első tárgyalási fordulóról, de egyelőre semmi lényegesről nem tudott beszámolni. A tárgyalások helyszínét szigorúan őrzik Az exelnök közbeszól Ifjabb Bush Irak elleni fellépésének támogatására hívta fel tegnap a nemzetek közösségét idősebb George Bush, a hivatalban lévő elnök apja. Az öbölháborút levezénylő Bush elmondta, hogy nincs olyan tanácsa, amelyet fiának adhatna. Köteles azonban felhívni „minden barátunkat, minden országot és az ENSZ-t”, tegyenek valamit a Szaddám Huszein jelentette veszéllyel szemben: Szaddámot meg kell állítani. MTI A brit kormányfő és helyettese, Prescott. A kormány sorsa lehet a tét Blackpoolban csatázik Blair Két Irakkal kapcsolatos határozattervezet került tegnap a brit Munkáspárt éves blackpooli konferenciája elé. Az egyik szerint a Labournak „Nelson Mandela felhívását kell követnie, aki azt kérte, ne kövessék egy Irak-ellenes háborúba Bush elnököt”. A másik javaslat viszont közvetve a kormány politikája mellett állt ki, s kikötötte: bármilyen katonai akciót a nemzetközi jognak megfelelően kell végrehajtani, s csak a politikai, diplomáciai erőfeszítések kifulladása után lehet ehhez az eszközhöz nyúlni. A lapzártánk utánra várt szavazás nagymértékben befolyásolhatja a Blair-kormány magatartását, illetve erősítheti vagy éppenséggel gyengítheti az Irakra nehezedő nemzetközi nyomást. Amennyiben ugyanis a brit kormánypárt az első tervezetet támogatná, úgy ez lovat adhatna Bagdad alá. A tegnapi ülésen ezért a kabinet képviselői egyaránt az akció jelentősége és üzenete mellett szálltak síkra. Gordon Brown pénzügyminiszter például a Labour hagyományait idézte fel, elsősorban a nukleáris fegyverkezés elleni harcát. Ugyanakkor Straw külügyminiszter azt fejtegette, hogy a „semmittevés nem egy elfogadható lehetőség, ráadásul ebben az esetben már az ENSZ hitele a tét”. BBC KÜLFÖLD Szaddám Huszein kiadta a parancsot? Az illetékes parancsnokokat szándékozik eltéríteni a biológiai és vegyi fegyverek bevetésétől a Pentagon, miután a hírszerzési forrásokból úgy értesült: Szaddám Huszein valószínűleg előre felhatalmazta a hadsereg vezetőit e tömegpusztító fegyverek alkalmazására egy Irak elleni támadás esetén. A hírről védelmi és hírszerzési forrásokra hivatkozva számolt be a The Washington Post, hozzátéve, hogy ez ugyanígy történt az öbölháború idején is. A tömegpusztító fegyverek bevetéséről a parancsot csak az iraki elnök adhatja ki, s ezt most „megelőlegezte”, mivel pontosan tudja: az amerikaiak első dolga a kommunikációs rendszer megbénítása lesz. Az amerikai védelmi minisztérium most azt keresi, hogyan tudna közvetlenül kommunikálni a felhatalmazással rendelkező parancsnokokkal, valamint megpróbálja felmérni, mely iraki egységek lennének készek megadni magukat harc nélkül. WP Több kulcskérdésben keresik a közös álláspontot az EU külügyminiszterei Brüsszel hevesen vitázik Washingtonnal Irakról, a Nemzetközi Büntetőbíróságról (ICC), a Közel-Keletről és az unió bővítéséről szóló közös álláspont kialakításának reményében ültek össze tegnap Brüsszelben az Európai Unió (EU) külügyminiszterei. Már az ülés kezdetén kiderült, hogy a miniszterek ezúttal sokat markoltak. MH-összeállítás Peter Hain, az európai ügyek brit minisztere nem is volt hajlandó nyilatkozni az Irakkal kapcsolatos újságírói kérdésekre. Ezzel szemben Louis Michel belga és Anna Lindh svéd külügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség, az ENSZ célja nem lehet az iraki rendszerváltás kikényszerítése, hanem csakis a feltételezett tömegpusztító fegyverek eltávolítása. Michel és Lindh teljes mértékben ellenzi az Irak elleni támadás amerikai tervét. Az EU két legbefolyásosabb tagállama - Franciaország és Németország - ugyancsak ellenzi az Irak elleni megelőző csapást. Párizs legfeljebb kétlépcsős ENSZ-döntést tud elképzelni, s csak a második lépés szólhat katonai akcióról. Németország magatartása ellentmondásos: a választási kampány idején az újraválasztott Gerhard Schröder kancellár még ENSZ-jóváhagyás esetén is elzárkózott a katonai akció támogatásától. Ami a Nemzetközi Büntetőbíróságot illeti, az EU kompromisszumra törekszik Washingtonnal, de a BBC szerint most már semmiféle megegyezés sem javíthat az ICC máris megtépázott tekintélyén. Washington azt akarja, hogy minden amerikai állampolgárt vonjanak ki az ICC joghatósága alól. Ennek érdekében az Egyesült Államok már 12 - jobbára kicsi és szegény országgal erről kétoldalú megállapodást kötött. Az EU most olyan közös elvekben akar megállapodni, amelyek elfogadása után a tagállamok is köthetnek kétoldalú megállapodást Washingtonnal. Az EU kikötné, hogy nem minden amerikait, csak a külföldön szolgáló amerikai katonákat és hivatalos személyiségeket vonnának ki az ICC joghatósága alól; az EU garanciákat akar Washingtontól, hogy háborús bűnök elkövetése esetén az Egyesült Államok bíróság előtt vonja felelősségre saját állampolgárait; végül kikötné, hogy a megegyezés nem lenne kölcsönös, azaz európai állam polgárai hasonló védelmet nem élvezhetnek. Ariel Saron Moszkvában puhatolózik Oroszország változatlanul ellenzi az erő alkalmazását Irakkal szemben, és a legfontosabbnak a fegyverzetellenőrök visszatérését tekinti - ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök fejtette ki tegnap Ariel Saron izraeli kormányfőnek Moszkvában. „Legfontosabb feladatunk a nemzetközi megfigyelők visszavitele Irakba, minden más kérdést meg lehet oldani politikai és diplomáciai eszközökkel” - idézte szavait a Reuters. Putyin megelégedését fejezte ki Saronnak a Jasszer Arafat palesztin vezető ramallahi főhadiszállása körüli ostrom megszüntetése miatt, és elismerőleg szólt arról a fontos szerepről, amit Izrael játszik a terrorizmus elleni harcban. Oroszország bírálta tegnap az Irak déli részére az utóbbi napokban mért amerikai és brit légicsapásokat is, mert álláspontja szerint azok akadályozzák az iraki válság politikai rendezését. Reuters/MTI Magyar Hírlap . Levelet vitt az amerikai posta Oszama bin Ladennek címzett levelet továbbított Afganisztánba az amerikai posta tavaly szeptember 11. után. A US News and World Report című amerikai hetilap szerint a posta munkatársai „a gyanús címzést” látva kiemelték a levelet. Az igazságügyi minisztérium nyomozói fel is akarták nyitni, ám kellő jogalap nélkül erre végül nem kerülhetett sor. A törvényeket követő nyomozók előbb a nemzetközi áruforgalom ügyében illetékes vámhivatalhoz fordultak, amely Bin Laden nevét nem találta elég nyomós oknak a levél felbontására. „Önmagában az a tény, hogy a levelet Oszama bin Ladennek címezték, egyéb bizonyíték nélkül még nem elegendő az alapos gyanú megállapítására, amelynek alapján kiadható lenne az engedély a levél felnyitására” - érvelt a hivatal. A posta a többi küldeménnyel ezt a levelet is az előírásoknak megfelelően továbbította Afganisztánba. A hírhedt terroristavezérnek címzett levelek és csomagok azóta felbonthatóak. (MTI) Átalakult a japán kormány A japán miniszterek tegnap benyújtották lemondásukat Koidzumi Dzsunicsiro kormányfőnek (képünkön), hogy lehetővé tegyék számára a kabinet átalakítását gazdasági és szervezeti reformterveinek megvalósításához. A kormányfő csak korlátozott mértékben alakította át kormányát. A legfontosabb változás a pénzügyi szektor szanálását irányító miniszter távozása: a bankszektor átalakításának egyik kerékkötőjeként számon tartott Janagiszava Hakuo menesztésére a pénzpiacok máris pozitívan reagáltak. Elhagyta a kabinetet Nakatani Gen védelmi miniszter (a Nemzetvédelmi Hivatal vezérigazgatója) és Takebe Cutomu földművelési, erdőgazdálkodási és halászati miniszter, mindketten a tárcájukat sújtó botrányok nyomán váltak kegyvesztetté. (dpa) Lövöldözés az indonéz elnöki palotánál - Négy fegyveres tüzet nyitott tegnap Dzsakartában, az elnöki palota közelében egy pénzváltó előtt; szemtanúk szerint válogatás nélkül lőttek a zsúfolt utcán járó emberekre. Hárman meghaltak, s egyelőre nem tudni, mi volt a merénylők célja - írta internetes kiadásában a The Jakarta Post. Lövöldözés volt az észak-szumátrai Langkatban is, ahol több száz katona támadta meg a rendőrség épületét, hogy kiszabadítsák kábítószerkereskedés vádjával letartóztatott társaikat. Itt négyen haltak meg, legalább 61 fogoly pedig kiszabadult. (JP) Tűzharc Afganisztánban - Két kormánybarát rivális afgán csoport kétnapos tűzharcot vívott egymással Afganisztán keleti részén - közölte hétfőn Paktia tartomány kormányzója. A halottak száma legkevesebb tizenegy fő. Az összecsapásokra a tartomány székhelye, Gangez közvetlen közelében került sor, s rakétákat és ágyúkat is bevetettek. (Reuters) Szabad a „svéd” Szabadlábra helyezték a svéd hatóságok azt a férfit, akit egy hónappal ezelőtt vettek őrizetbe egy Londonba tartó repülőgép fedélzetén, mert lőfegyvert találtak nála. Az eset a szeptember 11-ei terrortámadás évfordulója előtt nagy riadalmat keltett. A svéd rendőrség szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a huszonkilenc éves tunéziai származású, de svéd állampolgárságú Kerim Sadok Chatty el akarta téríteni a Londonba tartó járatot, esetleg öngyilkos akciót tervezett volna. A férfi egyelőre nem hagyhatja el lakóhelyét, és rendszeresen jelentkeznie kell a rendőrségen. (BBC) Fotó: Reuters