Magyar Hírlap, 2003. július (36. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

2 • Magyar Hírlap • 2003. július 1., kedd a nap témája: Itália az EU elnöke Félelmek és kétségek fogadják az olaszok uniós elnökségét A keresztapa Európa élén Silvio Berlusconi arra készült, hogy úgy veszi át Olaszország nevében az Európai Unió soros elnökségét, hogy hivatali ideje alatt nem áll bí­róság elé korábbi korrupciógyanús ügyei miatt. Közben azonban az alkotmánybíróság elé vitték a törvényt, amely mentességet bizto­sítana a kormányfőnek a bírósági eljárás alól. Amikor 2000-ben Olaszország Parma városát jelölte az európai élelmiszer-hi­vatal székhelyeként, a versenyt azonban Helsinki nyerte meg, világossá vált: Sil­vio Berlusconi olyan jelenség az európai politikában, amelyet az elmúlt években a földrész vezetői aligha láttak. „Nem baj - mondta ugy­anis az olasz kormány­fő -, két székhely lesz. Az egyik a finnek­nél, a másik nálunk”. Tavaly a brüsszeli EU-csúcs majdnem káoszba torkollott viselkedése miatt. Az olasz vezér gya­korlatilag gasztronómiai bunkóknak nevezte a finneket, akik szerinte azt sem tudják, mi az a prosciutto. A helyzetet Guy Verhofstadt mentette meg, aki felajánlotta: Brüsszel átmenetileg ott­hont ad az intézménynek. Berlusconi most ismét magabiztos: azt ígéri Par­mának, hogy az olasz EU-elnökség alatt rendezi az ügyet. A miniszterelnök ok­­kal érzi magát megerősödve: az utolsó pillanatban elérte, hogy hivatali idejére mentelmi jogot élvez az ellene folyó egyik büntetőperben, így nem kell ide­jét az EU és a bíróság között megoszta­nia. Európa egyik leggazdagabb vállal­kozója, médiacézára, akinek hatalom­­gyakorlását a nemzetközi sajtó egy iga­zi keresztapáéhoz hasonlítja, a földrész csúcsára érkezett. Stílusa nyilván ott sem változik meg. A ravaszság nemzeti büszkeség az olaszok számára, és ez nem gyors észjá­rást, hanem ügyeskedést jelent. Hosszú autósorban a többiek leelőzését a biz­tonsági sávban. A fociban tettetett esést, Berlusconi nem lesz a sajtó kedvence „A keresztapa” - ez volt a címe a Der Spiegelnek, amely a Le Monde-dal együtt Berlusconi politikai és vállalko­zói tevékenységének összeférhetet­lenségét tartja a legsúlyosabb problé­mának. A Financial Times „érinthetet­len" EU-elnökről írt, aki médiamág­násként semmibe veszi a sajtó füg­getlenségét. A The Guardian Berlus­coni félreszólásaitól fél. Az El Pais egyenesen azt kérdezte: muszáj, hogy Berlusconi vezesse Európát? A Le Nouvel Observateur hetilap szerint Berlusconi ripacs, demagóg és a tör­vények eltaposója. A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera hétfői száma úgy válaszolt: ne Chirac tanítson erkölc­söt Itáliának, amiért Tottinak angol pályán piros lap jár. A mindennapokban korrupciót és adócsalást (amelyekben Itália csak az oroszok és a latin-amerikaiak mögött marad le). Az ügyeskedésről Olaszország az EU-ban sem tudott leszokni. Legutóbb például a tejkvóta ügyében simlisked­­tek. Itália éveken át fittyet hányt az álta­la alapított unió szabályaira: 1995- 2002 között 25 ezer olasz tejtermelő lépte túl az engedélyezett tejkvótákat, összesen 1 milliárd 77 millió euró bírsá­got felhalmozva. A termelők helyett az olasz államkassza fizetett, és ez így Olaszországban rendben is lett volna. Az európai szabályok viszont úgy szól­nak, hogy az ügyeskedők nem terhelhe­tik a becsületesek pénztárcáját, így hiá­ba a traktorokkal és tehenekkel való til­takozás, Brüsszel elvárta, hogy a sza­bálysértők saját zsebből egyenlítsék ki tartozásukat. A termelők az utolsó csepp tejig húzták a visszafizetést. „Majd a római kormány kilobbizza ne­künk”- mondogatták. Berlusconi nem is okozott csalódást az olasz agrárszektornak. Csak ki kellett várni a megfelelő pillanatot. A szaloniki csúcs előtt az uniós vezetők már vég­képp nem akarták tovább halogatni az adócsalók elleni intézkedéscsomag el­fogadását. A szabályokkal egyébként egyetértő Róma azonban vétót emelt a külföldre menekített jövedelmek el­lenőrzésére. „Szavazatunkért cserébe a tejcsalók felmentését kérjük!” - zsarol­ta meg európai kollégáit Giuliano Tre­­monti pénzügyminiszter. Hiszen ekko­ra büntetéssel hogyan is kezdődhetne jól az olasz félév, és láss csodát! az unió engedett. Az olasz tejtermelők 14 év alatt, részletre és kamatmentesen fizet­hetik be büntetéseiket. Ráadásul a to­vábbi EU-támogatásokról sem kell le­mondaniuk. A kvótákat tiszteletben tartó dán, holland és ír termelők nem értik, miért mentették fel az előírt mennyiséget több mint ötven százalékban túllépő olaszokat, de a szabálytisztelő észak-eu­rópaiak nem szoktak biztonsági sávban előzni, mert félnek a büntetéstől. Az olasz földművelésügyi miniszter az eny­hített bírság után azonnal tovább pró­bálkozott: a tejkvóták felemelését kérte, és talán nem is értette 14 kollégája fel­háborodását. De nem ez volt Róma első és utolsó egyéni ügyeskedése. Brüsszel erélyes beavatkozására volt szükség a napok­ban is, amikor Róma ezerhatszáz gaz­dag északolasz önkormányzatnak osz­tott ki támogatást, semmibe véve, hogy nem tartoznak a hátrányos helyzetű ré­giók közé. Romano Prodinak, az EU- bizottság olasz elnökének már előre égnek áll a baja, hogy mi jöhet még. Büntetőügyek felfüggesztve, jöhet a féléves EU-elnökség. Silvio Berlusconi fotó: reuters - Dylan Mertinez Nem tiszta lappal „Olaszország nem tiszta lappal in­dítja az EU-elnökséget” - nyilatkoz­ta lapunknak Marco Bertotto. Az Amnesty Italia elnöke előzőleg egy római sajtótájékoztatón sorolta fel, mit vár az emberjogi szervezet Ber­lusconi félévétől. „A terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni harc nevében megsértett emberi jogok védelmét, ellenőrzési mechaniz­must az emberi jogok tiszteletben tartásáról a bővített unióban is, és az EU emberjogi fellépését a nem­zetközi válsághelyzetekben. De ne­héz lesz példamutatást kérni egy olyan EU-elnöktől, amelyik egyedü­liként Európában a mai napig nem hozott törvényt a menekültek befo­gadásáról” - vélte Bertotto. Az oldalt szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Rockenbauer Nóra, Sárközy Júlia (Róma) fotó: reuters - Kevin Lamarque Világszínpadon: az olasz médiamágnás­­kormányfő elfogadtatta magát Olasz belviszály az EU élén A következő hat hónapban szinte napi szinten kellene egyeztetnie egymással az utóbbi időben csak a sajtóban üzen­gető két római vezérnek: Romano Prodi bizottsági elnöknek és Silvio Berlusconi­­nak. A középbal vezetőjeként Prodi 1996-ban már kiütötte a hatalomból Berlusconit, és úgy tűnik, most ismét erre készül. Bizottsági elnökként Prodi egészen májusig tartózkodott attól, hogy beleszóljon az olasz belpolitikába. Akkor viszont a RAI közszolgálati csator­nának nyilatkozva éles szavakkal bírálta azt, ahogyan Berlusconi a médiát, mely­ben politikai és üzleti hatalmat is szer­zett, használja. Berlusconi sem volt rest ellentámadást indítani, és az ellene fo­lyó korrupciós perben - a vádirat szerint egy állami cég megvásárlásakor lefizet­te a bírókat, hogy jogosnak mondják ki az ügyletet - Prodit ajánlotta a bíróság figyelmébe, aki akkoriban a privatizá­cióért is felelt az olasz kormányban. Prodi már bejelentette: az ELI jövő máju­si bővítését követően leköszön elnöki tisztéről. Ha Berlusconi el akarja kerülni az újabb megmérettetést, még ez előtt újra kellene választatnia magát. Az Va­lószínűtlennek látszik azonban, hogy Carlo Azeglio Ciampi elnök éppen az olasz uniós elnökség idején hirdessen új választásokat. Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 A gazdaság élénkítése a fő cél A következő hat hónapban az EU Olaszország vezetésével a következő területekre kíván összpontosítani: Alkotmány Októberben kezdődik a kormánykö­zi konferencia, amelyen a konvent ál­tal kidolgozott szövegtervezet alapján végső formába kívánják önteni Euró­pa alkotmányát. Gazdaság Egyenesen a New Dealhez hasonlí­totta Giulio Tremonti gazdasági mi­niszter azt a beruházási programot, mellyel lökést kívánnak adni a vergő­dő uniós gazdaságnak. A több százmillió eurós infrastrukturális fej­lesztési tervhez a pénz egy részét az uniós jegybank kötvénykibocsátásai­val teremtenék elő. Külpolitika Javítani kell az Egyesült Államok és az EU kapcsolatán. Berlusconi felajánlotta, hogy otthont adna a közel-keleti béketárgyalások egy következő fordulójának. Bevándorláspolitika A Földközi-tengeren érkező beván­dorlókkal küszködő olaszok minél szi­gorúbban és uniós szinten akarják a szabályozást.

Next