Magyar Hírlap, 2003. július (36. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-01 / 151. szám
2 • Magyar Hírlap • 2003. július 1., kedd a nap témája: Itália az EU elnöke Félelmek és kétségek fogadják az olaszok uniós elnökségét A keresztapa Európa élén Silvio Berlusconi arra készült, hogy úgy veszi át Olaszország nevében az Európai Unió soros elnökségét, hogy hivatali ideje alatt nem áll bíróság elé korábbi korrupciógyanús ügyei miatt. Közben azonban az alkotmánybíróság elé vitték a törvényt, amely mentességet biztosítana a kormányfőnek a bírósági eljárás alól. Amikor 2000-ben Olaszország Parma városát jelölte az európai élelmiszer-hivatal székhelyeként, a versenyt azonban Helsinki nyerte meg, világossá vált: Silvio Berlusconi olyan jelenség az európai politikában, amelyet az elmúlt években a földrész vezetői aligha láttak. „Nem baj - mondta ugyanis az olasz kormányfő -, két székhely lesz. Az egyik a finneknél, a másik nálunk”. Tavaly a brüsszeli EU-csúcs majdnem káoszba torkollott viselkedése miatt. Az olasz vezér gyakorlatilag gasztronómiai bunkóknak nevezte a finneket, akik szerinte azt sem tudják, mi az a prosciutto. A helyzetet Guy Verhofstadt mentette meg, aki felajánlotta: Brüsszel átmenetileg otthont ad az intézménynek. Berlusconi most ismét magabiztos: azt ígéri Parmának, hogy az olasz EU-elnökség alatt rendezi az ügyet. A miniszterelnök okkal érzi magát megerősödve: az utolsó pillanatban elérte, hogy hivatali idejére mentelmi jogot élvez az ellene folyó egyik büntetőperben, így nem kell idejét az EU és a bíróság között megosztania. Európa egyik leggazdagabb vállalkozója, médiacézára, akinek hatalomgyakorlását a nemzetközi sajtó egy igazi keresztapáéhoz hasonlítja, a földrész csúcsára érkezett. Stílusa nyilván ott sem változik meg. A ravaszság nemzeti büszkeség az olaszok számára, és ez nem gyors észjárást, hanem ügyeskedést jelent. Hosszú autósorban a többiek leelőzését a biztonsági sávban. A fociban tettetett esést, Berlusconi nem lesz a sajtó kedvence „A keresztapa” - ez volt a címe a Der Spiegelnek, amely a Le Monde-dal együtt Berlusconi politikai és vállalkozói tevékenységének összeférhetetlenségét tartja a legsúlyosabb problémának. A Financial Times „érinthetetlen" EU-elnökről írt, aki médiamágnásként semmibe veszi a sajtó függetlenségét. A The Guardian Berlusconi félreszólásaitól fél. Az El Pais egyenesen azt kérdezte: muszáj, hogy Berlusconi vezesse Európát? A Le Nouvel Observateur hetilap szerint Berlusconi ripacs, demagóg és a törvények eltaposója. A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera hétfői száma úgy válaszolt: ne Chirac tanítson erkölcsöt Itáliának, amiért Tottinak angol pályán piros lap jár. A mindennapokban korrupciót és adócsalást (amelyekben Itália csak az oroszok és a latin-amerikaiak mögött marad le). Az ügyeskedésről Olaszország az EU-ban sem tudott leszokni. Legutóbb például a tejkvóta ügyében simliskedtek. Itália éveken át fittyet hányt az általa alapított unió szabályaira: 1995- 2002 között 25 ezer olasz tejtermelő lépte túl az engedélyezett tejkvótákat, összesen 1 milliárd 77 millió euró bírságot felhalmozva. A termelők helyett az olasz államkassza fizetett, és ez így Olaszországban rendben is lett volna. Az európai szabályok viszont úgy szólnak, hogy az ügyeskedők nem terhelhetik a becsületesek pénztárcáját, így hiába a traktorokkal és tehenekkel való tiltakozás, Brüsszel elvárta, hogy a szabálysértők saját zsebből egyenlítsék ki tartozásukat. A termelők az utolsó csepp tejig húzták a visszafizetést. „Majd a római kormány kilobbizza nekünk”- mondogatták. Berlusconi nem is okozott csalódást az olasz agrárszektornak. Csak ki kellett várni a megfelelő pillanatot. A szaloniki csúcs előtt az uniós vezetők már végképp nem akarták tovább halogatni az adócsalók elleni intézkedéscsomag elfogadását. A szabályokkal egyébként egyetértő Róma azonban vétót emelt a külföldre menekített jövedelmek ellenőrzésére. „Szavazatunkért cserébe a tejcsalók felmentését kérjük!” - zsarolta meg európai kollégáit Giuliano Tremonti pénzügyminiszter. Hiszen ekkora büntetéssel hogyan is kezdődhetne jól az olasz félév, és láss csodát! az unió engedett. Az olasz tejtermelők 14 év alatt, részletre és kamatmentesen fizethetik be büntetéseiket. Ráadásul a további EU-támogatásokról sem kell lemondaniuk. A kvótákat tiszteletben tartó dán, holland és ír termelők nem értik, miért mentették fel az előírt mennyiséget több mint ötven százalékban túllépő olaszokat, de a szabálytisztelő észak-európaiak nem szoktak biztonsági sávban előzni, mert félnek a büntetéstől. Az olasz földművelésügyi miniszter az enyhített bírság után azonnal tovább próbálkozott: a tejkvóták felemelését kérte, és talán nem is értette 14 kollégája felháborodását. De nem ez volt Róma első és utolsó egyéni ügyeskedése. Brüsszel erélyes beavatkozására volt szükség a napokban is, amikor Róma ezerhatszáz gazdag északolasz önkormányzatnak osztott ki támogatást, semmibe véve, hogy nem tartoznak a hátrányos helyzetű régiók közé. Romano Prodinak, az EU- bizottság olasz elnökének már előre égnek áll a baja, hogy mi jöhet még. Büntetőügyek felfüggesztve, jöhet a féléves EU-elnökség. Silvio Berlusconi fotó: reuters - Dylan Mertinez Nem tiszta lappal „Olaszország nem tiszta lappal indítja az EU-elnökséget” - nyilatkozta lapunknak Marco Bertotto. Az Amnesty Italia elnöke előzőleg egy római sajtótájékoztatón sorolta fel, mit vár az emberjogi szervezet Berlusconi félévétől. „A terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni harc nevében megsértett emberi jogok védelmét, ellenőrzési mechanizmust az emberi jogok tiszteletben tartásáról a bővített unióban is, és az EU emberjogi fellépését a nemzetközi válsághelyzetekben. De nehéz lesz példamutatást kérni egy olyan EU-elnöktől, amelyik egyedüliként Európában a mai napig nem hozott törvényt a menekültek befogadásáról” - vélte Bertotto. Az oldalt szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Rockenbauer Nóra, Sárközy Júlia (Róma) fotó: reuters - Kevin Lamarque Világszínpadon: az olasz médiamágnáskormányfő elfogadtatta magát Olasz belviszály az EU élén A következő hat hónapban szinte napi szinten kellene egyeztetnie egymással az utóbbi időben csak a sajtóban üzengető két római vezérnek: Romano Prodi bizottsági elnöknek és Silvio Berlusconinak. A középbal vezetőjeként Prodi 1996-ban már kiütötte a hatalomból Berlusconit, és úgy tűnik, most ismét erre készül. Bizottsági elnökként Prodi egészen májusig tartózkodott attól, hogy beleszóljon az olasz belpolitikába. Akkor viszont a RAI közszolgálati csatornának nyilatkozva éles szavakkal bírálta azt, ahogyan Berlusconi a médiát, melyben politikai és üzleti hatalmat is szerzett, használja. Berlusconi sem volt rest ellentámadást indítani, és az ellene folyó korrupciós perben - a vádirat szerint egy állami cég megvásárlásakor lefizette a bírókat, hogy jogosnak mondják ki az ügyletet - Prodit ajánlotta a bíróság figyelmébe, aki akkoriban a privatizációért is felelt az olasz kormányban. Prodi már bejelentette: az ELI jövő májusi bővítését követően leköszön elnöki tisztéről. Ha Berlusconi el akarja kerülni az újabb megmérettetést, még ez előtt újra kellene választatnia magát. Az Valószínűtlennek látszik azonban, hogy Carlo Azeglio Ciampi elnök éppen az olasz uniós elnökség idején hirdessen új választásokat. Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 A gazdaság élénkítése a fő cél A következő hat hónapban az EU Olaszország vezetésével a következő területekre kíván összpontosítani: Alkotmány Októberben kezdődik a kormányközi konferencia, amelyen a konvent által kidolgozott szövegtervezet alapján végső formába kívánják önteni Európa alkotmányát. Gazdaság Egyenesen a New Dealhez hasonlította Giulio Tremonti gazdasági miniszter azt a beruházási programot, mellyel lökést kívánnak adni a vergődő uniós gazdaságnak. A több százmillió eurós infrastrukturális fejlesztési tervhez a pénz egy részét az uniós jegybank kötvénykibocsátásaival teremtenék elő. Külpolitika Javítani kell az Egyesült Államok és az EU kapcsolatán. Berlusconi felajánlotta, hogy otthont adna a közel-keleti béketárgyalások egy következő fordulójának. Bevándorláspolitika A Földközi-tengeren érkező bevándorlókkal küszködő olaszok minél szigorúbban és uniós szinten akarják a szabályozást.