Magyar Hírlap, 2003. szeptember (36. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-01 / 203. szám
2 • Magyar Hírlap • 2003. szeptember 1., hétfő a nap témája: tanévnyitó Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 „A tudás megszerzéséhez mindenkinek joga van: a vidéki gyerekeknek éppúgy, mint a fővárosiaknak, nem lehet különbség gazdag és szegény családból érkező diákok, a romák és a nem romák tanulási esélyei között” - jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter a tegnapi országos tanévnyitón, a fővárosi Vakok Általános Iskolájában fotó: Kovács Katalin Kevesebb gyerek, kevesebb tanár Ma reggeltől úgy folynak tovább a közoktatás maratoni vitái, hogy közben megkezdődik a tanítás. Az új tanév sok változást hoz, más tervek pedig késnek vagy egyáltalán nem válnak valóra. A közoktatási törvény változásai az iskolai mindennapokat is átrajzolják. Tilos buktatni Tegyük fel, hogy Horváth Józsika idén kezdi el az iskolát, de nagyon nem megy neki a tanulás. Őt a tanév végén most még minden további nélkül meg lehet buktatni. Öccse, Zolika jövőre veszi hátára először az iskolatáskát. Ő is nehezen illeszkedik be, és rosszul teljesít, viszont sosem hiányzik az órákról. Zolit a következő tanév végén már nem lehet megbuktatni, csak akkor, ha szülei azt kérik: a későbbi eredményesség érdekében hadd fusson neki még egyszer az első osztálynak. A közhiedelemmel ellentétben a buktatás korlátozását nem most, csak 2004 szeptemberében vezetik be, akkor is csak az első osztályban. A közoktatási törvény ezen pontja 2006-ra teljesedik ki, amikortól is az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a diák, ha a tanulmányi követelményeket mulasztás miatt - legyen az igazolt vagy igazolatlan hiányzás - nem tudta teljesíteni. A hazai oktatási rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a gyermekek terheit az iskola csak növeli - mondta lapunknak Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára. Véleménye szerint ebben Magyarország dobogós helyen áll. Az EU-csatlakozással azonban különösen élessé válik ennek a helyzetnek a megoldása. Az évfolyamismétlés nehezítésével a hátrányos helyzetű gyermekek több esélyt kaphatnak. A cél az, hogy megfelelő türelemmel és szakértelemmel behozzák előnyösebb helyzetben lévő társaikat. Az ellenzők azt mondják, a törvény kiveszi a tanár kezéből azt a szakmai döntést, hogy melyik gyermeknek lenne szüksége az évfolyam megismétlésére. A tanár munkáját nehezítheti, hogy a gyengébb képességű gyermekek is továbbhaladnak a többiekkel. Ezt enyhítheti, hogy 2004-ben elkezdődnek a lemaradt diákok felzárkóztatását elősegítő egyéni foglalkozások legalább heti két alkalommal. A diszlexiás, diszgráfiás gyerekek megfelelő taníttatására a pedagógusoknak fejlesztő programokat szerveznek majd. Titkok az osztályban Képzeljük el, hogy az osztályfőnök megtudja tizennégy éves tanítványáról, hogy fogamzásgátló tablettát szed, és figyelmezteti a veszélyekre. A lány arra kéri tanárát, hogy ezt szüleinek ne mondja el, mert apja otthon emiatt megverné. A pedagógust ettől az évtől titoktartási kötelezettség terheli. A szülők ezt csak akkor tudhatnák meg, ha a lány írásbeli felhatalmazást ad tanárának. A törvény szerint ugyanakkor nem számít bizalmas információnak a gyermek szorgalmával, magatartásával és tanulmányaival kapcsolatos adat, vagy ha a diák egészsége, fejlődése veszélyben van. Ezt a tanárok természetesen megbeszélhetik a szülőkkel. Ha a tanár arról szerez tudomást, hogy a gyermek veszélyben van, elhanyagolják, bántalmazzák vagy önmagát károsítja, a gyermekjóléti szolgálathoz vagy az illetékes hatóságokhoz fordulhat. Az Oktatási Minisztérium szerint a rendelkezés lényege, hogy bizalmi viszonyt teremtsen a tanár és a diák között, azaz a tanuló merje megkeresni a pedagógust egyéni problémáival. A titoktartási kötelezettség szabályozását azonban az ellenzék életszerűtlennek és kidolgozatlannak tartja. Felvetették például, hogyan adjon írásbeli feloldást a titoktartási kötelezettség alól egy első osztályos nebuló. A Fidesz hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Érvelésük szerint ha a szülő nem tudhat meg mindent gyermekéről, sérül a neveléshez fűződő, alkotmányban biztosított joga. Az ellenzéki párt a közeljövőben törvénymódosítással is előáll, amelyben pontosabban szabályozná a tanárok titoktartását. Bezárt és új iskolák Az iskola-átszervezések háromszáz települést érintenek országszerte, huszonöt-harminc helyen vonnak össze, szüntetnek meg oktatási intézményeket. Bármilyen meglepő, ez azonban mégsem jelenti azt, hogy szeptemberben kevesebb általános iskolában kezdődne meg a tanítás. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint amíg a nyár elején 3424 iskolában csöngettek ki, addig ősszel hússzal több intézmény várja majd a diákokat. Ezt a látszólagos paradoxont nagyrészt az okozza, hogy számos helyen alapítványi iskolák indulnak, illetve több településen egyházi fenntartású intézmények kezdik meg működésüket. A magyarországi gyermeklétszám az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent. A 90-es években még 180 ezer középiskolás végzett, ma ez a szám 110 ezerre csökkent. Sipos János közoktatási helyettes államtitkár szerint a finanszírozás komoly problémát jelent, így a fenntartók válaszút elé kerültek. Megtarthatnának minden iskolát, ám így nem tudnak megfelelő feltételeket biztosítani az oktatáshoz. Hiába ül kevesebb gyermek a padokban, a költségek nem csökkennek. A fenntartók racionális döntés alapján bizonyos iskolák bezárásával, összevonásával minőségibb feltételeket tudnak teremteni. A helyettes államtitkár azt is hangsúlyozta, több önkormányzatnak a pedagógus-béremelés gyakorlati megvalósítása is komoly gondot jelentett. Tankönyvek ingyen és féláron A gyermekét egyedül nevelő szülőnek az idén nem kell fizetnie a tankönyvekért. Ugyanez vonatkozik az elsőtől a tizenkettedik évfolyamon a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekekre, valamint a három- vagy többgyermekes családban élőkre. Felmenőrendszerben idén az elsőtől negyedik osztályig a kiegészítő családi pótlékban részesülő tanulók is ingyen juthatnak a könyvekhez (jövőre ez az 5-8., két év múlva pedig a 9-13. évfolyamra járó rászoruló diákokra is vonatkozik ). Egy tankönyvcsomag ára 5-15 ezer forint között mozog. Bár az állam az iskolák fenntartóinak - önkormányzatoknak, egyházaknak, alapítványoknak - minden gyermek után 2400 forintos általános tankönyvtámogatást, a rászorultság alapján pedig további 5600 forintos kiegészítő támogatást ad, ez nem jelenti azt, hogy mindenki kedvezményesen vagy ingyen jut a könyvekhez. A fejkvótaszerűen adott összeget ugyanis az iskolák elsődlegesen a rászorultak között osztják el. Előzetes számítások szerint ► fotó: Pélyi Nóra Évnyitóra igyekeznek az Esztergomi Vitéz János Katolikus Főiskolán Egyéb kedvezmények • Étkezési támogatás: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak, a három- és többgyermekesek gyermekei, a beteg és fogyatékos gyereket nevelő családokban élő gyermekek, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak egységesen ötvenszázalékos étkezési kedvezményben részesülnek. Erre a kormány az önkormányzatok számára gyermekenként harmincezer forint támogatást biztosított. • Ingyenes biztosítás: a kormány az új tanévtől minden 3-18 év közötti, azaz összesen kétmillió gyermek számára kifizeti az élet- és balesetbiztosítást. • Nyelvvizsgadíj visszatérítése: szeptembertől a végzős középiskolások és szakiskolások számára a sikeres nyelvvizsga díját az állam visszatéríti. A támogatás tanulónként egy középfokú, C típusú vizsgára szól.