Magyar Hírlap, 2003. október (36. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

2 • Magyar Hírlap • 2003. október 1., szerda a nap témája: önkormányzatok költségvetése A Ids számok törvénye A költségvetés tervezetére zúduló össztűzben eddig az önkormányzatok lőnek a legintenzí­vebben. Tegnap öt szövetségük további ötven­­milliárdot követelt a legfontosabb teendőkre, enélkül csődök tömege fenyeget. A Belügyminisztérium Roosevelt téri épületében és környékén milliárdos ösz­­szegek repkedtek tegnap. Ekkor tartot­ták ugyanis az önkormányzatok napját, amelyre a Belügy az ország minden szeg­letéből rengeteg polgármestert hívott meg egy tanácskozásra, de éppen teg­napra csúcsosodott ki a kormány és a te­lepülések közötti, az önkormányzatok központi támogatásáról folyó ádáz vita. Mikorra Lamperth Mónika belügymi­niszter délután meglátogatta a rendez­vényt, a hangulat odáig fajult, hogy a po­litikus azt mondta: nem szabad elronta­ni ezt az ünnepet költségvetési vitával, nem szeretné, ha ez az ünnep kizárólag pénzügyi kérdésekről szólna. A tárgyalá­sok még folynak ugyan a parlamentben, az azonban már biztos, hogy a tavalyi költségvetéshez képest idén mintegy ki­­lencvenmilliárdnyi többlet jut az önkor­mányzatoknak. „Fejlesztő­ költségvetés és takarékos gazdálkodás lesz” - mond­ta polgármesterek előtt a miniszter. Ünnep ide vagy oda, az előző órák másról sem szóltak, mint a költségve­tésről. A minisztérium mögött, a Nosz­talgia étteremben öt önkormányzati szövetség vezetője kétoldalas közös nyi­latkozatot fogadott el, amelyben az ere­deti költségvetési javaslathoz képest öt­­venmilliárd forint többlettámogatást követeltek, mondván, több feladathoz és drágább működéshez több pénz kell. Az ötvenmilliárd új elem volt a néhány napja tartó számháborúban, amivé az önkormányzatok támogatásáról szóló költségvetési vita mostanra leegyszerű­södött. Az önkormányzati szövetségek eredetileg 250 milliárdról indítottak. Képviselőik szeptember 16-án Med­­gyessy Péter miniszterelnöknél jártak, ekkor nyújtották be a követelést. Lamperth Mónika hétfőn azzal pró­bált elővágni a várható drámai követe­léseknek, hogy bejelentette: újabb ti­­zenötmilliárd forintot találtak a költ­ségvetésben az önkormányzatok szá­mára. Erre válaszul alakult ki tegnap a Nosztalgia étteremben az ötvenmil­­liárdos követelés. A szöveget együtt fo­galmazták meg Demszky Gábortól (SZDSZ), Budapest főpolgármesteré­től Gémesi Györgyig (MDF), a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnö­kéig a legkülönfélébb pártállású szö­vetség vezetői, gyakorlatilag minden önkormányzati tömörülés. Demszky Gábor apokaliptikus képet festett ar­ról, mi történne, ha ezt a pénzt nem kapnák meg. Azt mondta, az önkor­mányzatok többsége felélte tartalékait, részesedésük a GDP-ből egyre csök­ken. Csőd fenyeget rengeteg helyható­ságot. Bezárandó iskolák, elbocsátan­dó munkatársak, a BKV csődje reali­tássá vált. Holott egy évvel ezelőtt még minden polgármestert lelkesített az a kormányígéret, hogy „több pénzt az önkormányzatoknak”. Úgy látszik tehát, hogy Várfalvi Ist­ván pénzügyi helyettes államtitkár dél­előtti szavai, amelyeket az önkormány­zati konferencián mondott, délutánra vesztettek lelkesítő lendületükből. Ő még arról beszélt, hogy az önkor­mányzatok központi költségvetési tá­mogatása 2004-ben nyolc százalékkal emelkedik. Igen - mondják erre a pol­gármesterek -, de ennél sokkal több pénzt kell kifizetni például a megemelt bérekre vagy megnövekedett áfájú áramra. Ha a kormány és az önkor­mányzatok nem egyeznének meg, nincs még minden veszve: tavaly a par­lament az országgyűlési előirányzat­hoz képest 29,9 százalékkal, azaz 260,3 milliárd forinttal toldotta meg az önkormányzatok költségvetését. Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzatok napjának konferenciáján. Nem a költségvetési számok csaltak mosolyt a polgármesterek arcára Az oldalt szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Éber Sándor, Locsmándi Andrea, Németh Eva e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/koltsegvetes Elapadó források Az önkormányzatok gazdálkodásának leg­főbb gondja, hogy túlságosan függnek a központi költségvetéstől - bevételeik na­gyobb része közvetve vagy közvetlenül ál­lami forrásból származik. A másik problé­ma, hogy ezzel párhuzamosan saját bevé­telük aránya évről évre csökken. A 2002- es zárszámadás szerint a klasszikusnak számító saját bevétel az összes bevétel­nek csak valamivel több mint egynegye­dét tette ki. Számokra lefordítva: 2316 milliárd forintból 627 milliárdot könyvel­hettek el ezen a címen, ami 16,4 száza­lékkal magasabb az előző évinél. A saját bevételek alapvetően két rész­re oszthatók: az önkormányzati intézmé­nyektől származókra (szolgáltatási díjból, bérleti és lízingdíjakból stb.), valamint a helyi adókra. Idén 3052 önkormányzat vetett ki valamilyen típusú helyi adót - iparűzési, kommunális, ingatlan-, idegen­­forgalmi adó -, s csak 105-en nem éltek ezzel a lehetőséggel. A legnépszerűbb az iparűzési adó volt, amelyet az önkor­mányzatok 79 százaléka vezetett be. Az összes helyi adóbevétel 85 százaléka egyébként iparűzési adóból származik. A maximális kétszázalékos mértéket az önkormányzatok 36 százaléka vetette ki. Érdekes az ingatlanadó - építmény- és telekadó - alkalmazása, mértéke igen tág határok között mozgott: 20 és 900 forint között négyzetméterenként. Az or­szágban csak négy önkormányzat vállal­ta, hogy a korrigált forgalmi érték, és nem az alapterület alapján adóztat: Érd, Nyíregyháza, Nemeskér és Paks. Ezen túl az önkormányzatok részesülnek az il­letékbevételekből is, ez 2002-ben csak­nem negyvenmilliárd forint volt. A központi költségvetésből származó „legnagyobb falat”, az állami hozzájárulá­sok és támogatások, ezek 2002-ben 620,5 milliárd forintra rúgtak. A támoga­tások legnagyobb csoportját a normatí­vák teszik ki, amelyeket az önkormányza­tok különböző feladataik ellátásra kap­nak - településigazgatásra, oktatásra, kultúrára, szociális és egészségügyi in­tézményeik működtetésére, sportra. Je­lenleg 29-féle normatíva létezik, de tele­pülése válogatja, hogy melyeket kapják meg. Egy kistelepülésnek például nem adnak pénzt hajléktalanellátásra vagy megyei közgyűjtemény fenntartására. Vannak olyan állami támogatások is, amelyeknek a célját pontosan megjelö­lik - például a működésképtelenné vált, tartósan fizetésképtelen vagy önhibá­jukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatása, színházak támogatása, tűzoltók illetményének vagy a szociális ágazatban dolgozók munkahelyi pótlékának emelése. Ezen a címen 2002-ben összesen 76 milliár­dot utaltak át. Szintén a központi költségvetéstől, átengedett bevétel címén, 350 milliárdot kaptak az önkormányzatok. Ide tartozik a gépjárműadó egy része és az szja 40 százaléka. (Az szja tíz százalékával hely­ben szabadon rendelkezhetnek.) Állami forrás a fejlesztésre fordítható címzett és céltámogatás is, amely - a korábbi évek maradványaival együtt - csaknem 65 milliárdot tett ki. Önkormányzati faültetés a XII. kerületben. Kiszárítják a településeket? E co Ero i—*o (0)0 O 'bo Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 Dióssy négy pontja Dióssy László, a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Veszprém polgár­­mestere négy pontban foglalta össze, miért kell a tavalyinál több tá­mogatás az önkormányzatoknak. 1. A költségvetés tervében csökken­nek bizonyos normatívák és fej­kvóták. 2. A növekedő közalkalmazotti bére­ket már 2003-ban is azon az áron fizették ki a települések, hogy nem fejlesztettek, és spóroltak működési költségeiken. Ezt to­vább nem bírják. 3. Hatvan település, közöttük Buda­pest nem tudja tovább működtet­ni a tömegközlekedését normatív támogatás nélkül. 4. Megnövekedtek a dologi költsé­gek, például a villanyáram áfája, és ezt a költségvetés nem kom­penzálja. Egy kis falu vegetál „A település csak vegetálna, ha az idei költségvetési összegnek megfe­lelő pénzből kellene gazdálkodnunk jövőre - mondta lapunknak Bognár Józsefné, Domony jegyzője. - Mind­össze az intézményeket tudnánk ép­pen hogy fenntartani, fejlesztésekre már semmilyen lehetőség nem len­ne. Az idei 187 milliós költségvetés hetven százalékát eleve elviszi az önkormányzati intézmények fenntar­tása. Hiába emelkedett a normatí­va, az iskola kihasználtsága csak 61 százalékos, többek között a je­lentős elvándorlás és a születések alacsony száma miatt." A bérek kifizetésére a Pest megyei település önkormányzata hi­telre pályázott, de nem kapta meg. A költségvetésbe betervezett 9,7 millió forint így elúszott, bár a hiány úgy is 5,6 millió forint lett volna. Az önkormányzat a költségvetés módo­sítására kényszerült, mértéke min­den területen nyolc százalék volt. Négymillió forintot kalkuláltak a ren­dezési tervre, elkészítése folyamat­ban van. Villanyra, vízre gázra is mintegy 9-10 millió forintot költenek évente. „Mintegy 20 millió forintot tervez­tünk 2003-ban fejlesztésre, de az összeget csökkentenünk kellett - mondta Pauló Pál, Domony polgár­­mestere. - Jövőre legalább 20-30 millió forinttal több pénzre lenne szükségünk, hogy érdemi fejleszté­seket tervezhessünk. Domonyban nagyon rossz a főút állapota, kevés az aszfaltozott utca. Sok gondot okoz a környező dombokról érkező vizek elvezetése is. Az önkormány­zatunknak is egyre több feladatot kellene ellátnia, amihez személyi és technikai háttérre lenne szüksége.” Gémesi százmilliárdot akar Sürgős átdolgozásra szorul a jövő évi költségvetés önkormányzati fe­jezete - véli Gémesi György, az Or­szággyűlés önkormányzati bizottsá­gának MDF-es tagja, a Magyar Ön­kormányzatok Szövetségének elnö­ke. Az ellenzéki politikus szerint az ár- és áfaemelések okozta többlet­­kiadások miatt jövőre az idei jutta­tásnál legkevesebb kétszázmilliárd forinttal többre lenne szükségük az önkormányzatoknak, ám ebből mindössze százmilliárd forint jele­nik meg a költségvetésben. A köz­ponti normatívák csökkenése az ön­­kormányzatok végnapjait jelenti Gémesi szerint olyannyira, hogy a helyhatóságok törvényben előírt kötelezettségeiknek, a közoktatás, illetve a szociális és egészségügyi el­látást érintő feladatainak sem tud­nak majd eleget tenni. Gémesi György kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy a hiányzó forrá­sok fedezetét honnan lehetne előte­remteni, a jelenlegi tervezet jóváha­gyása azonban az önhibájukon kí­vül hátrányos helyzetbe került ön­­kormányzatok számának drámai megugrását, illetve a helyhatóságok csődjét okozhatja.

Next