Magyar Hírlap, 2004. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-02 / 1. szám
2 • Magyar Hírlap • 2004. január 2., péntek a nap témája: járványfenyegetés Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 Közelítő influenza: oltás a megoldás? Az évnyitó pluszok, azaz az enyhe időjárás könnyen influenzajárványt hozhat. Az idei oltóanyag ráadásul nem véd százszázalékosan minden erőszakos vírusfajtától. „Nincs még influenzajárvány, de januárban és februárban van a főszezonja” -jelentette ki Melles Márta, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója Magyarországon a kijelölt háziorvosok figyelik a járványt - a háziorvosok húsz százaléka -, s küldenek vizsgálati anyagokat a járványügyi központba. Melles Márta közölte, hogy A vírust még nem, B vírust három esetben találtak. Influenzajárványról akkor beszélhetünk, ha kimutatták az influenzavírust, a klinikai tünetek megegyeznek az influenza tüneteivel, s a betegségek száma legalább a járvány elején hétről hétre megduplázódik. „Az influenza ellen minden évben új oltóanyagot kell kifejleszteni - mondta az epidemiológiai központ főigazgatója. - A jelek szerint az idén jól véd majd a betegség ellen, mivel a várható törzsek ellen készítették.” A vakcinát a krónikus szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, a folyamatos gyógyszeres kezelésben részesültek ingyen megkapják háziorvosuktól. A közösségben élők, a laktanyák, az idős és szociális otthonok, a kollégiumok lakói, a krónikus osztályok ápoltjai és gondozói szintén térítésmentesen juthatnak az oltóanyaghoz. „Nem az oltástól várjuk a járvány megakadályozását, a vakcina egyéni védelmet szolgál” - hívta fel a figyelmet Melles Márta. A beoltottakat, ha elkapják a vírust, a betegség jóval enyhébben érinti. Körükben jóval a kevesebb a szövődmények és a halálos esetek száma. Az oltóanyag csak úgynevezett elölt vírusrészeket tartalmaz, élő anyagot nem. Az oltás a beadása után hét-tíz nappal fejti ki hatását. A kifejlesztett vakcinák biztonságosak. Melles Márta szerint többek között egészséges, vitamindús táplálkozással tudjuk elkerülni az influenzát. Mellőzzük a dohányzást is. A nikotin gátolja a csillószőröket abban, hogy tisztán tartsák légútjainkat. Sokat szellőztessünk, és tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn. Zsebkendőbe köhögjünk és tüsszentsünk, hogy ne terjesszük tovább a betegséget. Az influenza terjedésének a téli időszak kedvez legjobban. Az ilyenkor megrendezett rendezvényeken tud a kór a leghatásosabban terjedni. Magyarországon a kisebb járványok pár százezer embert érintenek. 2003-ban ennek a kórnak egymillió betege volt. Csak tavasszal 430 ezer embert döntött ágynak az influenza. A járvány négy-nyolc hét alatt vonul le. Magyarország is tagja annak a világméretű influenzafigyelő szolgálatnak, amelyet a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete működtet. Az egyes országok gyűjtik és kitenyésztik az előforduló influenzavírusokat. Magyarországon ezt a feladatot a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ látja el, ide, a víruslaboratóriumba érkeznek be a háziorvosok által levett torokváladékok. A háziorvosok ugyanis az influenzagyanús betegek egy részétől ilyen céllal mintát vesznek. Az egyes országokban kitenyésztett vírustörzseket a WHO szakemberei összesítik, és döntenek arról, hogy mely influenzatípusok terjedés® várható. Ennek alapján adják ki az engedélyeket a gyártóknak új védőoltások gyártására - ismerteti a rendszer működését Szolnoki István, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának helyettes vezetője. Az északi féltekén a 2002-2003-as téli szezonban, valamint 2003-ban a déli féltekén tapasztalt fejlemények alapján most az egyik A típusú influenzafélét, a Panamát tekintették legvalószínűbbnek, így a most kapható oltóanyagok is erre készülnek fel leginkább. A Magyarországon térítésmentesen felvehető oltóanyagban háromféle törzs található: a Panama (illetve an „A hideg hatása” Az influenza eredetét nehéz kinyomozni a kórokozó változékonysága miatt. Athénban már i. e. 430-ban megjelent, majd több mint ezerkétszáz év múlva Nagy Károly seregét tizedelte meg. Az első dokumentált nagy járvány 1580-ban vonult végig Európán és Afrikán. Európában először a XVI. században terjedt el tömegesen. Az influenza szót az 1743-as itáliai járvány óta használják (influenza eli freddo, a hideg hatása). Az utóbbi száz évben az 1889- 90-es, az 1918-19-es és 1957-es járvány volt a legsúlyosabb. Az első világháborút követő spanyolnátha negyvenmillió ember halálát okozta. A nagyobb járványok 30-40 évenként, a kisebbek két-három évenként követi egymást, főleg a téli, kora tavaszi hónapokban. Egy-egy járvány másfél-két millió embert érint. A halálos áldozatok száma egy évben 700-1700 között van, főleg a csecsemők és a 60 éven felüliek körében. nak variánsa, a szintén A típusú, tehát veszélyesebbek közé tartozó New Caledonia, és egy B típusú törzs, a Hongkong 2001. Az elmúlt hónapokban Észak-Amerikában, majd Nyugat-Európában is olyan járványok voltak, amelyekben több törzs együttesen támadott. Valóban a Panama kezdett terjedni, de később egy olyan törzs, a Fujian, vette át a kezdeményezést, amelyet a WHO szakemberei - mint a Nature folyóirat megírta - kihagytak a számításból. Szerencse, hogy a Fujian, amely Franciaországban és Angliában gyermekáldozatokat is szedett - antigénszerkezetében hasonlít a Panamára, ezért az oltóanyag 60-70 százalékban véd majd. Tünetek Az első tünetek: láz, fejfájás, izomfájdalom. Gyakran jelentkeznek légúti panaszok: torokszárazság, rekedtség vagy ellenkezőleg, bő váladékképződés a légutakban, hányinger és hányás. A betegség lefolyása A szövődménymentes influenza legfeljebb öt-hat napig tart, háromnapos átlaggal. Szövődmények A betegség szövődményei a tüdőgyulladás, ritkábban agyvelőgyulladás, idegrendszeri tünetek, hasmenés, szívizomgyulladás, valamint bőrkiütések lehetnek. A fertőzés terjedése A vírus elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a váladékokkal fertőzött tárgyak, továbbá a zsebkendőn megszáradt váladék elporlása is ártalmas lehet. Védekezés Fertőzésveszélykor ajánlatos fokozott figyelmet fordítani a higiéniára, azoknak a helyiségeknek a takarítására, ahol sok ember fordul meg. Az immunrendszer erősítésére C-vitaminkúra javallott, de szövődménymentes betegség esetén nem ajánlott a gyógyszeres kezelés. Támadás jobbról-balról Szlovákia tisztiorvosa szerint elkerülhetetlen az influenzajárvány északi szomszédunknál, ez azonban csak valamikor februárban valószínű. Mindenkinek azt ajánlja, oltassa be magát influenza ellen még januárban. Az első A típusú influenzavírust december elején észlelték Pozsonyban, ám szerencsére „lokalizálták”, s nem kezdett el terjedni. A legtöbb megbetegedést eddig Közép-Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben észlelték, ám fokozatosan csökkent a fertőzöttek száma, két hét alatt majdnem negyven százalékkal. A legfertőzöttebb területek a szlovák-magyar határhoz közeli Losonci, Rimaszombati és Poltári járás voltak, ám egyelőre nem fenyeget a vírus terjedése, sőt inkább a visszaszorulását tapasztalják. Romániában december első felében tetőzött az influenzajárvány, de a hideg beálltával alábbhagyott. A járvány nagy erővel támadt, a hivatalosan nyilvántartott betegek száma meghaladta a százezret, a valós szám azonban ennek a két-háromszorosa, mivel sokan nem fordulnak orvoshoz. A járvány ha lassabban is, de terjed, néhány nap alatt 115 ezerről 119 ezerre nőtt a légúti megbetegedésben szenvedők száma, ezen belül hatszorosan emelkedett az influenzásoké. A bukaresti Cantacuzino járványtani intézet szakemberei százötven vírustörzset különítettek el, valamennyi A-H3N2 típusú kórokozó, amely néhány évvel ezelőtt szintén mintegy százezer embert betegített meg. A román egészségügyi minisztérium hivatalosan bejelentette az országos influenzajárványt, és karantént rendelt el a kórházakban. Szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Bogdán Tibor (Bukarest), Éber Sándor, Molnár Norbert (Pozsony) e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/naptemaja A kis grafikán látható influenzavírusokat Magyarországon is kitenyésztik, és a WHO útmutatása alapján készül belőlük oltóanyag