Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-02 / 27. szám
2 • Magyar Hírlap • 2004. február 2., hétfő a nap témája: kutatók helyzete Magyarországon o g PH Ellentmodásos a Nature bírálata Büszke múlt, fillére gondokkal küszködő jelen - jellem a magyar tudomány aktuális helyzet január nyolcadikai számában a Nature. A világ legrangosabb tudoányos folyóirata úgy véli, a magyarrományos életet még mindig a „szóvidék tudósgárdája” dominálja, ami szabályosan elszívja a levegőt a törekvő fiatalok elől. Mint a Nature is : „A szomszédos országok testvérintezményeivel ellentétben a Magyar Tumányos Akadémiát máig nem tisztátták meg kommunista örökségét. A folyóirat úgy látja, hogy „az ország gyetemi vezetői minden olyan kísérletk ellenálltak, amely képes lett volt fiatal, energikus kutatóknak teret biztosító környezetet teremteni”. A Nature szerint a legnagyobb gondot a pénzügyi források alacsony hatékonyságú, kontraszelektív elosztása jelenti. Mint ahogy a lap állítja, a pénzek felett a régi gárda rendelkezik, az elosztás pedig olyan kritériumok alapján működik, mint hogy kinek hány PhD-s hallgatója volt pályája során, ahelyett, hogy a tudományos potenciál, a jövőbeli várható teljesítmény döntene. A Nature cikke különösebb port nem vert fel Magyarországon, a Népszabadság január 24-ei számában ugyanakkor nagyobb írást közölt a benne található tárgyi tévedésekről. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nature „olyan hangulatot sugall, mintha a hazai tudományos élet legnagyobb gondja a fiatal és az idősebb, nota bene szovjet rendszerben felnőtt, tehát kommunista gondolkozású tudósok közötti feszültség lenne”. Ezt a megközelítést laptársunknak nyilatkozva Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke is elutasította. A rangos tudományos folyóirat, a Nature szerint a magyar tudományos elitben még mindig a „szovjet idők tudósgárdája” dominál Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 Huszonkiló százalék. Jelenleg ettől a számtól áll égnek a magyar professzorok haja, mert kiderült, hogy a Pénzügyminisztérium ekkora költségvetési csökkentést akar elérni a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó összegekből. Sérül az alapkutatás, gyorsulhat az agyelszívás. T öbb százudományos kutató kap nemrég értesítést az Örszg és Tudományos Kutatás Alapprogramok (OTKA) Bizottságáa, hogy a döntést pályázatuk támogásáról márciusra halasztották, mír a rendelkezésre álló összeg még ne ismert. A decemberbe elfogadott idei költségvetésben ntm 6,7 milliárd forint szerepelt az OBA számára, de a bizottság már janu első napjaiban jelentős elvonása számított, mivel már tavaly nyáron elhanyagolható összeget vontak is keretből. Az aggodalmak nagyon már be is igazolódtak. „Már januárlején 235 millió forintot zároltak a előirányzott öszszegből, ami önmagában nagyon fontos programok megvalósulását tette kérdésessé” - mondta lapunk érdeklődésére Makara B. Gábor, az OTKA Bizottság elnöke. „Miután a sajtóból értesültünk Draskovics Tibor leendő pénzügyminiszter terveiről, felelőtlenség lett volna a pályázókkal szerződést kötnünk olyan támogatásról, amelynek lehet, hogy nem lesz pénzügyi fedezete” - magyarázta az elnök. Makara B. Gábor azonban egyelőre nem tudja, hogy a bejelentett 120 milliárd forintos megtakarítás miatt mekkora további elvonásokra kell számítani. Az OTKA költségvetése a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében van. Az MTA azonban már megkapta Draskovics Tibor levelét, amelyben a pénzügyminiszter-jelölt az Akadémia úgynevezett szakmai fejezeti kezelésű előirányzatának (ennek nagy részét az OTKA költségvetése teszi ki) 29 százalékos csökkentését írja elő - tudtuk meg Meskó Attilától, az MTA főtitkárhelyettesétől. Tehát csaknem egyharmadát elveszik. Bár Makara Gábor hivatalos értesítést erről még nem kapott, véleménye szerint a durván kétmilliárdra becsült elvonás súlyosan károsítaná a hazai felsőoktatást és a tudományos életet, sőt már vészhelyzetet jelentene. Az OTKA sorsától jelenleg több mint 2800 tudós, a magyar kutatási elit jelentős részének kutatómunkája függ: 2100 kutatót tartós szerződés keretében támogatnak, 70 fiatal kutató éves bérét kapja a programtól, és 655 kutató várja, hogy új kutatását elkezdhesse vagy a régit folytathassa. „Nem hiszem, hogy a magyar tudáson kellene spórolnunk. A jövő érdekében nem úgy szokás takarékoskodni, hogy egyúttal tönkretesszük a jövőt. Az orvos sem olyan gyógyszert ad a páciensnek, amely a másnapi túlélést biztosítja ugyan, de hosszú távon súlyosan károsítja az egészségét. Egy tudóspálya kiépítése 10-15 évet vesz igénybe, a tönkretételéhez viszont néhány hónap is elég” - hangsúlyozta Makara B. Gábor. ► Cg / VpH A kutatók szerint a tizonkilenc százalékos megvonás gyakorlatilag ellehetetleníti a kutatóintézetek munkáját