Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

16 • Magyar Hírlap • 2004. február 2., hétfő kultúra Pege-koncert a Társaskörben Pege Aladár Kossuth-díjas nagybőgőművész ad klasszi­kus koncertet február 6-án, pénteken este hét órától az Óbudai Társaskörben (Buda­pest III., Kiskorona utca 7­), Erdélyi László zongoramű­vész közreműködésével. A programban két barokk vo­nós szonáta - Marcello: D- dúr szonáta, Eccles: a-moll szonáta - átirata, Pege Aladár két saját kompozíciója (a­­moll és c-moll szonáta), vala­mint Hoffmeister és Drago­­netti nagybőgőversenye sze­repel. Az est házigazdája Ze­­linka Tamás lesz. (mh) Divatolimpia első alkalommal Csütörtökön tartják az első magyar Divatolimpia díj­kiosztó ünnepségét, s bemu­tatják a divatpályázatra érke­zett fiatal divattervezők által készített kollekciókat. A di­vatgálán bemutatkozik a Ma­gyar Divat Szövetség is. (mh) Breton tengerészek az Ernstben A Jacques de Théraz múlt század eleji fotóiból rende­zett tárlat március 16-áig lát­ható az Ernst Múzeumban. programötletek Kedden este hatkor a Bálint Zsidó Közösségi Házban Per­laki Tamás filmesztéta tart előadást a Filmművészet, mint a lélek tükre címmel. Az elemzést Orson Welles legen­dás Aranypolgár című alkotá­sával illusztrálja. (mh) Szerdán délben egy órától a Spinoza Házban Megyesi Zoltán Schubert-dalokat éne­kel, zongorán kíséri Dinyés Dániel, (mh) Közép-Ázsiában régész szem­mel címmel Pásztor Emília tart filmvetítéssel egybekötött előadást kedden délután öt­kor Székesfehérvárott, a Szent István Király Múzeum­ban. Az előadáshoz kapcsoló­dik Karáth Imre fotókiállítá­sa, amelyet március 15-éig le­het megtekinteni (mh) •i mondatban • Benda Iván fotográfus Az élő Jeruzsálem című könyvének bemutatója lát­ható az Origó Galériában, a http://galeria.origo.hu cí­men. (mh) • Női vonal címmel nyílik kedden délután Bartoniek Anna és Geszler Mária Gar­­zuly közös kiállítása az Ernst Múzeumban. (mh) • Manuela-Esther Kreissl Sanchez festőművész kiállí­tása csütörtökön nyílik az A. P. P. galériában (Bp. VIII., Horánszky u. 5.) (mh) A megváltás esélyei A filmszemle játékfilmjei, a Tarr-műhely Vasárnap déli összesítés szerint csaknem 36 ezren váltottak je­gyet az idei filmszemle nyilvános vetítéseire. Több mint húsz film­ből tartanak pótelőadást, s már most lehet jegyet venni a díja­zott filmek ismétlésére is. Ezút­tal a játékfilmes kínálatról s né­hány fontos kísérő rendezvény­ről számolunk be. Kőháti Zsolt Tarr Béla s a nem oly rég elhunyt Fehér György jelölte ki azt az irányt, amelyhez most többen csatlakoztak. Mint negyvenes évei közepén Janisch Attila, Jé­zus Krisztust ábrázoló olajnyo­mat függ a Másnap egyik jelene­tében. Különféle korú nők pró­bálják rávenni az öröksége bir­tokbavétele céljából érkezett okos arcú idegent (Gáspár Ti­bor), hogy szabadítsa meg őket szenvedéseik forrásától. Csak­hogy kizuhant ő az időből, s mindegy számára az is: tájat lát-e, vagy makettet. Nem tudja, álmodja-e vagy ébren éli meg őket? Behelyettesítődik mások helyzetébe. Gyilkos és áldozat összekeveredik. A krisztusi korba lépő Flie­­gauf Benedek szélesvásznú, tompított színezésű Dealerében a fiatal címszereplő (Keresztes Felícián) gyorssegélyt vagy halá­los „megoldást” nyújt vevőköré­nek drogbajaira (tehetős vallási közösség főlelkésze is van közöt­tük). Ő „tiszta” már, de a sokféle gond, a sajátjaival súlyosbítva, elviselhetetlenné válik számára. Van a Dealerben egy kutyanév: Bingó. Böszörményi Zsuzsa filmjében (Mélyen őrzött titkok) ez már egy torontói helyszín el­nevezése. Itt is kicsiny képből le­het következtetni a nagyra. Fo­tóarc vezet el hús-vér emberig. Apa és leány forgatókönyve ma­­gyar-finn-kanadai összefogás alapjává lett. Irma, az intézetben nevelt, szakmunkásképzőt vég­zett cigánylány (Bagaméri Esz­ter) nemcsak igazi nevét, édes­anyját találja meg végül, hanem születendő gyermekéhez is lel valakit, aki támaszuk lehet. A film egyik felkavaró képsora a „Budapesti Iskola” legjobb telje­sítményeire emlékeztet (kigyúrt stricik tuszkolnak gépkocsiba a nevelőotthon kapuján túl im­már teljesen védtelen lányokat). Jézus Krisztus hullatja vérét a vonaton, de a kalauzt ez nem ér­dekli, jegyet követel tőle. A ma­gyar származású Cantu Mari 80 százalékban német gyártású filmjében, a Rózsadombban lát­juk ezt. Rákosiék uralmának leg­lidércesebb korszakát idézi, s benne egy magas rangú káder szembenézését önmaga megin­gásaival, bűneivel. Andorai Pé­ter, Marozsán Erika, Lázár Kati s kitűnő magyar színészek egész sora hitelesíti annak az önmeg­váltásnak a folyamatát, ahogyan Pálfi elvtárs végül feleségével, két gyermekével lehurcolkodik a kiváltságosak lakhelyéről. Nándori József rendező-ope­ratőr a Romániában még eleven Ceausescu-mítosz feldolgozását ígérte a Rom-mánia című mozi­darabjában. Ehelyett a legbár­­gyúbb ízléstelenséget kapjuk. Herendi Gábor a Valami Ameri­ka elképesztő sikere után most a Magyar vándorral próbál szeren­csét. Hét vezérünk a forgató­könyvíró, Harmat Gábor olvasa­ta szerint hasztalan kergeti azt a hatszázezer magyart, akit be kéne vezetnie a Kárpát-meden­cébe. Jobb-rosszabb kabarétré­fák sorozata ez a mű, viccei ártat­lanok s ártalmatlanok. A zene, a show-szerű megjelenítés, né­hány kaszkadőrmutatvány, a ki­váló szereplőgárda kapóssá tehe­ti ezt a portékát. Vissza a jelenbe (ahová vezéreink is megérkez­nek). Antal Nimród igen jól foga­dott kontrollja a szemlén is nagy várakozást keltett. A fiatal rende­ző erejéből még nem futja stílus­egység megteremtésére. Ab­szurd, groteszk vonulat váltako­zik gyöngébb minőségű vígjáté­kival, giccses érzelgősséggel. Pe­dig jó a helyszín, sokarcú, sok­értelmű. „Halálközeli” élmények teremnek itt. Egyszersmind ez a „cső”, melyben a „hernyó” (= a metrószerelvény) robog, a szüle­tés alagútja. A hatalom (= az el­lenőrgárda) s a szabadságot megtestesítő, ördögi ügyességű bliccelő küzdelme a háttér mindehhez. Csányi Sándor, a kü­lönféle erők közt őrlődő fősze­replő nagy színésszé érett immár. Török Ferenc (Szezon) koráb­bi dokumentumfilmjéből nö­vesztette ki „eastern”-jét. Vidéki fiúk, köztük egy sorozatosan megszégyenített roma (Nagy Zsolt) vállalnak munkát a Bala­tonnál. Súlyos dolgok történnek, de sosem az bomlik ki belőlük, amit a műfaj kínálna. Ettől hite­les és magyar a film. Sas Tamás lánypárosa is a Balatontól indul el, hogy egyikük külföldi hányat­tatások után oda térjen vissza a mit sem sejtő szülőkhöz (Apám beájulna). A nagyszájú és divato­san trágár Szarka (Gáspár Kata) egész rendes hölggyé érik a végé­re - ha bújuk őt idegekkel. Fi­scher Gábor Montecarlójában trágár pedagógusok mentenék meg gimnáziumukat az anyagi csődtől. Ez sikerül, de ízlésbeli, alkotói csőd árán. Az amerikai­magyar Steven Lovy Mixe tem­pós, kemény, vad filmje egyszer­smind a múltunkkal való meg­békélést célozza - nagy közön­ségsikert ígérve. ► Tarr Béla filmes műhelye A szemlén mutatkozott be a nyil­vánosság előtt a TT Filmműhely, amit 2003 nyarán hozott létre a nemzetközi hírű rendező, Tarr Béla és Téni Gábor producer. Tarr Béla kérdésünkre elmond­ta, a magyar filmszakmában so­káig igényes műhelymunka folyt, de az elmúlt évtizedekben ez szinte teljesen kiveszett, s most új vállalkozásukkal szeretnék visszaállítani. Létrehoztak egy dramaturgiai tanácsot, amely­nek munkájában Bíró Yvette és Kovács András Bálint filmeszté­ta, Jeles András rendező és Hor­váth György, a Mokép vezérigaz­gatója vesz részt. A műhelyhez kötődő rendezők között vannak egészen fiatalok (Hajdú Sza­bolcs, Mundruczó Kornél), az idősebbek közül részt vesz a kö­zös munkában Maár Gyula és Makk Károly, a középnemzedé­ket Gothár Péter, Szaladják Ist­ván és Tarr Béla reprezentálja. Konkrét filmtervekről is szó esett. Gothár Péter az ifjú költő, Varró Dániel Túl a Maszat-he­­gyen című kötetének megfilme­sítésére készül. Hajdú Szabolcs filmterve (Mona) egy prostitúció­ra kényszerültt román lány tör­ténete. Maár Gyula - Töredék címmel - egy magyarországi ko­lostor életét, szeretné bemutat­ni az 1940-es évek végén játszó­dó történetében; Makk Károly filmterve (A végrendelet) pedig egy idősödő íróról szól. Mundru­czó Kornél Aki vértelen bűntény­ről álmodik című forgatókönyv­terve Dosztojevszkij Ördögök cí­mű művének hősét, Sztavrogint, a képkereskedőt költözteti Bu­dapestre. Szaladják István Tükör című filmtervének hőse a magá­nyos tóparti zárkájában élő szer­zetes, Afanaszij. A korábbi hírek­kel ellentétben Tarr Béla még­sem mondott le A londoni férfi című - Georges Simenon írását feldolgozó - filmjének elkészíté­séről. „Ha minden feltétel adott, novemberben szeretnénk kezde­ni a forgatást" - mondta a ren­dező­ re. Márquez nyomában Székács Vera „mesefotói” a PIM-ben Már megszokhattuk, hogy a No­­bel-díjas író műveit olvasva egy színes, távoli, egzotikus világ ké­pei elevenednek meg előttünk. Ezúttal valódi fényképeken tárul elénk a dél-amerikai varázslat, a Kolumbiai Köztársaság és a bu­dapesti Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából február huszadikáig. Cartagena elbűvölő világára ezúttal is Székács Vera jóvoltából csodálkozhatunk rá, csakhogy ezúttal a Száz év magány, a Sze­relem a kolera idején és a most megjelent az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című önéletrajzi regény fordítónője a fényképezőgép mögül mutatja meg a márquezi csodát. Székács így ír erről: „Pontosan hét évvel ezelőtt, 1997-ben az európai tél hónapjait Cartagena de Indias pokoli hőségében töl­töttem, Gabriel García Már­quezre várva. De nem érkezett meg. Mialatt vártam rá, befejez­tem az Egy emberrablás törté­nete fordítását, nyolc hónappal azután, hogy ő maga ugyancsak Cartagenában befejezte a mű­vet.” A terep már nem volt isme­retlen a fordítónőnek, hiszen a kolumbiai író könyveinek for­dítása és olvasása közben ezer­szer bebarangolta az ismerős helyszíneket. Megkóstolni az Édességek árkádjának cukros mázait, elsétálni Fermina Daza házához „ahol a mandulafákról szemerkélő virágsziromesőben mindig április volt, az év bárme­lyik részében”, vagy beszippanta­ni az írók csarnokának levegő­jét, úgy hiszem, minden olvasó­nak eszébe jutott már. Ezúttal az irodalmi múzeum tárlatán Márquez képes világát képeken láthatjuk. (msz) Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Felvételi követelmény a képriport Fotóriporter- és képszerkesztőképzés Kaposvárott Képszerkesztő- és fotóriporter­képzést indít idén a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mi­hály Pedagógiai Főiskolai Ka­ra. Ez az első ilyen jellegű kép­zés Magyarországon, ahol kép­szerkesztési ismereteket is ta­nítanak a leendő fotóriporte­reknek. Az ötlet ezelőtt hét év­vel fogalmazódott meg - mondta el Keleti Éva, a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke. Akkoriban úgy volt, hogy az ELTE Tanítóképző Fő­iskolai Kara fogadja be a fotó­sokat, ám ez az anyagi lehető­ségek szűkössége miatt nem valósulhatott meg. A kurzus vé­gül dr. Leitner Sándor, a Peda­gógiai Főiskolai Kar főigazga­tója kezdeményezésére került Kaposvárra. A szakot tavaly akkreditálta a Magyar Akkre­­ditációs Bizottság. A nyolc fél­éves képzés államilag finan­szírozott, a felvételizőknek ma­gyarból vagy történelemből kell számot adniuk tudásukról, és az írásbeli vizsga mellett a gyakorlati alkalmasságukat is bizonyítaniuk kell. Ez saját fo­tók bemutatásából, a jelentke­ző fotós ismereteinek felméré­séből és egy képriport elkészí­téséből áll. A riportot a helyszí­nen kell elkészíteni, a vizsgáz­tatók választotta témában. A képzést huszonkét főre hirdették meg. Kaposvárott je­lenleg épül egy műterem, ezt ősztől vehetik birtokba a tanu­lók, emellett lesz egy fotólabor is, és fényképezőgépeket is be­szereznek. Eddig fotóriporteri diplomát nem lehetett szerezni Ma­gyarországon, most nyílik erre mód először - mondta el Or­szág László, a tanszék vezető­je. A Kaposvárra felvételt nyert diákok szisztematikus ide­­gennyelv-oktatásban vesznek majd részt, ezen a szakon két idegen nyelv ismerete kell majd a diplomához - tájékoztatta la­punkat a tanszékvezető. Speciális szakirányok is vár­ják a hallgatókat, ilyen például a portré vagy a tájképfotózás, így a sikeresen végzett fotóri­porterek, ha a szakmájukban nem kapnának munkát majd, akkor is el tudnak helyezkedni valahol - véli Albertini Béla fo­tótörténész, az idén induló szak egyik tanára. Az oktatási terv­ben szakmai tárgyak mellett többek között etikát, esztétikát, közgazdaságtant, művészet-, és művelődéstörténetet hallgat­hatnak majd a diákok. Knap Gábor

Next