Magyar Hírlap, 2004. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

14 • Magyar Hírlap • 2004. június 22., kedd kultúra Áramlások - kiállítás a Műegyetemen Áramlások címmel kortárs tematikus képzőművészeti kiállítás nyílik ma délután hat órakor a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Bp. XI., Műegye­tem rakpart 3.) aulájában. Az intézmény áramlástan tanszéke ezzel a kiállítással emlékezik egykori professzo­rára, Grúber Józsefre, létre­hozva a tudomány és a kép­zőművészet találkozását több mint negyven alkotó művének bemutatásával. A tárlat július 7-éig látogat­ható. (mh) Móricz-emlékév Tiszacsécsén Móricz Zsigmond születésé­nek 125. évfordulója alkal­mából Tiszacsécsén szomba­ton kezdődik a Móricz-em­lékév. A jubileum alkalmából emléktáblát helyeznek el a templom falán, a falunapon a Móricz-emlékháznál kü­lönféle műsorokkal, iparmű­vészeti kirakodóvásárral vár­ják az érdeklődőket. Október elején a Nyíregyházi Főisko­lán oktatók és kutatók rész­vételével tudományos emlék­ülést tartanak, s megkoszo­rúzzák a városban található Móricz-emléktáblákat és - szobrokat is. Novemberben országos Móricz-prózamon­­dó versenyt tartanak a nyír­egyházi színházban az íróról országszerte elnevezett isko­lák tanulóinak részvételével. A szabolcsi tanintézmények­ben rendhagyó irodalomórá­kat is szerveznek. Külön­­programokkal készül az író nevét viselő nyíregyházi és érpataki iskola. A nyíregyhá­zi színház tervei között szere­pel egy Móricz-mű bemuta­tása az új évadban. (mti) Folytatják a Terézanyut Félévi leállás után folytató­dik a Terézanyu című film forgatása. Tegnap a hajnali órákban megkezdték a felvé­telek rögzítésének második, befejező részét. A csaknem negyvennapos forgatás a fő­városi New Orleans klubban kezdődött, Nagyvázsonyban folytatódik, majd Budaörsön a Lloyds stúdióban, illetve Martonvásáron a kastélynál készül Bergendy Péter ren­dező legújabb alkotása. (mh) Öt mondatban • Varga Domonkos Kossuth­­díjas író emléktáblájának avatása ma délután kettőkor lesz a XII. kerület Maros utca 11. számú ház előtt. (mh) • A Budapesti Fesztiválzene­kar két év után újra ingyenes koncertet ad a Hősök terén a Budapesti Búcsún, a vasár­nap este 7 órakor kezdődő hangversenyen Ravel leg­szebb műveit adják elő. (mh) • Megmentett műkincsek 2004 címmel nyílik tárlat pénteken tízkor a Magyar Nemzeti Múzeumban, a szeptember 12-éig látható kiállítást Farkas Ádám, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora nyitja meg. (mh) • A Pécsi Szimfonietta és a kaposvári Vikár Béla Kó­rus Mozart műveit játssza ma este fél kilenctől, a pécsi bazilikában, Drahos Béla fu­volaművész közreműködésé­vel és vezényletével. (mh) Szent Iván-éji kulturális kalandok A nyári napfordulóhoz, június 24-éhez legközelebb eső szom­bat éjszakán idén már 29 buda­pesti múzeum tárja szélesre ka­puit. A Múzeumok Éjszakáján rendezik meg az első Puck-ta­­lálkozót, de lesz mumifikálási bemutató is. Az éjfélig tartó programokra kü­lönbuszjára­­tok szállítják a kulturális ka­landtúra résztvevőit. Tóth Tamás Európa nyugati felében már hosszú ideje az egyik legna­gyobb össznépi kulturális őrület a Múzeumok Éjszakája. Mond­hatnánk: ezt sem mi találtuk ki. Ám ez egyáltalán nem zavarja azt a több ezer embert, amelyik a szokatlan időpontban keresi fel a budapesti kiállítóhelyek va­lamelyikét. A magyar Múzeu­mok Éjszakájának ötlete a Nép­rajzi Múzeumban született meg, 2001-es Időképek című kiállítá­suk kapcsán. Látogatóik első­ként ezt a tárlatot nézhették meg extra programokkal feldú­sítva, a normális látogatási időn jóval túl. Kezdeményezésükhöz A teljes program: www.magyarhirlap.hu/muzeumok a következő évben három-négy újabb múzeum csatlakozott - tudtuk meg Rónai Tányától, a gyűjtemény munkatársától. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) első ízben tavaly vállalta magára a programok koordinálását és propagálását - mondta el lapunknak Török Petra, az NKÖM illetékese. A miniszté­riumi finanszírozásnak köszön­hetően idén már 23 millió forin­tot fordítanak a rendezvény rek­lámozására és működtetésére. A programok bőségét látva szinte kizárt, hogy az év legrövi­debb éjszakája akár még teljes egészében is elégséges lenne a legizgalmasabb események fel­keresésére. A Bajor Gizi Színész­múzeumban például Shakes­peare klasszikus vígjátékát, a Szentivánéji álmot idézik meg formabontó módon, neves ven­dégművészek részvételével. Este 8 órától rendezik meg az első magyar Puck-találkozót, ahol a színpadon Puckot megformáló színészek - Csákányi Eszter, Be­­zerédi Zoltán, Eperjes Károly, Kaszás Gergő és Rudolf Péter - beszélnek a szerepről. Improvi­zált jelenetekkel tarkított tárlat­­vezetést tartanak, Titánia lako­máját követően pedig - erre az étkeket szintén színművészek készítik el - a tűzugrást Alföldi Róbert, szintén Puck celebrálja. Az Andrássy úti Kogart Házban Spiró György olvas fel megjele­nés előtt álló könyvéből, Vukán György dzsesszestjén pedig Chopin- és Gershwin-feldolgo­­zások hangzanak el. A Közlekedési Múzeum előtt veterán autók és motorok szá­mára rendeznek ügyességi és szépségversenyt. A két verseny között a járművek az Andrássy úton vonulnak végig. A Ludwig Múzeum Wolfgang Volz Emberformálta bolygó cí­mű kiállításához kapcsolódóan tart csomagolós foglalkozást gyerekeknek, este pedig Frenák Pál Társulata mutatja be ott a Nemek improvizációja című táncszínházi előadását. A Magyar Nemzeti Múzeum esti programjának vezérfona­lául Vörösmarty Mihály Cson­gor és Tünde című drámájának történései és helyszínei szolgál­nak. A gyerekek tollforgós sisa­kot és sámándobot készíthetnek maguknak, a felnőtteket barokk táncjáték, csembalókoncert, szi­cíliai tánccsoport előadása és Federico García Lorca tragiko­médiája várja. A Természettudományi Mú­zeum ezen az éjszakán nyitja meg először új épületrészeinek kapuit, képzeletbeli föld alatti szafarira invitálva a nézőket, akik még egy hamisítatlan mu­mifikálási szertartáson is részt vehetnek. A Néprajzi Múzeum vendége az Egri Vármúzeum lesz, ők in­teraktív végvári fegyver- és ru­habemutatót tartanak. Egerben is megünneplik a nyári napfor­dulót: ott fáklyás kazamatatúrá­val és az Egri Vitézlő Oskola korhű öltözéket viselő harcosai­nak felvonulásával teszik felejt­hetetlenné a szombati estét. A Petőfi Irodalmi Múzeum­ban felolvasómaratont, a Posta­múzeumként is funkcionáló Saxlehner Palotában pedig Szent Iván-éji koncertet tarta­nak. A Ráth György Múzeum az indiai kultúra jegyében ünne­pel, a Rendőrség-történeti Mú­zeumban David Merlini szaba­­dul(na) Rózsa Sándor lábbilin­­cséből. A Szépművészeti Mú­zeum pedig Európa szépe vá­­­lasztást tart gyűjteményének portréiból. A Múzeumok Éjszakáján, 18 órától másnap hajnali 2-ig a BKV Rt. különjáratokat indít. A Pest belvárosában közlekedő, illetve a Várba tartó buszok harmincpercenként indulnak az Erzsébet téri buszpályaudvar mellől, a Kiscelli és az Óbudai Múzeumból pedig kisbusz hozza be a látogatókat a Batthyány tér­re. Az összes múzeumi program­ra érvényes belépőjegyet a fel­nőttek 500, a gyerekek 250 fo­rintért válthatnak a múzeumok­ban és a BKV-pénztárakban. A Szentföld másképpen Pár napja ünnepelte hetvenedik születés­napját Vencsellei Ist­ván fotóművész, a magyar fotográfia debreceni „helytartó­ja”. Ottani életmű­kiállítása után ezút­tal a hajdúszoboszlói galériában állította ki a Szentföldről készült felvételeit. A különös hangulatú fotográfiá­kat július 17-éig lát­hatják az érdeklődők Hajdúszoboszlón Takard le a tükröket! film Az ember azt gondolná, a filme­sek már mindent megcsináltak, amit csak lehetett, nincs az a trükk, amelyik kihozná a rémsé­gekkel szemben immúnissá vált nézőt a sodrából. A szem című hongkongi-thaiföldi horrornak mégis sikerült. Egy gyerekkorától fogva vak lány szaruhártya-átültetéssel visszanyeri látását. Üröm az örömben, hogy Mun ettől kezd­ve olyan dolgokat is lát, amelye­ket a többiek nem: bolyongó ha­lottakat. Éjjel rémálmokból riadva szobája idegen szobává változik át, a tükörből pedig egy másik arc néz vissza a sajátja he­lyett. A rejtély kulcsát Thaiföl­­dön kell keresni: ott élt egy kis faluban a főhős számára látást adó szaruhártya donorja. A tör­ténet kissé bugyuta, de mindent ellensúlyoz az idegölő zene, a különös kameramozgás, a fan­tasztikusan szép montázsok. Már a főcím alatt érthetővé vá­lik a Pang rendező-testvérpáros szándéka: száz percen át játsza­ni fogunk az idegeiddel, hogy aztán jó ideig ne merészelj egye­dül maradni otthon, ne szállj többé liftbe, és takard le az összes tükröt! Pedig nincsenek szörnyek, sem mállott arcú zombik, vér sem folyik. Mégis, akárcsak a mozihőskorban, a nézőt beszippantja a látvány. Kalapál a szív, szorító görcs je­lentkezik valahol gyomortájé­kon. A lányok a kezük mögül leskelődnek a vászon felé, min­denki szorítja a párja kezét, aki pedig egyedül van, remeg, mint a miskolci kocsonya. A rettenet pár perces szüneteiben egymás arcát lessük, kínos vigyorral for­­dulgatunk hátra: tök ciki, ez csak egy film. Aztán együtt érzőn kísérjük tekintetünkkel azokat, akik nem bírják tovább, s a kijárat felé botladoznak. Vájtha Zoltán Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Oberonok és Titániák Bemelegítésként a Múzeumok Éjszakájára csütörtök este a Margitszigeti Szabadtéri Színpa­don Oberonok és Titániák cím­mel rendeznek Szent Iván-éji gá­lát. A műsorban a néphagyo­mány felidézése mellett színé­szek és muzsikusok (többek kö­zött Miklósa Erika, Détár Enikő, Koós Réka, a NOX zenekar, a Budapest Táncegyüttes és a Liszt-Wagner Zenekar) adnak elő olyan slágereket, amelyek a szerelem örök témáját éneklik meg. A jelmezben érkező néző­párok egyetlen belépőjegy árát fi­zetik. Pénteken a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a MÁV Szimfonikus Zenekar ad Szent Iván­éji koncertet. Műsoru­kon stílusosan Mendelssohn Szentivánéji álomjának nyitánya, valamint Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című műve (is) szerepel. Karriertörténet és függőségkrónika könyv Tíz éve, 1994 tavaszán halt meg Kurt Cobain, a Nirvana együt­tes zeneszerzője és frontembe­re, a XX. század egyik utolsó rocklegendája. Öngyilkos lett, saját birtokán beadta magának a halálos adag heroint, majd a biztonság kedvéért főbe lőtte magát egy vadászpuskával. Hu­szonhét éves volt. A Nirvana története ezen az áprilisi napon „hivatalosan” véget ért, de euró­pai és tengerentúli rajongók millióinak - köztük mai tiné­dzsereknek, akik Kurt halála­kor még óvodába jártak - kö­szönhetően a seattle-i banda kultusza most is töretlen. A ti­zedik évfordulóra - Andersen Dávid és Nádori Péter fordítá­sában - magyarul is megjelent Kurt Cobain naplója. Korrajz, karriertörténet és függőségkró­nika, költői képek, félbehagyott mondatok és válogatott trágár­ságok - megrendítő olvasmány. A helyszín az Egyesült Álla­mok északnyugati csücske, Wa­shington állam, a hétköznapok Amerikája. Egy - Kurt szerint - velejéig romlott, hazug és ál­szent társadalom, ahol önma­gukat erkölcsösnek nevező, va­lójában ultrakonzervatív, már­­már fasisztoid civil szervezetek próbálják meghatározni, hogy mit szabad és mit nem. Aber­deen - ahol Kurt megalapította a­ Nirvánát - 15 ezer lakosú unalmas óceánparti kisváros, ahol „semmi mást nem lehet csinálni, csak halsört inni, és imádni a Sátánt”. Az autószere­lő apa és háztartásbeli anya gyermekeként felnőtt Cobainre valósággal rászakadt az a hihe­tetlen siker, amit a Nirvana 1991 őszén megjelent második lemeze, a Nevermind produ­kált. Ebből az albumból azóta csaknem 15 millió példányt ad­tak el világszerte, a zenészeket egy csapásra gazdaggá, s az ek­kor már súlyos heroinfüggő kürtöt talán még boldogtala­nabbá tette. „A kult­ikon mi­­voltomból kifolyólag évekig el tudom majd adni a tehetségte­len, kicsit sem zseniális szemé­lyiségemet” - íme egy naplóbe­jegyzés a legnagyobb sikerek idejéből. A Nevermind megjelenése és Kurt halála között eltelt két és fél év szinte folyamatos kín­­szenvedés. Elviselhetetlen gyo­morfájdalmak, pokolian erős gyógyszerek, elvonókúrák, szál­lodai szobákban öntudatlanul töltött nappalok és éjszakák, vi­haros, botrányos házasság az ugyancsak heroinfüggő Court­ney Love-val. A zenész már nemcsak a bulvársajtót és a me­nedzsereket gyűlölte, hanem a rajongókat is, de legfőképpen saját magát. Közben - többnyi­re kórházban és repülőgépen - számtalan jegyzetfüzetet teleírt versekkel, dalszövegekkel, dü­hödt, indulatos reflexiókkal. Eredeti tehetség volt, de a szó szoros értelmében halálra ítélt, szerencsétlen ember. Mégis fel tudott mutatni valami olyan ér­téket, amibe ma is sokan ka­paszkodnak. Retkes Attila fotó: reuters Kurt Cobain kultusza mindenütt hódít: egy béremelésért tüntető iraki rendőr trikóján is a Nirva­na vezetőjének arcmása

Next