Magyar Hírlap, 2004. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

A nagy pártok visszafognák az elöljárók jutalmazását Törvénymódosítással venné elejét a polgármestereknek, illetve megyei közgyűlési vezetőknek adandó jutal­mak „elszabadulását” a Fidesz. Az „osztogatás” visszafogására saját ja­vaslattal készül az MSZP is, a kis párt­­ok, illetve az önkormányzati szerveze­tek ugyanakkor nem értenek egyet a szigorítással. Joó Hajnalka Éles politikai viharokat kavart a közel­múltban az egyes szocialista városveze­tőknek, illetve közgyűlési elnököknek juttatott nagy összegű prémiumok ügye. Az elöljáróknak megítélt - olykor több millió forintos - jutalmak nem­csak az ellenzéki pártokban és a közvé­leményben keltettek visszatetszést, de a legtöbb „díjazottat” soraiban tudó MSZP is a gyakorlat visszaszorításának lehetőségein gondolkodik. A „túlzott jutalmazás” megelőzésére elsőként a Fidesz javasolt törvénymó­dosítást, tervezetüket hamarosan be is nyújtják a parlamenthez. A polgármes­terek illetményéről és jutalmáról ren­delkező törvényt az ellenzéki párt sze­rint úgy kellene módosítani, hogy az ön­­kormányzati elöljáróknak adható elis­merések összegét a jelenlegi „határ a csillagos ég” elv helyett bizonyos tól-ig határok között jelölje ki a jogszabály. A legfelső limit a tervezet szerint hatha­vi illetmény lenne, ennél magasabb ju­talmat sem a települési, sem a közgyű­lési vezetők nem kaphatnának. Hasonló kezdeményezést fontolgat az MSZP Komárom-Esztergom megyei szervezete is. Az Agócs István közgyűlé­si elnök hatmilliós jutalmán felháboro­dott politikusok jelenleg a párt önkor­mányzati munkacsoportjával közösen dolgoznak a Fideszéhez hasonló javas­laton. Keleti György, a Komárom me­gyei szervezet elnöke lapunknak szé­gyenteljesnek nevezte az elöljárók által kikényszerített aránytalanul magas pré­miumokat. Keleti szerint a jutalmazási rendszerben ezért nemcsak az elismeré­sek összegét kellene visszafogni, de szi­gorú teljesítményrendszerhez is kellene kötni az „osztogatást”. A mértéktartást jelszavául tűző módosítás célját a frak­ció is támogatja. Sőt Lendvai Ildikó frakcióvezető tájékoztatása szerint - tartalmától függően - akár az ellenzéki párt javaslatáról is hajlandó tárgyalni a képviselőcsoport. A kis pártok szerint ugyanakkor nem a törvénymódosítás a legmegfelelőbb eszköz a jutalmazások visszaszorításá­ra. Gémesi György, az MDF alelnöke, gödöllői polgármester kérdésünkre fel­háborítónak nevezte, hogy néhány in­korrekt elöljáró miatt a többi, becsüle­tes településvezetőt is megbüntessék. A politikus szerint a rendszer átalakítá­sa sértené az önkormányzati autonó­miát, a képviselő-testületeknek joguk van tetszés szerinti mértékben elismer­ni a településvezető teljesítményét. „Azokon a helyeken, ahol gátlástalanul osztogatnak, a választók úgyis levonják a következtetéseket, és legközelebb nem szavaznak az adott pártra vagy po­litikusra” - állítja Gémesi György. Hasonlóképp ellenzi a módosítást Hatmilliótól hárommillióig Az utóbbi hónapokban megítélt több­milliós jutalmak csúcstartója Agócs István, a Komárom megyei közgyűlés MSZP-s elnöke, akinek nemrég 6,14 millió forintot szavaztak meg. A Fejér megyei közgyűlés szintén szocialista elöljárója, Szabó Gábor a 12 havi illet­ménynek megfelelő 8,4 millió forint feléhez jutott hozzá júniusban, míg a Somogy megyei testület első embe­re, Gyenesei István hárommilliónyi pluszt tehetett zsebre. A polgármeste­rek közül a székesfehérvári Warva­­sovszky Tihamér (MSZP) járt legjob­ban hathavi, 3,4 milliós prémiummal, míg IX. kerületi kollégája, Gegesy Ferenc 3,1 millió forinttal volt kényte­len beérni. Kocsis Imre Antal, az SZDSZ önkor­mányzati tanácsadó testületének veze­tője is. A túlméretezett prémiumok po­litikai kockázatát a szekszárdi polgár­­mester szerint a települési-közgyűlési elöljáróknak maguknak kellene fel­mérniük. Az önkormányzati szövetségek veze­tői egyelőre eltérően ítélik meg a terve­ket. Balogh András, a Megyei Önkor­mányzatok Országos Szövetségének el­nöke kérdésünkre nevetségesnek nevez­te a javaslatot. A módosítás kezdemé­nyezői szerinte ugyanis figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a közgyűlési el­nökök nemcsak a megyei testületben látnak el feladatokat, hanem kiveszik ré­szüket a megyei védelmi bizottságok, il­letve területfejlesztési tanácsok munká­jából is. Az utóbbi két tisztségért Balogh szerint nem is kapnak különjuttatást, a pluszmunkáért és -felelősségért így csak a jutalmak kárpótolhatják őket. Dióssy László, a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetségének elnöke ezzel szemben azt mondja, hogy a tíz éve változatlan rendszer mindenképp megérett a módosításra. Bár a szabaddemokrata veszprémi pol­gármester állítja, hogy hangsúlyozot­tan autonómiapárti, az egyre több rossz példa miatt halaszthatatlannak tartja, hogy törvényben szabályozzák a korlátozást. A polgármesterek jogállásáról, illetve a nekik járó juttatásokról szóló törvény mindössze annyit ír a jutalomról, hogy azt a képviselő-testület - megyei köz­gyűlési elnök esetében a közgyűlés - ál­lapítja meg, az összeget azonban felső határ nélkül a képviselők belátására bíz­za a jogszabály. A gyakorlat szerint az elöljáróknak legtöbbször három-hat havi, olykor egyévnyi illetménynek megfelelő jutalmat ítél a testület. Bár a törvényt 1994-es megszületése óta több ízben is módosították, az osztogatás visszafogását vagy egyfajta jutalompla­fon bevezetését az önkormányzatok au­tonómiájára hivatkozva eddig senki sem kezdeményezte. A depresszió el­leni néhány gyógyszer is ke­vesebbe kerül Tizenhat patikaszer lett olcsóbb Mostantól minden hónapban köztik a változásokat A gógyszergyártók kezdeményezésére tizenhat patikaszer ára csökkent au­gusztus 1-jétől. Az egészségügyi tárca illetékese szerint mostantól havonta közlik az árváltozásokat. Tegnaptól hat olyan gyógyszer ára csökkent, mégpe­dig a negyedével, amelyek a szív- és ér­rendszeri betegségek kezelésére szol­gálnak. Az úgynevezett fekélygátló medicinák közül egy kerül kevesebbe, tíz százalékkal. Kilenc, depresszió elle­ni készítmény csaknem a felével ol­csóbb, mint korábban volt. A változást a gyártók kezdeményez­ték. Javaslataikat - a legutóbbi gyógy­szerár-megállapodás alapján - az uniós eljárási rend szerint bírálta el és engedélyezte a biztosító. Mint az egészségügyi minisztériumban meg­tudtuk, mostantól havonta közlik a módosulást. Az árlista a tárca közlö­nyében tegnap még nem volt benne, a patikák azonban tegnaptól már ennek megfelelően számláztak. Ika Cikkgyűjtemény a témában a www.magyarhirlap.hu/gyogyszer 2004. augusztus 2., hétfő • Magyar Hírlap • 3 belföldi álláspont Felajánlani a lemondást nem ugyanaz, mint lemondani, ezt rögtön az elején szögezzük le. Gyurcsány Ferenc sem megy a kabinetből - a hónap végéig legalábbis biztosan nem -, saját miniszterségéről a döntést a kormányfőre bízza. Akinek két választása van: vagy meneszt, vagy nem. Szegény Medgyessy Péternek sosincs szerencséje a nyara­lással (teleléssel), idehaza mindig történik valami, amíg ő tá­vol van. Gondolhatná persze magáról ez alapján azt is, hogy nélkülözhetetlen, de inkább arról van szó, hogy mindig akkor megy el az országból, amikor jön az árvíz, a fiskális gubanc, az MSZP-belháború. Most ez utóbbi. Amíg a miniszterelnök külföldön volt, itthon beindultak a szocialisták. Látszólag úgy, mint tisztújítás előtt mindig. Csakhogy most nem kizárólag arról van szó, ki lesz elnökségi tag, választmányi elnök, pénztárnok, és kiknek kell menniük ezekről a posztokról. Az MSZP-sek már a 2006-os választá­sokra készülnek. Többen új kormányfőjelöltet keresnek. Er­re pedig mindig túljelentkezés szokott lenni a szocialistáknál. Medgyessy és Gyurcsány, a két egykori szövetséges immár nem egy oldalon áll. Gyurcsánytól valamiért tart a miniszter­elnök, a (jelenleg még) sportminiszter pedig ezt - Medgyes­sy sikertelenségét is érzékelve - kihasználja. Pestiesen szólva: csinálja magának a teret. És szippantaná el Medgyessy elől a levegőt. Az MSZP-n belüli többség szerint a volt stratégiai ta­nácsadó saját maga szivárogtatta ki két hete a menesztéséről szóló híreket. Nem sokkal később már nyilatkozott, mégpe­dig azt, ha elfogy iránta a kormányfői bizalom, ő bizony feláll. Hát most úgy tűnik, elfogyott. Legalábbis ő ezt érzékelteti most. Medgyessynek pedig maradt a fentebb már említett két választása. Ha augusztus végén tényleg meneszti Gyurcsányt (elfogadja a lemondást), ezzel a majdani kihívójának tartott vetélytársából mártírt csinál az MSZP-n belül (és Gyurcsány reményei szerint kívül is). Ha viszont a kormányban tartja őt, akkor - legalábbis Gyurcsány és hívei szerint - önmagát szol­gáltatja ki beosztottjának. Ha más logikán indulunk el, azt mondhatjuk, tökmindegy. Gyurcsány sportminiszternek nem jó, Medgyessy pedig mi­niszterelnöknek. Csak nehogy azt találják ki, hogy helyet cserélnek. Tuti befutó óri papa kultikus figurája volt a pesti Fazekas gimnázium mellett lévő kocsmának. A kisöreg megszállott lóverseny­látogató volt, egy felesért bárkinek volt egy tuti tippje. Sőt egy délután az a példátlan eset is előfordult, hogy egy ma­tematikabolond osztálytársunknak ő fizetett egy krigli sört az ügető és a valószínűségszámítás összefüggésének taglalásáért. Tóni papa rend­szeresen veszített, az igazán tuti a krimóban délután négy és öt között dühösen megjelenő asszony volt. Az autópálya-tenderen induló öt cég azonban a jelek szerint tény­leg tutira ment. A versenyhivatal gyanúja szerint a sikertelen első pá­lyázat után összebeszéltek, s a második fordulóban már biztosra men­tek. Felosztották egymás között Magyarország eddigi legnagyobb köz­­beszerzését. Úgy, mintha mondjuk az utca zöldségesei megállapod­nak, én a hagymát, te a paradicsomot, a harmadik pedig a tv paprikát adja a többinél jobb áron. Csak itt forró betonkilométerekről, autópá­lya-szakaszokról volt szó. Nyékládházánál én, Letenyénél te építesz. Persze ez kisebb falat, mintha egyvalaki nyert volna, ezért rátettek még egy kicsit az első fordulós árra. Összességében jó 18 milliárdot, így lett a tender összege majd 130 milliárd forint. Mindkét eset sérti a versenyt, és sérti a törvényt. Büntetni kell. A versenyhivatal meg is tette, az öt építőcégre hétmilliárd forintnyi bírságot osztott ki. A társaságok nyilván fellebbeznek, de ha fizetni kell, abba se fognak belerokkanni. No de ne fintorogjunk, legalább végre valaki lebukott. Hiszen az el­múlt két évtizedben - amióta van versenytörvény - alig volt hasonlóra példa. Milliárdos büntetésre kartellezés miatt pedig egyszer sem. Miért is lett volna? A versenyhivatalnál három jogász, két közgazdász és egy volt gazdasági rendőrnyomozó foglalkozik az egész országgal. Elhiva­tottságukban és szakértelmükben ne kételkedjünk, de a „hatékonyság­ra” a kartellkommandó létszáma garancia. Ami persze legkevésbé az ő felelősségük. S igazából abban is inkább reménykedhetünk, hogy az éppen regnáló kormányzat csak pénz és tehetség hiányában hagyta fo­gatlanul a versenyhivatalt. De mi változott most? Beléptünk az Európai Unióba, Brüsszelben pedig igencsak szigo­rúak, ha valaki ki akarj­a játszani a piacot. Például azt sem engedik, hogy valamelyik cég amnesztiát kapjon, ha feldobja társait. Nálunk május el­sejéig engedték, más kérdés, hogy jelentkezni nem volt divat. Az unió fővárosában az óriás bírságokat is bőkezűen osztogatják. Akkor hát most már minden rendben, a bűnös megbűnhődött, talán a versenyhi­vatal is több forráshoz jut. Nyugodtan hátradőlhetünk. Próbáljuk ki: egy kiadós hátast dobnánk! A rekordbírság ugyanis csak azért csúcs, mert csekély a viszonyítási alap. De nem is ez a fontos, ha kifizetése da­­rázscsípésnyi következményekkel jár. Talán már az elején bekalkulál­ták az ajánlati árba. De ha nem, majd legközelebb ügyesebbek lesznek. Mert lesz legközelebb! Egyvalami ugyanis nem történik meg felénk sohasem. A versenytörvényt szegő cégeket nem tiltják el a következő futamoktól, nem zárják ki legalább néhány évre a versenyből. A követ­kező közbeszerzésen ugyanúgy indulhatnak. Igaz, erre az unióban is van példa, a kizárás ott sem kötelező. Egyelőre, mert más megoldást a kinti szakemberek sem tudnak. Esetünkben a tendert kiíró állami társaság, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. dönthetne a kizárásról. Kíváncsian, bár kétkedve várjuk a ha­tározatát. (Persze a bírósági döntés után, minthogy a sztrádaépítők fellebbeztek.) Nos, ha az NA Rt. kizárja az ötöket, a jövőben egyetlen életképes jelentkező marad, az Orbán-érában elhíresült Vegyépszer. Ha utat akarnak építeni, ezt a céget kell választani. De ez már nem autópályáról szól, ha szólt is róla valaha. Máté T. Gyula munkatárs (mtgy@mhirlap.hu)

Next