Magyar Hírlap, 2006. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-01 / 127. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK spórolhat az állam ► milliárd adóforinttal gyarapítja az amúgy jobbára rá nem szorulókat. Szóba kerülhet a lakáshitelekhez kapcsolódó, jelenleg évi 120 ezer forintban maximált szja-kedvezmény csökkentése is. Vagyis bevételi oldalon az idén százmilliárd forintot nyerhet a kormány. Ám ezzel még nem oldotta meg a fő problémiát, az adóelkerülést: a 2004-es adóbevallási adatok szerint az adózók 44 százaléka vallott be a minimálbérhez közeli jövedelmet. Ez több százmilliárd forintos szja-bevételtől fosztja meg évente a költségvetést. Sokba kerül a leépítés is A kormányprogram az olcsóbb, de hatékonyabb állam megteremtését hangsúlyozza, ám a kiadások csökkentése sok esetben rövid távon éppen a költségek növekedésével jár. A lebegtetett tízszázalékos létszámleépítés következményeként több tízmilliárdot kellene kifizetni végkielégítésként, így ez az összeg tovább ronthat az idei költségvetési hiányon. Látványos és azonnali szigorításokra van viszont lehetőség a költségvetési intézményeknél: a kiadásaik az első négy hónapban 772 milliárd forintra rúgtak, ez tíz százalékkal több az előző évi költéseknél. Ezen kiadások csökkentése, zárolása százmilliárd forint körüli megtakarítást hozhat még az idén. Hasonló zárolásra tavaly már volt példa, ám akkor a minisztériumok nem saját magukon spóroltak, hanem inkább nem fizették ki számláikat, illetve a már megnyert pályázatokat. Vannak még kínálkozó lehetőségek. Évente 46 milliárd forintot fizet az állam a közszolgálati médiumok műsorszórásának támogatására. Az eredetileg ennek a fedezetére szolgáló tévé-előfizetési díjat a Medgyessykormány törölte el. Hasonló összegű megtakarításra lenne lehetőség az egészségügyben: az állam gyógyszer-támogatási kiadásai évente negyvenmilliárd forinttal emelkednek a rossz rendszer miatt. A százalékban megszabott támogatási rendszer a drágább gyógyszereknek kedvez ahelyett, hogy az azonos hatóanyagú gyógyszereket egyformán támogatnák, de ez a kérdés már átnyúlik a reformok területére. Igaz, a hatékony megtakarítási intézkedéseket csak a reformok hozhatják a közigazgatásban, az adózásban és az egészségügyben is. ■ Oktatás: csak a tanárokon lehet takarékoskodni A kormányprogram oktatási fejezete két konkrét bevételnövelési javaslatot tartalmaz: a költségtérítéses felsőoktatási szakok díjának enyhe emelését és az utólagos tandíj bevezetését. Előbbi a képzési díj évi átlagosan ötvenezer forintos emelésével számolva nyolcmilliárdot hozhat az államnak évente, utóbbiból legkorábban is 2010 őszétől lát pénzt a költségvetés. Az utólagos tandíjból befolyó pénz becsléseink szerint a felmenő rendszerű bevezetés miatt eleinte évi néhány milliárd, 2015 után pedig évi húsz-negyven milliárd lehet majd. Optimistább, a koalíciós tárgyalásokon is idézett számítások szerint a tandíjjal a felsőoktatásra fordított évi kétszázmilliárd forint negyven-ötven százaléka térülhet meg, ez évi nyolcvan-száz milliárd forintos bevételt jelentene. A program a pedagógusok óraszámának felülvizsgálatát is ígéri. Ha ez valóban a kiszivárgott hírek szerinti tíz-tizenötezer fős elbocsátással jár, s ezzel együtt a tanárok nagy részének havi tíz-húszezer forintos túlóradíjának megvonásával, akkor ez lapunk számításai szerint 30-35 milliárdos megtakarítást hoz majd a büdzsének. Költségcsökkenést eredményezhet, hogy felülvizsgálják az iskolákban dolgozó mintegy százezer nem pedagógus munkavállaló közalkalmazotti státusát. ■ FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER KORMÁNYFŐI MONDATOK [_______ „A megszorítás politikája, miközben a jövőbe fektetünk be, az a jövő eltékozlásának politikája. A megszorítás politikája a szociális elszegényítés politikája, és ezt a politikát az ellenzék kérésére sem, a jegybankelnök ostorozására sem és Brüsszel figyelmeztetésére sem fogom bevezetni." (2005. november 18., MTI) „Ha akkora a baj, álljon elő a farbával. Mondja meg konkrétan, számokkal. Nem úgy általában, mi a terve, és mit csinálna. (...) Úgy beszélt gazdaságfejlesztésről, hogy egy számot sem mondott. Itt nem líra kell. Konkrét tervekhez konkrét számok kellenek.” (2005. április 5., miniszterelnökjelölti vita) „Ki kell szabadítani az államot régi szerepeinek fogságából, és a felszabaduló erőforrásokat egy erőteljes szociális emancipáció és egy átfogó szegénységellenes program szolgálatába kell állítani. Nem megszorítás, hanem dinamizálás következik." (2006. április 21., Népszabadság) Járai hiányolja a reformokat Minél később vezeti be Magyarország az eurót, annál nagyobb lesz a vállalatok vesztesége, és a kormányprogramból az euróövezethez való csatlakozás 2010-es dátumát nem lehet kiolvasni - mondta tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s hozzátette: Magyarországnak a maastrichtinál szigorúbb kritériumokat kell kitűznie maga elé a saját érdekében. A kormányprogramról szólva kijelentette: nem derül ki belőle világosan, hogy milyen reformok következnek. Valószínűleg az idei és a jövő évi intézkedések egy része növelni fogja az inflációt. Járai bízik abban, hogy a három százalék körüli árstabilitás hosszabb távon, 2008 után is fenntartható lesz. A költségvetési hiány alakulásáról az MNB-elnök azt mondta: a költségvetési tervek és a tények összhangjának hiányából azt a következtetést lehet levonni, hogy a kormánynak halvány fogalma nincs arról, mi történik a költségvetéssel. Egészségügy: a potyautasok kétszázmilliárdja A kormányprogram egyik fő célkitűzése a járulékfizetés alól kibújók visszaterelése a rendszerbe. Az úgynevezett potyautasok számát a legóvatosabb becslések is négyszázezer főre teszik. Szakértők szerint az ő lefülelésük évi kétszázmilliárd forint többletet hozhatna a rendszerbe. A sokat emlegetett vizitdíjra csak egy nagyon távoli utalást tesz a kormányprogram. A Central European Management Intelligence nemrég készült tanulmánya kétszáz forintos vizitdíj, receptdíj és kórházi napidíj bevezetését javasolja. Bár ez a kutatók szerint sem oldaná meg az ágazat forráshiányát, de megszüntetné az ingyenesség illúzióját, és csökkentené az indokolatlan orvoslátogatások számát. Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa szerint a kormányprogram egyik hiányossága, hogy a szolgáltatók oldaláról nem kívánja csökkenteni az indokolatlan igénybevételt. Pedig a jelenlegi rendszer ezernyi ponton - például a finanszírozás miatt is - a kórházakat és az orvosokat is a betegforgalom felpörgetésében teszi érdekeltté. ■ 12 PERCES INTERJÚ GÖNDÖR ISTVÁN AZ MSZP PARLAMENTI KÉPVISELŐJE - Több ellenzéki politikus kifogásolta, hogy hiányoznak a költségvetési kiigazításhoz szükséges konkrét lépések a kormányprogramból. Önnek nem hiányoznak? - Ez a kormányprogram többet ér annál, hogy valaki gyorsolvasással végigfusson rajta, és úgy alkosson ítéletet. Az elképzelés négy évre szól, elsősorban az egyensúly megteremtésére és a versenyképesség javítására fektetjük a hangsúlyt. Önálló fejezetet szenteltünk a kis- és közepes vállalkozások helyzetének és az államreformnak, de célunk a maastrichti kritériumok teljesítése is. Varga Mihály szerint szinte csak a bevételnövelésre van elképzelésük, a kiadáscsökkentésre jóval kevesebb. Pedig az államreform, a jóval kevesebb minisztérium és köztisztviselő pontosan ezt a célt szolgálja. Közgazdászként Varga Mihály is tudhatja, hogy a kiadások csökkentéséhez a bevételek növelése is hozzátartozik. Az igaz, hogy az utóbbi adóforintokat jelent, és ennek módja és mértéke valóban nem derül ki pontosan, de egy kormányprogram sosem tételesen írja le a változtatásokat. Arra ott lesznek az őszi adótörvények. - Mi lesz a sorsa az ötéves adócsökkentési programnak? - Az adócsökkentést lassítani szeretnénk. Most erősebb az egyensúlyi követelmény. A ciklus végére aznyiban mérsékelni szeretnénk az adóterheket. Az elmúlt négy évben érdemben emeltük a béreket, a kiadásokat viszont nem sikerült csökkenteni, mert az ellenzék nem járult hozzá a kétharmados változtatásokhoz. ■ FOTÓ: MTI A NAP TÉMÁJA 12 PERCES INTERJÚ FOTÓ: HERNÁD GÉZA VARGA MIHÁLY A FIDESZ ALELNÖKE - Azt mondta, hogy a kormányprogram semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. Mit hiányol? - Az államháztartás az összeomlás szélén áll, eközben a kormányprogram nem mond semmit a következő egy évről. Olyan, mint egy feltűnően olcsó áru a boltban, a lényeg hiányzik belőle. A reform szó nem egyenlő a konkrét intézkedésekkel, a megoldás pedig nem az újraelosztás mértékének növelése. - Ha csőd közeli állapotban van az államháztartás, akkor miért nem szavazzák meg az adóemeléseket? - Az adóemelés csak tovább rontana a helyzeten. Rosszabb lenne Magyarország versenyképessége, a vállalkozások terhei nőnének, és kevesebb munkahely létesülne. - Mi lenne a megoldás? - Az állami kiadások csökkentésével egyetértünk, de kevés elképzelést látunk erre a kormányoldalon. Ehelyett több bevételnövelő lépés körvonalazódik, mint például az ingatlanadó vagy az áfaemelés. Mintha az adóemelés jelentené a reformot. - Mit változtatna a Fidesz? - Nemcsak a költségvetéssel, hanem a gazdaságpolitikával is baj van. Elfogadtuk az ötéves adócsökkentési programot, de csak öt hónapig élt. Hol van itt a kiszámíthatóság? Kisebb állam kell, a kormány erre vonatkozó elképzeléseit támogatni fogjuk. Növelni kell a versenyképességet, ezért inkább csökkentenénk az adókat. Be kell vezetni az eurót, mert a halasztást nem viselné el a piac. - Mennyivel kellene csökkenteni a kiadásokat? - Nehezet kérdez, mert nem ismerjük az államháztartás helyzetét. Azt vártuk, hogy reális képet kapunk, de a leltár hiányzik. ■ A bevételek és egyszázalékos emelésük hatása (milliárd forint) Kiadáscsökkentési lehetőségek és éves hatásuk (milliárd forint) Adómérték (%) Bevétel Egyszázalékos emelés bevétele Általános forgalmi adó 1864 88 Alsó kulcs 5 194 Középső kulcs 15 562 32 Felső kulcs 20 1283 52 Személyi jövedelemadó 1593 Alsó kulcs 18 52 Felső kulcs 36 35 Munkáltatói tb-járulék 29 1920 66 Munkavállalói tb-járulék 12,5 480 38 Társasági adó 16 456 35 Kedvezmények megszüntetése Sulinet -16 Családi adókedvezmény -82 Lakáshitelek adókedvezménye -22 FORRÁS: CEMI 2007 Hosszabb távon Közszféra tízszázalékos leépítése -150 -250 Bérek befagyasztása-150 -250 Vizitdíj bevezetése, kiemelt szolgáltatások fizetőssé tétele -24,8 -173,6 Táppénz, rokkantnyugdíj szigorítása -50 -100 Családi pótlék jövedelemszinthez kötése -100 -100 Munkanélküli-támogatás mérséklése -50 -50 Beruházások visszafogása -124 -250 Összesen -648,8 -1173,6 FORRÁS: OTP MAKROMONITOR