Magyar Hírlap, 2006. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-01 / 127. szám

MAGYAR HÍRLAP , 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK spórolhat az állam ► milliárd adóforinttal gyarapítja az amúgy jobbára rá nem szorulókat. Szóba kerülhet a lakáshitelekhez kapcsolódó, jelenleg évi 120 ezer fo­rintban maximált szja-kedvezmény csökkentése is. Vagyis bevételi oldalon az idén százmilliárd forintot nyerhet a kor­mány. Ám ezzel még nem oldotta meg a fő problémiát, az adóelkerü­lést: a 2004-es adóbevallási ada­tok szerint az adózók 44 százaléka vallott be a minimálbérhez közeli jövedelmet. Ez több százmilliárd forintos szja-bevételtől fosztja meg évente a költségvetést. Sokba kerül a leépítés is A kormányprogram az olcsóbb, de hatékonyabb állam megteremtését hangsúlyozza, ám a kiadások csök­kentése sok esetben rövid távon éppen a költségek növekedésével jár. A lebegtetett tízszázalékos lét­számleépítés következményeként több tízmilliárdot kellene kifizetni végkielégítésként, így ez az összeg tovább ronthat az idei költségvetési hiányon. Látványos és azonnali szi­gorításokra van viszont lehetőség a költségvetési intézményeknél: a ki­adásaik az első négy hónapban 772 milliárd forintra rúgtak, ez tíz száza­lékkal több az előző évi költéseknél. Ezen kiadások csökkentése, zárolása százmilliárd forint körüli megtaka­rítást hozhat még az idén. Hasonló zárolásra tavaly már volt példa, ám akkor a minisztériumok nem saját magukon spóroltak, hanem inkább nem fizették ki számláikat, illetve a már megnyert pályázatokat. Vannak még kínálkozó lehetősé­gek. Évente 46 milliárd forintot fizet az állam a közszolgálati médiumok műsorszórásának támogatására. Az eredetileg ennek a fedezetére szolgá­ló tévé-előfizetési díjat a Medgyessy­­kormány törölte el. Hasonló összegű megtakarításra lenne lehetőség az egészségügyben: az állam gyógy­szer-támogatási kiadásai évente negyvenmilliárd forinttal emelked­nek a rossz rendszer miatt. A szá­zalékban megszabott támogatási rendszer a drágább gyógyszereknek kedvez ahelyett, hogy az azonos ha­tóanyagú gyógyszereket egyformán támogatnák, de ez a kérdés már át­nyúlik a reformok területére. Igaz, a hatékony megtakarítási intézkedé­seket csak a reformok hozhatják a közigazgatásban, az adózásban és az egészségügyben is. ■ Oktatás: csak a tanárokon lehet takarékoskodni A kormányprogram oktatási fejeze­te két konkrét bevételnövelési javas­latot tartalmaz: a költségtérítéses felsőoktatási szakok díjának enyhe emelését és az utólagos tandíj beve­zetését. Előbbi a képzési díj évi átla­gosan ötvenezer forintos emelésével számolva nyolcmilliárdot hozhat az államnak évente, utóbbiból legko­rábban is 2010 őszétől lát pénzt a költségvetés. Az utólagos tandíjból befolyó pénz becsléseink szerint a fel­menő rendszerű bevezetés miatt ele­inte évi néhány milliárd, 2015 után pedig évi húsz-negyven milliárd le­het majd. Optimistább, a koalíciós tárgyalásokon is idézett számítások szerint a tandíjjal a felsőoktatásra fordított évi kétszázmilliárd forint negyven-ötven százaléka térülhet meg, ez évi nyolcvan-száz milliárd forintos bevételt jelentene. A program a pedagógusok óraszá­mának felülvizsgálatát is ígéri. Ha ez valóban a kiszivárgott hírek szerinti tíz-tizenötezer fős elbocsátással jár, s ezzel együtt a tanárok nagy részének havi tíz-húszezer forintos túlóradíjá­nak megvonásával, akkor ez lapunk számításai szerint 30-35 milliárdos megtakarítást hoz majd a büdzsének. Költségcsökkenést eredményezhet, hogy felülvizsgálják az iskolákban dolgozó mintegy százezer nem peda­gógus munkavállaló közalkalmazotti státusát. ■ FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER KORMÁNYFŐI MONDATOK [_______ „A megszorítás politikája, miközben a jö­vőbe fektetünk be, az a jövő eltékozlásá­­nak politikája. A megszorítás politikája a szociális elszegényítés politikája, és ezt a politikát az ellenzék kérésére sem, a jegy­bankelnök ostorozására sem és Brüsszel figyelmeztetésére sem fogom bevezetni." (2005. november 18., MTI) „Ha akkora a baj, álljon elő a farbával. Mondja meg konkrétan, számokkal. Nem úgy általában, mi a terve, és mit csinálna. (...) Úgy beszélt gazdaságfejlesztésről, hogy egy számot sem mondott. Itt nem lí­ra kell. Konkrét tervekhez konkrét számok kellenek.” (2005. április 5., miniszterelnök­­jelölti vita) „Ki kell szabadítani az államot régi szere­peinek fogságából, és a felszabaduló erő­forrásokat egy erőteljes szociális eman­cipáció és egy átfogó szegénységellenes program szolgálatába kell állítani. Nem megszorítás, hanem dinamizálás követke­zik." (2006. április 21., Népszabadság) Járai hiányolja a reformokat Minél később vezeti be Magyarország az eurót, annál nagyobb lesz a vállalatok vesztesége, és a kormányprogramból az euróövezethez való csatlakozás 2010-es dátumát nem lehet kiolvasni - mondta tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, s hozzátette: Magyaror­szágnak a maastrichtinál szigorúbb kri­tériumokat kell kitűznie maga elé a saját érdekében. A kormányprogramról szólva kijelentette: nem derül ki belőle világo­san, hogy milyen reformok következnek. Valószínűleg az idei és a jövő évi intézke­dések egy része növelni fogja az inflációt. Járai bízik abban, hogy a három százalék körüli árstabilitás hosszabb távon, 2008 után is fenntartható lesz. A költségvetési hiány alakulásáról az MNB-elnök azt mondta: a költségvetési tervek és a té­nyek összhangjának hiányából azt a következtetést lehet levonni, hogy a kor­mánynak halvány fogalma nincs arról, mi történik a költségvetéssel. Egészségügy: a potyautasok kétszázmilliár­dj­a A kormányprogram egyik fő célki­tűzése a járulékfizetés alól kibújók visszaterelése a rendszerbe. Az úgy­nevezett potyautasok számát a leg­óvatosabb becslések is négyszázezer főre teszik. Szakértők szerint az ő le­fülelésük évi kétszázmilliárd forint többletet hozhatna a rendszerbe. A sokat emlegetett vizitdíjra csak egy nagyon távoli utalást tesz a kor­mányprogram. A Central European Management Intelligence nemrég készült tanulmánya kétszáz forintos vizitdíj, receptdíj és kórházi napidíj bevezetését javasolja. Bár ez a kuta­tók szerint sem oldaná meg az ágazat forráshiányát, de megszüntetné az ingyenesség illúzióját, és csökkente­né az indokolatlan orvoslátogatások számát. Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ munka­társa szerint a kormányprogram egyik hiányossága, hogy a szolgálta­tók oldaláról nem kívánja csökken­teni az indokolatlan igénybevételt. Pedig a jelenlegi rendszer ezernyi ponton - például a finanszírozás miatt is - a kórházakat és az orvoso­kat is a betegforgalom felpörgetésé­ben teszi érdekeltté. ■ 12 PERCES INTERJÚ GÖNDÖR ISTVÁN AZ MSZP PARLAMENTI KÉPVISELŐJE - Több ellenzéki politikus kifogásol­ta, hogy hiányoznak a költségvetési kiigazításhoz szükséges konkrét lé­pések a kormányprogramból. Ön­nek nem hiányoznak? - Ez a kormányprogram többet ér annál, hogy valaki gyorsolvasás­sal végigfusson rajta, és úgy alkos­son ítéletet. Az elképzelés négy évre szól, elsősorban az egyensúly meg­teremtésére és a versenyképesség javítására fektetjük a hangsúlyt. Önálló fejezetet szenteltünk a kis- és közepes vállalkozások helyze­tének és az államreformnak, de célunk a maastrichti kritériumok teljesítése is.­­ Varga Mihály szerint szinte csak a bevételnövelésre van elképzelésük, a kiadáscsökkentésre jóval keve­sebb.­­ Pedig az államreform, a jóval kevesebb minisztérium és köztiszt­viselő pontosan ezt a célt szolgálja. Közgazdászként Varga Mihály is tudhatja, hogy a kiadások csökken­téséhez a bevételek növelése is hoz­zátartozik. Az igaz, hogy az utóbbi adóforintokat jelent, és ennek mód­ja és mértéke valóban nem derül ki pontosan, de egy kormányprogram sosem tételesen írja le a változtatá­sokat. Arra ott lesznek az őszi adó­törvények. - Mi lesz a sorsa az ötéves adó­­csökkentési programnak? - Az adócsökkentést lassítani szeretnénk. Most erősebb az egyen­súlyi követelmény. A ciklus végére aznyiban mérsékelni szeretnénk az adóterheket. Az elmúlt négy év­ben érdemben emeltük a béreket, a kiadásokat viszont nem sikerült csökkenteni, mert az ellenzék nem járult hozzá a kétharmados változ­tatásokhoz. ■ FOTÓ: MTI A NAP TÉMÁJA 1­2 PERCES INTERJÚ FOTÓ: HERNÁD GÉZA VARGA MIHÁLY A FIDESZ ALELNÖKE - Azt mondta, hogy a kormány­­program semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. Mit hiányol? - Az államháztartás az össze­omlás szélén áll, eközben a kor­mányprogram nem mond semmit a következő egy évről. Olyan, mint egy feltűnően olcsó áru a boltban, a lényeg hiányzik belőle. A reform szó nem egyenlő a konkrét intézke­désekkel, a megoldás pedig nem az újraelosztás mértékének növelése. - Ha csőd közeli állapotban van az államháztartás, akkor miért nem szavazzák meg az adóemeléseket? - Az adóemelés csak tovább ron­tana a helyzeten. Rosszabb lenne Magyarország versenyképessége, a vállalkozások terhei nőnének, és ke­vesebb munkahely létesülne. - Mi lenne a megoldás? - Az állami kiadások csökkenté­sével egyetértünk, de kevés elképze­lést látunk erre a kormányoldalon. Ehelyett több bevételnövelő lépés körvonalazódik, mint például az in­gatlanadó vagy az áfaemelés. Mintha az adóemelés jelentené a reformot. - Mit változtatna a Fidesz? - Nemcsak a költségvetéssel, ha­nem a gazdaságpolitikával is baj van. Elfogadtuk az ötéves adócsökken­tési programot, de csak öt hónapig élt. Hol van itt a kiszámíthatóság? Kisebb állam kell, a kormány erre vonatkozó elképzeléseit támogatni fogjuk. Növelni kell a versenyképes­séget, ezért inkább csökkentenénk az adókat. Be kell vezetni az eurót, mert a halasztást nem viselné el a piac. - Mennyivel kellene csökkenteni a kiadásokat? - Nehezet kérdez, mert nem is­merjük az államháztartás helyzetét. Azt vártuk, hogy reális képet ka­punk, de a leltár hiányzik. ■ A bevételek és egyszázalékos emelésük hatása (milliárd forint) Kiadáscsökkentési lehetőségek és éves hatásuk (milliárd forint) Adómérték (%) Bevétel Egyszázalékos emelés bevétele Általános forgalmi adó 1864 88 Alsó kulcs 5 194 Középső kulcs 15 562 32 Felső kulcs 20 1283 52 Személyi jövedelemadó 1593 Alsó kulcs 18 52 Felső kulcs 36 35 Munkáltatói tb-járulék 29 1920 66 Munkavállalói tb-járulék 12,5 480 38 Társasági adó 16 456 35 Kedvezmények megszüntetése Sulinet -16 Családi adókedvezmény -82 Lakáshitelek adókedvezménye -22 FORRÁS: CEMI 2007 Hosszabb távon Közszféra tízszázalékos leépítése -150 -250 Bérek befagyasztása­-150 -250 Vizitdíj bevezetése, kiemelt szolgáltatások fizetőssé tétele -24,8 -173,6 Táppénz, rokkantnyugdíj szigorítása -50 -100 Családi pótlék jövedelemszinthez kötése -100 -100 Munkanélküli-támogatás mérséklése -50 -50 Beruházások visszafogása -124 -250 Összesen -648,8 -1173,6 FORRÁS: OTP MAKROMONITOR

Next