Magyar Hírlap, 2007. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2007. JANUÁR 2., KEDD sok-sok kérdőjel ► kórházak, területi intézmények, járóbeteg-központok, háziorvosi praxisok) az aktív kórházi ágyak száma idén a jelenlegi 60146-ról 44215-re csökken. Ezzel párhuzamosan a krónikus fekvőbeteg-ellátásban (rehabilitáció, ápolás) elérhető ágyak száma 19979-ről 27169-re nő. Az összes ágy száma mintegy 11 százalékkal, 80125-ről 71384- re csökken, csaknem hét és fél ezer aktív ágy krónikussá alakul. A részletekről a regionális egészségügyi tanácsokban kell dönteni úgy, hogy az új finanszírozási szerződéseket március 31-ig meg lehessen kötni. A gyógyszerek „csak” január 15- től drágulnak, a támogatási kulcsok változásával: az eddig kilencvenszázalékos támogatási kulcs 85-re, a hetvenszázalékos 55-re, míg az ötvenszázalékos támogatási mérték 25-re csökken. Mindez a fogyasztói árakban mintegy 0-18 százalékos■melkedést eredményezhet, ha a meg a betegségcsoporthoz tartozó gyógyszerből az olcsóbbat választja, ha nem, a drágulás sokkal nagyobb is lehet. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban és szívritmuszavarokban szenvedők bizonyos gyógyszereinél a támogatási mérték nem változik, de az antibiotikumoké és egyes fájdalomcsillapítóké igen. Február 15-től a háziorvosnál és a szakrendelőben vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére pedig kórházi napidíjat kell majd fizetni, ennek mértéke mindkét esetben háromszáz forint alkalmanként, illetve naponként. Mentességet kapnak a 18 év alattiak, a tartós gyógykezelésekre szorulók, valamint nem lesz díjköteles a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok, terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása és a szülészeti ellátás. A szociálisan rászorulóknak is kell fizetniük, azonban az ő esetükben a díj összegét a különböző jogcímeken folyósított ellátásba „építik bele”. Ha valaki eltér az orvos által meghatározott betegúttól, illetve beutaló nélkül vesz igénybe szolgáltatást, emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie. Sok nyugdíjasnak jobb lesz A nyugdíjas munkavállalók megadóztatása sokaknak jelent terheket (részletesen lásd a 10-11. oldalon), de a nyugdíjkorrekciós program mintegy 580 ezer nyugdíjasnak kedvező változásokat hozott. Az 1988 előtt nyugdíjba vonuló nők ötszázalékos nyugdíjemelést kapnak a négy százalékon túlmenően, valamint esetükben 27 évtől számítva minden szolgálati év után plusz 0,5 százalékot, ez maximum tíz lehet, ugyanúgy, mint a férfiaknál, akiknél 29 évtől számítják a fél százalékokat. A férfiak három százalék korrekciós emelést kapnak. A sajátjogú nyugellátással nem rendelkező özvegyek esetében 55-ről hatvan százalékra emelkedik az a rész, amelyet elhunyt házastársuk nyugdíjából kapnak. Ez az átlagosan 4400 forintos emelkedés csaknem kétszázezer embert érint. A minimálnyugdíj 26830 forintra emelkedett, ez a legtöbb ehhez igazodó rendszeres támogatás összegének emelkedését hozta. Átszervezések hada Egyelőre csaknem átláthatatlan a közintézmények átszervezése, az erről szóló kormányrendeletek a tavalyi év utolsó napjaiban, heteiben jelentek meg. Az elsősorban a kisebb állam, a regionalitás, a takarékosság és a hatékonyság jegyében zajló átalakítások sok helyen még addig sem jutottak el, hogy az új intézmények vezetőit kinevezzék. A megyei közigazgatási hivatalok átszervezésével, regionálissá alakításával hamarosan az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell, mert a Fidesz a testület elé viszi az ügyet. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és a munkaügyi központok regionális átszervezésével kapcsolatban még nem merültek fel alkotmányossági kifogások. Az állami foglalkoztatási szolgálat is regionális keretekben működik ezentúl, az álláskeresők már a regionális központok honlapjain kereshetik majd az információkat. A legtöbb hivatal (például a növényvédelmi, az állat-egészségügyi, az élelmiszer-ellenőrző, a borminősítő és az erdészeti területen) a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó intézményeknél szűnik meg és olvad bele a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba. Az illetékhivatalok és a Szerencsejáték-felügyelet az APEH-be integrálódnak, a Nemzeti Közlekedési Hatóság kereteiben működik majd minden közlekedési felügyelet és az eddig önálló Polgári Légiközlekedési Hatóság is. Átalakult a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer is, a kormány közlése szerint úgy, hogy forrásai nem csökkentek. Megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. Mindkét szervezet feladatát a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága vette át. Létrejött a Szülőföld Alap Iroda, és átalakultak a határon túli magyar közalapítványok is: az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvadt be. Átszervezték a honvédség vezetői rendszerét, megszűntek az önálló haderő-parancsnokságok, és megalakult az úgynevezett összhaderőnemi parancsnokság. Sok katonát nyugdíjba küldenek, körülbelül az eddigi létszám harminc százalékát. ■ Teljesítményértékelés a minisztériumokban Idén már mérni és jutalmazni is lehet a központi közigazgatásban azokat a minisztériumi vezetőket, akik jobban és többet dolgoznak. Az egyéni teljesítményértékelés egy komplex, több fázisból álló folyamat: az év elején a vezető és a beosztott közösen meghatározza az adott évben elérendő célokat, az év közepén egy megbeszélésen a munkatársak áttekintik az addigi munkákat és eredményeket, az év végén pedig egy egész évet átfogó értékelést végeznek. A jutalom nagyságát végül a besorolástól függően az éves illetmény meghatározott százaléka alapján határozzák meg. Első lépésben az osztályvezetőktől felfelé kapnak a munkatársak munkakörökre és feladatokra szabott „elváráslistát”. A minisztereket maga a kormányfő készíti majd el, az ígéretek szerint napokon belül. A közigazgatás alacsonyabb szintjein dolgozók mérése és jutalmazása egyelőre a jövő zenéje. Mit hoz(hat) még 2007? Költségeik emelkedésére hivatkozva minimálisan 15 százalékos áremelést szeretnének elérni a pékek a kiskereskedőknél februártól. Csökkenhetnek viszont a telefonálás költségei. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa ugyanis februártól mindhárom mobilszolgáltatónak előírta az úgynevezett végződtetési díjak csökkentését (és még kétszeri csökkentést 2009-ig), és reméli, hogy ez a fogyasztói tarifák csökkentésében is megjelenik. Február végéig összesen 14 vasúti mellékvonalon megszüntetik a személyszállítást, további öt vonalon pedig - ezeket már évek óta vonatpótló autóbuszokkal működtették - véglegesen a Volán-társaságok veszik át az üzemeltetést. A maradék 14 vonal sorsa további vizsgálatok után dől el, valószínűleg a következő hónapokban. Április elejétől mintegy két tucat hazai főútszakaszon útdíjat kell fizetniük a D4-es kategóriába tartozó, 12 tonnánál nehezebb kamionoknak. Szeptember elsejétől kell először tandíjat fizetni a felsőoktatásban. A tanulmányaikat idén megkezdő hallgatók hozzájárulása az alapképzésben 105 ezer forint, amitől az egyes intézmények plusz-mínusz ötven százalékban eltérhetnek. Ha minden jól megy, az intézmények a pontos összegeket a felsőoktatási jelentkezések lezárultáig, február 15-ig közzéteszik. 2008 is nehéznek ígérkezik A szokásos év eleji áremelések mellett az ingatlanadó tervezett bevezetése jelenthet majd sokkot sokaknak. Azt még nem tudni, mekkora körnek, mert a részletek kidolgozásával, illetve közzétételével még adós a kormány. Valószínűleg sávosan emelkedő adótételekben gondolkodik, amelyek kisebb értékű lakások esetében évi néhány tízezer, a közepesen drágák esetében pedig akár az évi néhány százezer forintot is elérhetnék. 2008 szeptemberében fizetnek majd először tandíjat azok, akik mesterképzésre jelentkeznek a felsőoktatásban. A hozzájárulás összege alapesetben évente 150 ezer forint lesz, de egyes intézményekben ennek a másfélszerese is lehet. A NAP TÉMÁJA |_____? Idegenrendészeti változások Mostantól gyakorlatilag feltétel nélkül tartózkodhatnak három hónapig Magyarországon az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai, valamint harmadik országból érkező családtagjaik. Ha a hozzátartozóknak vízumra van szükségük, akkor ezt az okmányt ingyen megkapják, ha pedig van tartózkodási kártyájuk vagy állandó tartózkodási kártyájuk, akkor nem kell vízumot kiváltaniuk. Azok, akik három hónapnál tovább maradnak Magyarországon, ezentúl nem tartózkodási engedélyt, hanem úgynevezett regisztrációs igazolást kapnak. A jogszabály az állandó tartózkodás jogát valamennyi EGT-állampolgárnak és valamennyi családtagjainak megadja, ha öt évig Magyarországon élt. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint lényegében a korábbival azonos típusú vízumot kell igényelniük azoknak, akik kevesebb mint három hónapot tartózkodnak Magyarországon. Schengeni csatlakozásunk után viszont megszűnik a vízum abban az esetben, ha több mint három hónapot marad valaki az országban. A korábbi okmányt a tartózkodási engedély váltja majd fel. Újdonság, hogy a jövőben a középiskolás diákok is jogosultak a tanulmányi vízumra, valamint új tartózkodási célként megjelenik a tudományos kutatás is. ■ A helyi közlekedés már megdrágult, a helyközi februárban fog fotozn Hol van már a tavalyi adócsökkentés? Az ország lakóinak többsége rég nem látott olyan kedvezően indult új évet, mint 2006 első napján. Elégedetten nyugtázhatta például, hogy az általános forgalmi adó legmagasabb, 25 százalékos kulcsa húszszázalékosra csökkent, ez a közüzemi díjak emelését is csaknem kompenzálta. A villamos energia lakossági ára még csökkent is - hogy aztán a gázéval és a távhővel együtt jelentősen emelkedjen már tavaly augusztusban, és most, az új évben újra, legalábbis a támogatotti körből részben vagy egészben kiesőknek. A személyi jövedelemadó felső kulcsa is csökkent két százalékkal - most az érintettek egy része (6 748 850 forint jövedelem felett) négyszázalékos szolidaritási adót fizet. Tavaly megszűnt a bor jövedéki adója, mostantól viszont elvárt adó terheli a társas és egyéni vállalkozókat, emelkedik az egyéni társadalombiztosítási járulék mértéke, és járulékot köteles fizetni minden mezőgazdasági őstermelő is. Egy évvel ezelőtt még a budapesti parkolási díjak is csökkentek öt forinttal, idén - legalábbis egyelőre - nem változtak. ■ SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT: SUHAJDA ZOLTÁN így indult az előző év. Most az árhátrányok szezonja jön fotó: Németh András Péter