Magyar Hírlap, 2007. május (40. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-03 / 102. szám

I MAGYAR HÍRLAP­­ 2007. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK e-mail: naptema@magyarhirlap.hu az újak nehézkesen épülnek FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER A Duna-part rendezését is pályáztatják Már több mint két éve elkészült annak a mérnöki tervpályázatnak a kivonata, amely a Petőfi híd és a Margit híd közötti Duna-part újra­rendezését célozza. Információink szerint néhány hónap múlva a Fő­városi Közgyűlés dönthet róla. Úgy tudjuk, ősszel a Re-Evolúció nevű közép-európai ingatlanfejlesztési vásárhoz kapcsolódó Duna-konfe­­rencián jelenti majd be a városve­zetés. A pályázóktól a város és a folyó közötti gyalogoskapcsolat megte­remtésére és működtetésére várnak mérnöki megoldási javaslatokat, a Duna mindkét partján. Ezenkívül érintőlegesen foglalkozniuk kell az Árpád hídig, illetve a Lágymányosi hídig tartó Duna-szakasszal is. A nemzetközi, nyílt, kétfordulós pályázatot az Építészek Nemzet­közi Szövetségének részvételével és felügyeletével írják ki. A második fordulóba hat-tizenkét jelöltet vá­lasztanak be, akiket felkérnek ter­veik részletes kidolgozására. Z. Halmágyi Judit (SZDSZ), a Fővárosi Közgyűlés városképvédel­mi és városfejlesztési bizottságának alelnöke lapunknak elmondta: az ötlet Janesch Péter építésznek, vala­mint az Európa kulturális fővárosa pályázatnak köszönhető, amikor a Duna kínálta városrendezési lehe­tőségeket állították össze. Utóbbi kapcsán hallhattak először a buda­pestiek többek között a víz felszínén lebegő kávézókról vagy a mederbe süllyesztett, úgynevezett negatív terekről, például kiállítótermekről. A tervezett pályázattól azonban nemcsak az erről szóló ötletelést vár­ják el - mondta a projektet gondozó építész-képviselőnő -, hanem azt is, hogy a folyam budapesti szakasza is visszakapcsolódhasson Európa vér­keringésébe. Jelenleg Budapest fehér foltot jelent a Dunán: megszakad a vízi közlekedés, nincsenek kikötők, hiá­nyoznak a töltőállomások és a hoz­zájuk kapcsolódó szolgáltatóegysé­gek. Még fontosabbnak tartja, hogy a pályázók újragondolják a rakpar­tok működését, ezáltal a gyalogosok végre akadályok nélkül kijussanak a Duna-partra. ■ Új átkelőket kérnek a hidak álmodói Az északi M0-s híd után az Aquin­cumi híd áll a legközelebb a meg­valósuláshoz. Igaz, Demszky Gábor főpolgármester az előző ciklusra ígérte fölépítését, pénz viszont vál­tozatlanul nincs rá, csupán for­galomszervezési tervek készültek. Az utóbbi átkelő az északi vasúti összekötő híd párjaként épülne, a forgalmat a leendő belső körgyűrűn kétszer két sávon vezetné el a Váci úttól, a Körvasútsoron át az M3- as autópálya érintésével a kiépített Munkáskörútra. A délpesti kerü­leteket az albertfalvai hídon kötné vissza a budai oldalra. Bojár Iván András városarculati tanácsnok néhány éve egy gyalogos­­híd ötletével állt elő, ami a Lánchíd és az Erzsébet híd között a Várkert bazárt kapcsolná a belvároshoz. Ugyancsak gyalogoshíd létrehozását kezdeményezte 2005-ben négy civil egyesület, ők azonban a lágymányo­si kampusz és a Nemzeti Színház kapcsolatát akarják megteremteni. A csepeliek szeretnék a legtöbb hidat, négyet. Egy hídpár az Illatos utat kötné össze a Szabadkikötő úttal, majd továbbhaladva a Nagy- Dunán át a Galvani úthoz jutnának a segítségével. A másik hídpár a Ha­tár utat a Bolgárkertész-öböl mellett kapcsolná össze a Hunyadi János úttal, ez utóbbit hívják Albertfalvai hídnak is. ■ Budapest meglevő és tervezett hídjai SZERKESZTETTE: PINTÉR ATTILA KÖZREMŰKÖDÖTT: BARANYAI GÁBOR, GÁSPÁR MIHÁLY, LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS, ZSIDAI PÉTER Tervezett közúti és gyaloghidak Budapesten: 1. Aquincumi híd 2. Vigadó téri gyaloghíd 3. Egyetemi gyaloghíd­­ 4. Galvani úti híd 5. Illatos úti híd 6. Albertfalvai híd 7. Határ úti híd 3 A MAP TÉMÁJA Szálka Miklós szerint a Margit híd nem dől össze, a Szabadság híd lehet a sötét ló A Szabadság híd van a legrosszabb állapotban nem a Margit - közölte Szálka Miklós mérnök, a fővárosi városüzemeltetési bizottság egy­kori alelnöke. Meglepő lehet, de a mérnök szerint a közvélemény szemében legrosszabb állapotban lévő Margit híd esetében nincs nagy szerkezeti hiba. „A híd nem fog összedőlni. Amit a közlekedők tapasztalnak, azok szépészeti hi­bák: rozsda, púpos járdák, megdőlt oszlopok. A felújítás során fog ki­derülni, hogy a pályalemezek alatt milyen mértékű a korrózió” - is­mertette a mérnök a híd állapotát. Szálka Miklós szerint a legrosz­­szabb állapotban a Szabadság híd van. Ez a híd elsőként épült újjá a második világháború után roncsok felhasználásával. Ráadásul régi, magas foszfortartalmú acélból ké­szült. Az sem volt szerencsés, hogy a szegecselt technológiával készí­tett szerkezetbe több helyen bele­hegesztettek az újjáépítők. A mérnök úgy látja, a többi híd nagyjából rendben van. Az Árpád hídon csak a járdát és a korlátot kell rendbe tenni. A Lánchidat és a Petőfi hidat korábban felújították. Az M0-s déli szakaszának dunai átvezetését pedig néhány éven be­lül kiszélesítik. A Lágymányosi híd esetében csak a festésre és az 1-es villamos átvezetésére van szükség. Szálka Miklós külön kiemelte az Erzsébet hidat. „A gyönyörű ká­belhíd közúti forgalomra kiválóan alkalmas. Felvetődött, hogy vissza kellene rá helyezni a megszüntetett villamosvonalat, ekkor azonban ki kell cserélni a főtartókat” - fog­lalta össze a mérnök a fővárosi hi­dak királynőjének állapotát. A volt fideszes bizottsági alelnök szerint a város üzemeltetői nem nagyon tö­rődnek a beruházások hatásaival. „A Szabadság híd felújítása nem fog nagyobb közlekedési káoszt okozni, az autóforgalom nagy része már most is elkerüli. Érdekes, de a korábbi metróberuházások alatt ügyeltek arra, hogy a közlekedés ne álljon le. Az építési gödrök áthida­lását akkor egy a Zagyva folyóról Budapestre szállított híddal oldot­ták meg. A mostani metróépítés alkalmával ilyen előkészítést nem látok” - világított rá néhány ke­vésbé ismert részletre Szálka Mik­lós. Hozzátette: sokan riogatnak a Margit híd felújításával. Úgy tudja: nem azért késik a tervezett beruházás, mert az M0-s északi szakaszának, a Megyeri híd­nak a 2008-as elkészültére várnak. A két átkelőnek forgalmi szempont­ból a nagy távolság miatt nincs sok köze egymáshoz, csak a pénz és a tervek hiánya hátráltatja a generál­javítást. ■

Next