Magyar Hírlap, 2008. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám

BELFÖLD Válóper előtt az MSZP-SZDSZ- érdekházasság „Csodálkozva nézzük ezt a perpat­vart, nem tudjuk, mit akar Gyurcsány Ferenc vagy Kóka János, illetve a koa­líció. Azt látjuk, hogy az ország dolgai­val egyik fél sem foglalkozik. Mi azt szeretnénk, hogy a politika ismét erről szóljon” - reagált Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Kóka János napirend előtt elhangzott szavaira. A politikus az SZDSZ-es pártelnök ál­tal elmondottakat felelőtlen játéknak minősítette, ami csak egy rossz, válás előtti házasságban szokott megtörtén­ni, s ami egyenes következménye az elmúlt hat év MSZP-SZDSZ-es kor­mányzati politikai csődjének. „A mi­niszterelnök alkalmatlan, szintúgy a kormány, nem marad más, mint a két koalíciós párt vádaskodása - mondta. - A helyzet mihamarabbi stabilizá­lására van szükség.” Ezt azzal indo­kolta, hogy gyengül a BUX-index, a történtekre rosszul reagált a tőzsde, nő a munkanélküliség, a gazdasági növekedés megállt, szociális válság van. „Meg kell kezdeni az újjáépítést” - hangsúlyozta Navracsics, és ezt sza­vai szerint csak felelős politikával le­het megteremteni. Lapunknak több fideszes politikus is név nélkül nyilatkozott a helyzet­ről. „A legjobb, amit tehetünk, hogy a kívülállás pozícióját foglaljuk el. Ez most igazi válság, az SZDSZ ebből már nem táncolhat vissza” - volt az általá­nos vélemény. Szerintük a legtisztább helyzetet az előre hozott választás te­remtené meg. Úgy tudjuk, a tervek szerint a Fidesz-KDNP-frakció a héten kiemel­ten az SZDSZ vezette tárcák minisz­tereit, államtitkárait fogja interpellál­ni a parlamentben. Az ellenzéki párt szerint mivel a liberálisok április 30-ig lebegtetik kormányban maradásukat, akár az MSZP-frakciót is rá lehet ven­ni arra, hogy az ellenzéki képviselői indítványokra adott SZDSZ-es vála­szokat elutasítsa, így a parlamentben tovább éleződhet a két koalíciós párt ellentéte. PT patkószög Árválkodó bársonyszékek Tegnap üresen maradtak a szabad de­mokrata miniszterek bársonyszékei, és ez már az ülés elején találgatások­ra adott alkalmat. A jól informáltak siserehada tudálékosan mutogatott az egyre gömbölyűbb arcú Kökény Mihály­­ra, mint az egészségügyi tárca jövendő várományosára, mi több, az egyik kor­mányhoz közeli újságíró már azt is tud­ni vélte, hogy Kökény egy Károly körúti egykori úri szabónál egyszerre három öltönyt is rendelt, minden eshetőségre készen állva. Mások szerint Schwarcz Tibor, a Sztavropoli Orvostudományi Egyetem egykori hallgatója az egészségügyi tár­ca várományosa, és néhány mameluk a Parlament Duna felőli folyosóján három­szor kívánt hangosan jó napot neki, hogy jól emlékezetébe vésse őket. Istenem, így volt ezelőtt száz évvel is, és ha belegondo­lunk, rájövünk, semmi sem változott az­óta. Keller László időnkénti államtitkár nem ült be egyetlen üres bársonyszékbe sem, pedig sokan fogadást kötöttek, hogy egy csendes pillanatban észrevétlenül mi­niszterré avanzsálja magát. Bizony, ezekben a zűrzavaros napokban emberfia nem tudja megmondani, mi történhet, és ez a megállapítás különösképpen igaz a Gyurcsány-kormány minisztereire. Az viszont tény, hogy az Országgyűlés tava­szi 13. ülésszaka nem hozott szerencsét a koalíciónak. PAPP JÁNOS ­ Liberális miniszterek ámokfutásáról beszélt a Fidesz politikusa Gyurcsányt ledubcekezték Több szokatlan esemény is történt tegnap az Országgyűlésben. Az SZDSZ-es kormánytagok például be sem ültek a bársonyszékeikbe. Mikola István egészségügyi témában tett napirend előtti felszólalására Kiss Péter kancelláriaminiszternek kellett válaszolnia. Dávid Ibolya határozot­tan felszólította Gyurcsány Ferencet a távozásra. PINDROCH TAMÁS „Dubcek Ferenc”­­ hallatszott a hát­só parlamenti padsorokból, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Dávid Ibolya MDF-elnök napirend előtti felszólalására reagált. A kor­mányfő ugyanis az érdekek össze­hangolásáról és ennek kapcsán „bár­sonyos reformokról” beszélt Dávid Ibolya őt lemondásra felszólító szavai­ra. A dubceki célzás egyértelmű: az 1989-es csehszlovákiai „bársonyos forradalom” egyik szimbolikus alakja, Alexander Dubcek 1968-as reform­politikája ugyanis akkor megbukott. Dávid Ibolya szerint a miniszterel­nök ellenzéki politikusként beszélt szombaton az MSZP pártértekezletén, ahol a sajtót, az ellenzéket, a médiát, az SZDSZ-t és az elemzőket is megtá­madta, miközben a helyzetért egyedül ő a felelős. Szerinte a miniszterelnök összevissza beszél. Visszafogott válaszában Gyurcsány hangsúlyozta, hogy a kormánynak egyszerre kell számot vetnie a társa­dalom hosszú és rövid távú érdekeivel. „Nem tudom, mi az egyes pártok célja, de azt tudom, az MSZP célja, hogy to­vább folytassuk a kormányzást” - je­lentette ki. Mikola István, a Fidesz egészség­politikusa felszólalását azzal kezdte, hogy nem tudja, ki is válaszol a mon­dandójára, hiszen sem Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, sem államtit­kára nem volt az ülésteremben. Mikola szerint a népszavazás következménye, hogy a miniszterelnök meneszti az SZDSZ-es tárcavezetőt. Felemlítette, hogy a liberális egészségügyi minisz­terek ámokfutásának keretében zárták be a svábhegyi gyermekgyógyintéze­tet és az Országos Addiktológiai Inté­zetet, „pszichoirta” akcióba kezdtek az OPNI-ban, megfenyegették az orvo­sokat, és szétrúgták a Magyar Orvosi Kamarát. Mind Molnár Lajos, mind Horváth Ágnes fittyet hányt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, valamint a civil- és a szakmai szervezetek észre­vételeire. Felhívta rá a figyelmet, hogy Európában - Magyarországgal szem­ben - lépésről lépésre viszik végig a reformot, amelyet a népegészségügyi adatokra alapoznak. Kijelentette: új választásokat kell kiírni ahhoz, hogy egy új egészségügyi rendszer kidolgo­zása végbemenjen. Meglepetésre az egészségügyben nem túl járatos Kiss Péter kancellá­riaminiszter válaszolt Mikola István felszólalására. Felolvasta a Fidesz­­kormány 1998-as, az egészségbizto­sítás tervbe vett átalakítását rögzítő programját,­­ Mikola István: a népszavazás következménye, hogy a miniszterelnök meneszti az egészségügy éléről Horváth Ágnest fotó:hegedűs marta ­ Amit lehetett, azt szétzilálták a liberálisok Az úgynevezett reformok liberális ve­zetés alatt indultak meg az egészség­ügyben. Megszűnt az egészségügyben működő három kamara - az orvosi, a gyógyszerészi és a szakdolgozói - kö­telező tagsága. Megszületett a gyógy­szer-gazdaságossági törvény, amely egyebek között dobozdíjat írt elő az in­gyenes orvosságok esetében. A patika­liberalizáció folytán sok új gyógyszer­­tár nyílt, de a szakma szerint a piac máig szabályozatlan. Bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, egyúttal fiská­lis módszerrel korlátozták a betegek szabad intézményválasztásának jogát. Csökkentették a kórházi kapacitást is, több intézmény megszűnt, mások profilt váltottak, ami szétzilálta a betegutakat. Tavaly óta már egyáltalán nem fizetnek az úgynevezett teljesítménykorlát fölött ellátott betegek után a kórházaknak. Folyamatos volt a pénzügyi és szerve­zeti válság a mentőszolgálatnál, ami nehezítette mind a sürgősségi ellátást, mind a betegszállítást. A többpénztáras egészségbizto­sítási modell tette föl a koronát a „re­formokra”. Az így-úgy megjavítgatott törvényt a parlament kormánypárti többsége februárban fogadta el. Hor­­váth Ágnes többször váltotta ki a szak­ma neheztelését, akkor például, amikor kijelentette: a betegek egyötödét félre­kezelik. A tárca nem működött együtt ténylegesen a szakmai és a társadalmi szervezetekkel. A reformokat óriási for­ráskivonásokkal együtt viszi véghez a második Gyurcsány-kormány. NEM ­ Hitelét vesztette a reformfolyamat, paradigmaváltásnak kell kezdődnie NICZKY EMŐKE Nem a tárcavezető személye hoz majd változást, hanem a szükséges változá­sok miatt van szükség új egészségügyi miniszterre - kommentálta a történ­teket Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a március 9-i népszavazás eredménye túlmutat a vizitdíjon, azt bizonyította, hogy a reformoknak nevezett folyamat hite­lét vesztette. Szerinte a szocialisták is egyre inkább érzékelik, hogy az út zsákutcába vezet, ezért változtatni kívánnak az alapkérdésekben. Éger István felhívta a figyelmet, hogy nem lehet reformot véghezvinni az orvosok ellenében. „Sokkal többről van szó, mint személycseréről a minisztérium élén, itt most paradigmaváltásnak kell kezdődnie” - mondta. „Horváth Ágnes révén egyenes ágon folytatódott mindaz, amit elődje, Molnár Lajos elkezdett, bár a kommu­nikációjukban voltak különbségek” - mondta Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke. Hang­súlyozta, hogy arra a neoliberális piacgazdasági alapra helyezett, kont­roll nélküli átalakításra gondol, amely például a gyógyszer-gazdaságossági törvényben is érvényre jutott. A gyógyszerészek szerint szükség lenne a testületek etikai és véleménye­zési jogkörének mielőbbi helyreállítá­sára, valós egyeztetésre a szakmai és társadalmi szervezetekkel. Horváth Tamás úgy látja, az a legfőbb kérdés, hogy a szocialisták elindulnak-e a lényegi változtatások felé az egész­ségügyi tárca új vezetésének kijelö­lésében, és hajlandók-e szakítani a korábbi, a szabályokat egyoldalúan diktáló gyakorlattal. Balogh Zoltán, a Magyar Egész­ségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint várható volt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter leváltása. A testület most azt reméli, hogy ked­vezően változik a szakdolgozók hely­zete. Szerintük nagy hiányossága volt az átalakításnak, hogy a döntések zö­mét a szakdolgozók megkérdezése nél­kül hozta a tárca, és a lépések sokszor túl nagy áldozatot követeltek. Ilyen volt a létszámleépítés, valamint a vi­zit- és a kórházi napidíjjal, a széfekkel kapcsolatos többletteher. Bárki lesz is a miniszter, kényszerpályán mozog majd Balogh Zoltán szerint, de bízik abban, hogy a következő tárcavezető prioritást ad a szakdolgozói gondok kezelésének. „Nagyobb szakmai támogatottságot szerezhetett volna Horváth Ágnes, ha akar” - mondta Varga Ferenc. A Ma­gyar Kórházszövetség elnöke szerint a testület alapvetően egyetértett az egészségügyi reformok főbb elképze­léseivel, néhány módszerrel azonban nem. Többször is úgy látták, hogy csu­pán a jelenlétük fontos az egyezteté­seken, mondanivalójukat a tárca nem veszi figyelembe. Nem tudtak egyetér­teni a miniszterrel a széfek, valamint a vizit- és a kórházi napidíj ügyében sem. Varga Ferenc úgy értékeli, ezeket az intézkedéseket jobban át kellett vol­na gondolnia a tárcavezetőnek, mielőtt meghozza őket. ■ 2008. ÁPRILIS 1., KEDD , MAGYAR HÍRLAP Hét kormány egészségügyi miniszterei Antall-kormány (1990. május 5.-1993. december 21.), népjóléti miniszter: Surján László (KDNP). Boross-kormány (1993. december 23.-1994. július 15.), népjóléti minisz­ter: Surján László (KDNP). Horn-kormány (1994. július 15.- 1998. július 7.), népjóléti miniszterek: Kovács Pál (MSZP) 1995. március 17- ig, Szabó György (MSZP) 1995. április 3-tól 1996. november 30-ig, majd Kö­kény Mihály (MSZP) december 16-tól. Orbán-kormány (1998. július 8.-2002. május 27.), egészségügyi mi­niszterek: Gógl Árpád (Fidesz) 2000. december 31-ig, majd Mikola István (párton kívüli) 2001. január 1-jétől. Medgyessy-kormány (2002. május 27.-2004. október 3.), egészségügyi, szociális és családügyi miniszterek: Csehák Judit (MSZP) 2003. szeptem­ber 14-ig, majd Kökény Mihály (MSZP) szeptember 15-től. Első Gyurcsány-kormány (2004. október 4.-2006. június 9.), egészség­­ügyi, szociális és családügyi minisz­ter: Rácz Jenő (párton kívüli). Második Gyurcsány-kormány (2006. június 9-től), egészségügyi mi­niszterek: Molnár Lajos (SZDSZ) 2007. április 6-ig, jogkörgyakorlóként Hor­váth Ágnes kinevezéséig Kóka János (SZDSZ) április 22-ig. Horváth Ágnes (SZDSZ), (mh) • • Összeomlást jósol a pénzpiac A svéd SEB Bank szerint a koalíció bomlásához is vezethet a belpolitikai helyzet. A Financial Times a kabinet összeomlását jósolja. Esett a BUX- index, illetve a forint árfolyama is, az állampapírok pedig nem kellettek a befektetőknek. vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu v SZAJLAI CSABA „Hogy Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök menesztette Horváth Ágnest, azt is jelenti: megállította a népszerűtlen egészségügyi reformokat” - olvasható a SEB Bank elemzésében. A svéd szakértők szerint a hét végi politikai események mind a forintra, mind az állampapírokra negatívan hathatnak. „Az összeomlás szélére került a kormánykoalíció Magyar­­országon” - ez derült ki a Financial Times internetes kiadásának tegnapi összefoglalójából is, és minden elkép­zelhető: kisebbségi kormányzás, vagy az is, hogy előre hozott választásokat tartanak. A Goldman Sachs londoni elemzője szerint az előre hozott vá­lasztások elleni legfőbb érv - legalább­is kormányoldalról -, hogy azok az SZDSZ parlamentből való kiesését és a Fidesz kétharmados parlamenti több­ségét hoznák. Ez pedig az Alkotmány megváltoztatásához is elegendő lenne. A befektetési bank alapforgatókönyve továbbra is az, hogy Gyurcsány Ferenc a 2010-es választásokig kormányfő marad. Azzal is számol a bank, hogy bár nem fordítják vissza a költségve­tési konszolidáció eddigi eredményeit, de további deficitlefaragás már nem valószínű. „Horváth Ágnes menesz­tése nyomán elképzelhető kisebbségi kormányzás, miközben a kormány instabilitása fokozza a reformlendület teljes kifulladását” - írják a Budapest Economics elemzői. A forint árfolyama tegnap tovább zuhant az euróval szemben­­ bő két­hetes mélypontjára, a 261-es szint kö­zelébe. A BUX-index mintegy három­száz pontot esett a belpolitikai hírek nyomán, az állampapírpiacon pedig drámai helyzet alakult ki.­­

Next