Magyar Hírlap, 2008. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-01 / 76. szám
BELFÖLD Válóper előtt az MSZP-SZDSZ- érdekházasság „Csodálkozva nézzük ezt a perpatvart, nem tudjuk, mit akar Gyurcsány Ferenc vagy Kóka János, illetve a koalíció. Azt látjuk, hogy az ország dolgaival egyik fél sem foglalkozik. Mi azt szeretnénk, hogy a politika ismét erről szóljon” - reagált Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Kóka János napirend előtt elhangzott szavaira. A politikus az SZDSZ-es pártelnök által elmondottakat felelőtlen játéknak minősítette, ami csak egy rossz, válás előtti házasságban szokott megtörténni, s ami egyenes következménye az elmúlt hat év MSZP-SZDSZ-es kormányzati politikai csődjének. „A miniszterelnök alkalmatlan, szintúgy a kormány, nem marad más, mint a két koalíciós párt vádaskodása - mondta. - A helyzet mihamarabbi stabilizálására van szükség.” Ezt azzal indokolta, hogy gyengül a BUX-index, a történtekre rosszul reagált a tőzsde, nő a munkanélküliség, a gazdasági növekedés megállt, szociális válság van. „Meg kell kezdeni az újjáépítést” - hangsúlyozta Navracsics, és ezt szavai szerint csak felelős politikával lehet megteremteni. Lapunknak több fideszes politikus is név nélkül nyilatkozott a helyzetről. „A legjobb, amit tehetünk, hogy a kívülállás pozícióját foglaljuk el. Ez most igazi válság, az SZDSZ ebből már nem táncolhat vissza” - volt az általános vélemény. Szerintük a legtisztább helyzetet az előre hozott választás teremtené meg. Úgy tudjuk, a tervek szerint a Fidesz-KDNP-frakció a héten kiemelten az SZDSZ vezette tárcák minisztereit, államtitkárait fogja interpellálni a parlamentben. Az ellenzéki párt szerint mivel a liberálisok április 30-ig lebegtetik kormányban maradásukat, akár az MSZP-frakciót is rá lehet venni arra, hogy az ellenzéki képviselői indítványokra adott SZDSZ-es válaszokat elutasítsa, így a parlamentben tovább éleződhet a két koalíciós párt ellentéte. PT patkószög Árválkodó bársonyszékek Tegnap üresen maradtak a szabad demokrata miniszterek bársonyszékei, és ez már az ülés elején találgatásokra adott alkalmat. A jól informáltak siserehada tudálékosan mutogatott az egyre gömbölyűbb arcú Kökény Mihályra, mint az egészségügyi tárca jövendő várományosára, mi több, az egyik kormányhoz közeli újságíró már azt is tudni vélte, hogy Kökény egy Károly körúti egykori úri szabónál egyszerre három öltönyt is rendelt, minden eshetőségre készen állva. Mások szerint Schwarcz Tibor, a Sztavropoli Orvostudományi Egyetem egykori hallgatója az egészségügyi tárca várományosa, és néhány mameluk a Parlament Duna felőli folyosóján háromszor kívánt hangosan jó napot neki, hogy jól emlékezetébe vésse őket. Istenem, így volt ezelőtt száz évvel is, és ha belegondolunk, rájövünk, semmi sem változott azóta. Keller László időnkénti államtitkár nem ült be egyetlen üres bársonyszékbe sem, pedig sokan fogadást kötöttek, hogy egy csendes pillanatban észrevétlenül miniszterré avanzsálja magát. Bizony, ezekben a zűrzavaros napokban emberfia nem tudja megmondani, mi történhet, és ez a megállapítás különösképpen igaz a Gyurcsány-kormány minisztereire. Az viszont tény, hogy az Országgyűlés tavaszi 13. ülésszaka nem hozott szerencsét a koalíciónak. PAPP JÁNOS Liberális miniszterek ámokfutásáról beszélt a Fidesz politikusa Gyurcsányt ledubcekezték Több szokatlan esemény is történt tegnap az Országgyűlésben. Az SZDSZ-es kormánytagok például be sem ültek a bársonyszékeikbe. Mikola István egészségügyi témában tett napirend előtti felszólalására Kiss Péter kancelláriaminiszternek kellett válaszolnia. Dávid Ibolya határozottan felszólította Gyurcsány Ferencet a távozásra. PINDROCH TAMÁS „Dubcek Ferenc” hallatszott a hátsó parlamenti padsorokból, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Dávid Ibolya MDF-elnök napirend előtti felszólalására reagált. A kormányfő ugyanis az érdekek összehangolásáról és ennek kapcsán „bársonyos reformokról” beszélt Dávid Ibolya őt lemondásra felszólító szavaira. A dubceki célzás egyértelmű: az 1989-es csehszlovákiai „bársonyos forradalom” egyik szimbolikus alakja, Alexander Dubcek 1968-as reformpolitikája ugyanis akkor megbukott. Dávid Ibolya szerint a miniszterelnök ellenzéki politikusként beszélt szombaton az MSZP pártértekezletén, ahol a sajtót, az ellenzéket, a médiát, az SZDSZ-t és az elemzőket is megtámadta, miközben a helyzetért egyedül ő a felelős. Szerinte a miniszterelnök összevissza beszél. Visszafogott válaszában Gyurcsány hangsúlyozta, hogy a kormánynak egyszerre kell számot vetnie a társadalom hosszú és rövid távú érdekeivel. „Nem tudom, mi az egyes pártok célja, de azt tudom, az MSZP célja, hogy tovább folytassuk a kormányzást” - jelentette ki. Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa felszólalását azzal kezdte, hogy nem tudja, ki is válaszol a mondandójára, hiszen sem Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, sem államtitkára nem volt az ülésteremben. Mikola szerint a népszavazás következménye, hogy a miniszterelnök meneszti az SZDSZ-es tárcavezetőt. Felemlítette, hogy a liberális egészségügyi miniszterek ámokfutásának keretében zárták be a svábhegyi gyermekgyógyintézetet és az Országos Addiktológiai Intézetet, „pszichoirta” akcióba kezdtek az OPNI-ban, megfenyegették az orvosokat, és szétrúgták a Magyar Orvosi Kamarát. Mind Molnár Lajos, mind Horváth Ágnes fittyet hányt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, valamint a civil- és a szakmai szervezetek észrevételeire. Felhívta rá a figyelmet, hogy Európában - Magyarországgal szemben - lépésről lépésre viszik végig a reformot, amelyet a népegészségügyi adatokra alapoznak. Kijelentette: új választásokat kell kiírni ahhoz, hogy egy új egészségügyi rendszer kidolgozása végbemenjen. Meglepetésre az egészségügyben nem túl járatos Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszolt Mikola István felszólalására. Felolvasta a Fideszkormány 1998-as, az egészségbiztosítás tervbe vett átalakítását rögzítő programját, Mikola István: a népszavazás következménye, hogy a miniszterelnök meneszti az egészségügy éléről Horváth Ágnest fotó:hegedűs marta Amit lehetett, azt szétzilálták a liberálisok Az úgynevezett reformok liberális vezetés alatt indultak meg az egészségügyben. Megszűnt az egészségügyben működő három kamara - az orvosi, a gyógyszerészi és a szakdolgozói - kötelező tagsága. Megszületett a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely egyebek között dobozdíjat írt elő az ingyenes orvosságok esetében. A patikaliberalizáció folytán sok új gyógyszertár nyílt, de a szakma szerint a piac máig szabályozatlan. Bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, egyúttal fiskális módszerrel korlátozták a betegek szabad intézményválasztásának jogát. Csökkentették a kórházi kapacitást is, több intézmény megszűnt, mások profilt váltottak, ami szétzilálta a betegutakat. Tavaly óta már egyáltalán nem fizetnek az úgynevezett teljesítménykorlát fölött ellátott betegek után a kórházaknak. Folyamatos volt a pénzügyi és szervezeti válság a mentőszolgálatnál, ami nehezítette mind a sürgősségi ellátást, mind a betegszállítást. A többpénztáras egészségbiztosítási modell tette föl a koronát a „reformokra”. Az így-úgy megjavítgatott törvényt a parlament kormánypárti többsége februárban fogadta el. Horváth Ágnes többször váltotta ki a szakma neheztelését, akkor például, amikor kijelentette: a betegek egyötödét félrekezelik. A tárca nem működött együtt ténylegesen a szakmai és a társadalmi szervezetekkel. A reformokat óriási forráskivonásokkal együtt viszi véghez a második Gyurcsány-kormány. NEM Hitelét vesztette a reformfolyamat, paradigmaváltásnak kell kezdődnie NICZKY EMŐKE Nem a tárcavezető személye hoz majd változást, hanem a szükséges változások miatt van szükség új egészségügyi miniszterre - kommentálta a történteket Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a március 9-i népszavazás eredménye túlmutat a vizitdíjon, azt bizonyította, hogy a reformoknak nevezett folyamat hitelét vesztette. Szerinte a szocialisták is egyre inkább érzékelik, hogy az út zsákutcába vezet, ezért változtatni kívánnak az alapkérdésekben. Éger István felhívta a figyelmet, hogy nem lehet reformot véghezvinni az orvosok ellenében. „Sokkal többről van szó, mint személycseréről a minisztérium élén, itt most paradigmaváltásnak kell kezdődnie” - mondta. „Horváth Ágnes révén egyenes ágon folytatódott mindaz, amit elődje, Molnár Lajos elkezdett, bár a kommunikációjukban voltak különbségek” - mondta Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke. Hangsúlyozta, hogy arra a neoliberális piacgazdasági alapra helyezett, kontroll nélküli átalakításra gondol, amely például a gyógyszer-gazdaságossági törvényben is érvényre jutott. A gyógyszerészek szerint szükség lenne a testületek etikai és véleményezési jogkörének mielőbbi helyreállítására, valós egyeztetésre a szakmai és társadalmi szervezetekkel. Horváth Tamás úgy látja, az a legfőbb kérdés, hogy a szocialisták elindulnak-e a lényegi változtatások felé az egészségügyi tárca új vezetésének kijelölésében, és hajlandók-e szakítani a korábbi, a szabályokat egyoldalúan diktáló gyakorlattal. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint várható volt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter leváltása. A testület most azt reméli, hogy kedvezően változik a szakdolgozók helyzete. Szerintük nagy hiányossága volt az átalakításnak, hogy a döntések zömét a szakdolgozók megkérdezése nélkül hozta a tárca, és a lépések sokszor túl nagy áldozatot követeltek. Ilyen volt a létszámleépítés, valamint a vizit- és a kórházi napidíjjal, a széfekkel kapcsolatos többletteher. Bárki lesz is a miniszter, kényszerpályán mozog majd Balogh Zoltán szerint, de bízik abban, hogy a következő tárcavezető prioritást ad a szakdolgozói gondok kezelésének. „Nagyobb szakmai támogatottságot szerezhetett volna Horváth Ágnes, ha akar” - mondta Varga Ferenc. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a testület alapvetően egyetértett az egészségügyi reformok főbb elképzeléseivel, néhány módszerrel azonban nem. Többször is úgy látták, hogy csupán a jelenlétük fontos az egyeztetéseken, mondanivalójukat a tárca nem veszi figyelembe. Nem tudtak egyetérteni a miniszterrel a széfek, valamint a vizit- és a kórházi napidíj ügyében sem. Varga Ferenc úgy értékeli, ezeket az intézkedéseket jobban át kellett volna gondolnia a tárcavezetőnek, mielőtt meghozza őket. ■ 2008. ÁPRILIS 1., KEDD , MAGYAR HÍRLAP Hét kormány egészségügyi miniszterei Antall-kormány (1990. május 5.-1993. december 21.), népjóléti miniszter: Surján László (KDNP). Boross-kormány (1993. december 23.-1994. július 15.), népjóléti miniszter: Surján László (KDNP). Horn-kormány (1994. július 15.- 1998. július 7.), népjóléti miniszterek: Kovács Pál (MSZP) 1995. március 17- ig, Szabó György (MSZP) 1995. április 3-tól 1996. november 30-ig, majd Kökény Mihály (MSZP) december 16-tól. Orbán-kormány (1998. július 8.-2002. május 27.), egészségügyi miniszterek: Gógl Árpád (Fidesz) 2000. december 31-ig, majd Mikola István (párton kívüli) 2001. január 1-jétől. Medgyessy-kormány (2002. május 27.-2004. október 3.), egészségügyi, szociális és családügyi miniszterek: Csehák Judit (MSZP) 2003. szeptember 14-ig, majd Kökény Mihály (MSZP) szeptember 15-től. Első Gyurcsány-kormány (2004. október 4.-2006. június 9.), egészségügyi, szociális és családügyi miniszter: Rácz Jenő (párton kívüli). Második Gyurcsány-kormány (2006. június 9-től), egészségügyi miniszterek: Molnár Lajos (SZDSZ) 2007. április 6-ig, jogkörgyakorlóként Horváth Ágnes kinevezéséig Kóka János (SZDSZ) április 22-ig. Horváth Ágnes (SZDSZ), (mh) • • Összeomlást jósol a pénzpiac A svéd SEB Bank szerint a koalíció bomlásához is vezethet a belpolitikai helyzet. A Financial Times a kabinet összeomlását jósolja. Esett a BUX- index, illetve a forint árfolyama is, az állampapírok pedig nem kellettek a befektetőknek. vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu v SZAJLAI CSABA „Hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztette Horváth Ágnest, azt is jelenti: megállította a népszerűtlen egészségügyi reformokat” - olvasható a SEB Bank elemzésében. A svéd szakértők szerint a hét végi politikai események mind a forintra, mind az állampapírokra negatívan hathatnak. „Az összeomlás szélére került a kormánykoalíció Magyarországon” - ez derült ki a Financial Times internetes kiadásának tegnapi összefoglalójából is, és minden elképzelhető: kisebbségi kormányzás, vagy az is, hogy előre hozott választásokat tartanak. A Goldman Sachs londoni elemzője szerint az előre hozott választások elleni legfőbb érv - legalábbis kormányoldalról -, hogy azok az SZDSZ parlamentből való kiesését és a Fidesz kétharmados parlamenti többségét hoznák. Ez pedig az Alkotmány megváltoztatásához is elegendő lenne. A befektetési bank alapforgatókönyve továbbra is az, hogy Gyurcsány Ferenc a 2010-es választásokig kormányfő marad. Azzal is számol a bank, hogy bár nem fordítják vissza a költségvetési konszolidáció eddigi eredményeit, de további deficitlefaragás már nem valószínű. „Horváth Ágnes menesztése nyomán elképzelhető kisebbségi kormányzás, miközben a kormány instabilitása fokozza a reformlendület teljes kifulladását” - írják a Budapest Economics elemzői. A forint árfolyama tegnap tovább zuhant az euróval szemben bő kéthetes mélypontjára, a 261-es szint közelébe. A BUX-index mintegy háromszáz pontot esett a belpolitikai hírek nyomán, az állampapírpiacon pedig drámai helyzet alakult ki.