Magyar Hírlap, 2009. július (42. évfolyam, 152-164. szám)

2009-07-01 / 152. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚLIUS 1., SZERDA Médiatörvény-vétó Az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az Alkotmánybíróság a médiatör­vény azon módosítását, amely a Sláger és a Danubius Rádió pályázat nélküli frekvenciahasználatát tette lehetővé. A televíziók digitális átállásáról szóló szabályozás is alkotmányossági aggályokat vet fel. LÁNCZI RICHARD Alkotmányellenes a médiatörvény­nek az a tavalyi módosítása, amely le­hetővé tette volna, hogy a Sláger és a Danubius Rádió pályázat nélkül to­vábbra is használhassa frekvenciáját. Az Országgyűlés tavaly december­ben fogadta el a médiatörvény most megsemmisített módosítását, ám az nem léphetett hatályba, mert Sólyom László államfő a szabályozás miatt az AB hez fordult. A testület indoklá­sa szerint a törvénymódosítás alkot­mánysértő módon korlátozza a saj­tószabadsághoz, a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot. A médiatörvény tavaly de­cemberi módosítása az Országos Rá­dió- és Televíziótestület (ORTT) sza­vazási szabályait is megváltoztatta volna a két kereskedelmi rádió ese­tében. A testületi tagok szavazatának súlyát az őket jelölő parlamenti kép­viselőcsoport létszámához igazítot­ta volna. Az Alkotmánybíróság hatá­rozatának ismertetése után Majtényi László, az ORTT elnöke kijelentette, korábbi nyilatkozataiban is leszögez­te, nem ért egyet a két rádió pályá­zat nélküli újráztatásával. A Sláger és a Danubius Rádió frekvenciájára pá­lyázatot írnak ki. Majtényi László a Magyar Hírlapnak elmondta, a televíziók digitális átál­lásáról szóló szabályozás is több he­lyen tartalmaz olyan részletet, amely alkotmányos aggályt vethet fel. A di­gitális sugárzásnak hivatalosan tavaly december 1 jétől kellett volna elin­dulnia. Mint ismeretes, az elsődleges elképzelés szerint a felhasználóknak mindössze a digitális műsor vételéhez szükséges készüléket - set top box - kellett volna megvásárolniuk. Mos­tanra azonban a Magyar Televízión a Tv2-n, az RTL Klubon és a Duna Te­levízión kívül még digitálisan fogható Hír Tv és ATV vételéért már külön fi­zetni kell. Ráadásul a két kereskedel­mi csatorna a digitális műsorszórás feltételei miatt pert indított a műsor­szóró Antenna Hungáriával szemben, az MTV hosszú kivárás után csak a napokban egyezett meg az AH -val az átállásról. ■ Az Alkotmánybíróság szerint a módosítás korlátozza a sajtószabadsághoz való jogot is FOTÓ: BURGER ZSOLT IMF az előre hozott választásokról A politikai instabilitás miatt akár előre hozott választásokra is van esély Magyarországon - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott közleményében, amely a hazánknak nyúj­tott kölcsön feltételeinek teljesülését összegzi. Az IMF szerint a magyar gazdaság kilátásai romlottak a külső környezet to­vábbi hanyatlása miatt. A bruttó hazai össztermék visszaesé­se a korábbi várakozásnál nagyobb lehet, s aggasztó a munka­erő-piaci helyzet, illetve a kereskedelmi forgalom visszaesése. A Nemzetközi Valutaalap szerint az adóbevételek a vártnál jóval alacsonyabbak lesznek. (Napi.hu) A jegyző követte a polgármestert Magánéleti okokra hivatkozva lemondott Farkas-Szabó And­rás, Dombóvár jegyzője. A megüresedett hivatal vezetői állásra ma írnak ki pályázatot. Ismert, a város szocialista polgármes­tere, Szabó Loránd a közelmúltban indoklás nélkül lemondott tisztségéről. Az ellene indított nyomozást vádemelési javaslat­tal zárta le a rendőrség, vesztegetéssel és jogtalan előny nyúj­tásával elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Egy má­sik ügyben első fokon bűnösnek mondták ki és pénzbüntetésre ítélték nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért. A teg­napi testületi ülésen Patay Vilmos (Fidesz-KDNP) képviselő rá­kérdezett arra a pénzösszegre, amit az önkormányzat Szabó Lorándnak élet- és balesetbiztosításként lekötött. (MH) „Kormányzati ajándék” a közszolgáknak a nyaraláshoz Nem elég, hogy a kormány megszüntette a közszférában dolgozók 13. havi fizetését, majd befagyasztotta a reálkereseteket, most még az eddigi keresetkiegészítést is teljesen elvonja, vagy jelentősen csökkenti - mondta tegnap Bernáth Ildikó (Fidesz). A mától hatályba lépő kormányrendelet ugyanis a 15 ezer forintos juttatást jövedelemhatárhoz köti. Bruttó 131 ezer forint alatt a fizetés egy tizenketted része jár keresetkiegészítésként, 131 és 149 ezer között legfeljebb 10.917 forint, 149 ezer forint felett pedig megszűnik a kiegészítés. A képviselő szerint az intézkedés a közszféra több mint hétszáz­ezer dolgozóját érinti. Emlé­keztetett: a 13. havi juttatást utoljára 2007-ben fizették ki a közszférában. (MTI) FOTÓ: BURGER ZSOLT Később döntenek Stefán Géza utódjáról A honvédelmi tárca egyelőre nem tesz javaslatot arra, ki legyen az utódja Stefán Gézának, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) június 21-én elhunyt főigazgatójának. Értesüléseink szerint a nyugállományú vezérezredest holnap délelőtt helyezik örök nyugalomra. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a következő hetekben terjesztheti elő a kormányfőnek, kit jelöl a tisztségre. A KBH-t a döntésig Kovacsics Ferenc vezérőrnagy, általános fő­igazgató-helyettes megbízott vezetőként irányítja. (LP) MSZP: a Mont Blanc-ról a pokolba Őszi tisztújításról kell határoznia a szombati szocialista kong­resszusnak, le kell vonni a következtetéseket az EP-választások eredményéből - mondta tegnap Juhász Ferenc, a párt elnök­ségi tagja a köztévé reggeli műsorában. „Értékelni kell azt a szi­tuációt, hogy hogyan voltunk képesek három év alatt a Mont Blanc-ról gyakorlatilag a pokolba jutni politikai megítélés ér­telmében" - fogalmazott. (MTI) Szerződést bontanak a Hospinvesttel A gyöngyösi önkormányzat szeptember 30-án szerződést bont a Hospinvesttel. A grémium keddig adott haladékot arra, hogy a cég felvázolja a városi kórház jövőjét. Ám ők nem tudatták, ké­­pesek-e tovább működtetni az intézményt. (Heol.hu) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU A szocialisták kötötték meg a szerződést a rádióelnökkel KACSÓH DÁNIEL Gellért Kis Gábort, a Magyar Rá­dió működését felügyelő kuratórium előző, szocialista elnökét terheli a fe­lelősség azért, hogy Such György rá­dióelnök - megbízási szerződésére hivatkozva - havi több mint kilenc­millió forintos fizetést követelhet ma­gának - állítja a testület fideszes el­nökhelyettese. A kontraktust ugyanis még a volt MSZP-s elnök írta alá. „Egyetlen fideszes delegált sem volt jelen a Magyar Rádió Közalapítvány előző kuratóriumi elnökségének azon az ülésén, amelyen Such György rá­dióelnök megbízási szerződését meg­szavazták. A kontraktust az egyko­ri elnök (volt szocialista országgyűlési képviselő), Gellért Kis Gábor terjesz­tette elő és írta alá, így annak tartal­máért őt terheli elsőként a felelősség” - nyilatkozta lapunknak Gál András Levente, a testület fideszes elnökhe­lyettese. Mint megírtuk, Such levél­ben fordult a kuratóriumhoz, mely­ben arra hívta fel a figyelmet, hogy július 1 -jétől havi 9,4 millió forint bruttó fizetés illetné meg a médium múlt évi teljesítménye alapján, hiszen a 2008-as mérlegben az előre beter­vezett veszteség helyett 972 milli­ós nyereség keletkezett. Gál szerint a kiugróan magas javadalmazás valóban megállapítható a szerződésből, amely az előző évi teljesítményhez köti an­nak mértékén - az alapfizetésen felül. Mivel azonban a tavalyi indexálásra sem bólintott rá a médiumot felügye­lő testület, ezért már jó ideje egyeztet­nek Such Györggyel, hogy bizonyos módosításokkal jussát „a realitások­hoz igazítsák”. A szocialisták által évekkel ezelőtt támogatott szerződés egyik legna­gyobb hibája, hogy nem állapít meg felső plafont, és, hogy kizárólag az üzleti mérleget veszi figyelembe az indexáláskor, míg a rádió hallgatott­ságát , elfogadottságát vagy egyéb más körülményt kihagy a számításból. A fideszes kurátor javaslatára ezért az elnökség úgynevezett megállapítá­si pert kezdeményezett a bíróságon, hogy a joghatóság foglaljon állást a megállapodásban a díjindexálási ren­delkezés érvényessége tekintetében. Felmerült ugyanakkor, hogy a havi tízmilliós fizetés jó erkölcsbe ütköz­het a Ptk. szerint is, különösen ilyen válságos időkben. Gál szerint Such nyitott a kérdés rendezésére, többször is asztalhoz ül­tek már, ám egyes szocialista elnök­ségi tagok „beérnék annyival, hogy a kuratórium nem járul hozzá a meg­emelt elnöki fizetés folyósításához”. Csakhogy a kontraktust ők is megsza­vazták, ezért most csak annyit mond­hatnának, hogy nem voltak eléggé körültekintők. Az elnökhelyettes sze­rint az nem megoldás, hogy a hatá­lyos szerződés ellenére nem járulnak hozzá a fizetés kiutalásához. A kurá­tor hozzátette: Such elnöki mandátu­mának meghosszabbításáról nagyjá­ból fél év múlva döntenek, és nem lesz partner abban, hogy „adott esetben jelen ügy sajátos tálalása által az elnö­köt ellehetetlenítsék”. ■ Tisztázni kell még Laborc és Gyurcsány szerepét is folytatás az 1. oldalról Kiderült, a politikus mindezt azért hozta nyilvánosságra, hogy az el­nökségért indulni szándékozó kihí­vóját, Almássy Kornélt eltántorítsa szándékától. Tóth János jelentős ér­deksérelmet okozó magántitok jogo­sulatlan megismerésének bűntette gyanújával tett feljelentést, amelyben azt kérte, hogy vizsgálják meg, ki ké­szíthette a felvételt, és az hogyan ke­rült Dávid Ibolyához. A vizsgálat meg­kezdődött, majd tanúvallomások és más bizonyítékok alapján a Közpon­ti Nyomozó Ügyészség indítványá­ra Kovács Tamás legfőbb ügyész az el­múlt héten azzal fordult a parlament mentelmi bizottságához, hogy füg­gesszék fel a pártelnök és bizalma­sa, Herényi Károly volt frakcióvezető mentelmi jogát, mert alapos a gyanú, hogy zsarolással próbálta meg ráven­ni Almássyt hogy hagyjon fel elnö­ki ambícióival. Almássy Kornél saj­tótájékoztatón kijelentette: a legfőbb ügyész megállapításaiból kirajzoló­dik, hogy Dávid Ibolya a rendszervál­tozás utáni politikatörténet legsúlyo­sabb politikai bűntettének a részese. A gyanú szerint egyébként Csányi Sán­dort próbálta megzsarolni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a beszélgetést. A bizottságot vezető Géczy József Alajos MSZP-s politikus úgy döntött, a tes­tület csak az őszi ülésszak megnyitása után, szeptemberben tűzi napirendre az ügyet. A nyomozó ügyészség eljárásá­ban Szilvásy György volt titokminisz­tert már gyanúsítottként rabosítot­­ták, azonban még tisztázni kell Laborc Sándor, és történtekről bizonyára in­formációkkal rendelkező bukott kor­mányfő, Gyurcsány Ferenc felelőssé­gét is. Az MDF keddi közleményében azt álította, a lehallgatási ügyről valaki hazudik. Mint írták, ennek kideríté­se lenne az ügyészség valódi feladata ahelyett, hogy az áldozatokból próbál bűnbakot kreálni. Almássy Kornél la­punknak azt mondta: „Dávid Ibolya folytatja reménytelen küzdelmét az igazsággal szemben, pedig azt, hogy az ügyben sem Tóth János, sem én nem hazudtam, jogi képviselőm Futó Bar­nabás ügyvéd is megerősítheti, hiszen ő a cégtulajdonost képviselve a kezde­tektől részt vett az eljárásban”. ■ Már ment volna Értesüléseink szerint az NBH főigazgató­ja már az UD-ügy múlt őszi kirobbanása után lépéseket tett, hogy pályafutását az idén augusztustól diplomáciai vonalon folytassa. Labore nem járt szerencsével, nem sikerült elintéznie, hogy valamelyik volt szovjet tagköztársaságban műkö­dő nagykövetségre helyezzék. A tábor­noknak legkésőbb a jövő tavaszi ország­­gyűlési választások után távoznia kell az elhárítás éléről. Úgy tudjuk, nem kizárt, hogy Labore még a kormányváltás előtt lemond, és az említett országok egyi­kében a magánszférában keres munkát, megnehezítve ezzel a vizsgálatokat.­­

Next