Magyar Hírlap, 2010. május (43. évfolyam, 114-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

I­S MAGYAR HÍRLAP KULTÚRA 2010. MÁJUS 22., HÉTVÉGE KORB ZOLTÁN Három hónapon át látogatható a pé­csi Vasváry-házban a híres orgona­építő Angster-dinasztia munkássá­gát bemutató tárlat. Az EKF-program keretében rendezendő tárlaton a lá­togatók tervrajzok, korabeli fotók, dokumentumok segítségével pillant­hatnak be a patinás gyár világába. A kiállítás végigvezet a cég történetén, bemutatja Angster József családját, a vándorévek utolsó állomásaként a ro­mantikus, új hangzásideált közvetí­tő párizsi tanulóéveket. Illusztrálja az első orgonák építését a manufaktúrán és a gyáralapításon át az államosításig, ismerteti a kézműves orgonakészítést, majd a gépesített gyártást. Angster József minden idők leg­jelentősebb magyar orgonaépítő­je volt. Asztalosnak tanult, majd a cé­hes ipar gyakorlata szerint vándorlás során gyarapította mesterségbeli tu­dását. A német Htz orgonaépítőnél töltött néhány évet, s Kölnben finom bútormunkában tökéletesítette tu­dását. Onnan Párizsba, az orgonaze­nét egyetemesen megújító Cavaillé- Coll orgonaüzemébe került. A francia mester - felismerve felkészültségét - állást kínált Angsternek, aki azon­ban három év után elhagyta Párizst. 1867-ben Pécsre költözött, orgona­készítő műhelyt nyitott, amelyet né­hány évtizeden belül manufaktúrából gyárrá fejlesztett. Bemutatják az Angster-dinasztia gyárának nyolcvan évét Az orgonaépítészet hazai nagymesterei Darmstadti kortárs művészek kiállítása nyílik Szegeden Tizenkét pozíció címmel hat kortárs darmstadti szobrász és festő alkotásaiból nyílik kiállítás ma a szegedi Reök-palotában a 16. Táblakép-festészeti Biennále kísérőrendezvényeként. A német művészek egy egész katalógusnyi alkotást kínáltak föl, s ezek közül válogatták ki hat szobrász és festő két-két alkotását. A július 11-ig látható tárlat anyaga igyekszik keresztmetszetet adni a kortárs német művészeti törekvéseknek. Sze­ged testvérvárosainak képzőművészeti bemutatkozása­­ két esztendeje temesvári, tavaly pedig nizzai al­kotásokkal találkozhatott a közönség - már az idén folytatódik a palotában, ahol néhány hónap múlva egy cambridge-i festő alkotásaival találkozhatnak az érdeklődők. (MTI) FOTÓ: WIKIPEDIA/KOZMA MHOS PÉCSETT LANDOLT A REPÜLŐ GYEPSZŐNYEG Egy Hollandiából Pécsre repülő monumentális szőnyegen tartandó piknikkel várják az érdeklődőket Pécs legsűrűbben lakott vá­rosrészében. A helyszínt azért választották, mivel Pécsett itt a legkevesebb a zöld terület a lakosságszámhoz képest. A Repülő gyepszőnyeg elnevezésű projekt arra a kérdésre keresi a választ, miképpen tudunk együtt élni egy közös térben. A 18 méter szé­les és 25 méter hosszú szőnyeg egy műfüves installáció, ornamentikája leginkább egy perzsaszőnyeghez hasonlítható. Az ideig­lenes park működése a holland Bliss csoport performance-ával kezdődött pénteken, hétvégenként játszóházzal, sporttal, ki­sebb előadásokkal várják a látogatókat. A június 10-i zárás után a szőnyeg a békés együttlét értékeinek fontosságát közvetítve tovább repül Essenbe, majd Isztambulba, a másik két kulturális fővárosba. (KZ) FOTÓ: KORB ZOLTÁN HIRDETÉS SZINHÁZ MAGYAR J. Darion LA MANCHA LOVAGJA zenei színmű május 24 Jegercsik Csaba/tóth SándOr­'francie DaSso/Szücs Sándor, Auksz Éva, Őze Áron, Sipos Imre, Pavletits Béla, Nagyváradi Erzsébet, Horváth Anna, Szabó Máté, Végh Péter, Szauter Dominika. Közreműködik még felvételről Szakácsi Sándor és Kocsis György. Rendező: Iglódi István Közönségszervezés 322-2879, 322-7877 • jegypénztár 322.0014 • www.magyarszinhaz.hu Első megbízását a pécsi izraelita hit­­­község adta a kézművesnek, a zsina­gógaorgona pedig hangzásával kivív­ta a hallgatók és a szakma elismerését. Nyolc évvel később már a huszadik orgonáját építette (kalocsai székes­­egyház), a századikat a pécsi székes­­egyháznak készítette. A századfor­dulóig jelentős orgonák készültek el budapesti, debreceni, szabadkai, győri templomoknak, székesegyhá­zaknak. 1896-ban felállította a kas­sai dóm hárommanuálos, ötvenöt re­giszteres orgonáját. Az 1900-as évek elejétől fiai, Emil és Oszkár vezették a gyárat, s az Angster József és Fia Orgo­na- és Harmóniumgyár az első világ­háborúig évente öt­ven orgonát állított fel. Az orgonák a sok alaphangos, ro­mantikus hangzásideálnak megfele­lő pneumatikus vezérléssel készültek, például olyan nevezetesek is, mint a budapesti bazilika vagy a Zeneakadé­mia átépített orgonaműve. Újabb ál­lomást jelentett a dinasztia életében, amikor 1930 ban megépült a szege­di fogadalmi templom grandiózus or­gonája. A csaknem kilencezer sípjával Európa második legnagyobb orgoná­jának számító dómorgona rendkívü­liségét nemzetközi elismerés övezi. Az Angster-cég nyolcvanéves mű­ködése alatt ezerháromszáz orgonát épített vagy épített újjá a Kárpát-me­dencében - a magyarországi orgo­naállomány mintegy egyharmadát. A magyar egyházművészetre, orgo­naépítészetre máig ható orgonagyá­rat 1949-ben államosították, harma­dik generációbéli vezetőit - Angster Imrét és Józsefet - elítélték, a gyár gépparkja megsemmisült, az ott fel­halmozott orgonaépítői szaktudás elenyészett. A nyolcvan eredményes évet dol­gozza fel a kiállítás: egykori újság­cikkeket, fényképeket, eredeti leve­leket, szerződéseket és tervrajzokat mutatnak be, szerszámok, alkatré­szek idézik az Angster műhely vi­lágát. A gazdag fényképanyagon ke­resztül a különböző helyszíneken megépített orgonák analóg és eltérő építészeti megoldásai is megfigyel­hetők, miközben fel-felcsendül az orgonazene. ■ Egyházművészetünkre is hatással voltak a gyár munkái FOTÓ: HATHÁZI ANDREA VASARELY Újra látogatható a megújult pécsi múzeum MTI Pécs egyik leglátogatottabb intéz­ménye egyéves szünet után átrende­zett kiállítással várja mától a látoga­tókat. A Káptalan utca 3. szám alatti ingatlan felújítása az Európa kulturá­lis fővárosa (EKF) program részét ké­pező, 1,7 milliárd forint összértékű, a Káptalan és a Papnövelde utcát érintő múzeumi rekonstrukcióban valósult meg. „Az épületet kívül-belül lefes­tették, burkolatait kicserélték, fűtési és világítási rendszerét modernizál­ták, hogy méltó körülmények között mutathassák be az érdeklődőknek Victor Vasarely páratlan alkotásait” - mondta el a távirati irodának az in­tézmény főmuzeológusa, Sárkány Jó­zsef. Beszámolt arról, hogy a felújítás lehetőséget adott két kamarakiállítás berendezésére, amelyeken az op­art művész felesége, Claire Vasarely (Spinner Klára) kollázstanulmányai, textil- és szőnyegtervei, valamint fia, Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) grafi­kái láthatók. A múzeummal szem­közti épületben fiatal magyar és fran­cia művészek alkotásaiból nyitt tárlat Vasarely hatása címmel. A múzeumot 1976-os megnyitása óta több mint kétmillióan keresték fel. ■ www.magyarhirlap.hu SZÉCHENYI Vándortárlat a legnagyobb magyarról MTI Korhű dokumentumok, illusztrá­ciók, képek mutatják be gróf Széche­nyi István életét és munkásságát egy közlekedési szakemberek által össze­állított vándorkiállításon. A kiállítás anyagát a Közlekedésfejlesztési Koor­dinációs Központ szakértői állították össze, az ötlet a KKK hidakkal foglal­kozó osztályának egy közelmúltbe­li rendezvényén merült fel, amelyet Széchenyi halálának 150. évforduló­jára emlékezve tartottak. A húsz elő­adásból álló program a legnagyobb magyar közlekedésügyről megfogal­mazott gondolatai köré szerveződött. A kétnapos rendezvényen a folyam­szabályozás fontosságáról, valamint a hajózás megteremtéséről és mai hely­zetéről szóló előadásokat hallgathat­tak meg a résztvevők. Végül a hazai vasúti közlekedés fejlődésének ér­dekességeiről és jövőjének lehetősé­geiről a Magyar Műszaki és Közleke­dési Múzeumban és a Vasúttörténeti Parkban értesülhettek a szakembe­rek. Szó esett a gróf életének néhány érdekességéről is, a többi között ar­ról, hogy Széchenyiben egy családi tragédia kapcsán vetődött fel a Lánc­híd megépítésének gondolata. ■

Next