Magyar Hírlap, 2010. július (43. évfolyam, 166-177. szám)

2010-07-19 / 166. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ MUNKAÜGYI FELÜGYELŐKÉNT ALKALMAZTÁK A FŐFELÜGYELŐSÉGEN A KÖRÖZÉS ALATT LÉVŐ FELSZÁMOLÓBIZTOST A nő, akinek két anyja van folytatás az 1. oldalról Az esetről, amely a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt az államigaz­gatás teljes szétesésének, sőt a bű­nözés beépülésének jelképe is lehet­ne, szerettük volna megkérdezni az OMMF elnökét (a korábbi elnök elő­zetes letartóztatását tölti), de őt ép­pen elbocsátotta a nemzetgazdasági miniszter. Gedeon András, a szerve­zet szóvivője szerint az eset azért nem kerülhetett náluk felszínre, mert 2010 előtt az erkölcsi bizonyítvány­ban csak a jogerősen lezárt eseteket tüntették fel. Most januártól már azt is feltün­tetik, ha valakivel szemben bünte­tőeljárás van folyamatban. K. Évá­val szemben, aki a Duna Libra felszámolócég alkalmazásában állt, még 2005-ben indult eljárás a csőd­törvény súlyos megsértése, hitelező jogtalan előnyben részesítése miatt. A Duna Libra - amelynek vezér­­igazgatójával, K. Zoltánnal szemben szintén ugyanebben az ügyben in­dult büntetőeljárás még 2006-ban megvált K. Évától, legalábbis a ve­zérigazgató titkárnője ezt közölte la­punkkal, ami azért különös, mert a Tri-Man Co. Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. felszámolásával a cég 2006. április 6-án bízta meg K. Évát, s ez a felszámolás 2008. május 26-án feje­ződött be. A cégpapírok szerint a felszámo­ló K. Éva volt, anyja neve pedig Kiss Éva. Ugyanennek a felszámolónak, aki a Duna Libra képviseletében már szá­mos cég felszámolását végezte, koráb­ban minden esetben Nagy Éva volt az édesanyja. Hogy az okirat-hamisítás gyanúját felvető ügyben - egyébként a cselekmény büntetőjogilag már el­évült - miért változott meg az édes­anya neve, s ez milyen összefüggésben állhat K. Éva tevékenységével, arra a cég vezérigazgatója írásban elküldött kérdéseink ellenére sem válaszolt, így hivatalos formában azt sem tudtuk meg, hogy a Duna Libra mikor vált meg felszámolójától. Az akkor hatályos kormányrendelet szerint a felszámoló gazdasági társaságot a fel­számolói névjegyzékből törölni kell, ha a megyei bíróságok elnökeinek vagy a felszámolók érdekképvisele­tének jelzései, illetve más bejelen­tések alapján kiderül, hogy a felszá­moló a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek nem felel meg. Erdős Károly, a Felszámolók Or­szágos Egyesületének titkára nem tu­dott az esetről, a Nemzetgazdasági Minisztériumban pedig azt közölték velünk, hogy ők csupán a névjegyzé­ket vezetik, annak tartalmára a tár­cának érdemi befolyása nincs, keres­sük a cégbíróságot. A Szegedi Városi Bíróságon, ahol a vádlottal szemben az országos körö­zést elrendelték, napok óta nem vá­laszolnak arra a kérdésünkre, hogy miként zárult a büntetőeljárás K. Éva ügyében, eredményre vezetett e az országos körözés. Persze, tudjuk a választ, a fene se gondolta volna, hogy K. Évát éppen a munkaügyi fő­felügyelőségen kell keresni. ■ Ebben az Andrássy úti házban dolgozott a felszámolóbiztos, akit a hatóságok nem leltek meg FOTÓ: LEÉB ÁDÁM Államfőként lemond más pozícióiról Schmitt Pál Megerősítette Schmitt Pál megválasztott köztársasági elnök, hogy lemond a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki posztjáról. A debreceni öttusa Európa-bajnokságon úgy érvelt, erről nem ő dönt, az alkotmány pedig világosan fogalmaz, azaz valameny­­nyi más tisztségéről le fog mondani. „Szívesen látnék utódomként egy olimpikont” - tette hozzá felvetésre reagálva, nevet azonban nem említett. Kósa Lajos, Debre­cen polgármestere ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: ő mint MOB-tag, azt az ál­láspontot képviseli, hogy ne csupán olimpikon, hanem olimpiai bajnok legyen a kö­vetkező MOB-elnök. (MTI) Végsőkig feszített gazdálkodás a bíróságokon Fizetésképtelenné válhatnak egyes bíróságok, ha nem kapnak központi segítséget - figyelmeztetett szombaton Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A „végsőkig fe­szített gazdálkodás" ellenére Baka András szerint 2,8 milliárd forint hiányzik a bíró­ságok idei költségvetéséből. Ennek 65 milliárd forintos teljes összege gyakorlatilag a 2004. évivel megegyező, ám az ügyek száma azóta jelentősen, 1,2 millióról több mint 1,6 millióra emelkedett. Baka András tartalmában támogatja azt a javaslatot, amely szerint a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálná­nak el, és azokban az ügyekben akár elzárást is kiszabhatnának. Úgy érvelt: a titká­rok jogot végzett, szakvizsgázott, többéves bírósági tapasztalattal rendelkező jogá­szok. (MTI) Új rendőrkapitányok a fővárosban A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint Hatala József orszá­gos rendőrfőkapitány és Tóth Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya 2010. július 16-i hatállyal Kőhalmi Zsolt alezredest - a korábbi XVIII. kerületi kapitányt - bízta meg az V. kerületi kapitányság vezetésével. Kékesi András ezredes, aki a BRFK ellenőrzési szolgálatának vezetője volt, a XVIII. kerületi Rendőrkapitányságot vezeti. Farkas Csa­ba alezredes a XII. kerületi kapitányságot vezeti, őt a Budaörsi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának éléről helyezték át. A BRFK ellenőrzési szolgálatának ve­zetésével Bodó Bernadett századost bízták meg, ő előtte az V. kerületi kapitányság­­vezető helyettese volt. (FH) Példamutatást vár a honvédelmi miniszter „Azt várom és elvárom önöktől, hogy járjanak elöl jó példával” - mondta Hende Csa­ba honvédelmi miniszter a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diplomaosztóján. Szerinte az állam az elmúlt nyolc évben a szétesés jeleit mutatta, de ez nem az elkö­telezett közszolgák munkáját és teljesítményét minősíti, hanem azok bűne, akik sa­ját egyéni gyarapodásuk érdekében „túszul ejtették a magyar államot". Hende Csaba a kormány legfontosabb céljának nevezte, hogy megújítsák nemcsak a magyar hon­védséget, hanem a védelmi szférát is. Az egyetemen az idén hétszázan végeztek, kö­zülük viszont csak mintegy 270-en kaphatták meg okleveleiket a nyelvvizsga hiá­nya miatt. (Hír Tv) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU POSZE PARLAMENTI KÉPVISELŐKÉNT MONDOTT BÍRÁLATOT Dúró szerint több mint szövetséges a Nemzeti Gárda folytatás az 1. oldalról Dúró lapunknak elmondta, semmi­féle távolodás nincs a Jobbik részéről a Magyar Nemzeti Gárdától (MNG), hi­szen a gárda nemcsak szövetségesük, de „testvérszervezetük” is. A szóvi­vő emlékeztetett arra, hogy a július 4-i Erzsébet téri rendezvényen Vona Gá­bor pártelnök-frakcióvezető mond­ta elő az MNG esküjét, a szintén par­lamenti képviselő Pörzse Sándor vezette le az eseményt, és rajtuk kí­vül a párt több képviselője is részt vett a rendezvényen. Dúró Dóra szerint a szintén jobbikos képviselő, Gaudi- Nagy Tamás és a párt színeiben az Eu­rópai Parlament tagjává választott Morvai Krisztina jogvédőként világí­tott rá azokra az eljárási visszásságok­ra, amelyek a Hunnia-üggyel kap­csolatban Budaházy György kapcsán felmerültek. Pősze Lajost - mint mondta - meg­lepte, hogy mondatai milyen reak­ciókat váltottak ki, mert „ezt az állás­pontot a párt vezetésének írásban már korábban is kifejtettem”. Furcsáll­­ná, hogy Magyarországon parlamen­ti képviselőként ne mondhatná el vé­leményét egyes kérdésekben, egyúttal tagadta, hogy a párton belül bármi­féle hivatalos állásfoglalás lenne akár a gárdával, akár Budaházy Györggyel kapcsolatban. ■ DEMSZKY HOSSZÚ TÁVRA MÓDOSÍTTATNÁ A SZERZŐDÉST Duplájára nőhet a csatornadíj Szerdán tárgyal a fővárosi pénzügyi és közbeszerzési bizottság a csepe­li szennyvíztisztító kétszázmilliárd forintos uniós beruházása szerződé­seinek módosításáról. A francia tu­lajdonú kivitelező, a Csepel 2005 FH Konzorcium javaslatára készített elő­terjesztés Wertán Zsolt KDNP-s fővá­rosi képviselő szerint azonban nem­csak az augusztus 2-án hivatalosan is átadni tervezett beruházás lezárását, hanem a telep üzemeltetésének első négy évét, ráadásul a budapestieknek akár száz százalékkal magasabb csa­tornadíjak bevezetésének megalapo­zását is jelentheti. Alig két hónappal az önkormányzati választás előtt dönte­ne tehát a Demszky Gábor főpolgár­mester vezette Budapest a szenny­víztisztító hosszú távú működéséről, amit legfeljebb a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium akadályozhat meg. PB Segély helyett esélyt kell adni a cigányságnak Nem több segélyt, hanem több esélyt kell teremteni a leszakadásban lévők­nek, köztük a cigányságnak. Támo­gatni kell a munkahelyteremtő kis- és középvállalkozásokat - vélekedett a lapunknak adott interjúban a civil­­szervezet képviselője. - Az esélytelenek nyugalmával vagy a győzelem reményében száll ring­be a főváros főpolgármesteri székéért ? - A Roma Polgári Tömörülés, mondhatni, „előre megfontolt szán­dékkal” indított. Azt gondoljuk ugyanis, hogy az idők változnak, s ta­vasszal egy új világ fényei is megcsil­lantak. Mindenképpen szimbolikus jelentősége van az indulásomnak, de nem gondolom, hogy esélytelen len­nék. Hiszek benne, s erre feljogosít a tömörülés mögött álló széles körű tá­mogatottság is, hogy cigány szárma­zású jelöltként elsőként, megméret­hetem magam ebben a küzdelemben. - Mire alapozza ezt? - A tömörülésnek van egy arany­­fedezete. Ez azon programok összes­sége, melyeket az elmúlt években in­dítottunk el, s amelyeken keresztül rengeteg embert tudtunk támogatni. A mentorprogramunknál regisztrál­tak nagy részét például sikerült visz­­szavezetnünk a munkaerőpiacra, fő­városi iskolai körútunkon pedig az egymás tolerálására épülő, aktív ta­nulás előnyeit népszerűsítjük. Két jó­­szolgálati nagykövetünk, ifjabb Sántha Ferenc, Kossuth- és Prima Primissima díjas hegedűművész, prímás, valamint Molnár Ferenc Caramel, a Megasztár győztese példamutatása is azt erősíti, hogy kitartó munkával igenis hasznos része lehet a cigányság a magyar tár­sadalomnak. Filozófiánk, hogy romák és nem romák együtt tevékenykedje­nek a közös jövőért. Ehhez elsősor­ban minőségi oktatásra van szükség, megbecsült pedagógustársadalom­ra. Úgy vélem, a szociális segélyeket sokkal inkább munkahelyteremtés­re kellene fordítani. Mi azt mondjuk, hogy nem több segélyt, hanem több esélyt kell teremtenünk a leszakadás­ban lévőknek. Támogatni kell a mun­kahelyteremtő kis- és középvállalko­zásokat. Elsősorban azt látjuk, hogy a magyarországi cigányság polgároso­dása az alapvető feltétele annak, hogy a romákat integrálni tudjuk. A polgá­rosodást tartjuk legfőbb célunknak, hiszen egy adófizető, munkahel­­­­lyel rendelkező ember Budapestnek,­ a nemzetgazdaságnak egyaránt hasz­nos. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy akik alulra kerültek, remény­­vesztettek, azoknak mindig alul kell maradniuk. - Ezek mind országos jellegű té­mák. Milyen jövőképet vázolna fel a fővárosiaknak? - Mindezek igazak Budapestre is. Fontos, hogy először a fejekben, a szí­vekben valósuljon meg a változás, hogy közösen alakítsunk ki egy élhe­tőbb, szerethetőbb várost. Rajtunk is, nem csak a menedzsmenteken mú­lik, hogy milyen a tömegközlekedés színvonala. A részletek kidolgozása amúgy is a szakemberek dolga, a po­litikusnak irányt kell mutatnia, s per­sze, a megfelelő embereket kell a meg­felelő posztokra helyeznie. KÉ­ TPERCES INTERJÚ MAKAI ISTVÁN a Roma Polgári Tömörülés főpolgármester-jelöltje

Next