Magyar Hírlap, 2010. július (43. évfolyam, 166-177. szám)

2010-07-19 / 166. szám

www.magyarhirlap.hu Fontos az egyházak szerepe a felzárkóztatásban „A cigányság problémája elsődlegesen emberi kérdés, azaz találni kell olyanokat, akik erkölcsileg és emberileg egyaránt képesek megszólítani őket" - mondta egyebek mellett Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért fele­lős államtitkár vasárnap a Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón, Szarvason. A párbeszéd kialakításában, a szegregáció felszámolásában és az integráció elmélyítésében az egyházaknak roppant fontos szerep jut. Ba­log Zoltán arról is beszélt, „örül, hogy az egyház nem mint valami poros és unalmas nagynéni jelenik meg a fia­talok előtt, hanem képes őket a saját nyelvükön megszólítani”. Balog szerint erőt adó látni, hogy itthon is egy­re többen mennek el olyan találkozókra, mint a Szélrózsa. (MH) FOTÓ: BURGER ZSOLT Hoffmann nem bízná diákokra a táboroztatást SZILLÉRY ÉVA Nem támogatja Hoffmann Rózsa ok­tatási államtitkár az LMP múlt hé­ten benyújtott javaslatát, amely a gyerekek táboroztatását középisko­lás és egyetemista önkéntesekre bíz­ná, hogy megfizethetőbbé tegye a programot. „A gyermekeknek élményt nyújtó táborozás lebonyolításához felkészült pedagógusokra van szükség” - kö­zölte lapunkkal Hoffman Rózsa okta­tási államtitkár, az LMP-s Ertsey Ka­talin múlt heti javaslatára utalva. Mint ismert, a képviselő határozati javas­latában egy külföldön már jól bevált rendszerrel segítené a gyerekek tá­boroztatását. A nyaralókat egyete­mista és középiskolás önkéntesek fel­ügyelnék, akiknek munkáját felvételi pluszpontokkal, illetve kredittel ho­norálnák. Az LMP szerint ezzel csök­kenteni lehetne a sok családnak megfizethetetlen - hatvan nyolcvan ezer forintos, piaci alapon szervezett táborok költségeit. Hoffmann Rózsa államtitkár úgy véli, hogy az egyetemisták vagy kö­zépiskolások csak segítő, asszisz­tensi szerepet láthatnak el a táborok szervezésében, felelősséggel azon­ban nem vállalható egy középisko­lásokra, illetve egyetemistákra bí­zott nyári tábor fenntartása vagy támogatása. A javaslattal kapcso­latban az államtitkár megjegyezte, hogy az üdültetés költségeinek ele­nyésző részét teszi ki a pedagógusok igen szerény díjazása. Az egy gyer­mekre jutó kiadások zömét a szállás, étkezés, útiköltség és a közös prog­ramok szükséges díjai jelentik, amit az indítvány elfogadása esetén sem lehetne megspórolni. A politikus arra is kitért, hogy tanárszakos egyetemisták - köztük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanár­jelöltjei - szakképzett felnőtt vezető mellett hosszú évek óta részt vesznek a gyerekek nyári táboroztatásában. ■ Hoffmann Rózsa FOTÓ: BURGER ZSOLT Nyolc százalék a cél A Nemzeti Erőforrás Minisztériumá­nak oktatási államtitkára szeretné, ha a mostani kormányzati ciklus végére Ma­gyarország a bruttó hazai termék (GDP) nyolc százalékát fordítaná az oktatás­ügyre. Hoffmann Rózsa erről a Magyar Szó újvidéki lapnak adott interjúban be­szélt. „A klebelsbergi idők végére a GDP 16 százalékát kapta a kultusztárca. Erre a mai időkben nem látok esélyt. A sze­mem előtt nyolcszázalékos ráfordítás le­beg, amelyet a kormányciklus végéig el szeretnék érni” - mondta az államtit­kár. (MTI) ÚJ PÁLYÁRA ÁLLÍTJÁK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVET, AMELY 2013-BAN VÁLTOZHAT MEG A szocialisták áterőszakolt kódexe BARANYA RÓBERT Új testületet állított fel az új polgá­ri törvénykönyv kidolgozására a kor­mány, miután a parlament törvény­ben rögzítette, hogy a szocialisták által áterőszakolt kódex nem lép ha­tályba. A rekodifikációs munka élére visszakerült Vékás Lajos professzor. Már biztosan nem lép hatályba a par­lament által tavaly elfogadott, renge­teg kritikával illetett új Ptk., miután az új parlament nagy többséggel tör­vényt hozott erről. A szocialisták ál­tal az Országgyűlésen áterőszakolt kódex május elsején, illetve 2011 ele­jén lépett volna hatályba, de az Alkot­mánybíróság (AB) megsemmisítet­te a Ptk. hatályba léptetéséről szóló jogszabályt. Indoklásuk szerint kirí­vóan rövid lett volna a jogalkalmazók és jogkeresők felkészülési ideje az új szabályokra, így sérült volna a jogbiz­tonság elve. A szeptemberi elfogadást követően először Sólyom László köz­­társasági elnök dobta vissza az Or­szággyűlésnek a Ptk. - t, miután állás­pontja szerint az számos szerkesztési és tartalmi hibát tartalmaz. A kifo­gások ellenére a parlament novem­berben újra elfogadta a jogszabályt. Ugyanez történt a hatályba léptetés­ről szóló törvénnyel is, amelynek új­bóli elfogadása után fordult a Fidesz az AB-hez. A kormány az új kódex kidolgozá­sára munkabizottságokat hoz létre, ezek munkájának összehangolását miniszteri biztos felügyeli. A Köz­­igazgatási és Igazságügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint Navracsics Tibor tárcavezető ezzel a feladattal Székely Lászlót, az ELTE Jogi Tovább­képző Intézetének igazgatóját bízta meg. Vezető szerepet kap a munká­ban Vékás Lajos professzor, aki, mi­előtt a szocialista kormány magához vonta az átdolgozást, már irányította a rekodifikációt. Vékás most a kodifikációs szer­kesztőbizottság vezetésével vissza­került eredeti szerepkörébe. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának tájé­koztatása szerint 2011 végéig fogad­ható el az új Ptk., ami azt jelenti, hogy 2013. január 1-jén egységesen léphet­ne hatályba az új törvénykönyv. Az új Ptk. hatályba nem lépésé­ről megszületett törvénnyel együtt módosult a gondnokoltak és gond­nokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jog­­nyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény is. A törvény hatályát leszű­kítették a gondnokoltak nyilvántar­tására, mivel a gondnokolt adatainak nyilvántartására az új Ptk. által nyúj­tott alapok hiányában nincs mód. ■ Vékás Lajos FOTÓ: SÁRKÖZI GYÖRGY Felállították a szakértői bizottságokat Csütörtökön megtartotta alakuló ülését az új polgári törvénykönyv előkészítését vég­ző két szakértői bizottság. A polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság tagjai: Vékás Lajos akadémikus, Kisfaludi András egyetemi tanár, Székely László miniszteri biztos, Harmathy Attila akadémikus, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott kollégiumvezetője, Sárközy Tamás egyetemi tanár, Weiss Emília professzor emeritus és Zlinszky János professzor emeritus. A polgári jogi operatív szakmai bizottság tagjai: Vékás Lajos akadémikus, Kisfaludi András egyete­mi tanár, Székely László miniszteri biztos, Csehi Zoltán tanszékvezető egyetemi do­cens, Kőrös András, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, Menyhárd Attila tanszékve­zető egyetemi docens és Weltmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője. Az operatív szakmai bizottság feladata az elvi kérdések kidolgozása, szövegterveze­tek indokolással együtt történő előkészítése. A szerkesztőbizottság feladata az elvi kérdésekben történő állásfoglalás és az operatív szakmai bizottság által előterjesz­tett javaslatok elfogadása és azok összhangjának biztosítása. ■ 2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Mítoszvesztés ÁLLÁSPONT Pősze Lajos szelíd szelet vetett, aztán valódi vihart aratott. Szerin­te ugyanis nem szerencsés, hogy a Jobbikról a gárdára és Budaházy Györgyre asszociálnak a választók, s több frakciótársa osztja vé­leményét. Dúró Dóra viszont ezzel teljesen szembemegy, egye­nesen testvérszervezetnek nevezi a gárdát, és szerinte Pősze Lajos egyedül van véleményével. Balczó Zoltán alelnök törvényes kere­tekről beszél, amelyek, ugye, egyelőre nincsenek. Faramuci hely­zetet mutatott fel tehát a Jobbik frakcióvezető-helyettese, mond­hatnánk, hiszen itt valaki mellébeszél, azonban nevezzük inkább természetesnek, s tegyük fel a kérdést: az első karakteres, párton belüli konfliktus kezdete lenne ez? A Magyar Gárda létjogosultságáról párton belül vitatkozni olyan, mint országhatáron innen és túl Szent István nagyságát megkér­dőjelezni. Ugyanis a gárda maga a Jobbikot megteremtő mítosz. Mint ilyen, jelentős szerepe van a párt életében, s valóban mitikus jelenség: a Jobbik közösségi emlékezetének legfontosabb része. Nyugodtan kimondhatjuk, ebből a mítoszból kiindulva verbuvál­ták szavazóbázisukat. Bárki könnyen észrevehette a „masírozó­­kat”, ruházatuk (fekete-fehér), címerük (árpádsáv kilenc arany oroszlánnal) egyértelműen jelezte, hová tartoznak. Azonban már csak jelezte, hiszen a minap megalakult Magyar Nemzeti Gárda vi­selete leginkább a VPOP gyakorlóruhájára emlékeztet. De nem is ez az első mutáció, az eredeti Magyar Gárda Hagyományőrző és Kul­turális Egyesület megszűnését követően gárdista legyen a talpán, aki a változásokat követni tudja. Közben a gárda maga is felőrlődni látszik a malomhengerek között: a legújabb variációban megjelenő egyesület taglétszáma igencsak megcsappant - ahogy a HVG-nek nyilatkozó egyik névtelen gárdatag elmondta -, csupán nyolcszá­­zan álltak be a sorba a korábbi több mint ezerötszáz helyett. Tehát a faramuci helyzet még tovább bonyolódik: nemcsak a párt kezd osztódni, hanem a megosztónak látszó szervezet is. Utóbbi megosztottsága viszont sokkal kevésbé érdekes, mint a rá csökke­nő fényű glóriaként világító Jobbiké. Pősze Lajos a holdudvar kép­viselője, Balczó Zoltán pedig - hangozzék ez a párt életének eddigi rövidsége okán bármilyen furcsán­­ ősjobbikos, így két lehetőség adódik. Vagy egy magányos farkassal állunk szemben, és a történet vége az lesz, hogy Pősze egyszerűen kilép (kiteszik) a pártból, vagy azt látjuk, hogy az egységesnek kikiáltott párt nem is olyan egysé­ges. A belső körökből és a mindenféle pártból (MIÉP, MDF, FKGP) érkezők között eltérés mutatkozhat a radikalizmus - a párt önde­finíciójának egyik sarokpontja, „a Jobbik Magyarországért Moz­galom módszereit tekintve radikális szervezet” - értelmezésében. Ez azt jelentené, hogy a „Húsz évet a húsz évért! ” mantrázása és a parlamentbe való bejutás után alig telt el két hónap, és máris elve­szett a lendület. Mert ahelyett, hogy olyan emberek ülnének a Job­bik soraiban, akiknek nincs közük az elmúlt húsz évhez, olyanok is bekerültek, akiknek bizony­­ van. És így már nem is a gárda és nem is az ellentét, hanem a párt hitele a kérdés. Egyre távolabb kerülünk attól a nyolc (húsz) évtől, amelynek működése ellen állítólag létrejött a gárda és a Jobbik. Nyilvánva­ló, hogy amiként akkor is demokráciában éltünk, most is abban élünk. E demokrácia keretei között sikerült az MSZP-t kivezetni a hatalomból, s demokratikus keretek között ugyanígy leváltható a jelenlegi kormány. Tehát egyértelmű, hogy nincs szükség pártok­hoz kapcsolható félkatonai szervezetekre. Csak hát, ugye, az a mí­tosz ne lengedezne ott... Hagyományőrzésre és kultúrára azonban annál inkább szüksé­günk van. Csak nem értjük, hogy ezt miért katonai egyenruhára hajazó öltözetben és miért masírozva kell tenni. ■

Next