Magyar Hírlap, 2010. július (43. évfolyam, 166-177. szám)
2010-07-19 / 166. szám
www.magyarhirlap.hu Fontos az egyházak szerepe a felzárkóztatásban „A cigányság problémája elsődlegesen emberi kérdés, azaz találni kell olyanokat, akik erkölcsileg és emberileg egyaránt képesek megszólítani őket" - mondta egyebek mellett Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár vasárnap a Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón, Szarvason. A párbeszéd kialakításában, a szegregáció felszámolásában és az integráció elmélyítésében az egyházaknak roppant fontos szerep jut. Balog Zoltán arról is beszélt, „örül, hogy az egyház nem mint valami poros és unalmas nagynéni jelenik meg a fiatalok előtt, hanem képes őket a saját nyelvükön megszólítani”. Balog szerint erőt adó látni, hogy itthon is egyre többen mennek el olyan találkozókra, mint a Szélrózsa. (MH) FOTÓ: BURGER ZSOLT Hoffmann nem bízná diákokra a táboroztatást SZILLÉRY ÉVA Nem támogatja Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az LMP múlt héten benyújtott javaslatát, amely a gyerekek táboroztatását középiskolás és egyetemista önkéntesekre bízná, hogy megfizethetőbbé tegye a programot. „A gyermekeknek élményt nyújtó táborozás lebonyolításához felkészült pedagógusokra van szükség” - közölte lapunkkal Hoffman Rózsa oktatási államtitkár, az LMP-s Ertsey Katalin múlt heti javaslatára utalva. Mint ismert, a képviselő határozati javaslatában egy külföldön már jól bevált rendszerrel segítené a gyerekek táboroztatását. A nyaralókat egyetemista és középiskolás önkéntesek felügyelnék, akiknek munkáját felvételi pluszpontokkal, illetve kredittel honorálnák. Az LMP szerint ezzel csökkenteni lehetne a sok családnak megfizethetetlen - hatvan nyolcvan ezer forintos, piaci alapon szervezett táborok költségeit. Hoffmann Rózsa államtitkár úgy véli, hogy az egyetemisták vagy középiskolások csak segítő, asszisztensi szerepet láthatnak el a táborok szervezésében, felelősséggel azonban nem vállalható egy középiskolásokra, illetve egyetemistákra bízott nyári tábor fenntartása vagy támogatása. A javaslattal kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, hogy az üdültetés költségeinek elenyésző részét teszi ki a pedagógusok igen szerény díjazása. Az egy gyermekre jutó kiadások zömét a szállás, étkezés, útiköltség és a közös programok szükséges díjai jelentik, amit az indítvány elfogadása esetén sem lehetne megspórolni. A politikus arra is kitért, hogy tanárszakos egyetemisták - köztük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanárjelöltjei - szakképzett felnőtt vezető mellett hosszú évek óta részt vesznek a gyerekek nyári táboroztatásában. ■ Hoffmann Rózsa FOTÓ: BURGER ZSOLT Nyolc százalék a cél A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára szeretné, ha a mostani kormányzati ciklus végére Magyarország a bruttó hazai termék (GDP) nyolc százalékát fordítaná az oktatásügyre. Hoffmann Rózsa erről a Magyar Szó újvidéki lapnak adott interjúban beszélt. „A klebelsbergi idők végére a GDP 16 százalékát kapta a kultusztárca. Erre a mai időkben nem látok esélyt. A szemem előtt nyolcszázalékos ráfordítás lebeg, amelyet a kormányciklus végéig el szeretnék érni” - mondta az államtitkár. (MTI) ÚJ PÁLYÁRA ÁLLÍTJÁK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVET, AMELY 2013-BAN VÁLTOZHAT MEG A szocialisták áterőszakolt kódexe BARANYA RÓBERT Új testületet állított fel az új polgári törvénykönyv kidolgozására a kormány, miután a parlament törvényben rögzítette, hogy a szocialisták által áterőszakolt kódex nem lép hatályba. A rekodifikációs munka élére visszakerült Vékás Lajos professzor. Már biztosan nem lép hatályba a parlament által tavaly elfogadott, rengeteg kritikával illetett új Ptk., miután az új parlament nagy többséggel törvényt hozott erről. A szocialisták által az Országgyűlésen áterőszakolt kódex május elsején, illetve 2011 elején lépett volna hatályba, de az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a Ptk. hatályba léptetéséről szóló jogszabályt. Indoklásuk szerint kirívóan rövid lett volna a jogalkalmazók és jogkeresők felkészülési ideje az új szabályokra, így sérült volna a jogbiztonság elve. A szeptemberi elfogadást követően először Sólyom László köztársasági elnök dobta vissza az Országgyűlésnek a Ptk. - t, miután álláspontja szerint az számos szerkesztési és tartalmi hibát tartalmaz. A kifogások ellenére a parlament novemberben újra elfogadta a jogszabályt. Ugyanez történt a hatályba léptetésről szóló törvénnyel is, amelynek újbóli elfogadása után fordult a Fidesz az AB-hez. A kormány az új kódex kidolgozására munkabizottságokat hoz létre, ezek munkájának összehangolását miniszteri biztos felügyeli. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Navracsics Tibor tárcavezető ezzel a feladattal Székely Lászlót, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóját bízta meg. Vezető szerepet kap a munkában Vékás Lajos professzor, aki, mielőtt a szocialista kormány magához vonta az átdolgozást, már irányította a rekodifikációt. Vékás most a kodifikációs szerkesztőbizottság vezetésével visszakerült eredeti szerepkörébe. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának tájékoztatása szerint 2011 végéig fogadható el az új Ptk., ami azt jelenti, hogy 2013. január 1-jén egységesen léphetne hatályba az új törvénykönyv. Az új Ptk. hatályba nem lépéséről megszületett törvénnyel együtt módosult a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény is. A törvény hatályát leszűkítették a gondnokoltak nyilvántartására, mivel a gondnokolt adatainak nyilvántartására az új Ptk. által nyújtott alapok hiányában nincs mód. ■ Vékás Lajos FOTÓ: SÁRKÖZI GYÖRGY Felállították a szakértői bizottságokat Csütörtökön megtartotta alakuló ülését az új polgári törvénykönyv előkészítését végző két szakértői bizottság. A polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság tagjai: Vékás Lajos akadémikus, Kisfaludi András egyetemi tanár, Székely László miniszteri biztos, Harmathy Attila akadémikus, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott kollégiumvezetője, Sárközy Tamás egyetemi tanár, Weiss Emília professzor emeritus és Zlinszky János professzor emeritus. A polgári jogi operatív szakmai bizottság tagjai: Vékás Lajos akadémikus, Kisfaludi András egyetemi tanár, Székely László miniszteri biztos, Csehi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, Kőrös András, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi docens és Weltmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője. Az operatív szakmai bizottság feladata az elvi kérdések kidolgozása, szövegtervezetek indokolással együtt történő előkészítése. A szerkesztőbizottság feladata az elvi kérdésekben történő állásfoglalás és az operatív szakmai bizottság által előterjesztett javaslatok elfogadása és azok összhangjának biztosítása. ■ 2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Mítoszvesztés ÁLLÁSPONT Pősze Lajos szelíd szelet vetett, aztán valódi vihart aratott. Szerinte ugyanis nem szerencsés, hogy a Jobbikról a gárdára és Budaházy Györgyre asszociálnak a választók, s több frakciótársa osztja véleményét. Dúró Dóra viszont ezzel teljesen szembemegy, egyenesen testvérszervezetnek nevezi a gárdát, és szerinte Pősze Lajos egyedül van véleményével. Balczó Zoltán alelnök törvényes keretekről beszél, amelyek, ugye, egyelőre nincsenek. Faramuci helyzetet mutatott fel tehát a Jobbik frakcióvezető-helyettese, mondhatnánk, hiszen itt valaki mellébeszél, azonban nevezzük inkább természetesnek, s tegyük fel a kérdést: az első karakteres, párton belüli konfliktus kezdete lenne ez? A Magyar Gárda létjogosultságáról párton belül vitatkozni olyan, mint országhatáron innen és túl Szent István nagyságát megkérdőjelezni. Ugyanis a gárda maga a Jobbikot megteremtő mítosz. Mint ilyen, jelentős szerepe van a párt életében, s valóban mitikus jelenség: a Jobbik közösségi emlékezetének legfontosabb része. Nyugodtan kimondhatjuk, ebből a mítoszból kiindulva verbuválták szavazóbázisukat. Bárki könnyen észrevehette a „masírozókat”, ruházatuk (fekete-fehér), címerük (árpádsáv kilenc arany oroszlánnal) egyértelműen jelezte, hová tartoznak. Azonban már csak jelezte, hiszen a minap megalakult Magyar Nemzeti Gárda viselete leginkább a VPOP gyakorlóruhájára emlékeztet. De nem is ez az első mutáció, az eredeti Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megszűnését követően gárdista legyen a talpán, aki a változásokat követni tudja. Közben a gárda maga is felőrlődni látszik a malomhengerek között: a legújabb variációban megjelenő egyesület taglétszáma igencsak megcsappant - ahogy a HVG-nek nyilatkozó egyik névtelen gárdatag elmondta -, csupán nyolcszázan álltak be a sorba a korábbi több mint ezerötszáz helyett. Tehát a faramuci helyzet még tovább bonyolódik: nemcsak a párt kezd osztódni, hanem a megosztónak látszó szervezet is. Utóbbi megosztottsága viszont sokkal kevésbé érdekes, mint a rá csökkenő fényű glóriaként világító Jobbiké. Pősze Lajos a holdudvar képviselője, Balczó Zoltán pedig - hangozzék ez a párt életének eddigi rövidsége okán bármilyen furcsán ősjobbikos, így két lehetőség adódik. Vagy egy magányos farkassal állunk szemben, és a történet vége az lesz, hogy Pősze egyszerűen kilép (kiteszik) a pártból, vagy azt látjuk, hogy az egységesnek kikiáltott párt nem is olyan egységes. A belső körökből és a mindenféle pártból (MIÉP, MDF, FKGP) érkezők között eltérés mutatkozhat a radikalizmus - a párt öndefiníciójának egyik sarokpontja, „a Jobbik Magyarországért Mozgalom módszereit tekintve radikális szervezet” - értelmezésében. Ez azt jelentené, hogy a „Húsz évet a húsz évért! ” mantrázása és a parlamentbe való bejutás után alig telt el két hónap, és máris elveszett a lendület. Mert ahelyett, hogy olyan emberek ülnének a Jobbik soraiban, akiknek nincs közük az elmúlt húsz évhez, olyanok is bekerültek, akiknek bizony van. És így már nem is a gárda és nem is az ellentét, hanem a párt hitele a kérdés. Egyre távolabb kerülünk attól a nyolc (húsz) évtől, amelynek működése ellen állítólag létrejött a gárda és a Jobbik. Nyilvánvaló, hogy amiként akkor is demokráciában éltünk, most is abban élünk. E demokrácia keretei között sikerült az MSZP-t kivezetni a hatalomból, s demokratikus keretek között ugyanígy leváltható a jelenlegi kormány. Tehát egyértelmű, hogy nincs szükség pártokhoz kapcsolható félkatonai szervezetekre. Csak hát, ugye, az a mítosz ne lengedezne ott... Hagyományőrzésre és kultúrára azonban annál inkább szükségünk van. Csak nem értjük, hogy ezt miért katonai egyenruhára hajazó öltözetben és miért masírozva kell tenni. ■