Magyar Hírlap, 2011. február (44. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-01 / 26. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. FEBRUÁR 1., KEDD 1 n­­vy. Már kétezer tartalékos van Míg kormányváltáskor tizenhét, az idei év­től már több mint kétezer tartalékossal rendelkezik a honvédség - mondta el az MTV Ma Reggel című műsorában Simicskó István (képünkön) honvédelmi államtitkár. A politikus szerint az előző kormány nem vette túl komolyan a tartalékosrendszer kiépítését, amit az akkori létszám is je­lez. Simicskó közölte: idén január 1-jétől már 2049 tartalékossal számolhatunk, akik alapkiképzést kaptak, és katonai objektumokat őriznek. A társadalomnak volt az el­várása, hogy ne civilek lássák el ezt a feladatot - tette hozzá. A távlati célokkal kap­csolatban hangsúlyozta, hogy a ciklus végéig hét-nyolcezresre akarják növelni a tar­talékos haderő létszámát. (MTV.hu) Évet értékel Gyurcsány Ferenc is Február 18-án évértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc (MSZP) - tájékoztatta az MTI-t a volt miniszterelnök titkársága hétfőn. A közlemény szerint a volt miniszter­elnök-pártelnök, a MSZP Demokratikus Koalíció Platformjának elnöke értékeli az or­szág és a kormány állapotát, beszél az ellenzék, ezen belül az MSZP helyzetéről és sa­ját politikai szándékairól is. A rendezvény helyszínét később hozzák nyilvánosságra. A bukott szocialista miniszterelnök már tavaly márciusban, a választásokat megelőz­ve is tartott évértékelőt hívei előtt, amivel saját pártját is meglepte. A rendezvényen DVD-n árulták Gyurcsány őszödi beszédét. (MTI) Vagyonnyilatkozatot tettek a képviselők Hétfő délután fél háromig több mind a 385 országgyűlési képviselő leadta a 2010-es vagyonnyilatkozatát a parlament mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizs­gáló bizottságánál, ami azt jelenti, hogy mindnyájan eleget tettek törvényi kötele­zettségüknek. (Az aktív képviselők száma tavaly december 3-án csökkent 385-re, miután Tarlós István főpolgármesteri teendői miatt lemondott mandátumáról.) A do­kumentumok nyilvánosak, ma reggeltől bárki megtekintheti azokat az Országgyű­lés honlapján a képviselők nevei alatt. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján a képviselők minden év január 1-jétől számított harminc napon belül kötelesek az Országgyűlés elnökénél a törvény melléklete szerinti vagyon-, jövede­lem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot tenni. (MTI) Such György a filmes cégek élén A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója 2011. február 1-jével Such Györgyöt, a Magyar Rádió volt elnökét nevezte ki a Dialóg Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft. élére. Such február 15-től a Budapest Filmstúdió Kft. ügyvezetője is lesz - közölte az MNV Zrt. A társaság közleménye sze­rint az egyszemélyes állami tulajdonban lévő filmstúdiók új vezetőjétől azt várja el, hogy érvényesítse a hatékony gazdálkodás szempontjait és magas színvonalon lás­sa el a társaságok filmgyártással, illetve -forgalmazással kapcsolatos tevékenységét. Such 2006 és 2010 között töltötte be a Magyar Rádió elnöki posztját, korábban a Ma­gyar Televíziónál és az InfoRádiónál is dolgozott. (MTI) ------............... v. .. ■ .11 • .. u?vV­.­ CSÓKÁS ADRIENN Több mint kétszázmilliárd forintos forrásmegosztásról döntött tegna­pi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István együttműködési megállapo­dást írt alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. A budapesti kerületek 113 milliárdhoz jutnak, a főváros pedig 99 milliárd forintot kap az összesen 212 milliár­dos forrásmegosztás eredményekép­pen, melyről tegnapi új helyszínen megtartott­­ ülésén döntött a Fő­városi Közgyűlés. Az előterjesztő, Bagdy Gábor főpolgármester-helyet­tes elmondta, törvény alapján osztják szét az önkormányzatok között a kü­lönböző adókból befolyt összegeket. A napirendi pont vitájában Tarlós Ist­ván főpolgármester kijelentette, je­lenleg Orbán Viktor miniszterelnök és két minisztérium is foglalkozik az­zal, hogy miképpen tudnának segíte­ni a főváros siralmas helyzetén. Átalakul a Budapesti Önkormány­zati Parkolási (BÖP) Kft., melynek eredményeként létrejön az önkor­mányzati tulajdonban lévő Fővárosi Parkolási Eszközkezelő Kft., és a há­rom tagönkormányzat egyenlő tu­lajdonában lévő BÖP Kft. Az indoklás szerint azért szükséges a változtatás, mert január óta a főváros több pont­ján is a Parking Kft. végzi a fizetős parkolás üzemeltetését. A BÖP a jö­vőben csak a kintlévőségek behajtá­sával foglalkozik. Az ülés szünetében a főpolgármester együttműködé­si megállapodást írt alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökével, Szatmáry Kristóffal, mi­után a közgyűlés elfogadta az erről szóló előterjesztést. Tarlós jelezte, a kamara mindenkinél jobban isme­ri a hiányszakmákat, emellett ki sze­retnék kérni a BKIK véleményét a városrendezésről, foglalkoztatás­ról, oktatásról és szociális kérdések­ről is. Szatmáry Kristóf - akit Schmitt Pál köztársasági elnök mai hatállyal a Nemzetgazdasági Minisztérium ál­lamtitkárává nevezett ki - azt mond­ta, az együttműködés illeszkedik az új vezetés azon elképzelésébe, mi­szerint a fővárost csak a budapesti­ekkel együtt lehet újra felvirágoztat­ni. „Sikeres ország, sikeres város nem építhető sikeres vállalkozások nél­kül” - hangsúlyozta, jelezve, hogy az együttműködés túlmutat a BKIK-n, mivel annak más érdekképvisele­ti szerveket is magába tömörítő gaz­dasági egyeztető tanácsa is bekerült a megállapodásba. Horváth Csaba szocialista frakció­­vezető azt kérte a városvezetéstől, kezdjék el az integrált egészségügyi ellátórendszer kialakítását, amellyel az üzleti tervek szerint húsz száza­lék feletti megtakarítást is elérhetné­nek néhány év alatt. Az egészségügyi intézmények szerkezetátalakításáról szóló előterjesztést végül levették na­pirendről, az indoklás szerint további egyeztetések szükségesek. A képviselők határozata nyomán elindulhat a Budapesti Közlekedés­szervező Nonprofit Kft. jogutód nél­küli megszüntetése. György István városüzemeltetésért felelős főpol­gármester helyettes úgy fogalma­zott, a cég megszüntetése azután vált szükségessé, hogy finanszírozásában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már nem vesz részt. A végelszámo­lás során fennmaradó pénzt jótékony célra fordítják. A közgyűlés döntött arról is, hogy a főváros átadja tizennyolc közleke­dési beruházás menedzselését a Bu­dapesti Közlekedési Központnak. Ezt a feladatot korábban a Főpolgármes­teri Hivatalon belül végezték. Tarlós István a vitában hangsúlyozta, ő rég­óta úgy gondolja, hogy a 4-es metró­nak semmi keresnivalója a BKV- nál, de az Alstom-szerződés problémái egyelőre nem teszik lehetővé a pro­jekt kiemelését. ■ ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÉS KÉT MINISZTÉRIUM IS FOGLALKOZIK AZZAL, HOGY MIKÉPPEN TUDNÁNAK SEGÍTSÉGÉRE LENNI A FŐVÁROSNAK Kétszázmilliárdos forrásmegosztás Tarlós István (jobbról) együttműködési megállapodást írt alá Szatmáry Kristóffal, a BKIK elnökével FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Kiadós leköszönt Díszpolgári címek június 19-én Megváltozik Budapesten a díszpolgári cím adományozásának rendje, a jövőben Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évfordulója helyett június 19-én, a szovjet megszál­ló csapatok kivonulásának emléknapján adják át a címeket. Az emlékérmek ezentúl nem a főváros színeiből álló piros-sárga-kék, hanem nemzetiszínű szalagon függnek majd. Az átadás időpontjára az előterjesztő Csomós Miklós főpolgármester-helyettes először március 15-ét javasolta, végül befogadta Tarlós István módosító indítványát, amely június 19-ét jelölte ki. Csomós Miklós úgy fogalmazott: a magyar szabadság és függetlenség szempontjából június 19. valóban az egyik legfontosabb ünnepünk, amely nem mindig kapott kellő hangsúlyt. (CSOA) „Kiadós Gusztáv saját maga kérte fel­mentését a DBR Metró Projekt Igazga­tóság éléről, hogy el tudjon vállalni egy Kuala Lumpur-i megbízást. Nem volt el­lentét közte és a Budapesti Közlekedé­si Központ között. Szakmai alapon még ellenzékben is támogattuk őt” - hang­súlyozta Tarlós István főpolgármes­ter tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az igazgató azért távozik má­jus helyett január 31-én, mert lezárult a metróalagút építésének első szakasza, munkája így véget ért. „Kiadós Gusztáv, feladatait ideiglenesen Kocsis István, a BKV vezérigazgatója veszi át, de hogy kit neveznek ki a helyére, azt egyelőre nem tudni” - tette hozzá a főpolgármester, aki leszögezte, hogy a 4-es metró épí­tését nem hátráltatja Kiadós Gusztáv tá­vozása. Az alagútépítő szakember maga is megerősítette, hogy érdemi munká­ja végeztével önként köszönt le poszt­járól. (CSOA) ROVATVEZETŐ: PETÁK PÉTER, E-MAIL: PETAK.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Behajtja költségeit az FKF Zrt. Kiszámlázza a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a kolontári iszapkatasztrófa elhárí­tása során felmerült, mintegy 82,6 millió forintos költségét az Országos Katasztrófa­­védelmi Főigazgatóságnak. Erről egyhangúlag döntött tegnap a Fővárosi Közgyűlés, miután az előterjesztő György István főpolgármester-helyettes kifejtette, szerin­te nem indokolt, hogy a társaság kedvezményes áron vagy egyáltalán ne számláz­za ki a költségeket. Tájékoztatásul elmondta, a katasztrófa elhárítása során az FKF aktív segítséget nyújtott a vörösiszap sújtotta területek lakóinak, több kisteherau­tót, nagy teljesítményű mosó-locsoló gépeket és személyzetet is biztosított. Meg­jegyezte továbbá, hogy a társaság eredményeit is lerontaná, ha nem fizettetnék ki a részvételükért járó pénzt. (CSOA) VISSZAÁLLÍTANAK az alkotmánybíróság előzetes törvény véleményezését Közpénzügyek az alapjogszabályban MH Az Alkotmánybíróság (AB) előzetes törvény véleményezésének visszaállí­tásáról gondoskodik a kormány - er­ről beszélt Rét­vári Bence, a Közigaz­gatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára egy tegnapi háttérbe­szélgetésen. Az AB így a parlamenti vita szakaszában lévő, még zárósza­vazás előtt álló törvényjavaslatokról fejthetné ki a véleményét. Az 1990-es évek elején már volt ilyen hatáskö­re az AB-nek, amelyet később maga a testület semmisített meg. Az AB ha­táskörébe ezentúl is beletartozik majd az utólagos normakontroll, de koráb­­­ban maga az AB kérte, hogy az önkor­mányzati rendeleteket érintően adott esetben ne a testület, hanem a rendes bíróságok döntsenek. Rétvári Bence kitért arra is, hogy úgynevezett közpénzügyi fejezet ké­szül majd az új alkotmányban, ezzel az ország gazdasági szuverenitásá­nak, az ország eladósodósodásának megállítását segítik elő. Azt is hang­súlyozta, meg kell előzni, hogy fele­lősségre vonás nélkül fordulhassanak elő olyan rendőrségi intézkedések, mint 2006-ban. Kitért arra is, hogy a következő ciklustól a kisebb Ország­gyűlés kialakítása miatt, a képviselő­ség mellett nem lehet majd kormány­­hivatalt vezetni, megyei közgyűlés elnöki, vagy polgármesteri posztot vállalni. Jelen pillanatban nem tervezünk ilyet - mondta az államtitkár arra a kérdésre, hogy az alkotmány módo­sításával kapcsolatosan terveznek-e korlátot, így például, hogy csak két egymást követő ciklus támogatása után lehessen változtatni rajta. ■

Next