Magyar Hírlap, 2011. február (44. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-01 / 26. szám
www.magyarhiruip.hu Kende Csaba 150 milliót ígért a jáki templom felújítására Százötvenmillió forintot ígért a jáki templom felújítására Hende Csaba honvédelmi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a községben a hétvégén tartott lakossági fórumon. A Vas Népe hétfői száma szerint a felújításra szánt pénzt már elkülönítették, és még az idén megérkezik a támogatás. Hende emlékeztetett arra, hogy képviselővé választása előtt két prioritást jelölt meg, az egyik a jáki templom, a másik pedig a 86-os főút rendbetétele volt. A politikus hangsúlyozta: a helyi társadalomnak is a projekt mögé kell állnia, a források összegyűjtését a már említett összeg tervszerű felhasználása után is folytatni kell, és a többi jáki műemlék felújítását is el kell végezni. (MTI) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Válaszlevél az aggódó EB-biztosnak PINTÉR BALÁZS Mivel az Európai Bizottság médiaügyi biztosának levele jogtechnikai kérdéseket érintett csupán a médiatörvénnyel kapcsolatban, a kormány tegnap elküldött válaszlevele is „ennek szellemében született”. A kabinet személyes egyeztetést javasolt az uniós testületnek, és hangsúlyozta, kész a „kiigazításra”. Elküldte Neelie Kroesnek, az Európai Bizottság (EB) médiaügyekért felelős biztosának írt válaszlevelét a magyar kormány. Az uniós testület alelnöke január 21-i keltezésű levelében a médiatörvénnyel kapcsolatos „aggályait” fogalmazta meg. Ezek, mint Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kifejtette, jogtechnikai, jogharmonizációs kérdések voltak csupán, ezért a válasz is „ennek szellemében született”. Az államtitkár hangsúlyozta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter válasza a jogalkotó álláspontját tükrözi, a jogalkalmazó részéről ugyanis a kormány nem fogalmazhat meg véleményt. Neelie Kroes korábban három kérdést feszegetett. Szerinte a magyar médiaszabályozás túl tág körben írta elő a kiegyensúlyozottság követelményét. Kifogásolta továbbá, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra is bírság szabható ki, valamint azt, hogy a sajtószabadság korlátját jelentené a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel. A válaszlevél tegnapi ismertetését követően Kovács Zoltán elmondta, a magyar vezetés személyes, szakértői egyeztetést javasol az EB-vel a „süketek párbeszédét” követően. Ha szükség lenne rá, a kormány kész pontosítani is, és hogy e változtatást minél hamarabb s minél pontosabban végrehajthassák, ehhez kérik a bizottság közreműködését. „Meg fognak történni a szükséges kiigazítások” - ezt már Martonyi János külügyminiszter mondta hétfőn Brüsszelben. Az LMP ugyanakkor arra szólította fel a kormányt, hogy ne csak az Európai Bizottsággal, hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a jogszabályról. A közmédiarendszert érintő hír, hogy Fazekas Csaba, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója január 24-i hatállyal Molnár Pált, az MR1 -Kossuth Rádió eddigi szerkesztőségvezetőjét az adó főszerkesztőjévé, míg Mikó Róbertet, az MR2-Petőfi Rádió korábbi technikai rendezőjét az érintett csatorna élére nevezte ki. Mint megtudtuk, ez semmiben sem befolyásolja a tavaly december elseje óta a két adó műsorstruktúrájáért felelős Gazsó L. Ferenc és Koltay Gergely megbízatását. Bár a két szakembert az akkori közlemény szerint szintén „főszerkesztőnek” nevezte ki Jónás István, a 49 fős társaságként működő rádió vezérigazgatója, ők valójában a csatornák intendánsai, akik a programstruktúra kialakításáért, a műsortípusok megrendeléséért felelnek. „A közmédia átalakulási folyamatában az alap és a Magyar Rádió Zrt. munkatársai közösen dolgoznak a közrádió műsorának létrehozásában. A tartalomért továbbra is a zrt. szakemberei, a gyártásért az alap dolgozói felelnek” - közölte a Magyar Hírlappal a rádió kommunikációs osztálya. Szabó László, az MTVA szakértője lapunknak elmondta: a közmédiumok egyes csatornái egy-egy szervezeti egységet jelentenek az alapon belül. Szabó hozzátette, hasonló elven működik a Magyar Televízió és a Duna Televízió is, de a köztévéknél még nem került sor a fenti kinevezésekre. ■ Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 11"A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL FELTÉTELEI NEM KORLÁTOZHATJÁK A SAJTÓ SZABADSÁGÁT" Megalapozatlanok az uniós aggályok A magyar kormány elkötelezett, hogy a szabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog támasztotta követelményeknek - olvasható Navracsics Tibor Neelie Kroesnek írt levelében, amelyben az EB médiaügyi biztosának három felvetésére reagál. Kroes első „aggodalmával” kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes emlékeztet, hogy a kiegyensúlyozottság a rádiók és televíziók vonatkozásában már 1996 óta része a magyar jogrendszernek „kiterjedt bírói gyakorlat” és az Alkotmánybíróság (AB) 2007-ben hozott határozata tisztázza. Az AB négy éve úgy fogalmazott, hogy ezek „véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének”. Navracsics Tibor arra hivatkozva, hogy a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása várható, emlékeztet, hogy 2007-ben az Európai Unióban is szükségessé vált a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozása. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rámutat: a médiaalkotmány alapján a kiegyensúlyozottság csak azokra a szolgáltatásokra vonatkozik, „amelyek saját szerkesztői döntésük alapján tájékoztatási tevékenységet végeznek”, az uniós irányelvvel összhangban hatálya nem terjed ki a magáncélú kommunikációra, így az „audiovizuális dlogokra” sem. A kormány e megfontolások mellett is kész pontosítani a kiegyensúlyozottság által érintett audiovizuális szolgáltatások körét. A származási ország elve kapcsán Navracsics arról ír, az uniós irányelv nem határozza meg, hogy a tagállamok milyen „intézkedéseket” tehetnek, ugyanakkor a médiatörvény a jogbiztonság követelménye miatt felsorol lehetséges intézkedéseket. Fő szabályként két egymást követő alkalommal a küldő állam hatóságának van joga fellépni a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben, a fogadó állam csak a bizottság értesítése mellett akkor jogosult eljárni, ha „a küldő állam intézkedései nem vezettek eredményre”. A kormány szerint az uniós elvből nem következik egyértelműen, hogy a jogsértés „kirívóan súlyos volta” esetében ne lehetne bírságot kiszabni. Ennek tisztázására Navracsics Tibor szakértői konzultációt javasol. A harmadik aggodalom a kormány szerint nem megalapozott. Navracsics felhívja a figyelmet a médiaalkotmányra, amely kimondja, „a nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát ”. Az új szabályozás érdemben változtatott az 1986-oson, kizárva, hogy a hatóság önkéntesen dönthessen a nyilvántartásba vételről. Ráadásul nem terjed ki a nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatókra és kiadókra. PB 2011. FEBRUÁR 1., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Omerta ÁLLÁSPONT 2013-ban, egy kora nyári napon Zuschlag János kiskunhalasi lakos kilép egy magyarországi fegyintézet kapuján. Ha családtagjai virágokkal és hideg fagylalttal várják a „börtön kapujában” , bizonyára elmosolyodik. Nekik az a dolguk. Ha egykori szocialista párttársai lesznek ott, nyilván erősen meglepődik. Nekik nem szokásuk a közös múltra emlékezni, meg a történelmet úgy általában is átírni szeretik. Cseréim a fényképeket, neveket és tényeket. Egy biztos, megnyugodni Zuschlag János frissen szabadult kiskunhalasi lakos csak akkor fog, ha egy kissé sípoló hang felhívja, és azt mondja: köszönjük, amit tettél, hálásak vagyunk neked érte, most, hogy szabadultál, újra veled vagyunk. Újra a kutyánk kölke vagy. Újra rajtad tartjuk a kezünket. Sőt mivel teljesítettél, mostantól még inkább. Ha Zuschlag körbenéz, talán észrevesz egy nem is oly távol parkoló sötét autót, pajkosan mosolygó, napszemüveges köztéri bútorokkal körbevéve. Hiszen ez a kapcsolat kétoldalú, az a kéz nem csak pénzt osztani tud... Amikor jó másfél évtizede hirtelen látványos lendületet vett a kiskunhalasi ifjú párt karrierje, először akkor kellett elfogadnia a fenti igazságot. Az volt az a pillanat, amikor a 2002-es választásokhoz közeledve a tolvajprivatizáció legmocskosabb vonalaiban szocializálódott volt KISZ - bárók belevágtak az MSZP magánosításába. A kiskunhalasi uitán akkor érezhetett rá először, hogy mit jelent a komoly pénz, s mi annak az ára. Végrehajtani, nem kérdezni és főleg: hallgatni. Omerta. A hallgatás törvénye. Lehet, hogy ezt a szicíliai maffiához kötik, de messze nem csak annak az igazsága. Zuschlag János karrierjét tényleg csak futva idézzük fel: ifjú szocialista, aztán a profibb fiatal baloldaliak, majd már az MSZP-sek első vonalába kerül. Lesz országgyűlési és helyi képviselő. Kicsit bukik, amikor szocialista nyári tábor helyett tévékamera előtt zsidózik, majd nagyot, amikor kiderül, hogy tízmilliókat játszottak ki az Ifjúsági és Sportminisztériumon keresztül. Ő volt a közvetítő. A miniszter Gyurcsány Ferenc. A politikai államtitkár Mesterházy Attila. Mondják, utóbbiak ellenszenve onnan datálódik. Ám van más is: Gyurcsány és Mesterházy párharca látványos, de nem utolsó vérig menő. Egy bizonyos határt egyikük sem lép át. Sokat tudnak egymásról, s ott a törvény is. Mindenki saját maga döntse el, melyik törvényről van szó, e sorok írója természetesen csak és kizárólag a hatályosra gondolhat. Mármint államira, no... Zuschlagot és társait egyszerűen nem tudja nem letartóztatni a rendőrség. túl felületesek voltak, túl flegmák, túlzottan elhitték, hogy övék a világ, s hát igen, túl sokat is beszéltek nem arra szánt fülek előtt üzletről. Ez az a pillanat, 2007 szeptembere, amikor még bármi lehet. Zuschlag például megbánva és beismerve bűneit, az egész hálózatra vallva, elfogadva a vádalkut, tisztességes ember. Környezetében van, aki az első pillanatban meg is inog. Születnek vallomások, sőt beidézik Gyurcsány Ferencet is. Aztán valahogy mégsem. Ami megszületik, visszavonódik. Zuschlagék természetesen sokat beszélnek, de bizonyos nevek egyszerűen nem hangoznak el a perben. Végül az egész olyan, mintha a tucatnyi állami pályázaton elnyert hetvenegy millió forint valamilyen ismeretlen és megfoghatatlan akarat alapján került volna hozzájuk. A tegnapi bírósági ítélet aztán azonkívül, hogy büntetést csökkent, és lemond az elítéltek vagyoni felelősségéről, már arról sem szól, hogy lehetett felső politikai szál. Érdekes. De hagyjuk az összeesküvés-elméleteket. Sokkal érdekesebbek a tények. Miután Zuschlag bukik, még számtalan MSZP-s celeb kezére kerül bilincs. S láss csodát, mindannyian hallgatnak, kizárólag saját felelősségükről vallanak, ha egyáltalán. Mintha Zusi ügye szolgált volna például Hunvaldtól a jó Hagyó Mikiig mindenkinek. Gondoskodunk rólad és családodról, amíg bent vagy, s azután is. De lehet más kimenet is. Értett ebből az, aki ül, s az is, aki még nem. Zuschlag nemcsak tisztességes emberré válhatott volna letartóztatása után, hanem ledönthette volna a dominókat is. így viszont maradt a hálózat, maradtak a néha-néha kibukó csontvázak, s még nagyon hosszú út vezet a pókhoz. Azonban bármilyen hosszú is lesz - oda vezet. ■ MÁTÉT: GYULA mate, t.gyuladi magyar hírlap. hu