Magyar Hírlap, 2011. február (44. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-01 / 26. szám

www.magyarhiruip.hu Kende Csaba 150 milliót ígért a jáki templom felújítására Százötvenmillió forintot ígért a jáki templom felújítására Hende Csaba honvédelmi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a községben a hétvégén tartott lakossági fórumon. A Vas Népe hétfői száma szerint a felújításra szánt pénzt már elkülönítették, és még az idén megérkezik a támogatás. Hende emlékeztetett arra, hogy képviselővé választása előtt két prioritást jelölt meg, az egyik a jáki templom, a másik pedig a 86-os főút rendbetétele volt. A politikus hangsúlyozta: a helyi társadalomnak is a projekt mögé kell állnia, a források összegyűjtését a már említett összeg tervszerű felhasználása után is folytatni kell, és a többi jáki műemlék felújítását is el kell végezni. (MTI) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Válaszlevél az aggódó EB-biztosnak PINTÉR BALÁZS Mivel az Európai Bizottság média­ügyi biztosának levele jogtechnikai kérdéseket érintett csupán a média­­törvénnyel kapcsolatban, a kormány tegnap elküldött válaszlevele is „en­nek szellemében született”. A kabi­net személyes egyeztetést javasolt az uniós testületnek, és hangsúlyozta, kész a „kiigazításra”. Elküldte Neelie Kroesnek, az Európai Bizottság (EB) médiaügyekért fele­lős biztosának írt válaszlevelét a ma­gyar kormány. Az uniós testület alel­­­nöke január 21-i keltezésű levelében a médiatörvénnyel kapcsolatos „ag­gályait” fogalmazta meg. Ezek, mint Kovács Zoltán kormányzati kommu­nikációért felelős államtitkár kifej­tette, jogtechnikai, jogharmonizációs kérdések voltak csupán, ezért a válasz is „ennek szellemében született”. Az államtitkár hangsúlyozta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, köz­­igazgatási és igazságügyi miniszter válasza a jogalkotó álláspontját tük­rözi, a jogalkalmazó részéről ugyan­is a kormány nem fogalmazhat meg véleményt. Neelie Kroes korábban három kér­dést feszegetett. Szerinte a magyar médiaszabályozás túl tág körben ír­ta elő a kiegyensúlyozottság követel­ményét. Kifogásolta továbbá, hogy a más tagállamban letelepedett média­­szolgáltatókra is bírság szabható ki, valamint azt, hogy a sajtószabadság korlátját jelentené a bejelentési kö­telezettség és a nyilvántartásba vé­tel. A válaszlevél tegnapi ismertetését követően Kovács Zoltán elmondta, a magyar vezetés személyes, szakértői egyeztetést javasol az EB-vel a „süke­tek párbeszédét” követően. Ha szük­ség lenne rá, a kormány kész ponto­sítani is, és hogy e változtatást minél hamarabb s minél pontosabban vég­rehajthassák, ehhez kérik a bizottság közreműködését. „Meg fognak történni a szükséges kiigazítások” - ezt már Martonyi Já­nos külügyminiszter mondta hétfőn Brüsszelben. Az LMP ugyanakkor ar­ra szólította fel a kormányt, hogy ne csak az Európai Bizottsággal, hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a jogszabályról. A közmédiarendszert érintő hír, hogy Fazekas Csaba, a Médiaszol­­gáltatás-támogató és Vagyonkeze­lő Alap (MTVA) vezérigazgatója ja­nuár 24-i hatállyal Molnár Pált, az MR1 -Kossuth Rádió eddigi szerkesz­tőségvezetőjét az adó főszerkesztőjé­vé, míg Mikó Róbertet, az MR2-Petőfi Rádió korábbi technikai rendező­jét az érintett csatorna élére nevez­te ki. Mint megtudtuk, ez semmiben sem befolyásolja a tavaly december elseje óta a két adó műsorstruktúrá­jáért felelős Gazsó L. Ferenc és Koltay Gergely megbízatását. Bár a két szak­embert az akkori közlemény szerint szintén „főszerkesztőnek” nevez­te ki Jónás István, a 49 fős társaság­ként működő rádió vezérigazgatója, ők valójában a csatornák intendánsai, akik a programstruktúra kialakítá­sáért, a műsortípusok megrendelé­séért felelnek. „A közmédia átalaku­lási folyamatában az alap és a Magyar Rádió Zrt. munkatársai közösen dol­goznak a közrádió műsorának létre­hozásában. A tartalomért tovább­ra is a zrt. szakemberei, a gyártásért az alap dolgozói felelnek” - közölte a Magyar Hírlappal a rádió kommuni­kációs osztálya. Szabó László, az MTVA szakértő­je lapunknak elmondta: a közmédiu­mok egyes csatornái egy-egy szer­vezeti egységet jelentenek az alapon belül. Szabó hozzátette, hasonló elven működik a Magyar Televízió és a Duna Televízió is, de a köztévéknél még nem került sor a fenti kinevezésekre. ■ Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 11"A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL FELTÉTELEI NEM KORLÁTOZHATJÁK A SAJTÓ SZABADSÁGÁT" Megalapozatlanok az uniós aggályok A magyar kormány elkötelezett, hogy a szabályozás min­den tekintetben megfeleljen az uniós jog támasztotta kö­vetelményeknek - olvasható Navracsics Tibor Neelie Kroesnek írt levelében, amelyben az EB médiaügyi bizto­sának három felvetésére reagál. Kroes első „aggodalmával” kapcsolatban a miniszter­elnök-helyettes emlékeztet, hogy a kiegyensúlyozottság a rádiók és televíziók vonatkozásában már 1996 óta része a magyar jogrendszernek­­ „kiterjedt bírói gyakorlat” és az Alkotmánybíróság (AB) 2007-ben hozott határozata tisz­tázza. Az AB négy éve úgy fogalmazott, hogy ezek „véle­ményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudó­sítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének”. Navracsics Tibor arra hivatkozva, hogy a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása várható, emlékeztet, hogy 2007-ben az Európai Unióban is szükségessé vált a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozása. A közigazga­tási és igazságügyi miniszter rámutat: a médiaalkotmány alapján a kiegyensúlyozottság csak azokra a szolgáltatá­sokra vonatkozik, „amelyek saját szerkesztői döntésük alapján tájékoztatási tevékenységet végeznek”, az uniós irányelvvel összhangban hatálya nem terjed ki a magán­célú kommunikációra, így az „audiovizuális dlogokra” sem. A kormány e megfontolások mellett is kész ponto­sítani a kiegyensúlyozottság által érintett audiovizuális szolgáltatások körét. A származási ország elve kapcsán Navracsics arról ír, az uniós irányelv nem határozza meg, hogy a tagállamok milyen „intézkedéseket” tehetnek, ugyanakkor a média­­törvény a jogbiztonság követelménye miatt felsorol lehet­séges intézkedéseket. Fő szabályként két egymást követő alkalommal a küldő állam hatóságának van joga fellépni a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben, a fogadó állam csak a bizottság értesítése mellett akkor jogosult eljárni, ha „a küldő állam intézkedései nem vezettek eredmény­re”. A kormány szerint az uniós elvből nem következik egyértelműen, hogy a jogsértés „kirívóan súlyos volta” esetében ne lehetne bírságot kiszabni. Ennek tisztázására Navracsics Tibor szakértői konzultációt javasol. A harmadik aggodalom a kormány szerint nem megala­pozott. Navracsics felhívja a figyelmet a médiaalkotmány­ra, amely kimondja, „a nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát ”. Az új szabályo­zás érdemben változtatott az 1986-oson, kizárva, hogy a hatóság önkéntesen dönthessen a nyilvántartásba vétel­ről. Ráadásul nem terjed ki a nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatókra és kiadókra. PB 2011. FEBRUÁR 1., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Omerta ÁLLÁSPONT 2013-ban, egy kora nyári napon Zuschlag János kiskunhalasi lakos kilép egy magyarországi fegyintézet kapuján. Ha családtagjai virágokkal és hideg fagylalttal várják a „börtön kapu­jában” , bizonyára elmosolyodik. Nekik az a dolguk. Ha egykori szocialista párttársai lesznek ott, nyilván erősen megle­pődik. Nekik nem szokásuk a közös múltra emlékezni, meg a történel­met úgy általában is átírni szeretik. Cseréim a fényképeket, neveket és tényeket. Egy biztos, megnyugodni Zuschlag János frissen szabadult kiskunha­lasi lakos csak akkor fog, ha egy kissé sípoló hang felhívja, és azt mondja: köszönjük, amit tettél, hálásak vagyunk neked érte, most, hogy szaba­dultál, újra veled vagyunk. Újra a kutyánk kölke vagy. Újra rajtad tartjuk a kezünket. Sőt mivel teljesítettél, mostantól még inkább. Ha Zuschlag körbenéz, talán észrevesz egy nem is oly távol parkoló sötét autót, paj­kosan mosolygó, napszemüveges köztéri bútorokkal körbevéve. Hiszen ez a kapcsolat kétoldalú, az a kéz nem csak pénzt osztani tud... Amikor jó másfél évtizede hirtelen látványos lendületet vett a kiskun­­halasi ifjú párt karrier­je, először akkor kellett elfogadnia a fenti igazsá­got. Az volt az a pillanat, amikor a 2002-es választásokhoz közeledve a tolvajprivatizáció legmocskosabb vonalaiban szocializálódott volt KISZ - bárók belevágtak az MSZP magánosításába. A kiskunhalasi uitán akkor érezhetett rá először, hogy mit jelent a komoly pénz, s mi annak az ára. Végrehajtani, nem kérdezni és főleg: hallgatni. Omerta. A hallgatás törvénye. Lehet, hogy ezt a szicíliai maffiához kötik, de messze nem csak annak az igazsága. Zuschlag János karrierjét tényleg csak futva idézzük fel: ifjú szocia­lista, aztán a profibb fiatal baloldaliak, majd már az MSZP-sek első vo­nalába kerül. Lesz országgyűlési és helyi képviselő. Kicsit bukik, amikor szocialista nyári tábor helyett tévékamera előtt zsidózik, majd nagyot, amikor kiderül, hogy tízmilliókat játszottak ki az Ifjúsági és Sportmi­nisztériumon keresztül. Ő volt a közvetítő. A miniszter Gyurcsány Fe­renc. A politikai államtitkár Mesterházy Attila. Mondják, utóbbiak el­lenszenve onnan datálódik. Ám van más is: Gyurcsány és Mesterházy párharca látványos, de nem utolsó vérig menő. Egy bizonyos határt egyikük sem lép át. Sokat tudnak egymásról, s ott a törvény is. Mindenki saját maga döntse el, melyik törvényről van szó, e sorok írója természe­tesen csak és kizárólag a hatályosra gondolhat. Mármint államira, no... Zuschlagot és társait egyszerűen nem tudja nem letartóztatni a rend­őrség. túl felületesek voltak, túl flegmák, túlzottan elhitték, hogy övék a világ, s hát igen, túl sokat is beszéltek nem arra szánt fülek előtt üzletről. Ez az a pillanat, 2007 szeptembere, amikor még bármi lehet. Zuschlag például megbánva és beismerve bűneit, az egész hálózatra vallva, elfo­gadva a vádalkut, tisztességes ember. Környezetében van, aki az első pillanatban meg is inog. Születnek vallomások, sőt beidézik Gyurcsány Ferencet is. Aztán valahogy mégsem. Ami megszületik, visszavonódik. Zuschlagék természetesen sokat beszélnek, de bizonyos nevek egysze­rűen nem hangoznak el a perben. Végül az egész olyan, mintha a tucat­nyi állami pályázaton elnyert hetvenegy millió forint valamilyen isme­retlen és megfoghatatlan akarat alapján került volna hozzájuk. A tegnapi bírósági ítélet aztán azonkívül, hogy büntetést csökkent, és lemond az elítéltek vagyoni felelősségéről, már arról sem szól, hogy lehetett felső politikai szál. Érdekes. De hagyjuk az összeesküvés-elméleteket. Sokkal érdekesebbek a té­nyek. Miután Zuschlag bukik, még számtalan MSZP-s celeb kezére kerül bilincs. S láss csodát, mindannyian hallgatnak, kizárólag saját felelős­ségükről vallanak, ha egyáltalán. Mintha Zusi ügye szolgált volna pél­dául Hunvaldtól a jó Hagyó Mikiig mindenkinek. Gondoskodunk rólad és családodról, amíg bent vagy, s azután is. De lehet más kimenet is. Ér­tett ebből az, aki ül, s az is, aki még nem. Zuschlag nemcsak tisztességes emberré válhatott volna letartóztatása után, hanem ledönthette volna a dominókat is. így viszont maradt a há­lózat, maradtak a néha-néha kibukó csontvázak, s még nagyon hosszú út vezet a pókhoz. Azonban bármilyen hosszú is lesz - oda vezet. ■ MÁTÉT: GYULA mate, t.gyuladi magyar hírlap. hu

Next