Magyar Hírlap, 2011. augusztus (44. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-01 / 178. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Teljes átalakítást várnak a hallgatók SZABÓ GÁBOR REKTOR SZERINT A KERETSZÁMOK DRASZTIKUS CSÖKKENTÉSE AZT ÜZENI, HOGY MAGYARORSZÁG AZ EU TÁNYÉRMOSÓJA KÍVÁN LENNI CSÓKÁS ADRIENN Ha a felsőoktatásban átlátható el­vek mentén racionalizálják a finan­szírozást, az intézményi és a képzési struktúrát, akkor a hallgatói képvise­letek is el tudják fogadni a támogatott férőhelyek számának csökkentését. A Szegedi Tudományegyetem rekto­ra szerint a forráskivonás ellentétes a Széll Kálmán-terv célkitűzéseivel. Hoffmann Rózsa oktatási államtit­kár az elmúlt időszakban többször is világossá tette, hogy a felsőoktatás­ban kevesebb államilag finanszíro­zott férőhelyre van szükség, és azokat az aktuális gazdasági, munkaerő-pia­ci igényekhez kell alakítani. A tervek szerint néhány év alatt több tízezer­rel csökkenthetik a mostani, 53 ezer államilag finanszírozott férőhelyet, a költségtérítéses képzéseken pe­dig teljes árat fizettetnének a hallga­tókkal. A változtatások szükségessé­gét a hallgatói képviseletek is belátják. „Nem tartanám tragédiának a férő­helyek szűkítését, lassan a demog­ráfiai adatok is ezt teszik indokolttá” - fogalmazott lapunknak a Debrece­ni Egyetem hallgatói önkormányza­tának elnöke. Körösparti Péter hang­súlyozta, a szűkítést csak akkor lehet megvalósítani, ha egyúttal átalakít­ják a finanszírozást - hogy az kevés­bé függjön a hallgatói létszámtól­­, és változtatnak az intézményi struktú­rán is. „Ha úgy csökkennek a keret­számok, hogy érdemben nem nyúl­nak az intézmények számához vagy a normatív finanszírozáshoz, káosz lesz, és néhány intézmény fenntart­hatatlanná válik” - fűzte hozzá. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferenciá­ja (HÖOK) elnöke fontosnak tartja, hogy a finanszírozott férőhelyek el­osztását képzési területenként, át­látható elvek mentén racionalizál­ják. Arra is felhívta a figyelmet, hogy át kell gondolni a költségtérítés eme­lésének mértékét és módját, mert az elmúlt időszak gazdasági változásai jelentősen megterhelték a háztartá­sokat. „Veszélyes lehet, ha a díjtéte­lek változtatásával kívánják bizonyos tudományterületek irányába terelni a leendő hallgatókat. Ha egy sláger­szakon drasztikusan emelik a térí­tési díjat, az értelemszerűen a gyen­gébb teljesítményt nyújtó diákokra lesz majd hatással, mivel, a jobb tel­­­­jesítményt nyújtók államilag finan-­­­szírozott képzésben vesznek részt. Ilyen intézkedéssel a hiányszakokon mérsékelt létszámemelkedés érhe­tő el csupán, de színvonal emelkedés semmiképp” - fogalmazott. Átgon­dolatlannak és a Széll Kálmán-terv célkitűzéseivel ellentétesnek tartja a létszámcsökkentésre vonatkozó el­képzeléseket a Szegedi Tudomány­­egyetem rektora. „Magyarországon a diplomások aránya az összlakos­sághoz viszonyítva 26 százalék, ami jócskán elmarad az OECD-országok 35 százalékos átlagától. Ráadásul az EU 2020 stratégia kapcsán közös célként fogalmazódott meg, hogy 2020-ig negyven százalékra kell nö­velni a diplomások arányát” - fogal­mazott Szabó Gábor. A rektor szerint a keretszámokat a következő években fokozatosan 40-42 ezerre lehet csök­kenteni, ha a várt gazdasági kilábalás nem indul meg, mivel a 18 éves kor­osztály létszáma várhatóan 90 ezerre csökken. „Az ennél nagyobb arányú csökkenés a külvilág felé már azt üze­ni, hogy Magyarország az EU tányér­mosója kíván lenni. A radikális for­ráskivonás egyébként a foglalkoztatás javítását sem segíti elő. A statisztikák szerint a diplomások körében négy­szer-ötször kisebb a munkanélkü­liség az átlagnál, ráadásul Magyar­­ország azon országok egyike, ahol a diploma a fiatal korosztályban a leg­nagyobb védelmet nyújtotta a gazda­sági válság hatásaival szemben” - tet­te hozzá Szabó Gábor.­­ A tervek szerint néhány év alatt több tízezerrel csökkenthetik a mostani 53 ezer államilag támogatott férőhelyet. A változtatások szükségességét a tanulók érdekképviseletei is belátják FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR SZONDA IPSOS-KUTATÁS Erősödőben a Jobbik A Fidesz és az MSZP támogatottsága a trendeknek megfelelő, a Jobbik tábora viszont egy százalékkal nyolc százalék­ra nőtt - derül ki a Szonda Ipsos közvéle­mény-kutatásából. A kormánypárt mö­gött 1,8 millió, az MSZP mögött 1,1 millió, a Jobbik mögött pedig több mint hat­százezer szavazópolgár áll. (Nol) KÖZMUNKAPROGRAM Kezdeményez a kisebbség A kisebbségi önkormányzatok működési támogatási rendszerének átstrukturálá­sát javasolják a szabolcsi cigány érdek­­képviseletek, hogy éves költségvetésük egy részéből legalább két embert na­pi nyolc órában foglalkoztathassanak - mondta Gamil Elemér, Nyírbéltek cigány önkormányzatának elnöke. (MTI) K OEP-TÁMOGATÁS Olcsóbb gyógyszerek Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás mi­niszter rendelete alapján tizenegy új ha­tóanyaggal - egyebek között szív- és ér­rendszeri megbetegedések kezelésére szolgálókkal - bővült az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár által támogatott gyógyszerek köre. Októbertől spórol­hatunk azzal is, ha a legkedvezőbb árú, preferált gyógyszereket kérjük. (MTI) Repeszbiztos konténerek Afganisztánban A korábbinál biztonságosabb körül­mények között tudnak dolgozni az Afganisztánban szolgálatot teljesí­tő magyar honvédek. Honfitársaink ugyanis eddig a német féltől bé­relt szálláskonténerekben, valamint ugyancsak német, úgynevezett BW típusú sátrakban laktak - ám immár a hazai beszerzésű, SAEBU típusú la­kókonténerrel rendelkeznek. Az újonnan épített, harminckét egységből álló blokkot Balassa István mérnök ezredes, az MH Nemzeti Tá­mogató Elem-3 parancsnoka vette át a közelmúltban a Honvédelmi Mi­nisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal megbízottjától. Az átadás-át­vételen részt vettek a kivitelező né­met cég képviselői, valamint a Mazar­­e-Sharifban szolgáló katonák. Mint azt tavaly megírtuk, Hende Csaba honvédelmi miniszter 2010. karácsonyi látogatása után adott uta­sítást a magyar katonák biztonságo­sabb élet- és munkakörülménye­inek megteremtésére. A felavatott páncélozott lakókonténerblokk az eddigieknél jobb feltételeket biztosít honfitársainknak. LMA ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAH.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Tízezrekbe kerül egy gyerek tanévkezdése Az idén is súlyos anyagi terhet ró a szülőkre az egy hónap múl­va esedékes tanévkezdés. Az oktatási államtitkárság a távirati iroda számára készített becslése szerint az első osztályos tanu­lók tankönyvcsomagjának átlagára 6482 forint, a másodiko­soké 7430, míg a nyolcadikosoké a tízezer forintot is megha­ladja. A legdrágább tankönyv 3280, a legdrágább szakképzési tankönyv pedig 8300 forint. A tanulók órarendjének kialakí­tásakor figyelembe kell venni, hogy az alsó tagozatosok tan­könyvei naponta legfeljebb három kilogrammot nyomhatnak - tette hozzá az oktatási tárca. Egy fővárosi papírkereskedés­ben összeállított adatok szerint a legolcsóbb iskolatáska csak­nem 11 ezer forintba kerül, egy felszerelt tolltartóért pedig mi­nimum 2500 forintot kell fizetni. Változás az előző tanévhez képest, hogy 10 ezerről 12 ezer forintra növekedett az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók után igényelhető normatív támogatás. Megszűnt viszont a minden diák után igényelhető ezerforintos általános, állami hozzájárulás. Újdonság, hogy az idén a szülő vagy házastárs mellett már a gyermek gyámja, il­letve annak házastársa is igénybe veheti az iskolakezdési tá­mogatást, amely kizárólag taneszközök vagy ruházat vásárlá­sára használható fel a tanévkezdettől számított hatvan napon belül. Az államtitkárság kiemelte, hogy az elmúlt tanévben több mint nyolcezer alkalommal kellett megvonni családtámoga­tást a gyerekek igazolatlan mulasztásai miatt. A becsült adatok szerint szeptemberben 1,3 millió gyermek kezdi meg a tanévet: óvodában 340 ezren, általános iskolában 749 ezren, középfokú intézményben pedig 560 ezren. A főállású pedagógusok szá­ma várhatóan 2200 fővel csökken. Az országos tanévnyitót a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton, egy korábban bezárt, de ősztől újrainduló kisiskolában tartják. (MH) HARRACH PÉTER REAGÁLT A SZOCIALISTÁK VÁDJAIRA AZ ÚJ EGYHÁZI TÖRVÉNY KAPCSÁN Az egyház nem alkalmi társulás MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az új egyházi törvény garantálja a lel­kiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad műkö­dését, de útját állja a bizniszszekták ügyeskedésének - hangsúlyoz­ta Harrach Péter vasárnap. A KDNP frakcióvezetője a szocialista Nyakó István szavaira reagált így, aki teg­napi sajtótájékoztatóján azt hangoz­tatta, hogy az új egyházügyi törvény „kukába való jogi fércmű”, mert kü­lönbséget tesz az egyházak között, ráadásul végrehajthatatlan. „Az új diktátum képmutató, mert a lelkiis­meret szabadságáról is szól, ugyan­akkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fenn­hatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szol­gáltatásait igénybe szeretnék venni” - fogalmazott az MSZP-s országgyű­lési képviselő. „Az egyházi törvénnyel kapcsola­tos, részben tájékozatlanságból, rész­ben hibás egyházképből táplálkozó félreértések miatt szükséges néhány tényt egyértelművé tenni” - kom­mentálta Nyakó kijelentéseit Harrach Péter, aki szerint az új törvény rög­zíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét, ugyanakkor intézmények esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét. „Hogy egy MSZP-közeli példát mondjak: an­nak idején az egyházak sem várták el, hogy a marxista-leninista egyete­men Aquinói Szent Tamás filozófiá­ját tanítsák” - hangsúlyozta Harrach Péter, hozzátéve, hogy az MSZP által szintén kritizált húszéves hazai jelen­létet nem tartja nagy követelmény­nek, hiszen az egyház „nem alkalmi társulás”. A frakcióvezető emlékeztetett, hogy a törvény egyeztetett és átgon­dolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a végszavazás előtti módosítást pedig a Fidesz-frakció tette, ami - bár lénye­ges változást hozott - a tervezet ké­szítői számára elfogadható. ■

Next