Magyar Hírlap, 2011. szeptember (44. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK TARLÓS ISTVÁN FŐPOLGÁRMESTER SZERINT AZ EDDIGI ELKÉPZELÉS ÉRVÉNYBEN MARAD, DE A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA „MÉG PICIT NYITVA VAN” Csúszik a fővárosi kórházak átadása SEREG LÁSZLÓ Egyelőre nem kerülnek állami kéz­be a fővárosi kórházak - derült ki a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén, amelyen több fontos kérdésben is ha­tározott a testület. A Fővárosi Közgyűlés tegnap tárgyal­ta volna a Nemzeti Erőforrás Miniszté­riummal kötendő, a tizenkét fővárosi tulajdonban álló kórház állami kézbe adásáról szóló megállapodást, ám Tar­lós István visszavonta az ezzel kapcso­latos előterjesztését. A főpolgármester indoklása szerint azért, mert hiányzik az a törvény, amely lehetővé tenné az átadás-átvételt. Tarlós úgy fogalma­zott, „az elképzelés stabilizálódott”, de a megvalósítás módja „még picit nyit­va van”. Ugyanakkor hozzátette, van­nak olyan, a gyógyítással közvetlenül nem összefüggő ingatlanok, amelye­ket a főváros nem kíván átadni. Arról is beszámolt, hogy Budapest ragaszko­dik a kórházak adósságállományának, és a folyamatban lévő pályázati költsé­gek további viselésének állami átvál­lalására. Horváth Csaba, az MSZP bu­dapesti frakcióvezetője a visszavonást úgy értékelte, hogy a betegek győztek az ingatlanspekulánsokkal szemben. Miután Tarlós István bejelentette, hogy az ombudsmani ajánlás ellenére sem vonják vissza a fővárosi közterü­leti rendeletet, lemondott posztjáról az LMP-s Somfai Ágnes fővárosi haj­léktalanügyi megbízott. Ezután el­fogadták a „fűtött utca programot”, amelynek lényege, hogy - várhatóan még az idén - három budapesti ingat­lant éjjeli menedékhellyé alakítanak át, ahol 280-350 hajléktalant tudnak majd elhelyezni. Elfogadták a közlekedési intéz­ményrendszer átalakításáról szó­ló koncepciót is, amelyet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) dolgozott ki. Ennek lényege, hogy egységes, át­látható és ellenőrizhető finanszírozási rendszert vezetnek majd be, valamint hatékonyabbá válhat a forrásfelhasz­nálás. Emellett a jövőben a BKK látná el a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelői feladatait, sőt a közút­fenntartást is átvállalhatja. Erre azért volt szükség, mert a BKV közszolgál­tatási szerződése jövő tavasszal lejár, módosítás nélküli újramegkötésére pedig nincs lehetőség, mert nem konform az EU s jogszabályokkal. Mi­vel azonban az új finanszírozási rend­szert 2012. május 1-jétől alkalmaz­ni kell, így e rendszer kialakítását az év végéig be kell fejezni. A képvise­lők elfogadták a BKV konszolidált üz­leti jelentését is, amely szerint a cég a 2010-es évet egymilliárd forintos nye­reséggel zárta. A közgyűlés 90 milli­ós többletforrást szavazott meg a Fő­városi Közterület-felügyelet számára, hogy növelni tudják az ellenőrzés ha­tékonyságát. Módosították továbbá a Móricz Zsigmond körtér területrende­zési tervét és elfogadták a Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos koncepci­ót is, tisztázva a felújítás ütemezését közlekedési és városépítészeti szem­pontból. Az ülésen bemutatták a fő­város - augusztus 15-én hatályba lé­pett rendelet szerinti - új zászlaját is. A testület döntést hozott az eddig in­gyen használt színházi ingatlanok­kal kapcsolatban is, eszerint a jövőben bérleti díjat fizetnek a fővárosi tulaj­donú színházak, ugyanakkor az ehhez szükséges forrásokat beépítik a támo­gatásukba. ■ A közgyűlés tegnapi ülésén bemutatták a főváros új zászlaját is FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Folyamatban lévő ügyek szűnhetnek meg az AB-n Megszűnnek az Alkotmánybíróság (AB) jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárá­sai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, nem az ország­­gyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. A távirati iroda birtokába került alkotmánybírósági törvény fideszes tervezetében az áll, hogy az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújt­hatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és ha a jogszabály meg­semmisítése számukra előnyös következményekkel járna. (MH) Polgári piknik gazdasági kérdésekkel Ki tartozik kinek? címmel rendezik meg szeptember 10-én, szombaton a 10. kötcsei találkozót a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében - mondta Balog Zol­tán, az alapítvány kuratóriumi elnöke, hozzátéve, hogy a polgári pikniken elsősor­ban az ország gazdasági, pénzügyi helyzetéről lesz szó. A rendezvény főszónoka évek óta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, aki mellett az idén többek között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szólal fel. (MTI) Galambos novemberig előzetesben marad Novemberig előzetes letartóztatásban marad Galambos Lajos, a polgári elhárítás egykori főigazgatója, akivel szemben a kémbotrány néven elhíresült büntetőeljárásban a Fővárosi Ítélőtábla hozott jogerős határozatot. Galambost július 14-én helyezték előzetesbe, miu­tán a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedéssel gyanúsította meg. (Mno.hu) Adóssággal kerül több száz intézmény az államhoz Több mint 740 állami feladatokat ellá­tó, megyei önkormányzati intézmény ke­rül vissza - adósságállományával együtt - 2012. január 1-jével az állam kezelésé­be a kormányhivatalokon keresztül. Szabó Erika, a területi közigazgatásért és válasz­tásokért felelős államtitkár (képünkön) a távirati irodának nyilatkozva hangsúlyoz­ta, az átadás egyelőre átmeneti lesz csupán, mivel a kabinet nem hozott végleges döntést az intézmények működtetésével kapcsolatban. (MH) Elkezdték kifizetni a túlmunkadíjakat Már 56 tűzoltóság kapta meg a munkatársainak visszamenőlegesen járó túlmunka­­díjat. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt is közölte, hogy az eddig be­érkezett 88 szerződésből már csak tizenegy vár aláírásra. (MTI) Milliárdok érkezhetnek az árvízkárokra Mintegy 6,4 milliárd forint érkezhet az árvízi helyreállításra az Európai Unió Szolida­ritási Alapjából - közölte a Belügyminisztérium. A kormány döntése értelmében az összeg kizárólag olyan, a központi költségvetésből már kifizetett tételek megtéríté­sére használható fel, melyek 2010. május 15-e után a veszélyhelyzethez kapcsolódó helyreállítással összefüggésben merültek fel. (MTI) Duna Tv: nincs még utódja Ókovácsnak PINTÉR BALÁZS Nem választott új vezérigazgatót a Duna Televízió élére a Közszolgála­ti Közalapítvány kuratóriuma. A tes­tület tegnapi ülésén sem Gazsó L. Fe­renc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közéle­ti és dokumentumműsorok főszer­kesztője, a Kossuth rádió intendánsa, sem Amin Zoltán, a csatorna jelenle­gi szolgáltatási vezérigazgató-helyet­tese nem kapta meg a nyolc kurátor közül legalább hat szavazatát. Ez azért lett volna szükséges, mert első körben csak kétharmados többséggel lehetett volna a Magyar Állami Operaház kor­mánybiztosává kinevezett Ókovács Szilveszter helyére új vezetőt válasz­tani. Úgy értesültünk, a Médiatanács mai ülésén két új jelöltet nevez meg, akik közül - második alkalommal - már egyszerű többséggel megválaszt­hatja a csatorna új vezérigazgatóját a kuratórium. Erre várhatóan jövő szer­dán kerül sor. A tavaly őszi vezérigaz­gató-választáshoz hasonlóan a mos­tani jelöltek újból nem jelölhetők. A közmédiát érintő hír, hogy az MTVA szűkszavú tájékoztatásában „a jövő év elején induló, napi televízi­ós sorozatot” a Népszabadság infor­mációja szerint Jáksó László vállalko­zása fogja gyártani. Az MTVA a Class FM műsorvezetőjének, az RTL Klub Heti Hetes című műsora egyik „ar­cának” Marslakók Kft. nevű cégével legalább három évre szóló, megkö­zelítőleg kétmilliárd forintos szerző­dést kötött. A Ma.hu eközben arról írt, hogy a napokban megkapta felmondását Rudi Zoltán, az MTV korábbi elnöke. Rudi - akinek nevéhez fűződik a Ku­nigunda utcai székház botrányos bér­leti szerződése - mind ez idáig straté­giai igazgató volt a köztévénél. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Pesti szerint van tartalék a rendszerben A fővárosi kormányhivatal vezetője szerint a megyei kórházak mintájára a budapesti intézmények is a helyi közigazgatási hivatal felügyelete alá kerülhetnek. Pesti Imrét szerda reggeli televíziós nyilatkozata kapcsán kerestük meg. A műsorban ugyanis erre utalt, hozzátéve, hogy a változás a miniszterelnök szándéka szerint való len­ne. Érdeklődtünk, hogy ha megvalósul a felügyeletváltás, akkor kormányhivata­li vezetőként tervez-e együttműködést az államosításra váró, illetve az egyébként is állami tulajdonú intézmények - orvosi egyetem és országos intézetek - között. Pesti Imre igennel felelt, leszögezve, konkrét lépésekről csak a döntés után számol be. Megerősítette ugyanakkor, hogy a kórházak kormányhivatalok általi működte­tésében szerinte országosan csaknem tíz százalék pénzügyi tartalék van, ami Bu­dapesten ennél is több, mintegy tizenöt százalék. Ismeretes, ez volt az egyik indoka annak, hogy a képviselő-testület már korábban is a budapesti kórházak integrá­ciójában, közös gazdálkodásában és fejlesztéseiben gondolkodott. Pesti szerint az intézmények állami működtetése nem befolyásolja a Semmelweis-tervben vázolt betegirányítás beindítását. (M­C) KISEBB GONDOK KEZELÉSÉRE IS LEHETŐSÉG NYÍLIK Szócska: Nem szállt el a kassza NICZKY EMŐKE Az egészségügy az egyetlen ágazat, amely az államadósság csökkenté­sében „a rá kirótt penzumot” telje­síteni tudta - közölte az egészség­­ügyi államtitkár Az önkormányzati egészségügyi napok XV. kongresz­­szusán. Szócska Miklós példaként a helyettesítő gyógyszerekkel kapcso­latos vaklicitet említette, amely szá­mításai szerint húszmilliárd forin­tos megtakarítást eredményezhet 2012-re. Mint mondta, az intézkedé­seknek köszönhetően „nem szállt el” a kassza, és ha nem történik semmi különleges esemény, akkor kisebb gondok kezelésére lehetőség nyílik az év végén. A folyamatban lévő költségveté­si tárgyalásokról szólva azt mondta, úgy néz ki, hogy az ideihez hasonló mértékű forrás áll majd az egészség­ügy rendelkezésére a jövő évben is. A lehetőségeket a népegészségügyi adóból származó bevétel növelhe­ti. „A rendszerben lévő tartalékokat kell megfognunk” - hangsúlyozta az államtitkár. Elmondta azt is, hogy az önkormányzatok teljes adóssága 1247 milliárd forint, ám ennek csak kis ré­sze a kórházak adóssága. Természe­tesen szóba került az államosítás is, amivel kapcsolatban Szócska Miklós úgy fogalmazott, akik azt ellenzik, abban érdekeltek, hogy fenntartsák az átláthatatlan beszállítói érdek­­rendszert. Most a megyei intézmény­­rendszer állami tulajdonba vétele van napirenden - mondta. Sinkó Eszter egészségügyi köz­gazdász szerint azonban a követke­ző két évre vészforgatókönyvre lesz szükség az egészségügyben. A be­tegellátás biztonságának megőrzése mellett a kórházi kapacitások érde­mi szűkítésére van szükség - hang­súlyozta a konferencián. Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke beszédé­ben kifejtette, hogy a jelenlegi erő­források ennyi kórház működésére nem elegendők, ezért bizonyos lépé­seket „muszáj megtenni”. A fővárosi Uzsoki kórház adóssága a 2010-es év első felében több száz millió fo­rint, Golub Iván főigazgató - mint elmondta - ezért is várja a kórházak államosítását. Központi döntéshoza­tallal szerinte működőképesebb len­ne a rendszer. ■

Next