Magyar Hírlap, 2011. szeptember (44. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK TARLÓS ISTVÁN FŐPOLGÁRMESTER SZERINT AZ EDDIGI ELKÉPZELÉS ÉRVÉNYBEN MARAD, DE A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA „MÉG PICIT NYITVA VAN” Csúszik a fővárosi kórházak átadása SEREG LÁSZLÓ Egyelőre nem kerülnek állami kézbe a fővárosi kórházak - derült ki a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén, amelyen több fontos kérdésben is határozott a testület. A Fővárosi Közgyűlés tegnap tárgyalta volna a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal kötendő, a tizenkét fővárosi tulajdonban álló kórház állami kézbe adásáról szóló megállapodást, ám Tarlós István visszavonta az ezzel kapcsolatos előterjesztését. A főpolgármester indoklása szerint azért, mert hiányzik az a törvény, amely lehetővé tenné az átadás-átvételt. Tarlós úgy fogalmazott, „az elképzelés stabilizálódott”, de a megvalósítás módja „még picit nyitva van”. Ugyanakkor hozzátette, vannak olyan, a gyógyítással közvetlenül nem összefüggő ingatlanok, amelyeket a főváros nem kíván átadni. Arról is beszámolt, hogy Budapest ragaszkodik a kórházak adósságállományának, és a folyamatban lévő pályázati költségek további viselésének állami átvállalására. Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője a visszavonást úgy értékelte, hogy a betegek győztek az ingatlanspekulánsokkal szemben. Miután Tarlós István bejelentette, hogy az ombudsmani ajánlás ellenére sem vonják vissza a fővárosi közterületi rendeletet, lemondott posztjáról az LMP-s Somfai Ágnes fővárosi hajléktalanügyi megbízott. Ezután elfogadták a „fűtött utca programot”, amelynek lényege, hogy - várhatóan még az idén - három budapesti ingatlant éjjeli menedékhellyé alakítanak át, ahol 280-350 hajléktalant tudnak majd elhelyezni. Elfogadták a közlekedési intézményrendszer átalakításáról szóló koncepciót is, amelyet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) dolgozott ki. Ennek lényege, hogy egységes, átlátható és ellenőrizhető finanszírozási rendszert vezetnek majd be, valamint hatékonyabbá válhat a forrásfelhasználás. Emellett a jövőben a BKK látná el a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelői feladatait, sőt a közútfenntartást is átvállalhatja. Erre azért volt szükség, mert a BKV közszolgáltatási szerződése jövő tavasszal lejár, módosítás nélküli újramegkötésére pedig nincs lehetőség, mert nem konform az EU s jogszabályokkal. Mivel azonban az új finanszírozási rendszert 2012. május 1-jétől alkalmazni kell, így e rendszer kialakítását az év végéig be kell fejezni. A képviselők elfogadták a BKV konszolidált üzleti jelentését is, amely szerint a cég a 2010-es évet egymilliárd forintos nyereséggel zárta. A közgyűlés 90 milliós többletforrást szavazott meg a Fővárosi Közterület-felügyelet számára, hogy növelni tudják az ellenőrzés hatékonyságát. Módosították továbbá a Móricz Zsigmond körtér területrendezési tervét és elfogadták a Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos koncepciót is, tisztázva a felújítás ütemezését közlekedési és városépítészeti szempontból. Az ülésen bemutatták a főváros - augusztus 15-én hatályba lépett rendelet szerinti - új zászlaját is. A testület döntést hozott az eddig ingyen használt színházi ingatlanokkal kapcsolatban is, eszerint a jövőben bérleti díjat fizetnek a fővárosi tulajdonú színházak, ugyanakkor az ehhez szükséges forrásokat beépítik a támogatásukba. ■ A közgyűlés tegnapi ülésén bemutatták a főváros új zászlaját is FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Folyamatban lévő ügyek szűnhetnek meg az AB-n Megszűnnek az Alkotmánybíróság (AB) jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, nem az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. A távirati iroda birtokába került alkotmánybírósági törvény fideszes tervezetében az áll, hogy az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és ha a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna. (MH) Polgári piknik gazdasági kérdésekkel Ki tartozik kinek? címmel rendezik meg szeptember 10-én, szombaton a 10. kötcsei találkozót a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében - mondta Balog Zoltán, az alapítvány kuratóriumi elnöke, hozzátéve, hogy a polgári pikniken elsősorban az ország gazdasági, pénzügyi helyzetéről lesz szó. A rendezvény főszónoka évek óta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, aki mellett az idén többek között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szólal fel. (MTI) Galambos novemberig előzetesben marad Novemberig előzetes letartóztatásban marad Galambos Lajos, a polgári elhárítás egykori főigazgatója, akivel szemben a kémbotrány néven elhíresült büntetőeljárásban a Fővárosi Ítélőtábla hozott jogerős határozatot. Galambost július 14-én helyezték előzetesbe, miután a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedéssel gyanúsította meg. (Mno.hu) Adóssággal kerül több száz intézmény az államhoz Több mint 740 állami feladatokat ellátó, megyei önkormányzati intézmény kerül vissza - adósságállományával együtt - 2012. január 1-jével az állam kezelésébe a kormányhivatalokon keresztül. Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár (képünkön) a távirati irodának nyilatkozva hangsúlyozta, az átadás egyelőre átmeneti lesz csupán, mivel a kabinet nem hozott végleges döntést az intézmények működtetésével kapcsolatban. (MH) Elkezdték kifizetni a túlmunkadíjakat Már 56 tűzoltóság kapta meg a munkatársainak visszamenőlegesen járó túlmunkadíjat. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt is közölte, hogy az eddig beérkezett 88 szerződésből már csak tizenegy vár aláírásra. (MTI) Milliárdok érkezhetnek az árvízkárokra Mintegy 6,4 milliárd forint érkezhet az árvízi helyreállításra az Európai Unió Szolidaritási Alapjából - közölte a Belügyminisztérium. A kormány döntése értelmében az összeg kizárólag olyan, a központi költségvetésből már kifizetett tételek megtérítésére használható fel, melyek 2010. május 15-e után a veszélyhelyzethez kapcsolódó helyreállítással összefüggésben merültek fel. (MTI) Duna Tv: nincs még utódja Ókovácsnak PINTÉR BALÁZS Nem választott új vezérigazgatót a Duna Televízió élére a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma. A testület tegnapi ülésén sem Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közéleti és dokumentumműsorok főszerkesztője, a Kossuth rádió intendánsa, sem Amin Zoltán, a csatorna jelenlegi szolgáltatási vezérigazgató-helyettese nem kapta meg a nyolc kurátor közül legalább hat szavazatát. Ez azért lett volna szükséges, mert első körben csak kétharmados többséggel lehetett volna a Magyar Állami Operaház kormánybiztosává kinevezett Ókovács Szilveszter helyére új vezetőt választani. Úgy értesültünk, a Médiatanács mai ülésén két új jelöltet nevez meg, akik közül - második alkalommal - már egyszerű többséggel megválaszthatja a csatorna új vezérigazgatóját a kuratórium. Erre várhatóan jövő szerdán kerül sor. A tavaly őszi vezérigazgató-választáshoz hasonlóan a mostani jelöltek újból nem jelölhetők. A közmédiát érintő hír, hogy az MTVA szűkszavú tájékoztatásában „a jövő év elején induló, napi televíziós sorozatot” a Népszabadság információja szerint Jáksó László vállalkozása fogja gyártani. Az MTVA a Class FM műsorvezetőjének, az RTL Klub Heti Hetes című műsora egyik „arcának” Marslakók Kft. nevű cégével legalább három évre szóló, megközelítőleg kétmilliárd forintos szerződést kötött. A Ma.hu eközben arról írt, hogy a napokban megkapta felmondását Rudi Zoltán, az MTV korábbi elnöke. Rudi - akinek nevéhez fűződik a Kunigunda utcai székház botrányos bérleti szerződése - mind ez idáig stratégiai igazgató volt a köztévénél. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Pesti szerint van tartalék a rendszerben A fővárosi kormányhivatal vezetője szerint a megyei kórházak mintájára a budapesti intézmények is a helyi közigazgatási hivatal felügyelete alá kerülhetnek. Pesti Imrét szerda reggeli televíziós nyilatkozata kapcsán kerestük meg. A műsorban ugyanis erre utalt, hozzátéve, hogy a változás a miniszterelnök szándéka szerint való lenne. Érdeklődtünk, hogy ha megvalósul a felügyeletváltás, akkor kormányhivatali vezetőként tervez-e együttműködést az államosításra váró, illetve az egyébként is állami tulajdonú intézmények - orvosi egyetem és országos intézetek - között. Pesti Imre igennel felelt, leszögezve, konkrét lépésekről csak a döntés után számol be. Megerősítette ugyanakkor, hogy a kórházak kormányhivatalok általi működtetésében szerinte országosan csaknem tíz százalék pénzügyi tartalék van, ami Budapesten ennél is több, mintegy tizenöt százalék. Ismeretes, ez volt az egyik indoka annak, hogy a képviselő-testület már korábban is a budapesti kórházak integrációjában, közös gazdálkodásában és fejlesztéseiben gondolkodott. Pesti szerint az intézmények állami működtetése nem befolyásolja a Semmelweis-tervben vázolt betegirányítás beindítását. (MC) KISEBB GONDOK KEZELÉSÉRE IS LEHETŐSÉG NYÍLIK Szócska: Nem szállt el a kassza NICZKY EMŐKE Az egészségügy az egyetlen ágazat, amely az államadósság csökkentésében „a rá kirótt penzumot” teljesíteni tudta - közölte az egészségügyi államtitkár Az önkormányzati egészségügyi napok XV. kongreszszusán. Szócska Miklós példaként a helyettesítő gyógyszerekkel kapcsolatos vaklicitet említette, amely számításai szerint húszmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet 2012-re. Mint mondta, az intézkedéseknek köszönhetően „nem szállt el” a kassza, és ha nem történik semmi különleges esemény, akkor kisebb gondok kezelésére lehetőség nyílik az év végén. A folyamatban lévő költségvetési tárgyalásokról szólva azt mondta, úgy néz ki, hogy az ideihez hasonló mértékű forrás áll majd az egészségügy rendelkezésére a jövő évben is. A lehetőségeket a népegészségügyi adóból származó bevétel növelheti. „A rendszerben lévő tartalékokat kell megfognunk” - hangsúlyozta az államtitkár. Elmondta azt is, hogy az önkormányzatok teljes adóssága 1247 milliárd forint, ám ennek csak kis része a kórházak adóssága. Természetesen szóba került az államosítás is, amivel kapcsolatban Szócska Miklós úgy fogalmazott, akik azt ellenzik, abban érdekeltek, hogy fenntartsák az átláthatatlan beszállítói érdekrendszert. Most a megyei intézményrendszer állami tulajdonba vétele van napirenden - mondta. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint azonban a következő két évre vészforgatókönyvre lesz szükség az egészségügyben. A betegellátás biztonságának megőrzése mellett a kórházi kapacitások érdemi szűkítésére van szükség - hangsúlyozta a konferencián. Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke beszédében kifejtette, hogy a jelenlegi erőforrások ennyi kórház működésére nem elegendők, ezért bizonyos lépéseket „muszáj megtenni”. A fővárosi Uzsoki kórház adóssága a 2010-es év első felében több száz millió forint, Golub Iván főigazgató - mint elmondta - ezért is várja a kórházak államosítását. Központi döntéshozatallal szerinte működőképesebb lenne a rendszer. ■