Magyar Hírlap, 2012. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-02 / 153. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ A SZAKJOGÁSZ SZERINT A RUGALMASABB FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKTÓL ÖNMAGÁBAN MÉG NEM KÖVETKEZIK A FOGLALKOZTATOTTSÁG BŐVÜLÉSE Már él az új munka törvénykönyve JOBBÁGYI ZSÓFIA Tegnap hatályba lépett az új munka törvénykönyve (Mt). A változtatások előnyeiről és hátrányairól Lehoczkyné Kollonay Csilla munkajogászt, az ELTE jogi karának egyetemi tanárát kérdeztük. - Milyen koncepció mentén történt a módosítás? - A törvényt kísérő nyilatkozatokban olvasható, hogy a gazdasági válság következtében a munkáltatók nagy veszteségeket szenvedtek, így a továbbiakban úgy kell alakítani a törvénykönyvet, hogy az ne csak a dolgozókat, hanem a munkáltatókat is védje. A törvény indoklása szerint elsődleges cél új munkahelyek teremtése, mivel rugalmasabb a törvény, mint a korábbi, illetve a régi nagyvállalati struktúra szerint kialakított út helyett most túlnyomórészt a kis- és középvállalatokra épül. Az igaz, hogy a munkáltatók nagyobb védelmet kapnak, viszont ennek szükségességét vitatnám. Úgy gondolom, ha egy munkaadó rugalmasabban tudja használni a munkaerőt, nem fog újakat felvenni, sőt inkább több lesz az elbocsátás. Világszerte gyakori érv a rugalmas szabályozás mellett, hogy nő a munkahelyek száma, viszont a gyakorlatban ez még sehol nem valósult meg. A harmadik szempont szintén nem helytálló, hiszen változatlanul a nagyvállalati struktúrára figyelemmel szabályoz a törvény. - A korábbi törvénykönyv alapján indokolt a munkáltatók védelmének erősítése? - Igen, csak nem azáltal, hogy ilyen mértékben gyengítik a munkavállalók jogait. Számomra furcsa, hogy olyan értelemben is védi a munkáltatót a törvény, hogy nem engedi a munkaadónak, hogy saját hátrányára eltérjen a törvénytől számos kérdésben. Az Mt liberalizálása esetében ez meglepő. - A tegnapi hatálybalépést követően szükséges lesz módosítani a már meglévő munkaszerződéseket? - Nem. A dolgozóknak inkább érdekük, hogy ne nyúljanak hozzá a szerződésekhez, mert az új szabályok alapján az egyéni munkaszerződésben az ő hátrányukra sok mindent ki lehet kötni, amit eddig nem lehetett. - A bérezés rendszerét illetően milyen változásokra kell számítani? - A korábbiakban a kollektív szerződések legfontosabb része a bérmegállapodás volt. Ezeket évente újra kellett kötni. Az új törvénykönyv a munkáltató számára viszont lehetővé teszi, hogy ő döntse el, hogy a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésben vagy az üzemi tanáccsal kötött megállapodásban rendezi azokat a kérdéseket, amelyekben a törvény megengedi a kollektív szerződési szabályozást. Amenynyiben a szakszervezet gyengébb, és nem tudja elérni, hogy kollektív szerződést kössön vele a munkáltató, akkor a dolgozók szempontjából erőtlenebb üzemi megállapodás születhet. Ebből a körből a törvény azonban kizárja a bérmegállapodás lehetőségét, pedig így lenne mód arra, hogy kompenzálják azokat a kérdéseket, amelyekben a munkavállalók hátrányára állapodtak meg. Ez azonban csak kollektív szerződésben lehetséges, üzemi megállapodásban nem. Számomra az egész törvénykönyvnek ez az egyik legkritikusabb része. - A gyesről visszatérő nők helyzetén mennyit javított a törvénykönyv ? - Született egy olyan szabály, ha a gyesről visszatérő szülő kéri, akkor kötelező részfoglalkoztatásban alkalmazni. A korábbiakkal szemben ez nagy kedvezmény, viszont nem túl sokat ad, mivel ez a jog csak a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülőt. A leggyakoribb eset éppen az, hogy az anyuka gyermeke hároméves koráig otthon marad, viszont a felmondási tilalom csupán a gyes ideje alatt védi őt. Szerintem ez a lehetőség nem fogja a szülőket ösztönözni, hogy visszamenjenek részfoglalkoztatásba, mivel megszűnik a védelmük. Azt viszont el kell ismerni, hogy ez egy új, kedvezőbb lehetőség, s eddig nem létezett. - Milyen pozitív módosításokat tudna kiemelni? - Az új törvénykönyv világosabbá tette a munkáltatói jogutódlás szabályait, egyszerűsítette a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás rendszerét, s ez mindenképpen pozitív. Az a megoldás, hogy zömmel a kollektív szerződésben legyenek rendezve a foglalkoztatás szabályai, jó elgondolás, a fejlett ipari társadalmak rendszereivel összhangban van. Viszont a törvényből az látszik, hogy magának a kollektív szerződésnek a létrejöttét nem támogatja. ■ A gyes ideje alatt részmunkaidőben is dolgozhatnak a kismamák FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Kitűzik a választást Hétfői ülésén tűzi ki az időközi polgármester-választás időpontját Hódmezővásárhelyen a választási bizottság. A várost 2002 óta irányító Lázár János 2012. június 2-ától államtitkárként vezeti a Miniszterelnökséget, és e posztja összeférhetetlen polgármesteri tisztséggel. A Fidesz és a KDNP a város alpolgármesterét, Almási Istvánt támogatja. (MTI) ÖRÖKLÉS Rendezett kifogás A polgári törvénykönyv őszi vitájakor rendezhető lesz az a passzus, amelyet a családvédelmi törvényben az öröklés kapcsán kifogásolt az Alkotmánybíróság - mondta szombaton Rétvári Bence. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a helyzet egyértelmű, maradt a régi öröklési szabály, és nincs semmilyen jogalkalmazási kétség - közölte a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára. (MTI) INZULINELLÁTÁS Alkotmányossági próba A törzskönyvezett gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásáról szóló miniszteri rendelet egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól a cukorbetegek inzulinellátásával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté ombudsman szerint az új rendelkezések sértik az egészséghez való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. (MTI) FIDESZ-GYŐZELEM Időközi választás Nagy Zoltánné a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Dunaújvárosi Szervezetének jelöltje 295 szavazattal nyert a ma tartott időközi önkormányzati választáson a 7. számú egyéni választókerületben. A 4028 választásra jogosult szavazó közül 835 fő adta le voksát. A második Magyar András, az MSZP jelöltje lett. (MTI) Egyszerűsödő családjogi szabályozás BARANYA RÓBERT Módosult a családjogi törvény, amelynek köszönhetően több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások - tudatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az új rendelkezések szerint az eddigieknél erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse. Tájékoztatást kérhet a gyámhatóságtól az örökbefogadására és vér szerinti testvéreire vonatkozó kérdésekben, és egészségügyi adatokat is kaphat szüleiről. Eddig az örökbefogadott csupán a vér szerinti szülője adatairól kérhetett tájékoztatást, és ehhez szükség volt az ő hozzájárulásukra is. Mostantól a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére. Gyorsabban, kevesebb utánjárással intézhetők majd az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások. Jelenleg több szerv előtt lehet apai elismerő nyilatkozatot tenni, de a szabályozás pontatlansága miatt számos hiányos nyilatkozat keletkezik, miután a kérelmezők nem adják meg a gyermek nevét, pedig az kötelező. Az új, teljes hatályú nyilatkozatban már ez is benne lesz, így nem kell azt később pótolni. Az örökbefogadott gyermek biztonsága és családi kapcsolatai tartósságának megőrzésére is nagyobb figyelmet fordítanak az új szabályok. A felbontott örökbefogadásokat követően a gyermekek újabb örökbefogadási eljárás nélkül, a lehető leghamarabb időn belül új szülőkhöz kerülhetnek, és családban folytathatják életüket. ■ ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Tiltakozó ellenzék A Jobbik szerint a kormány a július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyvével a jogegyenlőtlenséget, a kiszolgáltatottságot foglalta törvénybe, amely egy rabszolgakódexszel ér fel - közölte tegnap Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője. Az MSZP szerint a kormány újabb rabláncot tesz a dolgozó emberekre. Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke kiemelte, a július 1-jétől hatályos törvénykönyv kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozókat, csorbítja a munkavállalói jogokat, és kizárja, hogy az állami cégeknél a kollektív szerződés kedvezően térjen el a kódex általános szabályaitól. Közben Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szombaton az MTI-nek azt mondta, egyetlen munkavállalónak sem kell kevesebb pénzért többet dolgoznia az új munka törvénykönyve miatt. A jogszabály ellen a Lehet Más a Politika, a Szolidaritás és a Negyedik Köztársaság közös flashmobon (villámcsődületen) tiltakozott a budapesti József Nádor téren álló minisztérium épületénél. (LMA) ÁLLAMOSÍTÁS ELŐTT EGYESÍTETTÉK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INTÉZMÉNYEIT Új a helyzet, de gyógyítók vagyunk! NICZKY EMŐKE Az egészségügyi dolgozók ünnepnapja alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Semmelweisdíjat adott át Csiba Gábornak, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójának. - Hogyan érintette az elismerés? - Az elmúlt pénteki átadás előtt csupán néhány nappal értesültem róla, hogy díjat kapok. Bevallom, meglepett a dolog, de nagyon jólesett. Különösen azt tartom megtiszteltetésnek, hogy a miniszter eljött hozzánk, és itt, a kórházban adta át a díjat. A méltatás szerint a megye egészségügyének fejlesztését, a szervezésben elért eredményeket, valamint a kórházi lelkészi szolgálat kialakítását ismerték el. Ezek szerint jól ráérzett az egészségpolitikai irányra, amikor még az államosítás előtt egyesítette a megye intézményeit. - Nem volt nehéz kitalálni, merre ésszerű mennünk, de elszántság valóban kellett hozzá. Sok munka van mindabban, amit most díjaztak, és fontos megjegyezni, hogy ez nem csupán rajtam múlt. Munkatársaim rengeteget segítettek, mindnyájuknak megköszöntem a bizalmat és a kitartást. -Mi volt Balog Zoltán beszédében az az üzenet, amit kiemelne? - Elsősorban a biztatás. Több százan gyűltünk össze, hiszen más intézményekből is érkeztek kollégák, akik kitüntetést kaptak. A miniszter elmondta, hogy bár nehéz a helyzet, de a változtatásokra szükség van. A dolgozók ezért járjanak Semmelweis Ignác nyomdokain, legyenek állhatatosak és kezdeményezők, mert jobb lesz a rendszer. Én is ezt remélem. Tegnap elindult a rendszer újraszervezése, amelybe, hogy úgy mondjam, most nagyon bele kell állni. Felkészültek? - Úgy érzem, igen. Eddig is megtettük, amit lehetett, a nem várt eseményeket pedig higgadtan és a betegek érdekének figyelembevételével kezelnünk kell. Új helyzet van az egészségügyben, de gyógyítók vagyunk, ezért a hozzáállásunk nem változhat meg. ■ CSIBA GÁBOR főigazgató, BAZ Megyei Kórház