Magyar Hírlap, 2012. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-02 / 153. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ A SZAKJOGÁSZ SZERINT A RUGALMASABB FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKTÓL ÖNMAGÁBAN MÉG NEM KÖVETKEZIK A FOGLALKOZTATOTTSÁG BŐVÜLÉSE Már él az új munka törvénykönyve JOBBÁGYI ZSÓFIA Tegnap hatályba lépett az új mun­ka törvénykönyve (Mt). A változ­tatások előnyeiről és hátrányairól Lehoczkyné Kollonay Csilla munka­jogászt, az ELTE jogi karának egyete­mi tanárát kérdeztük. - Milyen koncepció mentén történt a módosítás? - A törvényt kísérő nyilatkozatok­ban olvasható, hogy a gazdasági vál­ság következtében a munkáltatók nagy veszteségeket szenvedtek, így a továbbiakban úgy kell alakítani a tör­vénykönyvet, hogy az ne csak a dol­gozókat, hanem a munkáltatókat is védje. A törvény indoklása szerint el­sődleges cél új munkahelyek terem­tése, mivel rugalmasabb a törvény, mint a korábbi, illetve a régi nagyvál­lalati struktúra szerint kialakított út helyett most túlnyomórészt a kis- és középvállalatokra épül. Az igaz, hogy a munkáltatók nagyobb védelmet kapnak, viszont ennek szükséges­ségét vitatnám. Úgy gondolom, ha egy munkaadó rugalmasabban tudja használni a munkaerőt, nem fog úja­kat felvenni, sőt inkább több lesz az elbocsátás. Világszerte gyakori érv a rugalmas szabályozás mellett, hogy nő a munkahelyek száma, viszont a gyakorlatban ez még sehol nem va­lósult meg. A harmadik szempont szintén nem helytálló, hiszen válto­zatlanul a nagyvállalati struktúrára figyelemmel szabályoz a törvény. - A korábbi törvénykönyv alapján indokolt a munkáltatók védelmének erősítése? - Igen, csak nem azáltal, hogy ilyen mértékben gyengítik a munkavállalók jogait. Számomra furcsa, hogy olyan értelemben is védi a munkáltatót a törvény, hogy nem engedi a munka­adónak, hogy saját hátrányára eltérjen a törvénytől számos kérdésben. Az Mt liberalizálása esetében ez meglepő. - A tegnapi hatálybalépést köve­tően szükséges lesz módosítani a már meglévő munkaszerződéseket? - Nem. A dolgozóknak inkább ér­dekük, hogy ne nyúljanak hozzá a szerződésekhez, mert az új szabályok alapján az egyéni munkaszerződés­ben az ő hátrányukra sok mindent ki lehet kötni, amit eddig nem lehetett. - A bérezés rendszerét illetően mi­lyen változásokra kell számítani? - A korábbiakban a kollektív szer­ződések legfontosabb része a bér­megállapodás volt. Ezeket évente új­ra kellett kötni. Az új törvénykönyv a munkáltató számára viszont lehe­tővé teszi, hogy ő döntse el, hogy a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésben vagy az üzemi tanác­­­­csal kötött megállapodásban ren­dezi azokat a kérdéseket, amelyek­ben a törvény megengedi a kollektív szerződési szabályozást. Ameny­­nyiben a szakszervezet gyengébb, és nem tudja elérni, hogy kollektív szer­ződést kössön vele a munkáltató, ak­kor a dolgozók szempontjából erőtle­nebb üzemi megállapodás születhet. Ebből a körből a törvény azonban ki­zárja a bérmegállapodás lehetőségét, pedig így lenne mód arra, hogy kom­penzálják azokat a kérdéseket, ame­lyekben a munkavállalók hátrányára állapodtak meg. Ez azonban csak kol­lektív szerződésben lehetséges, üze­mi megállapodásban nem. Számomra az egész törvénykönyvnek ez az egyik legkritikusabb része. - A gyesről visszatérő nők helyze­tén mennyit javított a törvénykönyv ? - Született egy olyan szabály, ha a gyesről visszatérő szülő kéri, akkor kötelező részfoglalkoztatásban alkal­mazni. A korábbiakkal szemben ez nagy kedvezmény, viszont nem túl sokat ad, mivel ez a jog csak a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülőt. A leggyakoribb eset éppen az, hogy az anyuka gyermeke hároméves korá­ig otthon marad, viszont a felmondá­si tilalom csupán a gyes ideje alatt védi őt. Szerintem ez a lehetőség nem fog­ja a szülőket ösztönözni, hogy vissza­menjenek részfoglalkoztatásba, mivel megszűnik a védelmük. Azt viszont el kell ismerni, hogy ez egy új, kedve­zőbb lehetőség, s eddig nem létezett. - Milyen pozitív módosításokat tudna kiemelni? - Az új törvénykönyv világosabbá tette a munkáltatói jogutódlás szabá­lyait, egyszerűsítette a munkaszer­ződéstől eltérő foglalkoztatás rend­szerét, s ez mindenképpen pozitív. Az a megoldás, hogy zömmel a kol­lektív szerződésben legyenek ren­dezve a foglalkoztatás szabályai, jó el­gondolás, a fejlett ipari társadalmak rendszereivel összhangban van. Vi­szont a törvényből az látszik, hogy magának a kollektív szerződésnek a létrejöttét nem támogatja. ■ A gyes ideje alatt részmunkaidőben is dolgozhatnak a kismamák FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Kitűzik a választást Hétfői ülésén tűzi ki az időközi polgár­mester-választás időpontját Hódmező­vásárhelyen a választási bizottság. A vá­rost 2002 óta irányító Lázár János 2012. június 2-ától államtitkárként vezeti a Mi­niszterelnökséget, és e posztja összefér­hetetlen polgármesteri tisztséggel. A Fi­desz és a KDNP a város alpolgármesterét, Almási Istvánt támogatja. (MTI) ÖRÖKLÉS Rendezett kifogás A polgári törvénykönyv őszi vitájakor rendezhető lesz az a passzus, amelyet a családvédelmi törvényben az öröklés kapcsán kifogásolt az Alkotmánybíró­ság - mondta szombaton Rétvári Bence. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a helyzet egyértelmű, maradt a régi örök­lési szabály, és nincs semmilyen jogal­kalmazási kétség - közölte a közigazga­tási tárca parlamenti államtitkára. (MTI) INZULINELLÁTÁS Alkotmányossági próba A törzskönyvezett gyógyszerek társada­lombiztosítási támogatásáról szóló mi­niszteri rendelet egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróság­tól a cukorbetegek inzulinellátásával kapcsolatban az alapvető jogok bizto­sa. Szabó Máté ombudsman szerint az új rendelkezések sértik az egészséghez va­­­ló jogot és a hátrányos megkülönbözte­tés tilalmát. (MTI) FIDESZ-GYŐZELEM Időközi választás Nagy Zoltánné a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Dunaújvárosi Szervezetének jelöltje 295 szavazattal nyert a ma tar­tott időközi önkormányzati választáson a 7. számú egyéni választókerületben. A 4028 választásra jogosult szavazó kö­zül 835 fő adta le voksát. A második Ma­gyar András, az MSZP jelöltje lett. (MTI) Egyszerűsödő családjogi szabályozás BARANYA RÓBERT Módosult a családjogi törvény, amelynek köszönhetően több lép­csőben egyszerűsödnek és életsze­rűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsoló­dó eljárások - tudatta a Közigazgatá­si és Igazságügyi Minisztérium. Az új rendelkezések szerint az eddigieknél erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismer­hesse. Tájékoztatást kérhet a gyám­hatóságtól az örökbefogadására és vér szerinti testvéreire vonatkozó kérdé­sekben, és egészségügyi adatokat is kaphat szüleiről. Eddig az örökbefogadott csupán a vér szerinti szülője adatairól kérhetett tájékoztatást, és ehhez szükség volt az ő hozzájárulásukra is. Mostantól a gyámhatóság köteles lesz tájékoztat­ni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülő­je, illetve van-e testvére, féltestvére. Gyorsabban, kevesebb utánjárással intézhetők majd az apai elismerés­hez kapcsolódó eljárások. Jelenleg több szerv előtt lehet apai elismerő nyilatkozatot tenni, de a szabályozás pontatlansága miatt számos hiányos nyilatkozat keletkezik, miután a ké­relmezők nem adják meg a gyermek nevét, pedig az kötelező. Az új, teljes hatályú nyilatkozatban már ez is benne lesz, így nem kell azt később pótolni. Az örökbefogadott gyermek biztonsága és családi kap­csolatai tartósságának megőrzésére is nagyobb figyelmet fordítanak az új szabályok. A felbontott örökbefoga­dásokat követően a gyermekek újabb örökbefogadási eljárás nélkül, a lehe­tő leghamarabb időn belül új szülők­höz kerülhetnek, és családban foly­tathatják életüket. ■ ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Tiltakozó ellenzék A Jobbik szerint a kormány a július 1-jén hatályba lépett új munka törvényköny­vével a jogegyenlőtlenséget, a kiszolgáltatottságot foglalta törvénybe, amely egy rabszolgakódexszel ér fel - közölte tegnap Bertha Szilvia, a párt országgyűlési kép­viselője. Az MSZP szerint a kormány újabb rabláncot tesz a dolgozó emberekre. Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke kiemel­te, a július 1-jétől hatályos törvénykönyv kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozókat, csor­bítja a munkavállalói jogokat, és kizárja, hogy az állami cégeknél a kollektív szerződés kedvezően térjen el a kódex általános szabályaitól. Közben Czomba Sándor, a Nem­zetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szombaton az MTI-nek azt mondta, egyetlen munkavállalónak sem kell kevesebb pénzért többet dolgoznia az új munka törvénykönyve miatt. A jogszabály ellen a Lehet Más a Politika, a Szoli­daritás és a Negyedik Köztársaság közös flashmobon (villámcsődületen) tiltakozott a budapesti József Nádor téren álló minisztérium épületénél. (LMA) ÁLLAMOSÍTÁS ELŐTT EGYESÍTETTÉK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INTÉZMÉNYEIT Új a helyzet, de gyógyítók vagyunk! NICZKY EMŐKE Az egészségügyi dolgozók ünnepnap­ja alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Semmelweis­­díjat adott át Csiba Gábornak, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójának. - Hogyan érintette az elismerés? - Az elmúlt pénteki átadás előtt csupán néhány nappal értesültem róla, hogy díjat kapok. Bevallom, meglepett a dolog, de nagyon jól­esett. Különösen azt tartom meg­tiszteltetésnek, hogy a miniszter el­jött hozzánk, és itt, a kórházban adta át a díjat.­­ A méltatás szerint a megye egészségügyének fejlesztését, a szervezésben elért eredményeket, valamint a kórházi lelkészi szolgá­lat kialakítását ismerték el. Ezek szerint jól ráérzett az egészségpo­litikai irányra, amikor még az ál­lamosítás előtt egyesítette a megye intézményeit. - Nem volt nehéz kitalálni, mer­re ésszerű mennünk, de elszántság valóban kellett hozzá. Sok munka van mindabban, amit most díjaztak, és fontos megjegyezni, hogy ez nem csupán rajtam múlt. Munkatársaim rengeteget segítettek, mindnyájuk­nak megköszöntem a bizalmat és a kitartást. -Mi volt Balog Zoltán beszédében az az üzenet, amit kiemelne? - Elsősorban a biztatás. Több szá­zan gyűltünk össze, hiszen más in­tézményekből is érkeztek kollégák, akik kitüntetést kaptak. A minisz­ter elmondta, hogy bár nehéz a hely­zet, de a változtatásokra szükség van. A dolgozók ezért járjanak Semmelweis Ignác nyomdokain, legyenek állha­tatosak és kezdeményezők, mert jobb lesz a rendszer. Én is ezt remélem.­­ Tegnap elindult a rendszer új­raszervezése, amelybe, hogy úgy mondjam, most nagyon bele kell áll­ni. Felkészültek? - Úgy érzem, igen. Eddig is meg­tettük, amit lehetett, a nem várt eseményeket pedig higgadtan és a betegek érdekének figyelembevéte­lével kezelnünk kell. Új helyzet van az egészségügyben, de gyógyítók va­gyunk, ezért a hozzáállásunk nem változhat meg. ■ CSIBA GÁBOR főigazgató, BAZ Megyei Kórház

Next