Magyar Hírlap, 2012. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-02 / 153. szám

www.magyarhirlap.hu Ma módosíthatja a parlament az igazságügyi törvényeket Az Országgyűlés hétfőn és kedden, illetve pénteken ülésezik a héten. A képviselők ma dönthetnek az igaz­­ságügyi tárgyú törvények módosításáról, a nyugdíjak adómentességének megőrzéséről, valamint a vörös csillag nyilvános viselésének további tiltásáról, a hétvége előtt pedig a jegybanktörvénynek a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdéséhez szükséges módosításáról is zárószavazás várható. A mai ülésnap Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődik, a miniszterelnök beszédében elsősor­ban a hét végi brüsszeli uniós csúcstalálkozó eredményeit és azok hazánkat érintő hatását ismerteti. A hét utolsó munkanapján kerül napirendre a 2013-as büdzsé. (MTI) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR CÁFOLJÁK A KERESZTÉNY ROMA KOLLÉGIUMOK KAPCSÁN ELHANGZÓ LMP-S VÁDAKAT Már élesítik az állami pályázatokat KACSOH DÁNIEL Pályázhatnak állami támogatásra a roma szakkollégiumok. A keresztény felekezetek fenntartásában működő intézmények kapcsán megfogalma­zott LMP-s kifogásokra alapos cáfo­latot tett közzé a református egyház. Mától lehet benyújtani pályázatokat a roma szakkollégiumok támogatására az Új Széchenyi-terv keretében. A hi­vatalos tájékoztatás szerint a konst­rukciók célja „a felsőoktatási intéz­ményekbe felvételt nyert hátrányos helyzetű, elsősorban roma származá­sú hallgatók számára olyan komplex hallgatói szolgáltatások kifejleszté­se és biztosítása, amelyek hozzájárul­nak tanulmányaik sikeres befejezésé­hez, a lemorzsolódás csökkentéséhez, illetve társadalmi szerepvállalásuk megerősítéséhez”. A benyújtási ha­táridő július 31. Közben terjedelmes nyilatkozat­ban reagált az LMP-s Szabó Tímea parlamenti képviselő nyílt levelére a Magyarországi Református Egyház. Mint írják, a levélben számos olyan valótlanság szerepel, amely a fenn­tartó egyházakat is rossz fényben tünteti fel. Ismert, hogy egy éve működik a keresztény roma szakkollégiumi há­lózat: a fővárosban katolikus, Nyír­egyházán evangélikus, Miskolcon görög katolikus, Debrecenben pedig református fenntartásban. Az ellen­zéki honanya azt állította, a debre­ceni intézménybe a hallgatók tobor­zása, az elégséges létszám biztosítása „sokszor” a Romaversitas Alapítvány aktív segítségével történt. „Ezt a vá­dat korábban Daróczi Gábor, az ala­pítvány igazgatója fogalmazta meg. A valóság ezzel szemben az, hogy a szakkollégiumok az egyetemvá­rosokhoz való kötődésük miatt el­sősorban az egyetemek segítségét kérték és kapták a toborozáshoz. Az általános felvételi hirdetmény és kérés minden bizonnyal eljutott a Romaversitas Alapítványhoz is” - közölte az egyház. Egyébként vissza­utasítja azt a rosszindulatú feltétele­zést, miszerint a cigány hallgatókra szánt támogatás „nem cigány hallga­tók számára kerül kifizetésre, ahogy valótlan az a megállapítás is, misze­rint az egyház pazarló módon, a sa­ját javára használja ki a szakkollégiu­mi támogatást”. A református közlemény sze­rint a hálózat fenntartói elítélik az „etnobiznisz” jelenségét, és a pályá­zati vagy állami forrásokból szárma­zó, a cigányság ügyére fordítandó pénzek korábban tetten érhető, bot­rányos céltévesztettségét. Ezért a Váli Istvánról elnevezett szakkollégiumok hallgatóinak mindegyike önnyilat­kozattal vállalja roma származását, és bentlakással bizonyítja a közösséghez való tartozását, és csak cigány diákok kaphatnak hallgatói juttatásokat. Ehhez hozzátartozik, hogy az in­tézmény valamennyi alkalmazottja is cigány származású. „Egyházunk bizonyíthatóan cse­lekvő és anyagi áldozatot is hozó partnerként vállalja fel a jó ügy szol­gálatát, amelynek érdekében külön­leges, ökumenikus összefogás jött létre az egyházak között” - szögezték le, megemlítve, a történelmi feleke­zetek alapvetően önerőből indították el a szakkollégiumokat. ■ Az egyház szerint valótlan, hogy a támogatást másra költötték FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA A SZOCIALISTÁK SZERINT PÉLDÁTLAN LESZ A SZEGÉNYEKET IS SÚJTÓ ADÓTERHELÉS Zárt ajtók mögött reménykedő MSZP MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nemzetközi szervezetek nem fog­ják elfogadni, ha az Orbán-kabinet a nemzeti bankra is kiterjeszti a tranz­akciós illetéket állította Botka László. Az MSZP választmányi elnöke a „ párt - parlament” szombati ülése alatt újság­íróknak kifejtette, szerinte a kormány a jövő évi költségvetéssel az elmúlt huszonkét évben példátlan megszo­rítást hajt végre. Botka úgy fogalma­zott, 2013-ban a GDP negyven száza­lékára nő az adóterhelés, ami egyszer sem fordult elő a rendszerváltozás óta. Megjegyezte, a költségvetési javaslat megalapozatlan, ezért a szocialisták módosító javaslatot sem nyújtottak be, az őszre viszont alternatív büdzsét készítenek. Tóbiás József, a párt általános frak­cióvezető-helyettese a választmányi tanácskozáson felszólalva megalapo­zatlannak minősítette a költségveté­si javaslatot, mivel - mint mondta - az idei zárszámadás ismerete nélkül és a jövő évi adótörvények beterjesztése előtt készült. A kormány gazdaságpo­litikája a szegényeket még szegényeb­bé teszi, és már a középosztály egy ré­sze is napi megélhetési gondokkal küzd - hangsúlyozta, bírálva a költ­ségvetési tervet azért is, mert a forrás­­elvonás lehetetlen helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Józsa István gazdasági ügyekért fe­lelős frakcióvezető-helyettes a befek­tetői bizalom hiányát tette szóvá. Ez szerinte a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, a visszamenőle­ges hatályú jogszabályalkotás és a hú­zóágazatokat terhelő különadók miatt alakult ki. Szekeres Imre gazdaságpo­litikai kabinetvezető azt mondta, ma kevesebben dolgoznak, mint a kor­mányváltáskor, a gazdaság recesz­szióba süllyedt, a beruházások pedig leálltak. Katona Tamás korábbi pénzügy­minisztériumi államtitkár közöl­te: a tranzakciós illeték szabályainak megváltoztatása azt jelzi, a kormány nem akar megállapodni a Nemzet­közi Valutaalappal, az IMF és az Eu­rópai Központi Bank ugyanis nem fogadhatja el, hogy a jegybank pénz­ügyi műveleteire is kiterjesszék az illetékkötelezettséget. A szocialista választmány zárt aj­tók mögött az új pártelnökség eddi­gi tevékenységéről ejtett szót. Lapunk úgy tudja, a szocialisták nem keve­sebbre számítanak, mint hogy „a kor­mány megszorító politikája” miatt to­vább zárul az olló a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága között, és 2014-re a kormánypártok lemarad­nak a népszerűségi versenyben. ■ 2012. JÚLIUS 2. HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Európa elrablása ÁLLÁSPONT Az antik filozófiához kellene visszatérni, mert jobbak a kérdésekre a vála­szai - ezt Lánczi András filozófus mondta a minap az Európa Szalon ren­dezvényén. Milyen bölcs gondolat, csak tegyük hozzá, hogy a mai európai gondolkodásban semmilyen filozófia nem létezik, még marx-engelsi sem, inkább egy meghatározhatatlan eredetű, vegyes liberalizmus uralkodik, amely morális válságba sodorta Európát, mi több, zavart eszmeisége rom­bolja a társadalom egyre fogyatkozó etikáját, saját értékrendjét, s elpusztít­ja önvédelmi racionalitását. Az individuum került veszélybe. Az emberek többsége nem tudja értékét, fontosságát képviselni a társadalom különböző szintjein, ködös a jövőképe, életvitele, az önbecsülése csúszik lefelé, a bér­vagy rabszolgamunka irányába. Ma ez Európa. Az Európai Unió, amely megtagadja, hogy az alkotmányá­ba bevegye a kereszténység fogalmát, amelynek a létét köszönheti. Euró­pa meghatározó intézményeit, mint például az Európai Parlamentet job­ban érdekli a melegek házasságának szabadsága, az extrém szexuális jogok, a könnyűdrog-fogyasztás vagy az abortusz szabadsága, mint a kisebbségi és emberi jogok védelme, az élet védelme, az erkölcs, s egyáltalán a pénzügyi válságában vergődő országok gazdasági felemelése, s nem a további megszo­rítások. Ez tévút. Európa a görög, a római, a középkori, a reneszánsz, a felvi­lágosodás és az újkor filozófiai eszméinek hatása miatt lett azzá, ami. Keresz­tény világhatalom. Ezeket az eszméket, gondolatokat európai filozófusok alkották. Vagyis a modern kori civilizáció, a gazdaság Európát a 17. századtól az első világháború végéig a világ vezető hatalmává tette kulturálisan is. Az emberiséget felemelő filozófiai gondolkodás gyengülésével, végül eltűnésé­vel, és azzal, hogy előtérbe kerültek az agresszív, a világot felforgató, kom­­munisztikus, internacionalista, kozmopolita, szélsőliberális eszmék, Európa előkészítette saját gyengülését, világhatalmi szerepének háttérbe szorulását. Egy két állam gazdagsága, a többinek pedig a nyomora nem hozhat üdvö­zülést, nem hozhatja meg Európa megerősödését. Csak válságot válság után. Európa radikalizálódik, a modern demokrácia csődbe került. Tény, hogy egyre több szélsőséges bal- és jobboldali párt kerül be az európai országok parlamentjeibe, s ez növeli a feszültséget. A görögországi választások ered­ménye majdnem felborította az unió vélt rendjét. Egyre több ország ismeri el a gazdaságban a növekedéspárti Magyarország erőfeszítéseit, és azt, hogy a kormány az arányos teherviseléssel sokkal erőteljesebben bevonná a ban­kokat és a multikat a válság leküzdésébe. Új oktatási programjával, a nemze­ti hagyományok erősítésével, az irodalom és a történelem magasabb szint­re emelésével, a reáltudományok és a sport előtérbe állításával egy modern, oktatási-kulturális, egészséges nevelést akar, a világ bonyolult kérdései­re is választ adó ifjúság felkészítését célozza meg. Egy-egy ország gazdasá­gi kifosztása, kivéreztetése Európa bukását hozhatja - ne történjék meg s újabb véres háborút is kirobbanthat: a végső leszámolás háborúját, amelyben szemléletek, ideológiák, osztályok, szegények és gazdagok, gazdagok és még gazdagabbak, bevándorlók és őslakók csaphatnak össze. Hogy ez ne történ­jék meg, ehhez a fejekben is váltás kell, a változás igenlése egész Európában. Cicero idézi a Legfőbb jóról és rosszról könyvében Arisztotelészt, aki azt mondja, hogy az ember két dologra született: a megismerésre és a cselek­vésre. Ezt kell neki meghagyni, de úgy, hogy szabadon tehesse. A másik, amit érdemes megfogadni a mai Európa emberének Seneca szerint, amit ő az Erkölcsi levelek könyvében Epikurosztól idéz: „Ha természet szerint élsz, sohasem leszel szegény, ha a képzelgések szerint, sohasem leszel gazdag.” Seneca -Néró császár nevelője - ezt a gondolatot így folytatja: „A természet csekélységet kíván, a képzelgések mérhetetlenül sokat... Nagyapád előtt kié volt ez a föld? Meg tudod magyarázni­­ nem is azt, hogy melyik emberhez melyik néphez tartozott? Nem mint gazda léptél rá, hanem mint bérlő. Ki­nek a bérlője vagy? Ha dolgod jól megy, az örökösödé. A jogtudósok tagad­ják, hogy a közös tulajdont haszonélvezettel el lehet nyerni: az, amit bir­tokolsz, amit a tiednek mondasz, közös, mégpedig az emberiségé.” Majd Seneca ezt úja a filozófia hasznosságáról: „a lelket gyúrja, faragja, az életet szedi rendbe, a tetteket kormányozza, megmutatja, mi a teendő, s mi az el­hagyandó , leül a kormányrúdhoz, és a válságok közt hánykolódók útját irá­­­nyítja. Nélküle senki sem élhet zavartalanul, senki sem élhet biztonságban, számtalan dolog esik meg minden egyes órában, amely tanácsot igényel, s ezt a filozófiától kérjük. ” Ezt szinte nekünk, magyaroknak, európaiaknak írta. Igen, az európaiak­nak újra meg kell alkotniuk a több ezer éves bölcsek filozófiája nyomán a sa­ját, az életüket jelentő filozófiájukat, életbölcseletü­ket, a morálon alapuló értékrendjüket. Különben elvesztek. Ne engedjük Európát elrabolni. ■ STEFKA ISTVÁN

Next