Magyar Hírlap, 2012. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-01 / 179. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. AUGUSZTUS 1., SZERDA D0L . " HANKÓ ZOLTÁN KAMARAI ELNÖK SZERINT TOVÁBBI LÉPÉSEKRE IS SZÜKSÉG VAN A LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁS STABILIZÁLÁSA ÉRDEKÉBEN Milliárdos mentőöv a patikáknak NICZKY EMŐKE Akár beszerzési szövetségeik ki­­terjesztésével és megerősítésével is ellensúlyozhatják a gyógyszertárak a beszállítók erőfölényét. A patikák működőképessége kulcskérdés a la­kossági gyógyszerellátásban. Bár még nem vonultak el a felhők a pa­tikák feje felől, átmenetileg mégis fel­lélegezhetnének azzal az évi három­­milliárd forinttal, amelyet a kormány a nagykereskedelmi árrés átcsoporto­sításával biztosít nekik. Legalábbis így értékeli a helyzetet a Magyar Gyógy­szerészi Kamara elnöke. Hankó Zoltánt a mától hatályos rendelet előzményeiről, indokolt­ságáról, valamint várható hatásairól kérdeztük. Leszögezte, a patikáknak mindenképpen szükségük van arra a korrekcióra, amellyel növelni lehetne a köztámogatott orvosságok beszer­zési ára és az eladás után járó különbö­­zetet, az úgynevezett árrést. Enélkül ugyanis egyre bizonytalanabbá válik a patikák fenntartása, ami veszélyezte­ti a lakosság térben és időben kiegyen­­­súlyozott gyógyszerellátását. A helyzet kialakulásában döntő sze­repet játszott a 2006-os patikalibera­lizáció, amelynek következtében egy­re-másra nyíltak új gyógyszertárak - emlékeztetett a köztestület elnöke. Eközben az árrés nem növekedett, így a patikai ágazatban forráshiány ala­kult ki, amelyet a Széll Kálmán-terv már elindított takarékossági előírásai tovább súlyosbítanak. Külső forrás azonban az idén nem áll a költségvetés rendelkezésére, ezért a problémát „belülről” kell kezelni, va­lamelyest kiegyenlítve azt a különb­séget, amely a gyógyszerforgalmazás nagy- és kiskereskedelmi jövedel­mezősége között tapasztalható. Ezt a megoldást az elnök azért tartja el­fogadhatónak, mert amíg az elmúlt években az árrés tömege a nagykeres­­­kedelemben követte az inflációt, ad­dig a patikák hoppon maradtak, ezért az olló folyamatosan nyílt a két terület között. Nem szólva arról - tette hozzá -, hogy a nagykereskedők által biztosí­tott kedvezményekkel alapvetően a je­lentős forgalmú patikák jártak jobban, mert többféle és nagyobb mértékű en­gedményeket kaptak. A vidéki kispa­­tikáknak ebből nem sok jutott, ám ez a szempont most veszíthet jelentőségé­ből. Kormányzati szándék az is - em­lékeztetett Hankó hogy általában csökkenjen a lakossági gyógyszerel­látás kiszolgáltatottsága. Ezt célozta például a gyógyszertárak láncba szer­veződésének, valamint nagykereske­dői érdekkörbe kerülésének stopja is. Az árréskorrekció kapcsán a ha­zai három nagy gyógyszer-nagy­kereskedelmi cég a napokban föl­­bontotta szerződéseit a patikákkal, hogy újakat kössön velük. Ez a re­akció az elnök szerint fölveti annak szükségességét, hogy a gyógyszertá­rak a saját beszerzéseik során csök­kentsék függőségüket a nagykeres­kedőktől. Ezt szolgálhatja a beszerzési szövetségek megerősítése és kiterjesz­tése, így a patikák akár közvetlenül a gyógyszergyártókkal is tárgyalhatná­nak. „Középtávon ezzel egy önállóbb gyógyszertári rendszer alakulhat ki” - mondta. Az elnök úgy látja, a mostani dön­tés illeszkedik az ágazat stabilizáció­ját célzó, már korábban megindult so­rozatba. További lépésekre is szükség van, amiről Orbán Viktor miniszter­elnökkel is egyeztettek a július 21-i ta­lálkozón. ■ A gyógyszertárak működőképessége kulcskérdés a lakosság ellátásában FOTÓ: CSUDA­ SÁNDOR Létező ágyakon fekszenek a betegek Lejárt tegnap az új az egészségügyi rendszer indításakor megszabott átmeneti idő­szak. Ez alatt az egy hónap alatt lehetett észrevételt tenni az új struktúrával kap­csolatban. Mint korábban megírtuk, már az első napokban több település sikeresen kezdeményezte, hogy sorolják át egy másik egészségügyi térséghez, így tett például Bábolna és Tiszaföldvár is. Az egészségügyi szolgáltatók jelzéseivel kapcsolatban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal későbbre ígért tájékoztatást lapunknak. Az egészség­­ügyi államtitkárság ezen a héten tekinti át a fővárosi kórházak ügyeleti rendszerét, hogy megszüntesse az esetleges átfedéseket. Érdeklődésünkre válaszolva közölték, nem fordult és nem is fordulhat elő, hogy megszüntetett - vagyis már nem létező - ágyakra irányítsanak létező betegeket az ügyeletek alatt. Hangsúlyozták ugyanak­kor, hogy egyes intézmények, közreműködői szerződések alapján egy másik kórház­zal együtt vesznek részt a betegellátásban. (NE) KÉT KEREKEN A HIVATALBA A kerékpározást népszerűsíteni hivatott programot hirdetett meg Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott a kormány­­hivatalok, a minisztériumok és az állami hivatalok dolgozóinak. Illés Zoltán környe­zetvédelmi államtitkár (balra) fontosnak nevezte, hogy többen közlekedjenek kerék­párral, hiszen ez hozzájárul az egészségmegőrzéshez és a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. (MH) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Feljelentették a halálbüntetést kérő ügyészt BARANYA RÓBERT Feljelentette az 1958-ban Mansfeld Péterre halálbüntetés kiszabását ké­rő ügyészt, Mátsik Györgyöt a Jobbik, a kivégzett Mansfeld Péter testvére, Mansfeld László és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz). Mátsikot többrendbeli szándékos emberölés, többrendbeli szándékos súlyos testi sértés, többrendbeli kényszervallatás, többrendbeli jogellenes fogva tartás és többrendbeli bűnpártolás ügyében je­lentették fel. A Jobbik szeretné elérni azt is, hogy a még szintén élő kommu­nista bűnösökkel való összebeszélés és a szökés lehetőségének megakadá­lyozása érdekében az ügyészség mér­legelje Mátsik előzetes letartóztatásba helyezésének lehetőségét. A parlament tavaly év végén fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmé­nyek büntetendőségéről és elévülésé­­­nek kizárásáról, valamint a kommu­nista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szó­ló jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy eljárások induljanak az 1956-os forradalmat követő megtorlások poli­tikai megrendelői és elkövetői ellen. Az év elején a törvény alapján a Job­bik már feljelentette az 1956-os forra­dalmat követő megtorlásokat belügy­miniszterként irányító Biszku Bélát, akinek ügyében nyomozás indult. A törvény kidolgozója, Gellért Ádám nemzetközi jogász lapunknak korábban azt mondta: a nemzetkö­zi vagy belső jogi tényállások alap­ján bárki feljelentést tehet ilyen ügy­ben. Azokban az esetekben azonban, ahol az ügyészségnek hivatalból tu­domása van egy bűncselekményről, ott feljelentés nélkül is kötelessége, hogy elkezdjen vizsgálódni. Nemcsak azokkal szemben lehet azonban eljá­rást kezdeményezni, akik például ál­lamvédelmisként megvertek valakit, hanem olyan bírákkal, ügyészekkel vagy politikusokkal szemben is, akik jogtipró eljárásban működtek közre halálos ítéletek kiszabásában - tette hozzá. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU Csatáry Lászlót ismételten kihallgatták MTI A Budapesti Nyomozó Ügyészsé­gen tegnap ismét kihallgatták a há­borús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót. A 97 éves férfit az ügyész­ség gépkocsijával szállították a Belg­rád rakparti épületbe, és csaknem három órán át tartott a kihallgatá­sa. Csatáryt - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőr­­parancsnokként kulcsszerepet ját­szott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában - július 18-án Bu­dapesten a nyomozó ügyészség em­berkínzással megvalósított hábo­rús bűntettel gyanúsította meg, és őrizetbe vette, néhány órával ké­sőbb pedig a Budai Központi Kerüle­ti Bíróság a házi őrizetbe helyezéséről döntött. Csatáry kirendelt védőügy­védje a tegnapi kihallgatás után kö­zölte, újabb gyanúsítás nem történt, az ügyészség által feltárt bizonyíté­kokról kérdezték védencét. Horváth B. Gábor azt mondta, hogy Csatáry László tételesen cáfolta a terhére rótt bűncselekményeket. A kihallgatásán azt is cáfolta, hogy gettóparancsnok lett volna - állította az ügyvéd, hangsúlyozva, hogy vé­dence nem írt alá ilyen titulussal do­kumentumot. Azt nem tudni, hogy az időközben nyilvánosságra került dokumentumokat ki írta alá, aho­gyan azt sem, hogy ezek hamisítvá­nyok-e, illetve azokat milyen mi­nőségében láthatta el kézjegyével - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezek hitelességét a nyomozó hatóságok­nak kell bizonyítaniuk. A 97 éves férfi tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban. Ügyvédje szerint egyébként elképzelhető, hogy a ta­núk a védencét összetéveszthették valakivel. Példaként említette, hogy a tanúvallomásokban szereplő fekete egyenruhát a német hadsereg kato­nái és nem a magyar rendőrség tag­jai hordtak. Az ügyvéd egy esetle­ges szlovákiai kiadatásról nem tudott nyilatkozni. ■ TOVÁBBRA IS KORMÁNYPÁRTI FÖLÉNY Századvég-felmérés A Századvég július végén készített köz­vélemény-kutatása szerint a Fidesz tá­mogatottsága a teljes népesség körében 23 százalék, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll. Az LMP támogatottsá­ga hat, a Jobbiké 11 százalék. A Gyurcsány Ferenc vezette DK támogatottsága két­százalékos. A biztos szavazó pártválasz­tók között a Fidesz jelenleg 41 százalé­kon, a szocialisták 24 százalékon állnak. A választásokban biztos szavazók 21 szá­zaléka adná voksát a Jobbikra, nyolc szá­zalékuk pedig az LMP-t juttatná a par­lamentbe. A DK ebben a körben három százalékon áll. (MTI) TAVALYI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSSAL RENDEZVE Egyéni nyugdíjszámla A kormány már egy tavalyi törvény mó­dosításával gondoskodott arról, hogy egyénileg vezethetők legyenek a nyug­díjbiztosítással összefüggő adatok - tudatta tegnap a Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkár­sága az MTI-vel. A parlament ez év július 16-án ellenszavazat nélkül fogadta el a nyugdíjtörvény módosítását, amely­nek lényege, hogy nem változik a nyug­díjrendszer. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya garantált, a rendszer sürgős módosítása nem indokolt - közölte az államtitkárság, megjegyezve, hogy eb­ben a jelentős kérdésben megszületett politikai konszenzust a biztosítottak ér­dekei szempontjából sem tartják meg­kérdőjelezhetőnek. (MH) DÁNIEL PÉTER KIVONUL A KÖZÉLETBŐL Balliberális búcsú A botrányos performance-airól ismert balliberális közéleti személyiség, Dániel Péter ügyvéd abbahagyja közéleti, poli­tikai tevékenységét. Mint a Facebookon írta, álláspontja szerint minden olyan személynek háttérbe kell vonulnia, aki hátráltatja, veszélyezteti az összefo­gást, aki nem tud „a demokratikus szö­vetség” hasznára lenni. „Mivel pedig több ok miatt magamat is ilyen sze­mélynek gondolom, ezért abbahagyom a közéleti, politikai tevékenységemet” - fejtegette nyilvános levelében Dáni­el Péter, akit Gyurcsány Ferenc híveként ismertek. (MH)

Next