Magyar Hírlap, 2012. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-01 / 179. szám
www.magyarhirlap.hu A rokkantsági rendszert is felülvizsgáltatná az ombudsman Kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a megváltozott munkaképességű emberek ellátásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát az alapvető jogok biztosa - közölte tegnap Szabó Máté (képünkön) hivatala. Szabó azért kérte a felülvizsgálatot, mert szerinte a rokkantsági ellátórendszer átalakítása során nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása folytán sérül az esélyegyenlőség elve. Az ombudsmani hivatal közölte: csaknem negyven panaszos beadványában a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló, idén január 1-jétől hatályos törvény utólagos vizsgálatának kezdeményezését kérte az AB-nál. (MTI) FOTÓ: CSUDÁS SÁN DÓR A JÓ ÁLLAMÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOST SAJÁT KÉRÉSÉRE MENTETTÉK FEL Gál András Levente is lemondott MH Szeptembertől már nem kormánybiztos Gál András Levente, a Miniszterelnökség szerint maga kérte felmentését Orbán Viktortól, aki elfogadta azt. Közölték, az általa felügyelt Magyary-program legújabb változata augusztusban megjelenik. „Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos hétfőn levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben kifejti, hogy az általa ellátott feladatok őszig várhatóan olyan előrehaladást érnek el, amelyek már nem indokolják a továbbiakban ennek a kormánybiztosi tisztségnek a fenntartását, ezért ettől az időponttól kéri felmentését” - közölte tegnap a Miniszterelnökség. Hozzátették, Gál András Levente álláspontja szerint a feladatok és a hatáskörök a rendes ügymenetben is elláthatók lesznek, különös tekintettel a Magyary-program legújabb változatának augusztus végi megjelenésére. A közlemény szerint indoklásában a kormánybiztos kitért arra is, hogy mindig feladathoz indokolt rendelni tisztséget. „Gál András Levente köszönetét fejezi ki Orbán Viktor miniszterelnök bizalmáért és azért, hogy ilyen kritikus időkben és jelentős ügyekben szolgálhatta Magyarországot. A miniszterelnök hétfőn megkapta Gál András Levente levelét, és - megfontolva a kormánybiztos érveit - elfogadta lemondását, 2012. szeptember 1-jei hatállyal. Orbán Viktor egyben köszönetet mondott Gál András Leventének a magyar közigazgatás újjászervezése érdekében végzett munkájáért” - írták. Gál egyébként a 2010-es kormányváltástól tavaly novemberig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, és többek között a zsidó szervezetek és hitközségek tárgyalóasztalhoz ültetése is hozzá fűződik. A napokban a kormány Baán Lászlót, az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójával kapcsolatos feladatok ellátásáért, Budai Gyulát, az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért, továbbá Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház irányításáért felelős kormánybiztost is felmentette. ■ Gál András Levente: Mindig a feladathoz kell a tisztséget rendelni FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR KERESZTÉNYSZOCIÁLIS KEZDEMÉNYEZÉSEK A KISEBBIK KORMÁNYPÁRTTÓL A KDNP a családi csődvédelem mellett PINDROCH TAMÁS A KDNP markánsan képviseli a gyermekes családok érdekeit, mondta egyebek mellett lapunknak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. - Miként értékeli frakciója tavaszi ülésszakon végzett munkáját ? - A nemzetközi gazdasági környezet rossz volt az elmúlt fél évben, úgy tűnik sajnos ez a következő hónapokban rosszabbodni fog. A kormány és a parlament viszont jól teljesített, egyszerre csökkentettük az államadósságot és a költségvetési hiányt, és növeltük a versenyképességet. A kormány bátran képviselte kiegyensúlyozott uniós politikáját. Ez azt jelenti, hogy az unión belül a nemzeti érdekeket erőteljesen képviseljük, az unió által gyakran diktált feltételek helyett a magyar valósághoz illeszkedő döntéseket hozunk. Erre jó példa a munkahelyvédelmi csomag, ezen belül pedig a kisvállalkozók és kisadózók megsegítése. - A KDNP meg tudta jeleníteni önálló arcát, el tudták érni politikai céljaikat? - A kereszténydemokraták számára három réteg kiemelt fontosságú: a kisjövedelműek, a jövedelemmel nem rendelkezők, illetve a családok. Az ő érdekükben a munkahelyvédelmi csomag megalkotásából is kivette részét a KDNP. Mi javasoltuk az akciótervben a gyedről, gyesről visszatérő kisgyermekes anyák munkahelyi elhelyezkedését segítő munkabérköltség-csökkentést, amely azt jelenti, hogy a munkáltatójuknak nem kell utánuk járulékot fizetni. Emellett mi indítványoztuk a tartósan munkanélküliek elhelyezkedését segítő munkabérköltség-csökkentést. Ezen kívül több szociális kezdeményezéssel éltünk az Orbán Viktor miniszterelnökkel való július közepi egyeztetésen, így a kormányfő örömmel fogadta, és támogatandónak tartotta a családi csődvédelem intézményének bevezetését, amelyet egyébként már a Gyurcsány - kormány idején benyújtottunk a parlamentnek, csak az MSZP részéről nem volt rá fogadókészség. Emellett felvetettük a családi adózás módosítását - maga ez az adófajta is KDNP-s kezdeményezés volt -, amely szerint, akik az adójukban nem tudják kihasználni száz százalékig az adókedvezményeket, azok ne csak a személyi jövedelemadójából, hanem a munkavállalói járulékukból is megtehessék ezt. Egy gyereknél tízezer, két gyereknél húszezer, míg három gyereknél 99 ezer forintot jelent ez a kedvezmény. Arra is javaslatot tettek, hogy azok a rokkantnyugdíjasok, akik kikerültek az ellátórendszerből, könynyebben kaphassanak munkát. Azt is támogatta a miniszterelnök, hogy ezeknek az embereknek olyan munkahelyeket hozzunk létre, amelyek államilag támogatottak. Ők az állami cégeknél, önkormányzatoknál vagy akár a minisztériumokban legalább annyi pénzért dolgozhatnak majd, mint amennyit a nyugdíjuk biztosított számukra. Néhány ezer főt érintő kérdésről beszélünk, de a KDNP fontosnak tartja, hogy foglalkozzunk velük. Az imént említett kezdeményezéseink ősszel a parlament elé kerülhetnek. Hoffmann Rózsa KDNP-s politikusként vezeti az oktatási államtitkárságot. Az egyik legnagyobb feszültséggel járó felbet az övé. Elégedettek a munkájával? - A közoktatás, a felsőoktatás és a pedagógus-életpályamodell kapcsán nagy lépéseket tett előre Hoffmann Rózsa. Jelentős változásokat vitt végig az értékcentrikus oktatás kialakításában, amely nagy érdeksérelmekkel járt. De a hátrányos helyzetű gyerekek oktatása kapcsán elindított Híd-programok, és a hároméves óvodáztatás bevezetése is az ő személyéhez köthető. ■ HARRACH PÉTER a KDNP frakcióvezetője 2012. AUGUSZTUS 1., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLP Hanyatlás Rugóznék még a miniszterelnök azon minapi kijelentésén, hogy Nyugat-Európa „nagyon kétséges”, „inkább hanyatló pályán” látszik haladni. Orbán Viktor kormányfő mindezt a VOSZ-nál tett látogatásakor mondta a múlt héten, és hasonló megállapítást tett Bálványoson is. Tény, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban az eurózóna, vagyis szűkebb értelemben Nyugat-Európa, nagy lépésekkel haladt a csőd felé, és konkrét cselekvési tervek a krachra még nem születtek. Túl azon, hogy az Európai Központi Bank szóban már interveniált, Mario Draghi, az EKB elnöke bejelentette, bármi áron, de megvédik az eurózónát. A piacok megnyugtatását megerősítendő, a németek és az olaszok is csatlakoztak a tervhez, úgyhogy ezen a téren várjuk a fejleményeket. Ami pedig a hanyatlást illeti, a magyar gazdaság ezer szállal kötődik Nyugat-Európához, azaz, ha a Lajtán túl visszaesés van, nálunk is. Tudnillik az éves gazdasági teljesítmény (GDP) döntő része éppen az eurózónából „ered”, a bruttó hazai termék több mint hetven százaléka exportalapú, konkrét felvevőpiacaink pedig Németország, Franciaország vagy éppen Olaszország. Ha tehát Európa nyugati részéről kevesebb a megrendelés, nem jön a működő tőke, akkor bizony zuhan a külkereskedelem, kevesebb a vállalati beruházás. Csak pillantsanak rá a hazai recesszióról szóló jóslatokra! Továbbá a magyar gazdaság pénzügyi oldalról is Nyugattól függ. Ugyanis a magyarországi bankok nyolcvan százalékban külföldi tulajdonban vannak, és az, hogy pumpálják-e a pénzt, vagy pedig kivonják a forrásokat az osztrák, német vagy éppen olasz „gazdák” nagyrészt attól függ, milyen jövedelmezőséggel éri meg ide invesztálni, és megvan-e ehhez a kiszámíthatóság, a jogbiztonság. Azonban a hitelintézetek anyabankjai - a Magyar Nemzeti Bank számai szerint - az elmúlt két évben már jelentős külföldi forrásokat vontak ki Magyarországról: 2010-ben a kivonás összege 1700 milliárd forint, 2011-ben pedig 1800 milliárd forint volt, és még további ezermilliárdos tételről hallani rövid távon. A forráskivonásban szerepet játszott, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék az úgynevezett hitel-betét arányokat. Ez most 120 százalékon áll - vagyis túlhitelezték magukat a pénzintézetek. Ugyanakkor a mostani hitellefagyás nagyon is látszik a gazdaságon - hiába az oly sok (ön)biztatás a „keleti szélről”. Úgy tűnik, sem Kína, sem pedig a szaúdiak nem akarnak „beszállni”. Az orosz hajó pedig akkor ment el, mikor az állam visszavásárolta a Mol-csomagot - ráadásul „nyugati” IMF-hitelből. Persze van még itt egy államadósság-vonal is: az állampapírokban megtestesülő állami hitel döntő része külföldiek tulajdonában van. Vajon azok az alapkezelők, amelyek hatalmas mennyiségű magyar állampapírokat vásárolnak, honnét is érkeznek? Bizony nyugatról! Ráadásul egyikük, másikuk még túl is értékeli a hazai kilátásokat akkor, amikor rendszeresen felülsúlyozza, vagyis feljavítja a magyar papírokat. És hogy mennyire a Nyugattól függünk, azt a nyolc hónapja készülőben lévő EU-IMF-hitelmegállapodás igazolja leginkább. A mostani erős forint ennek és az EKB „beavatkozási tervének” köszönhető - hiszen ezer szállal kötődünk az eurózónához. A tévedések elkerülése végett: az EU és az IMF nem azért finanszírozza majd meg hazánkat, vagy biztosít védőhálót, hogy kölcsöne révén növekedjen a gazdaság, hanem azért, hogy elkerüljük a csődöt, mert hitelezőink nem akarnak még egy gócpontot látni Európa közepén. Eközben halkan jegyzem meg, hogy a magyar fejlesztéspolitika teljes egésze attól függ, le tudjuk-e hívni az egyébként rendelkezésre álló uniós forrásokat. Ha felkészületlenek vagyunk, ne csak Brüsszelt hibáztassuk: a németek és az osztrákok például befizetéseik nyolcvan százalékát visszakapják. Mindent egybevetve: ha Nyugat-Európa tartósan megbetegszik, és a kilátásba helyezett terápia nem lesz hatékony, elkezdődhet a csendes leépülés folyamata. Ám Hegyeshalmon túl még van hová gyengülni. Mi viszont hanyatt vágjuk magunkat. ■