Magyar Hírlap, 2014. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-01 / 27. szám
WWW.MAGYARHIRLAP.hu ICMÉppfl|| Megvitatják a zsidóságot érintő kérdéseket Összehívta a Zsidó Közösségi Kerekasztalt február 6-ra Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár (képünkön). A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a „rendezvényen lehetőség nyílik a ma Mgyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására”. A kerekasztalt 2011-ben kormányhatározattal hozták létre. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség lapunkhoz eljuttatott közleményében arra kérte a kormányt, fontolja meg, a német megszállás emlékműve „súlyához mérhető módon”, közfigyelő 100 elemre érdemes és maradandó eszközzel fejezze ki a Horthy-rezsim történelmi felelősségét, „tegye tisztába ennek a Rákosi-rendszer óta elhallgatott korszaknak a sötét terheit". (KD) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR ORBÁN MEGERŐSÍTETTE, TÖRVÉNY SZÜLETHET A NONPROFIT ENERGIASZOLGÁLTATÁSRÓL Brüsszelben folytatódhat a rezsiharc PINDROCH TAMÁS A cél az, hogy hazánkban az iparban is nonprofit energiaszolgáltatás jöjjön létre, ez magasabb életszínvonalat eredményezhet - erről is beszélt tegnap reggel a Magyar Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök. „Nem történt olyasmi, amire ne számítottunk volna, ugyanakkor nem szeretném, ha bárki alábecsülné az ebben rejlő veszélyt” - mondta a közrádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor arról, hogy az Európai Bizottság meg kívánja szüntetni a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozását tizenhét országban, így nálunk is. A miniszterelnök kifejtette, ez azt jelentené, hogy szabadárassá tennék az energiaárakat, s a tapasztalatok szerint azonban ahol nem volt központi árszabályozás, a színfalak mögötti ármegállapodások miatt az árak magasabbak lettek az állam által megszabottaknál, így tehát szerinte a gyakorlat a brüsszeli álláspont ellen szól. Emlékeztetett, a kormány véget vetett annak, hogy az energia szektor magánmonopóliumai viszszaélnek erőfölényükkel. Ezek a cégek nagy összegeket és kapcsolatokat tudnak mozgósítani, így a rezsiharc színtere a fővárosokból Brüsszelbe tevődött át - mutatott rá. A miniszterelnök azt is elmondta, az uniós állásponttal szemben a középosztály is megszenvedi az áremeléseket, ezért a szegényekre összpontosító védekezés helyett általánosan alacsony családi energiaárakra van szükség. Kitért arra is, hogy az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb az energia, mint Európában, és jóval olcsóbb Oroszországban, Indiában és sok más feltörekvő országban is, így elveszíthetjük a piacainkat folytatta, nem leszünk versenyképesek. Orbán szólt arról is, hogy a versenynyel soha nem fogunk eljutni az amerikai árszinthez, ezért az ipari szektorban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében. „Annyit tudunk segíteni a kontinensnek, hogy ezt Magyarországon be fogjuk vezetni, és szerintem be tudjuk majd bizonyítani, a nonprofit energiaszolgáltatás alacsony ipari termelői árakat és magasabb életszínvonalat eredményez, ezért lesznek követőink ezen a területen” - fejtette ki. A választások után módosíthatják a szabályozást, elkészülhet az erről szóló törvény, emellett a Főgázban való érdekeltségvásárlás után más cégeknél is hasonló lépések következhetnek. A miniszterelnök lelkesítőnek tartja a foglalkoztatottsági adatokat. Aláhúzta: a közfoglalkoztatás nem kényszermunka, hiszen lehet választani a segély és a közmunkabér között. „Ők a munkát választják, ez szerintem lelkesítő” - tette hozzá a kormányfő, elismerve, általában alacsonyak a magyar bérek. „De vért izzadok évek óta azért, hogy megtaláljam annak a módját, hogyan tudunk olyan politikát csinálni, amely több munkahelyet és magasabb béreket eredményez” - hangsúlyozta. ■ A FIDESZ SZERINT A CSALÁDOKTÓL VENNE EL A BALOLDAL Selmeczi Gabriella és Pelczné Gáll Ildikó. Védenék a gyed extrát is FOTÓK: KÖVESDI ANDREA Elutasítják a megszorításokat PT „Ha a Gyurcsány-koalíció kormányra kerülne, adót emelnének, eltörölnék a családi adórendszert és a rezsicsökkentést. A Fidesz számításai szerint egy átlagos keresetű, kétgyermekes családtól havonta körülbelül kilencvenötezer forintot vennének el” - jelentette ki tegnap Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. Hozzátette, hazugság, hogy a baloldali összefogás a vagyonosoktól hajtana be pénzt, programja ugyanis a középosztályt és a munkavállalókat érintené súlyosan. Ismeretes, Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő a minap azt állította, bármilyen kormány is kerül hatalomra, megszorításokat fog végrehajtani, továbbá azt ígérte, tizenhat százalékról körülbelül harminc százalékra emelné a négy-ötszázezer forintos keresetűeknél a személyi jövedelemadót. Emellett újfent hülyeségnek minősítette a rezsicsökkentést, megjegyezve, a családi adókedvezményt is eltörölné. Selmeczi emlékeztetett rá, Gyurcsányék azt a megszorításokra épülő társadalom- és gazdaságpolitikát akarják visszahozni, amellyel egyszer már tönkretették az országot és a családokat. Felidézte, 2010 előtt is adót emeltek, elvették az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, háromszorosára emelték a gáz, és kétszeresére az áram árát. Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő ugyancsak tegnap, a Fidesz női tagozatának ülése előtt elmondta, két hete még úgy tűnt, csak a gyed extrát kell megvédeni a Gyurcsány-koalíciótól. Mára az is kiderült - folytatta -, nem véletlen elszólás volt a kedvezmény eltörlésére vonatkozó MSZP s megnyilatkozás, hanem egy programpont. Közölte, a DK elnök már büszkén nyilatkozik arról, veszélyben vannak a családi adókedvezmények, s teljesen újraformálnák a családtámogatási rendszert. Pelczné szerint ez visszafordulást jelentene - ehelyett meg kellene védeni, és ki kellene terjeszteni ezeket a vívmányokat. A politikus szorgalmazta a női foglalkoztatás növelését és a nők egészségének megvédését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a különböző szűrővizsgálatokra elengedjék a munkahelyükről a nőket. ■ Vidéken kevés esélye van az ellenzéknek RT Olyan listát állított össze a korábbi választások eredményeire alapozva a Republikon Intézet, amelyből kiderül, hol van a legnagyobb esélyük a baloldali jelölteknek egyéni mandátumszerzésre. Az intézet sorrendjét a fővárosi XIII. kerületben induló MSZP-s Hiszékeny Dezső vezeti, akinek a Fidesz-KDNP-s Szalay Péter lesz az ellenfele. Kiss Péter (MSZP) áll a második helyen, aki a fideszes Hollósi Antal Gábor ellen indul az újpesti körzetben, amelynek része a XIII. kerület fennmaradó területe. A harmadik legerősebb balos jelölt a budapesti 17. választókerületben induló Szabó Szabolcs (Együtt-PM), aki a csepeli fideszes polgármester, Németh Szilárd kihívója lesz. Az intézet szerint a baloldal főleg Budapesten nyerhet, a tíz legesélyesebb körzetből csak egy, a tatabányai nem fővárosi. Érdekesség, hogy Kuncze Gábor csak a 24., Szekeres Imre a 47., Gőgös Zoltán pedig a 101. helyet tudta megszerezni a listán. Az intézetet nem mellesleg a Republikon Alapítvány működteti, amelynek kuratóriumi elnöke a volt SZDSZ-es Horn Gábor. ■ 2014. FEBRUÁR 1., HÉTVÉGE BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Amerika hangja ÁLLÁSPONT Mielőtt bárki is fölösleges spekulációkba kezdene, legyen világos: az Amerikai Egyesült Államok a szövetségesünk, barátunk. Ráadásul mi is lenne velünk az amerikai életforma nélkül? Csak hát szövetség és barátság is van ilyen is, meg olyan is. Ez a mostani inkább csak olyan. No persze ne áltassuk magunkat: őrizhettük évszázadokon át a kereszténység határait, nekimehettünk a szovjetnek ’56-ban, egyenrangú partnerek sohasem leszünk. Egyszerűen más a nagyságrend, a kétoldalú viszony az összes szövetségesnél Washington felé billen, ha ebben mondjuk az uniót „uraló” Berlinben még mindig kételkednek, kérjenek egy „frissítést” Angela Merkel mobiljára. A magyar amerikai együttműködés alapvető terepe a NATO. Ebben, azaz a „biztonságpolitikai és katonai együttműködésben” minden rendben. Ezért a tegnap Budapesten járó John McCain republikánus szenátor is megdicsért minket. Ott vagyunk Afganisztánban, sőt az egyre bonyolódó kivonulás után is segítünk. A nemzetközi terrorizmus terén is adatot cserélünk, az FBI illetékes igazgatója nem csak útikönyvből ismeri a magyar főváros „nevezetességeit”. Pár hete maga Barack Obama is megköszönte Áder Jánosnak, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében rendezett „nukleáris biztonsági” konferencián fontos és hasznos szerepet játszottunk. A Magyar Honvédség is integrálódott a NATO-ba, noha tény, a Pentagonban Közép-Európa hozzáállását még mindig hajlamosak Svejk első világháborús szerepvállalása alapján megítélni. De hát kis ország vagyunk, mégsem tarthatunk fel harckocsi hadosztályokat, és egy tengeralattjáró flotta elhelyezésével is adódhatnának kisebb-nagyobb nehézségeink. Hasonlóan látjuk azonban a világ számos gondját, nem vitatjuk, hogy az Egyesült Államoknak meghatározó szerepet kell játszania a közel-keleti rendezésben. Békességet akarunk Ukrajnában is, habár félő, itt mást értünk stabilizáció alatt. John McCain, filmbeli druszájához hasonlóan, gyorsan és határozottan, pénzzel, paripával és ha nem is fegyverrel, de legalábbis hathatós „szakértői segítséggel” demokratizálná Kijevet. Ha egy darabig vér folyik, hát az kellemetlen, de azért van a tévékamera, hogy azt vegye, amit kell. Kínos, ha emiatt Ukrajna kettészakad, de legalább bővül az Oroszország köré vont „biztonsági kordon”. Számunkra ez több százezer menekültet, a kárpátaljai magyarok kiszolgáltatottságát, sőt akár egy a határaink mellett zajló újabb polgárháborút jelentene. Obama Irak, Afganisztán, Líbia vagy akár Egyiptom után mérsékeltebben hisz a demokrácia exportjában, Kijevel kapcsolatban alighanem ő áll közelebb hozzánk. Azonban csak hangsúlybeli különbség van a Fehér Ház és a republikánus ellenzék között abban, hogy miként kell „nevelni” a szövetségeseket. Az unalomig ismert „fékek és ellensúlyok” rendszerét illetően Gulyás Gergely fideszes képviselő fogalmazott talán a legfrappánsabban, amikor felvetette, hogy Washington talán ebből a szempontból inkább a saját háza táján nézzen körül. Ennél többet most ne is szánjunk a lehallgatási ügyre, hiszen nyilván többé ilyesmire nem lesz példa, legfeljebb, ha - amint McCain szenátor jelezte - „az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit ért fenyegetések ezt szükségessé teszik”. Értjük. Azt viszont már nehezebben, hogy miért van szükség a magyar választások előtt nyíltan a demokratikusan megszavazott kormány ellen agitálnia a jövendőbeli amerikai nagykövetnek? Miért érzi fontosnak nemcsak McCain szenátor, hanem az amerikai külügyminisztérium egyik vezetője is, hogy a választásokról konzultáljon Mesterházyval, Bajnaival, Gyurcsánnyal? Netán a „magyar demokráciával kapcsolatban felmerült súlyos aggályokról” való beszélgetés összefügg az adott urak „energiapolitikáról” alkotott véleményével? Talán ezért olyan az a vélemény, amilyen, s ha Paksot egy tengerentúli cég bővítené, akkor mi lennénk a szabadságjogok üde oázisa? Miképp reagálnának, ha az orosz vezetők, vagy a paksi kérdésben szintén érintett, NATO-tag franciák tennék ugyanezt? Vagy fordítva, egy amerikai kormányzati döntést német, francia vagy ne adj isten, kelet-európai politikusok tennének szóvá a washingtoni ellenzéknél, kétségbe vonva a Fehér Ház legitimitását? A szövetség és a barátság nem mindig egyenrangú, a lehetőségek és valós jogok is különböznek. Egy viszont biztos, se szövetség, se barátság nem működik függőségi alapon, és talán a hazai állapotokat illető „súlyos aggályok” sem indokolják, hogy Magyarországot bábszínháznak tekintsék. Még ha egyes bábuk maguk is igénylik a kantárt a rángatáshoz. ■