Magyar Hírlap, 2014. június (47. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-02 / 127. szám

www.magvarhiruip.hu Áder János: Mi magunk vagyunk az emlék Aki szereti a hazáját, saját sorsát szeretheti benne, aki eldobja magától a hagyományt, önmagát tagadja - mondta Áder János Jászberényben Lehel vezér szobrának hét végi avatóünnepségén. A köztársasági elnök Babits Mihály gondolatait idézte: „Mi magunk vagyunk az emlék, a hagyomány hozzánk tartozik.” Jelezte, Jászberényhez így tartozik Lehel vezér emlékezete és a jász kürt tisztelete, így helye van a címerben, zász­lón, pecséten és különösképpen a szívekben. Áder János kijelentette, a jászberényiek tudják, hogy az itt élőket mi teszi közösséggé, ám tisztában vannak azzal is, hogy „csak az a nemzet remélhet valamit az élet­től, amely a hagyományt megbecsüli és hívő kegyelettel adja tovább”. (JZS) FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD JÚLIUS KÖZEPÉIG IDEIGLENES VEZETŐK AZ MSZP-BEN, BOTKA LÁSZLÓ A PÁRT ÉLÉN Tóbiás József már készül az elnökségre PINDROCH TAMÁS Július 19-ig, a tisztújító kongresszu­sig biztos, hogy Botka László, az or­szágos választmány elnöke vezeti az MSZP-t. A választmány a szomba­ti ülésén Mesterházy Attila volt elnök és hat hozzá hűséges elnökségi tag le­mondása miatt nem tehetett mást, kiírta a rendes, felmenő rendszerű tisztújítást. Tóbiás József, a Pest megyei szerve­zet elnöke, frakcióigazgató a legesé­lyesebb pártelnökjelölt, aki az egykori „nyíregyházi vidéki lobbi” tagjaként került a politikába. Forrásaink sze­rint amennyiben őt választják meg két évre elnöknek, bizonyosan nem lesz egybeolvadás a Demokratikus Koalícióval (DK). Ő ugyanis egyike azoknak az MSZP-politikusoknak, akik nem a balliberális, hanem a bal­oldali szocialista párt felépítésében érdekeltek. Tóbiás a frakció élén általános frak­cióvezető-helyettesként július 19-ig ideiglenesen felváltja Mesterházy At­tilát, aki erről a posztról is leköszönt. Tóbiás ez utóbbi pozíciót feltehető el­nöksége mellett is megtarthatja, hogy egy kézben összpontosítsa a hatalmát. A politikus már a pénteki párttaná­cson vázolta elnökségi terveit. Mesterházy hét közepi lemondása semlegesítette az indulatokat a párt­ban, hiszen mind a pénteki pártta­nácsra, mind a szombati választmányi ülésre úgy készültek a küldöttek, hogy „nekimennek” a pártelnöknek és tá­mogatói körének. Volt olyan szocialista forrásunk, aki viszont Botka László választmányi el­nököt nevezte meg ideális pártelnök­nek. Ezt azzal magyarázta, hogy szin­te minden választást megnyert eddig, amelyen elindult, így társadalmi fel­hatalmazása is van, és népszerű politi­kus. Ugyanez viszont nem mondható el Tóbiásról, aki 1998 óta mindig listá­ról került az Országgyűlésbe. Úgy tudjuk viszont, hogy Botka ez­úttal is Szegedre kíván összpontosí­tani, eredetileg is úgy tervezte, hogy az őszi önkormányzati választások megnyerése után jelölti magát párt­elnöknek. Ezért ő és támogatói azt a forgatókönyvet akarták érvényesíte­ni, amely szerint őszig ideiglenesen Újhelyi István vezette volna a pártot, és az eltolt tisztújítással akkor vette volna át az MSZP t Botka. Ezt a straté­giát a Mesterházy Attila bizalmasának számító hat elnökségi tag lemondása borította fel, hiszen így az alapszabály szerint kötelező megtartani a rendes, felmenő rendszerű tisztújítást. Ennek folyamata úgy néz majd ki, hogy az alapszervezetek júniusban megkezdik az új elnökök választását, majd a megyei szervezetek következ­nek. Minden elnöki posztért pályá­zatot kell írniuk a jelölteknek, az or­szágos elnökségért való indulásért háromezer aláírást is össze kell gyűjte­­­ni. Kérdés, mennyire szerencsés most levezényelni ezt a folyamatot, miköz­ben az önkormányzati választások kapcsán is meg kell kezdeni az egyez­tetéseket a helyi szervezeteknek az Együtt-PM-mel és a DK-val. A párttagok egy csoportja Botkát látná szívesen a párt élén FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA TOVÁBBRA SEM ÁLLÍTANAK MÁS PÁRTTAL KÖZÖS JELÖLTET A civilek felé fordul az LMP BK Sem parlamenti frakcióval rendelke­ző pártokkal, sem független képvise­lőkkel nem akarnak együttműködni az őszi önkormányzati választáso­kon a Lehet Más a Politika politikusai­­ a javaslatot ellenszavazat nélkül fo­gadta el az LMP szombati kongresz­­szusa. Keresztes László Lóránt, a vá­lasztmány tagja a távirati irodának úgy nyilatkozott, az LMP-ben az el­vi irányokkal kapcsolatban teljes az egyetértés. Az országos választmány egy má­sik tagja, Gertsmár Ferenc azt mond­ta, az LMP annak lehetőségét ke­resi, miként működhet együtt az önkormányzati választáson olyan helyi civilszervezetekkel, amelyeket a kormányoldal az elmúlt négy évben igyekezett kizárni a helyi politikából. Az együttműködések kereteit az országos választmány dolgozza majd ki, de azok helyi szinten köttetnek. A politikus konkrétumok nélkül azt mondta: azokkal tudják elképzelni a közös munkát, akik pártjukhoz ha­sonlóan alulról szerveződve szeretnék megváltoztatni a politikát, és nem a nemzetközi csoportok magyarorszá­gi megbízottjaiként vagy a mindent központosítani akaró kormány által. Gertsmár kijelentette, be fogják bizonyítani, hogy olyan kampány is folytatható, amely a települések és az ott élők jövőjéről, és nem a nagy­­politikai alkukról szól. A két politi­kus kérdésre válaszolva a kormány­­oldal önkormányzati választásokkal kapcsolatos kezdeményezéséről azt mondta, visszautasítják, hogy a Fi­desz a törvényeket a saját lehetőségei optimalizálásához alakítja, és azt sem támogatják, hogy néhány hónappal a választások előtt módosítsanak a sza­bályokon. A következő hónapokban az ellenzéki térfélen is jelentős válto­zások következhetnek be, így egyelő­re nem adható válasz arra, hogy mi­lyen esélyekkel indul ősszel az LMP. A párt bízik abban, hogy az ellenzéki tér domináns pártjaként jelenhet meg az önkormányzati választáson. ■ Majd háromezer nemzetiségi választás lesz JOBBÁGYI ZSÓFIA Határozatba foglalta a Nemzeti Vá­lasztási Bizottság (NVB) a május 25-i európai parlamenti választás jogi végeredményét az itthon és a külkép­viseleteken leadott szavazatok alap­ján. A testület pénteki határozatával szemben három napig lehet jogorvos­­­lattal élni a Kúrián, amelynek szintén három napja van arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmeket elbírálja. Emellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) összesítése szerint kétezer-hét­­­száznál több nemzetiségi választás is lehet Magyarország 3176 településén az októberi önkormányzati voksolás­sal egy napon. Az iroda egy települé­sen több szavazást is kiírhat az ott élő nemzetiségiek számától függően, és egyetlen olyan település van - a fővá­ros XI. kerülete -, ahol mind a tizen­három nemzetiségnek választást ír­hatnak ki. Idekapcsolódik, hogy az NVB teg­nap az NVI kezdeményezésére irány­­mutatást adott ki arról, hogy milyen népszámlálási kérdések figyelembe­vételével lehet a nemzetiségi válasz­tásokat kiírni, amire azért volt szük­ség, mert a népszámlálási kérdőíven öt, a nemzetiségi hovatartozással kap­csolatos kérdés szerepelt, így nem volt egyértelmű, hogy a választási szervek tágabban vagy szűkebben értelmezzék a nemzetiséghez tartozás fogalmát. 2014. JÚNIUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Színjáték ÁLLÁSPONT Újabb átverésre készülnek a szocialisták. Mesterházy Attila drámai bejelen­tése, miszerint az országgyűlési és az európai parlamenti választások ku­darcaiért mindent magára vállal, annak a beismerése, hogy a posztkom­munista MSZP megbukott. De ez nem olyan egyszerű, ugyanis a bolsevista gyökerű párt történelmi múltját elemezve tudjuk, hogy a magyar kommu­nisták híresek voltak arról, hogy amikor kudarcot vallottak vagy vereséget szenvedtek, akkor megsemmisülésük előtt köpönyeget váltottak, esetleg nevet változtattak, hogy új köntösben folytassák nemzetellenes politikáju­kat. És eddig mindig újjáéledtek. Az egy hosszú tanulmányt, elemzést igényelne, hogy a hazaárulás miért éppen csak a magyar baloldalra jellemző. Ugyanis más kelet-közép-euró­­pai országok kommunista pártjai valamennyire mindig szem előtt tartották hazájuk érdekeit. Nem beszélve a nyugat-európai kommunista pártokról. A KMP, a Kommunisták Magyarországi Pártja az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után csúfosan leszerepelt: hátrahagyott egy kifosztott, kirabolt, le­gyilkolt, területileg szétszabdalt, katonailag védtelen országot. Nagyjából a Szovjetunióból irányított magyar kommunistáknak köszönhetjük a törté­nelmi Magyarország területe és lakossága kétharmadának elvesztését. Az­tán jött a bujkálás időszaka. Kun Béláék, Jászi Oszkárék, Károlyi Mihályék mindent megtettek Nyugat-Európában, hogy Magyarországot lejárassák, rossz hírét keltsék, tönkretegyék. A Horthy-korszak alatt MKP-Magyar Kommunisták Pártja néven futottak, a második világháború idején rö­vid ideig Békepárt néven voltak ismertek, majd a vesztes háború után Rá­kosi Mátyás vezetésével ismét előbújtak mint MKP. A szovjet hadsereg által megszállt országban könnyű volt minden polgári pártot lejáratni, szétver­ni és 1948-ra néhány áruló szociáldemokrata részvételével megalakítani az MDP-t, a Magyar Dolgozók Pártját. Zsinórban semmisítették meg ellenfe­leiket. Az elégedetlenség, a kétségbeesés szülte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Vérbe fojtása után úgy tűnt, hogy a kommunisták tanul­tak a múltból, de nem. Az MSZMP főtitkára, Kádár János ott folytatta, ahol elődei abbahagyták: hosszú, véres megtorlással és a szovjet akarat kiszolgá­lásával. A rendszerváltás után a posztkommunisták még több pártban pró­báltak szerencsét. Először az MSZP-ben, majd a Demokratikus Koalícióval, Gyurcsány Ferenc vezetésével, sőt az Együtt-PM-ben is politizálnak, ahol pedig Bajnai Gordon társelnököl. A jelenkori fejlődésüket meghatározza, hogy például a baloldal meghatározó erejét újabban milliárdos oligarchák, a már említett baloldali milliárdosok irányítják. Az viszont így is tény, hogy ekkora választási vereséget a baloldal 2014 előtt csak 1990-ben szenvedett el, amikor az MSZP alig tíz százalékot ért el. Ideológiájuk azonban nem változott. A balliberális oldalon továbbra is elfo­gadott cél, hogy hazájukat kiszolgáltassák a külföldi multinacionális tőké­nek, a nemzetközi pénzvilágnak. Mindent elkövetnek, hogy gyengítsék az ország gazdasági és erkölcsi erejét - Bajnai Gordon részt vett a Bilderberg­­csoport találkozóján -, hogy a nemzeti, polgári erőket, amelyeket a társa­dalom többsége támogat, lejárassák. Taktikájuk nem változott száz éve. Elővették és továbbra is alkalmazzák a régi baloldali trükköt, amit például 1945-48 között a posztsztálinista küzdelemben már sikerrel alkalmaztak: belföldön és külföldön az összes versenytársat következetesen úgy festik le, mint szélsőséges jobboldalit vagy jobboldali szimpatizánst. Ezzel aka­dályozták, akadályozzák meg a polgári demokrácia kiteljesedését. Emel­lett a hamisításoktól és ferdítésektől sem riadnak vissza. Gondoljunk a ha­zug Tavares-jelentésre vagy a folyamatos magyarellenes támadásokra. Kik is szervezték, kik is álltak a hátterében ezeknek az aljas, meg-megújuló le­járató műveleteknek? Például­­Tviane Reading és Neelie Kroes. És a magyar baloldal európai képviselői és hazai rezidensei Konrád Györggyel az élen. Ne legyenek tehát illúzióink, hogy kik követhetik, kik vezethetik Mesterházy Attila lemondása után a magyar baloldalt, a szocialistákat. Van még köpönyeg, uniform is bőven. Csak át kell öltözni, más stílust kell kö­vetni, és fújják a régi nótát. Mert a bolsevizmus gyökerei nem vesztek ki. Továbbra is céljuk ezen pártok képviselőinek Nyugaton, hogy torz ké­pet fessenek Magyarországról. Hiába jön új frakcióvezetőnek Tóbiás József vagy ideiglenesen irányító középpályásnak Botka László. Nem lesz válto­zás. A magyar baloldal számára az igazi megújulást az jelentené, ha az egész eddigi eszmerendszerüket megtagadnák, amelynek gyökere a társada­lom széles rétegeiben soha el nem fogadott bolsevizmusból, internacio­nalizmusból, kozmopolitizmusból ered. Nemzeti, szociális baloldalra van szükség. Másra nem. Ha a régi módszert folytatják, akkor a támogatottsá­guk tovább csökken. A jelen helyzetben úgy tűnik, hogy színjáték zajlik a balliberális oldalon. Mesterházy a lemondása után piros sportmotorral tá­vozott az MSZP székházából, a régi-új vezérek nagy fekete Audikkal érkez­tek. Vajon mit és kiknek akarnak ezzel üzenni? Új formával, új arcokkal ma­rad a múlt? Úgy érzem, eddig Janus arcú váltás ez az egész. STEFKA ISTVÁN

Next