Magyar Hírlap, 2014. november (47. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-03 / 255. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ MÉG NYOLC ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉLÉRE KERESIK A VEZETŐKET, MERT NEM VOLTAK „KELLŐEN MEGGYŐZŐEK” A JELÖLTEK Munkába állhatnak a kancellárok PINTÉR BALÁZS Huszonegy állami fenntartású egye­tem és főiskola élére neveznek ki kancellárt november 15-ével­­ az új egyetemi vezetők névsorát múlt pén­teken ismertette Balog Zoltán hu­mánminiszter. Nyolc intézmény ese­tében új pályázatot kell kiírni. Sajtótájékoztatón ismertette pénte­ken az állami fenntartású egyetemek és főiskolák élére kinevezett kancel­lárok nevét Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyoz­ta, a rendszertől azt várják, a mene­dzseri szemlélet megjelenjen az intéz­ménye irányításában. Kitért a korábbi évek PPP-konstrukcióira is, amelyek szerinte számos esetben a csőd köze­lébe vittek intézményeket. Palkovics László felsőoktatási államtitkár sze­rint a különböző intézmények élére különböző habitusú kancellárt keres­tek. Hangsúlyozta, hogy a rektor fe­lel továbbra is a tudományos-szakmai munkáért, a kancellár mindennek a működési feltételeit biztosítja. Balog Zoltán huszonegy felsőok­tatási kancellárt nevezett meg, nyolc intézménynél nem voltak „kellően meggyőzők” a jelöltek. A kancellárok november 15-ével foglalják el helyü­ket, de a tárcavezető azt ígérte, még az idén minden intézmény élén lesz kancellár. Balog Zoltán bejelentése alapján a Budapesti Corvinus Egyete­men Pavlik Lívia, a Budapesti Műsza­ki és Gazdaságtudományi Egyetemen Barta-Eke Gyula, a Debreceni Egyete­men Bács Zoltán, a Kaposvári Egyete­men Borbás Zoltán, a Magyar Képző­­művészeti Egyetemen Rakonczai Éva, a Miskolci Egyetemen Deák Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Nagy Zsombor, a Nyugat-magyaror­szági Egyetemen Dinnyés Álmos, az Óbudai Egyetemen Monszpart Zsolt, a Semmelweis Egyetemen Szász Károly, a Szent István Egyetemen Figler Kál­mán, a Széchenyi István Egyetemen Filep Bálint, a Testnevelési Egyetemen Genzwein Ferenc tölti be a kancellá­ri pozíciót. A Budapesti Gazdasági Főiskolán Dietz Ferenc, a Dunaújvárosi Főiskolán Mészáros Virág, az Eszterházy Károly Főiskolán Csathó Csaba József, a Károly Róbert Főiskolán Szentgyörgyvölgyi László, a Magyar Táncművészeti Főis­kolán Antal József, a Nyíregyházi Fő­iskolán Krantz József, a Pető András Főiskolán Mihályi Máté Győző, a Szol­noki Főiskolán pedig Varga Csaba lesz a kancellár. Új pályázatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az Eöt­vös József Főiskolán, a Kecskeméti Fő­iskolán, a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Egyetemen, a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Sze­gedi Tudományegyetemen, valamint a Színház és Filmművészeti Egyete­men hirdetnek meg rövidesen. Palkovics László államtitkár és Balog Zoltán miniszter a kancellárok kinevezési ünnepségén­FOTÓ: KÖVESDI ANDREA HÁZON BELÜLRŐL ÉS KÍVÜLRŐL IS ÉRKEZTEK KANCELLÁROK Egyetemi érdekek artikulálása PB Számos intézménynél „házon belül” találtak kancellárt, valamely gazdasá­gi területen tevékenykedő szakember személyében. Ilyen Bács Zoltán, aki a Debreceni Egyetemen kapott kancel­lári megbízást. Bács 2011 óta volt az in­tézmény gazdasági főigazgatója, és a pénteken tartott sajtótájékoztatóján elmondta, eddigi munkája folytatásá­ra kapott felhatalmazást. Több, a közvélemény előtt is jól is­mert személy található meg a kan­cellári listán. Dietz Ferenc, (Buda­pesti Gazdasági Főiskola) Szentendre korábbi fideszes polgármestere volt, Szász Károly (Semmelweis Egyetem) pedig 2000-2004 és 2010-2013 kö­zött volt a Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyeletének elnöke. Szász az Inforádiónak azt mondta, egyik olda­lon az állami akaratot kell érvényesí­teni az egyetemen, mind szakmailag, mind pénzügyileg, ugyanakkor „az egyetemi szempontokat is tudni kell megfelelően artikulálni az állam felé, sőt, a széles nyilvánosság felé is”. Az ellenzéki pártok kritikusan fo­gadták a kinevezéseket. Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke azt mondta, a kancel­lárok Balog Zoltán állításával szemben nem a rendszer legfontosabb tartó­pillérei, hanem a kormány helytartói lesznek. Az LMP jelezte, korábbi adat­kérésének köszönhetően hamarosan nyilvánosságra kell hozni a kancellári pályázatokat, így ki fog derülni, pon­tosan kik és milyen programmal pá­lyáztak. Az Együtt-PM közölte, iga­zolódtak korábbi félelmeik, mert több esetben „politikai komisszárok” ke­rültek az egyetemek élére. 1956 napról napra NOVEMBER 2., PÉNTEK Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűnnek, egyre több üzem­ben veszik fel a munkát. Nagy Imre miniszterelnök a nap folyamán többször tiltakozik Andropov nagykövet­nél az újabb szovjet csapatok bevonulása és Budapest körülzárása miatt. A kormány három tárgyaló delegációt állít össze a szovjet csapatkivonás, a Varsói Szerződés fel­mondása és az ENSZ-közgyűlésen való részvétel céljából. Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvába érkezik és részt vesz az SZKP KB Elnöksé­gének ülésén. Ezalatt Hruscsov és Malenkov Bukarestben a román, bolgár, csehszlo­vák vezetőkkel, majd éjjel az adriai Brioni szigetén Tito jugoszláv elnökkel tárgyalnak a magyarországi megszállás előkészítéséről és a Nagy Imre-kormány eltávolításáról. Éjjel összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és napirendre tűzi a magyarországi helyzet megtárgyalását. NOVEMBER 3., SZOMBAT A Parlamentben délelőtt megkezdődnek a magyar-szovjet tárgyalások a csapatkivo­nások részleteiről, de újabb szovjet hadosztályok vonulnak be az országba. Budapesten Nagy Imre megalakítja az új koalíciós kormányt, amelyben már a nem kommunista államminiszterek vannak többségben. Moszkvában az SZKP KB Elnök­ségének ülésén jóváhagyják a Forgószél hadművelet forgatókönyvét, és Kádár Jánost bízzák meg a magyar ellenkormány vezetésével. Este a tököli szovjet főparancsnokságon tárgyal a magyar katonai küldöttség a csa­patkivonásról, majd éjféltájt Szerev tábornok, a KGB elnöke letartóztatja Maléter Pál honvédelmi minisztert és Kovács István vezérkari főnököt. Késő este New Yorkban ismét összeül a Biztonsági Tanács, az amerikai küldöttség határozati javaslata a szovjet csapatok kivonását követeli Magyarországról. Eközben Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka ki­adja a szovjet csapatoknak a parancsot a magyarországi „ellenforradalom" leveré­sére és a „fasizmus” veszélyének elhárítására. Üdvözli az IKSZ a döntést Átlátható, visszaélésektől és személyi botrányoktól mentes hallgatói önkormányzatokra van szükség - hangsúlyozták az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) képviselői. Gaal Gergely, a szervezet elnökhelyettese úgy fogalmazott, üdvöz­­lik a kancelláriarendszer megalakulását, mert olyan országban szeretnének élni, ahol az egyetemek színvonalas képzést nyúj­tanak, a hallgatói önkormányzatok pedig valóban a diákok ér­dekeit szolgálják. (JZS) ÖT INTÉZKEDÉSSEL NÖVELNÉK A GYERMEKVÁLLALÁST Demográfiai fordulatot várnak JOBBÁGYI ZSÓFIA Öt pontból álló családtámogatási ak­cióprogramot indít a kormány, amitől egy fenntartható demográfiai fordula­tot remélnek - jelentette be pénteken a család és ifjúságügyért felelős ál­lamtitkár. Novák Katalin szerint négy akadálya van a vágyott gyermekek megszületésének: az anyagi bizton­ság megrendülése, a megfelelő lakha­tási körülmények kialakítása, a szülés utáni visszatérés nehézségei a munka­­­erőpiacra, illetve a kisgyermekek nap­közbeni ellátásának hiányosságai. Ezen a négy tényezőn - folytatta - a kormány képes változtatni, elsőként úgy, hogy megőrzi a családi adóked­vezmények rendszerét, de új intéz­kedés, hogy a friss házasok 2015-től legfeljebb két éven át, vagy az első gyermek születéséig havi ötezer fo­rinttal kevesebbet adóznak. Novák Katalin beszélt arról is, hogy a lakha­tási körülmények javításáért a jövőben az egygyermekes családok is igényel­hetik a „szocpolt”, amelynek maxi­mális összege hárommillió-kétszáz­­ötvenezer forint lesz. A nők munkába állását is segítenék, hiszen terveik szerint a részmunka­­idős kisgyermekes szülő után ugyan­úgy százezer forint bruttó bérig járna a munkáltatónak az adókedvezmény, mint a teljes állásban dolgozóknál. A kisgyermekek napközbeni elhe­lyezéséről elmondta, a jelenlegi negy­venkétezerről 2018-ig hatvanezerre emelnék a bölcsődei férőhelyek szá­mát, így tavaszig ezret alakítanak ki uniós forrásból, hétszázat költségve­tési és uniós pénzből, majd a következő években további hatezer-négyszázzal bővítik az intézmények kapacitását. ■ FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS Megalakulhat a testület Jogerőssé vált a Fővárosi Közgyűlés vá­lasztásának eredménye, miután nem érkezett jogorvoslati kérelem a kompen­zációs listás döntés ellen, így a testület már a jövő héten megtarthatja alakuló ülését. A kompenzációs listás mandátu­mokat a vesztes jelöltekre leadott szava­zatok arányában osztotta szét a Fővárosi Választási Bizottság. (JZS) mmmmmmm­WffWrft aHHMMMMMNBUI LESZAVAZOTT ALPOLGÁRMESTEREK Patt Rákospalotán Nem tudott alpolgármestereket válasz­tani és nem fogadta el a bizottsági struk­túráról szóló határozatot Budapest XV. kerületének képviselő-testülete pénte­ki alakuló ülésén. A helyi Fidesz-KDNP- frakció szerint a képviselő-testület és a polgármester letették az esküt, de a két „balliberális” alpolgármestert a sajátjai sem szavazták meg. (PT) E-MAIL: BELPOL@@MAGYARHIRLAP.HU Újragondolnák a hők jogait A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéstervezete, illetve egy vonatkozó ÁSZ-jelentés szerint 2009 és 2012 között ren­geteg felsőoktatási létesítményben visszaéltek a pénzekkel, mind hallgatói önkormányzati (hők), mind intézményi szinten. Ahogy lapunk korábban megírta, a felsőoktatási koncepció a hallgatói önkormányzatok szerepét is újragondolná, többek között úgy, hogy érdekképviseletként mely területen, milyen jogosultsággal rendelkezzen a szervezet. (JZS) Egészségügy: folytatódik a béremelés IZS Több forrás jut az egészségügyre jövő­re, mivel az ágazat óriási lemaradásban van - mondta tegnap Rét­vári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak parlamenti államtitkára. A javas­lat szerint a terület 2015 ben 1276,152 milliárdot kapna, ami 6,5 százalék­kal több az ez évi keretnél. A házior­vosi rendszerre például 10,5 milliárd­­dal többet fordítanak, de folytatnák a korábbi években elkezdett bérfejlesz­tést is az egészségügyben dolgozók számára, aminek alapja az úgyneve­zett chipsadó ami szintén szerepel a következő évi költségvetésben. Az ál­lamtitkár kitért arra is, hogy hatvan­­milliárd forintos általános céltarta­lékot különítenek el a költségvetés intézményeinek adósságrendezésé­re, ezen belül a kórházakéra is, bár az, hogy ennek mekkora részét fordítják az ellátók tartozásainak rendezésére, majd csak év közben derül ki. Rétvári Bence kitért a rezid­ensösz­töndíjakra is: a programot jövőre bő­vítik, a jelenlegi ezerhétszáz résztve­­vőhöz hétszáz rezidens csatlakozhat. Kérdésre válaszolva, a KDNP-s javas­latról, ami kezdeményezi a boltok va­sárnapi zárva tartását, elmondta, azo­kat a nagyáruházakban dolgozókat kívánják védeni, akik nem önszántuk­­­ból vállalják a vasárnapi munkát. ■

Next