Magyar Hírlap, 2014. november (47. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-03 / 255. szám
www.mmvarhirlap.hu A JANUÁRBAN KEZDŐDŐ NEMZETI KONZULTÁCIÓT DEUTSCH TAMÁS EP-KÉPVISELŐ VEZETI Orbán Viktor visszavonatta a netadót PINDROCH TAMÁS Visszavonják a távközlési adó kiterjesztéséről szóló előterjesztést, jelentette be pénteken a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök. Januárban Deutsch Tamás fideszes európai uniós képviselő irányításával indul az internettel kapcsolatos nemzeti konzultáció. „Az emberek megkérdőjelezik az új adó ésszerűségét, vagyis félrecsúsztak a dolgok, az internetadót ebben a formában ma egész egyszerűen nem lehet bevezetni, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot” - jelentette ki péntek reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor. Az NGM még aznap kezdeményezte a javaslat visszavonását. A miniszterelnök kifejtette, sosem volt szó internetadóról, a kormány a távközlési adót szerette volna kiterjeszteni, miközben az emberek internetadót láttak. Elmondta, a probléma az, hogy már nem számít, mit mond a kormány az ügyben, miközben az ésszerű beszélgetés alapja a dolgok helyes megnevezése. A cél az lett volna, hogy mivel a távközlés áthúzódik az internetre, így a szolgáltatóknak azután is fizetniük kellene távközlési adót. Ők ezt a terhet nem tudták volna áthárítani a fogyasztókra. Orbán szólt arról is, hogy az internetről január közepén nemzeti konzultációt kezdenek. Felmerülhet a tartalomszabályozás, de az is, hogy hová tűnik az interneten keletkező hatalmas extraprofit, és annak egy részét be lehet-e vonni a költségvetésbe. Hangsúlyozta, hogy 2020-ra minden háztartásban elérhető lesz a széles sávú internet, amire az állam több százmilliárd forintot költ majd. A nemzeti konzultációt Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő fogja vezetni. A politikus közölte, már a kérdések összeállításáról is széles körű szakmai egyeztetést kezdeményez. Olcsó konzultációt szeretne, s ezt szerinte digitális úton lehet a leghatékonyabban lefolytatni. Az internetadó ellen tüntetőket nem hatotta meg a bejelentés, péntek estére újabb demonstrációt szerveztek a budapesti József nádor térre. A tüntetésen azonban már jóval kevesebben jelentek meg, mint a korábbi két megmozduláson. A péntek reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor azt is kijelentette, a költségvetés célja, hogy közelebb kerüljünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Kifejtette, el kell érni, hogy 2018-ra egyetlen jövedelempótló támogatásra se legyen szükség. Arról is szólt, hogy jövőre nő a gazdaság, csökken a munkanélküliség, javul a családok pénzügyi helyzete, a nyugdíjakat pedig megvédi a kormány. Azt tűzték ki célul, hogy az ország ne költsön többet, mint amennyit keresünk, ma még - a csökkenő államadósság mellett is - az az összeg, amivel az ország tartozik, évenként nő, hiszen nem nullás a költségvetés mérlege. A jövő évi intézkedésekből kiemelte a bankok elszámoltatását, amellyel több millió ember terhei jelentősen csökkennek majd. Egyébként a kormányfő a bankok elszámoltatását látja az egyre sűrűsödő Magyarország elleni bírálatok mögött. „Rágalmazás ellen nem lehet védekezni, ezért világossá kell tenni, minden egyes konkrét ügyben várjuk az információkat. Nálunk zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a magyar jogrend szerint mindenkinek kötelessége a korrupcióról szerzett információkat átadni az állami hatóságoknak. Ez még az amerikaiakra nézve is kötelező lenne, de ők ezt láthatóan nem tartják be” - mondta az amerikai vízumbotrány kapcsán. Hozzátette, most derül ki az is, hogy amerikai cégek érintettek áfacsalási ügyekben, de hogy az érintettség pontosan milyen mély, és hogy a jó vagy a rossz oldalon vannak-e, azt még nem tudjuk, hiszen még nem zárult le a vizsgálat. ■ „Már nem számít, mit mond a kormány az ügyben” FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA PÁRTVÉLEMÉNYEK „MŰKÖDIK A POLGÁRI DEMOKRÁCIA” TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP elnök-frakcióvezetője: A miniszterelnök azt jelentette be, hogy lesz internetadó. Nem így, nem ebben a formában, nem most és nem ezen a néven, de egy álszent konzultációt követően más néven, máshogyan be lesz nyújtva. NOVÁK ELŐD, a Jobbik alelnöke: A Jobbik sikere, hogy a kormány kihátrált az internetadó mögül. Inkább az ingyenesen elérhető, alapszintű internet bevezetését kell tervbe vennie a kabinetnek. SZÉL BERNADETT és SCHIFFER ANDRÁS, az LMP társelnökeinek közleménye: Arra szólítjuk fel a kormányt, ne ködösítsen, hanem teljes egészében és véglegesen vonja vissza az internetadót. A kormány várhatóan újra megpróbálja majd bevezetni az internetadót, az LMP azonban az Országgyűlésben, és azon kívül is mindent meg fog tenni ennek megakadályozására. Együtt-PM-közlemény: A kormány belátta, az internethasználat megadóztatása butaság, azt nem szabad bevezetni. Tovább kell azonban menni, a cafeteriaadót és a további megszorításokat is vissza kell vonni. Magyarország polgárainak győzelme a kormány meghátrálása. KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS, a DK elnökségi tagja: A miniszterelnök beismerte részleges vereségét, amikor azt mondta, ebben a formában nem vezetik be az internetadót. Pontosan tudjuk, hogy a kormány később be fogja vezetni ezt az adóformát. A nemzeti konzultációról annyit, hogy az már lezajlott az internetadó elleni tüntetéseken. FODOR GÁBOR, a Magyar Liberális Párt elnöke: Lesz internetadó, csak máskor, más néven, és elképzelhető, hogy más összeggel. Orbán Viktor soha nem volt a meghátrálás bajnoka, és most sem lesz az. RÉTVÁRI BENCE (KDNP), az Emmi parlamenti államtitkára. Ha valaki visszanéz az eseménysorozatra, láthatja, hogy Magyarországon jobban működik a polgári demokrácia, mint bármelyik másik országban. Olaszországban több százezres tüntetések vannak, de nem valószínű, hogy ezért a kormány változtat az álláspontján. ■ Vona Gábor: Az amerikaiak a háttérben PT Vona Gábor, a Jobbik elnöke szombaton írt Facebook-bejegyzésében kifejtette, a balliberális oldalon nagy vihart kavart, hogy a tüntetések hátterében megnevezte az amerikai titkosszolgálatokat. De mint írta, csúsztatás, hogy azt mondta volna, a tüntetéseket az amerikai titkosszolgálat szervezte. Szerinte az intézkedéstervezet jogosan vitte az utcára az embereket, sok jobbikost is. A demonstrációkra viszont egyrészt rá akartak telepedni „a bukott baloldali törmelékpártok”, hogy gyógyírt találjanak választási kudarcaikra. „Másrészt az amerikai diplomácia - ami mögött természetesen ott van a titkosszolgálata - lépett akcióba, hogy a számára megbízhatatlanná vált kormányt kellemetlen helyzetbe hozza. Mindezen folyamatoknak már régen nem volt közük az internetadó elvetélt - és a Jobbik által mélységesen elítélt - ötletéhez” - tette hozzá. Vona Gábor naivnak tartja azokat, akik kétségbe vonják állításait. „Sajnos Magyarország egy új hidegháborús konfliktus frontján fekszik, és minden egyes belpolitikai eseményt ebből a szempontból is értékelni kell. Örülök, ha valakinek ebben segíteni tudtam, a többieknek pedig - akik összeesküvés-elmélettel vádolnak most - tisztelettel azt ajánlom, figyeljék az elkövetkezendő hetek, hónapok eseményeit” - írta bejegyzésében a politikus, aki örül annak, hogy a kormány visszavonta internetadós javaslatát. ■ 2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐBELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Presente ÁLLÁSPONT Jelen, jelen vagyok, számíthattok rám, számítunk rátok, halálunk után is itt vagyunk köztetek. Megdöbbentő élmény Redipugliában, az olasz katonai temetőben emelt monumentális emlékmű, ahol százötvenezer hősi halált halt olasz katona sírja felett, a lépcsősorokba vésett neveik és „jelenlétük” (presente) üzen a háború borzalmairól örök tanulságul. Nem messze, a foglianói temetőben magyar és osztrák, fiatalon elesett katonák nyugszanak több mint tizenötezren. Mindenszentek és a halottak napján zarándokútra jöttünk emlékezni Doberdóba, az első világháború kitörésének századik évfordulójára. A harcokban a Magyar Királyság több mint hárommillió katonája vett részt, s csaknem hatszázezer meghalt. A legsúlyosabb harcok az olasz fronton folytak, a két és fél évig tartó állóháború Isonzó folyó környékén zajló tizenkét csatája kétszázezer magyar életébe került. Az Osztrák-Magyar Monarchia és az Olasz Királyság határán folyó dühöngő küzdelem frontszakaszát nem véletlenül nevezték el Doberdo del Lagóról, mert a neve dobpergésre emlékeztette a magyarokat, s a véres pergőtüzet idézte. A Monte San Michele hegyét pedig Haláldombra „keresztelték” katonáink. A Haláldombon dobolt a gránát - írta Somogyvári Gyula És Mihály a harcolt című könyvtrilógiájában, aki maga is ott volt az olasz fronton. A hegytetőn az emlékoszlop ezt a feliratot őrzi: „Vitézül küzdöttek és testvérré váltak a halálban a Doberdo környékén egymással állóháborút vívó osztrák-magyar és olasz katonák. ” Ma már az egykori harcoló felek - szlovének, osztrákok, olaszok, magyarok, horvátok - szövetségesként, barátként tekintenek egymásra, de akkor a haza védelmében, a vélt igazság nevében indultak harcba. A véres valóságot a szintén odaveszett Gyóni Géza fogalmazta meg: „Csak egy éjszakára küldjétek el őket:/ A hitetleneket s az üzérkedőket./ Csak egy éjszakára: / Mikor a pokolnak égő torka tárul, / S vér csurog a földön, vér csurog a fáról, / Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben, / S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...” Régi mondás: az nem hal meg, akire emlékeznek. A kommunizmus évtizedei alatt nyilvánosan, hivatalosan nem emlékezhettünk az első világháborúban elesettek emlékszobrainál, sírjainál. A második világháborúban elesett honvédeink százezreinek még a nevét sem véshették fel a már meglévő első világháborús emlékművekre. A rendszerváltás ebben is változást hozott, mert a magyar falvakban, városokban előkerültek a féltve őrzött, titkolt, a háborúban eltűnt, elesett nagyapák, apák, fiaik nevei, és méltó módon felkerültek az emlékművekre, kopjafákra. Újra lehet emlékezni, koszorúzni, gyertyát gyújtani, most már nem csak a volt megszálló katonák sorainál. És az idegenben elesett katonáinkra is emlékezni kell. Az olaszok megbecsülik valamikori ellenségeiket is, állami költségen gondozzák a kezdetektől fogva a világháborúkban elesett idegen katonák sírjait. Persze hősi halált halt magyarjaink emlékhelyeit nekünk is kell ápolnunk, gondoznunk. A magyar katonák többsége az első világháború vége felé tudta, hogy elesett társai nem fognak hazai földben nyugodni. Ezért a Doberdo del Lago településhez tartozó Visintini faluban - ahol több tízezer honvéd esett el - budapesti, szegedi, székesfehérvári bakák felépítették azt a kápolnát, amely számukra a magyar hazát szimbolizálta, és emlékeztetett a magyar hősökre. A magyar kápolna helyét a frontra látogató IV. Károly királyunk jelölte ki. A kápolna felszentelésére a front összeomlása miatt nem kerülhetett sor. Kilencven év alatt romossá vált az épület, amelynek helyrehozatalát magánvagyonából vállalta Szunai Miklós építési vállalkozó, a műemlék védnökségét pedig Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A kápolna ma már régi fényében ragyog, volt átadási ünnepség is, felszentelték. A kis olasz falu Magyar Kápolnája zarándokhellyé vált. Nem csak magyarok, olaszok is látogatják. Járt itt magyar köztársasági elnök, a parlament elnöke, miniszterek, egyházi méltóságok, politikusok. Érkeznek Magyarországról az elesettek hozzátartozói, érdeklődök, de olyanok is, akik fejet akarnak hajtani a hősök emléke előtt. Egy pápát eszélt koszorún ez látható: „Ne feledkezzél meg szegény magyarokról.” Már csak nemzeti emlékhellyé kellene nyilvánítani. Odaértünkkor magyar munkások még dolgoztak az épület körül és a kertben. Feltűnt, hogy süttői mészkő, magyar cement és más magyar feliratú építési anyagok vannak a teraszon. Talán olcsóbb, mint az olasz? - kérdeztem az építtetőt. Szunai Miklós csendesen megjegyezte: „Itt magyar katonák haltak meg, ezért minden, ami körbeveszi őket, legyen magyar. Érezzék otthon magukat. Hozattam ide otthonról tiszafát, juhart, diófát, sövénynek meg fagyait, még a föld is magyar, amibe ültettük ezeket. ” Önzetlenül adni, áldozni valamiért szép dolog, még ha sohasem térül is meg. A Magyar Kápolna léte a Doberdón valami miatt mégis megtérül. Aki ide eljön, aki megnézi a kemény mészkőbe vájt lövészárkokat, alagutakat, az arra is gondol, hogy vajon milyen lelki és fizikai erővel rendelkezhettek őseink, akik folyamatos ágyútűzben, golyózáporban ezeket megépítették. Akik ezt átérzik, akik erről olvasnak, tudnak, azok identitása erősödik, bensőségesebbé válik kötődésük a nemzethez, talán meg is értik azt, mert arra gondolhatnak, hogy magyar katonák jártak itt, akiknek nem szállt inukba a bátorságuk. A nagyobb magyar temetők bejáratánál mindig megtalálható az ismeretlen katona fara. Lott ezekben a napokban gyertyát, mécsest gyújtunk. A bolsevista diktatúra idején is mécsest gyújtottunk a többi között a függetlenségért és a szabadságért 1956 ban elhunyt katonákért és harcoló civilekért. Ilyenkor milliónyi gyertya világít értük. Valószínűleg értünk is, a jövőnkért is. ■ STEFKA ISTVÁN