Magyar Hírlap, 2014. november (47. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-03 / 255. szám

www.mmvarhirlap.hu A JANUÁRBAN KEZDŐDŐ NEMZETI KONZULTÁCIÓT DEUTSCH TAMÁS EP-KÉPVISELŐ VEZETI Orbán Viktor visszavonatta a netadót PINDROCH TAMÁS Visszavonják a távközlési adó kiter­jesztéséről szóló előterjesztést, je­lentette be pénteken a Kossuth rá­dióban Orbán Viktor miniszterelnök. Januárban Deutsch Tamás fideszes európai uniós képviselő irányításával indul az internettel kapcsolatos nem­zeti konzultáció. „Az emberek megkérdőjelezik az új adó ésszerűségét, vagyis félrecsúsz­tak a dolgok, az internetadót ebben a formában ma egész egyszerűen nem lehet bevezetni, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-ja­vaslatot” - jelentette ki péntek reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor. Az NGM még aznap kezdeményezte a ja­vaslat visszavonását. A miniszterelnök kifejtette, so­sem volt szó internetadóról, a kor­mány a távközlési adót szerette volna kiterjeszteni, miközben az emberek internetadót láttak. Elmondta, a prob­léma az, hogy már nem számít, mit mond a kormány az ügyben, miköz­ben az ésszerű beszélgetés alapja a dol­gok helyes megnevezése. A cél az lett volna, hogy mivel a távközlés áthúzó­dik az internetre, így a szolgáltatók­nak azután is fizetniük kellene távköz­lési adót. Ők ezt a terhet nem tudták volna áthárítani a fogyasztókra. Orbán szólt arról is, hogy az internetről január közepén nemze­ti konzultációt kezdenek. Felmerülhet a tartalomszabályozás, de az is, hogy hová tűnik az interneten keletkező hatalmas extraprofit, és annak egy ré­szét be lehet-e vonni a költségvetésbe. Hangsúlyozta, hogy 2020-ra minden háztartásban elérhető lesz a széles sá­vú internet, amire az állam több száz­­milliárd forintot költ majd. A nemze­ti konzultációt Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő fogja vezetni. A politikus közölte, már a kérdések összeállításá­ról is széles körű szakmai egyeztetést kezdeményez. Olcsó konzultációt sze­retne, s ezt szerinte digitális úton lehet a leghatékonyabban lefolytatni. Az internetadó ellen tüntetőket nem hatotta meg a bejelentés, péntek estére újabb demonstrációt szerveztek a budapesti József nádor térre. A tün­tetésen azonban már jóval keveseb­ben jelentek meg, mint a korábbi két megmozduláson. A péntek reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor azt is kijelentette, a költ­ségvetés célja, hogy közelebb kerül­jünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Kifejtette, el kell érni, hogy 2018-ra egyetlen jövedelempótló támogatásra se legyen szükség. Arról is szólt, hogy jövőre nő a gazdaság, csökken a mun­kanélküliség, javul a családok pénz­ügyi helyzete, a nyugdíjakat pedig megvédi a kormány. Azt tűzték ki célul, hogy az ország ne költsön többet, mint amennyit ke­resünk, ma még - a csökkenő állam­­adósság mellett is - az az összeg, ami­vel az ország tartozik, évenként nő, hiszen nem nullás a költségvetés mér­lege. A jövő évi intézkedésekből ki­emelte a bankok elszámoltatását, amellyel több millió ember terhei je­lentősen csökkennek majd. Egyébként a kormányfő a bankok elszámoltatását látja az egyre sűrűsödő Magyarország elleni bírálatok mögött. „Rágalmazás ellen nem lehet véde­kezni, ezért világossá kell tenni, min­den egyes konkrét ügyben várjuk az információkat. Nálunk zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a magyar jogrend szerint mindenkinek köte­lessége a korrupcióról szerzett infor­mációkat átadni az állami hatóságok­nak. Ez még az amerikaiakra nézve is kötelező lenne, de ők ezt láthatóan nem tartják be” - mondta az ameri­kai vízumbotrány kapcsán. Hozzátet­te, most derül ki az is, hogy amerikai cégek érintettek áfacsalási ügyekben, de hogy az érintettség pontosan mi­lyen mély, és hogy a jó vagy a rossz ol­dalon vannak-e, azt még nem tudjuk, hiszen még nem zárult le a vizsgálat. ■ „Már nem számít, mit mond a kormány az ügyben” FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA PÁRTVÉLEMÉNYEK „MŰKÖDIK A POLGÁRI DEMOKRÁCIA” TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP elnök-frakcióvezetője: A miniszterelnök azt jelentette be, hogy lesz internetadó. Nem így, nem ebben a formában, nem most és nem ezen a né­ven, de egy álszent konzultációt követően más néven, máshogyan be lesz nyújtva. NOVÁK ELŐD, a Jobbik alelnöke: A Jobbik sikere, hogy a kormány kihátrált az internetadó mögül. Inkább az ingyenesen elérhető, alapszintű internet bevezetését kell tervbe vennie a kabinetnek. SZÉL BERNADETT és SCHIFFER ANDRÁS, az LMP társelnökeinek közleménye: Arra szólítjuk fel a kormányt, ne ködösítsen, hanem teljes egészében és véglegesen von­ja vissza az internetadót. A kormány várhatóan újra megpróbálja majd bevezetni az internetadót, az LMP azonban az Országgyűlésben, és azon kívül is mindent meg fog tenni ennek megakadályozására. Együtt-PM-közlemény: A kormány belátta, az internethasználat megadóztatása bu­taság, azt nem szabad bevezetni. Tovább kell azonban menni, a cafeteriaadót és a to­vábbi megszorításokat is vissza kell vonni. Magyarország polgárainak győzelme a kor­mány meghátrálása. KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS, a DK elnökségi tagja: A miniszterelnök beismerte részle­ges vereségét, amikor azt mondta, ebben a formában nem vezetik be az internetadót. Pontosan tudjuk, hogy a kormány később be fogja vezetni ezt az adóformát. A nem­zeti konzultációról annyit, hogy az már lezajlott az internetadó elleni tüntetéseken. FODOR GÁBOR, a Magyar Liberális Párt elnöke: Lesz internetadó, csak máskor, más néven, és elképzelhető, hogy más összeggel. Orbán Viktor soha nem volt a meghát­rálás bajnoka, és most sem lesz az. RÉTVÁRI BENCE (KDNP), az Emmi parlamenti államtitkára. Ha valaki visszanéz az ese­ménysorozatra, láthatja, hogy Magyarországon jobban működik a polgári demok­rácia, mint bármelyik másik országban. Olaszországban több százezres tüntetések vannak, de nem valószínű, hogy ezért a kormány változtat az álláspontján. ■ Vona Gábor: Az amerikaiak a háttérben PT Vona Gábor, a Jobbik elnöke szomba­ton írt Facebook-bejegyzésében ki­fejtette, a balliberális oldalon nagy vihart kavart, hogy a tüntetések hátterében megnevezte az ameri­kai titkosszolgálatokat. De mint írta, csúsztatás, hogy azt mondta volna, a tüntetéseket az amerikai titkosszol­gálat szervezte. Szerinte az intézkedéstervezet jo­gosan vitte az utcára az embereket, sok jobbikost is. A demonstrációkra viszont egyrészt rá akartak telepedni „a bukott baloldali törmelékpártok”, hogy gyógyírt találjanak választási kudarcaikra. „Másrészt az amerikai diplomácia - ami mögött természete­sen ott van a titkosszolgálata - lépett akcióba, hogy a számára megbízha­tatlanná vált kormányt kellemetlen helyzetbe hozza. Mindezen folyama­toknak már régen nem volt közük az internetadó elvetélt - és a Jobbik ál­tal mélységesen elítélt - ötletéhez” - tette hozzá. Vona Gábor naivnak tartja azokat, akik kétségbe vonják állításait. „Saj­nos Magyarország egy új hideghá­borús konfliktus frontján fekszik, és minden egyes belpolitikai eseményt ebből a szempontból is értékelni kell. Örülök, ha valakinek ebben segíte­ni tudtam, a többieknek pedig - akik összeesküvés-elmélettel vádolnak most - tisztelettel azt ajánlom, fi­gyeljék az elkövetkezendő hetek, hó­napok eseményeit” - írta bejegyzésé­ben a politikus, aki örül annak, hogy a kormány visszavonta internetadós javaslatát. ■ 2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐBELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Presente ÁLLÁSPONT Jelen, jelen vagyok, számíthattok rám, számítunk rátok, halálunk után is itt vagyunk köztetek. Megdöbbentő élmény Redipugliában, az olasz kato­nai temetőben emelt monumentális emlékmű, ahol százötvenezer hősi ha­lált halt olasz katona sírja felett, a lépcsősorokba vésett neveik és „jelen­létük” (presente) üzen a háború borzalmairól örök tanulságul. Nem messze, a foglianói temetőben magyar és osztrák, fiatalon elesett katonák nyugsza­nak több mint tizenötezren. Mindenszentek és a halottak napján zarándok­útra jöttünk emlékezni Doberdóba, az első világháború kitörésének száza­dik évfordulójára. A harcokban a Magyar Királyság több mint hárommillió katonája vett részt, s csaknem hatszázezer meghalt. A legsúlyosabb harcok az olasz fronton folytak, a két és fél évig tartó állóháború Isonzó folyó kör­nyékén zajló tizenkét csatája kétszázezer magyar életébe került. Az Oszt­rák-Magyar Monarchia és az Olasz Királyság határán folyó dühöngő küz­delem frontszakaszát nem véletlenül nevezték el Doberdo del Lagóról, mert a neve dobpergésre emlékeztette a magyarokat, s a véres pergőtüzet idézte. A Monte San Michele hegyét pedig Haláldombra „keresztelték” katonáink. A Haláldombon dobolt a gránát - írta Somogyvári Gyula És Mihály a harcolt című könyvtrilógiájában, aki maga is ott volt az olasz fronton. A hegytetőn az emlékoszlop ezt a feliratot őrzi: „Vitézül küzdöttek és testvérré váltak a halálban a Doberdo környékén egymással állóháborút vívó osztrák-ma­gyar és olasz katonák. ” Ma már az egykori harcoló felek - szlovének, oszt­rákok, olaszok, magyarok, horvátok - szövetségesként, barátként tekinte­nek egymásra, de akkor a haza védelmében, a vélt igazság nevében indultak harcba. A véres valóságot a szintén odaveszett Gyóni Géza fogalmazta meg: „Csak egy éjszakára küldjétek el őket:/ A hitetleneket s az üzérkedőket./ Csak egy éjszakára: / Mikor a pokolnak égő torka tárul, / S vér csurog a föl­dön, vér csurog a fáról, / Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben, / S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...” Régi mondás: az nem hal meg, akire emlékeznek. A kommunizmus év­tizedei alatt nyilvánosan, hivatalosan nem emlékezhettünk az első világ­háborúban elesettek emlékszobrainál, sírjainál. A második világháború­ban elesett honvédeink százezreinek még a nevét sem véshették fel a már meglévő első világháborús emlékművekre. A rendszerváltás ebben is vál­tozást hozott, mert a magyar falvakban, városokban előkerültek a féltve őrzött, titkolt, a háborúban eltűnt, elesett nagyapák, apák, fiaik nevei, és méltó módon felkerültek az emlékművekre, kopjafákra. Újra lehet emlé­kezni, koszorúzni, gyertyát gyújtani, most már nem csak a volt megszál­ló katonák sorainál. És az idegenben elesett katonáinkra is emlékezni kell. Az olaszok megbecsülik valamikori ellenségeiket is, állami költségen gon­dozzák a kezdetektől fogva a világháborúkban elesett idegen katonák sír­jait. Persze hősi halált halt magyarjaink emlékhelyeit nekünk is kell ápol­nunk, gondoznunk. A magyar katonák többsége az első világháború vége felé tudta, hogy elesett társai nem fognak hazai földben nyugodni. Ezért a Doberdo del Lago településhez tartozó Visintini faluban - ahol több tízezer honvéd esett el - budapesti, szegedi, székesfehérvári bakák felépítették azt a kápolnát, amely számukra a magyar hazát szimbolizálta, és emlékeztetett a magyar hősökre. A magyar kápolna helyét a frontra látogató IV. Károly ki­rályunk jelölte ki. A kápolna felszentelésére a front összeomlása miatt nem kerülhetett sor. Kilencven év alatt romossá vált az épület, amelynek helyre­­hozatalát magánvagyonából vállalta Szunai Miklós építési vállalkozó, a mű­emlék védnökségét pedig Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A kápolna ma már régi fényében ragyog, volt átadási ünnepség is, felszentelték. A kis olasz falu Magyar Kápolnája zarándokhellyé vált. Nem csak magyarok, olaszok is látogatják. Járt itt magyar köztársasági elnök, a parlament elnöke, miniszterek, egyházi méltóságok, politikusok. Érkeznek Magyarországról az elesettek hozzátartozói, érdeklődök, de olyanok is, akik fejet akarnak hajtani a hősök emléke előtt. Egy pápát eszélt koszorún ez lát­­­ható: „Ne feledkezzél meg szegény magyarokról.” Már csak nemzeti em­lékhellyé kellene nyilvánítani. Odaértünkkor magyar munkások még dol­goztak az épület körül és a kertben. Feltűnt, hogy süttői mészkő, magyar cement és más magyar feliratú építési anyagok vannak a teraszon. Talán olcsóbb, mint az olasz? - kérdeztem az építtetőt. Szunai Miklós csendesen megjegyezte: „Itt magyar katonák haltak meg, ezért minden, ami körbeve­szi őket, legyen magyar. Érezzék otthon magukat. Hozattam ide otthonról tiszafát, juhart, diófát, sövénynek meg fagyait, még a föld is magyar, ami­be ültettük ezeket. ” Önzetlenül adni, áldozni valamiért szép dolog, még ha sohasem térül is meg. A Magyar Kápolna léte a Doberdón valami miatt mégis megtérül. Aki ide eljön, aki megnézi a kemény mészkőbe vájt lövészárkokat, alagutakat, az arra is gondol, hogy vajon milyen lelki és fizikai erővel rendelkezhet­tek őseink, akik folyamatos ágyútűzben, golyózáporban ezeket megépítet­ték. Akik ezt átérzik, akik erről olvasnak, tudnak, azok identitása erősödik, bensőségesebbé válik kötődésük a nemzethez, talán meg is értik azt, mert arra gondolhatnak, hogy magyar katonák jártak itt, akiknek nem szállt inukba a bátorságuk. A nagyobb magyar temetők bejáratánál mindig meg­található az ismeretlen katona fara. Lott ezekben a napokban gyertyát, mé­csest gyújtunk. A bolsevista diktatúra idején is mécsest gyújtottunk a többi között a függetlenségért és a szabadságért 1956 ban elhunyt katonákért és harcoló civilekért. Ilyenkor milliónyi gyertya világít értük. Valószínűleg ér­tünk is, a jövőnkért is. ■ STEFKA ISTVÁN

Next