Magyar Hírlap, 2014. december (47. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ E-MAIL BELPOL@­MAGYARHIRLAP.HU AZ ÖNKÉNTESSÉG ÉS AZ UTÓLAGOSSÁG NEM ELÉGSÉGES, CSUPÁN SZÜKSÉGES FELTÉTELE A TÖRVÉNYES HÁLÁNAK, MUNKÁLTATÓI ENGEDÉLY IS KELL Kétséges a hálapénz büntethetősége BÁN KÁROLY A Legfőbb Ügyészség törvénymódo­sítást kezdeményezett, mert a hatá­lyos Btk.-ban a hálapénz büntethe­tőségére és ennek ellenkezőjére utaló sorok is vannak, emiatt nagy a jog­bizonytalanság. Az ügyészség figyel­mét a rezidensszövetség hívta fel a problémára. Az orvosi hálapénz büntethetősége az elmúlt két évben sajátos jogértelme­zésen ment keresztül, és számos el­lentmondást hozott felszínre - mond­ta a napokban Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség tanácsosa egy konferenci­án. Előadásában rámutatott, hogy a helyzetet bonyolította a munka tör­vénykönyvének módosítása, amely újraszabályozta a paraszolvencia té­makörét. Az orvosok esetében­­ a munka törvénykönyve felhatalmazá­sa alapján - a munkáltató egészség­ügyi intézmény rendelkezésén múlik jelenleg, hogy utólag elfogadhatnak-e hálapénzt. Ez viszont jogbizonytalan­ságot jelent - fejtette ki előadásában a legfőbb ügyészségi tanácsos -, hi­szen a munkáltató engedélye az egyik kórházban nem teszi jogtalanná a há­lapénz utólagos elfogadását, máshol azonban ezt tiltják, ezért jogtalan. Nem csupán ez okozott bonyo­dalmakat a gyakorlatban, hanem az is, hogy az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatályba lépésével a hálapénz elfogadása nem minősül külön bűn­cselekménynek. A Btk. úgynevezett passzív gazdasági veszteg­etésként ér­tékeli, ha valaki gazdálkodó szerve­zet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogta­lan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja. A prob­lémát a hálapénzzel összefüggésben az okozza, hogy az új Btk. -ban a passzív gazdasági vesztegetésnek már nem tényállási eleme a kötelességszegés, így azon múlik, hogy bűncselekmény­nek minősül-e az előny elfogadása, hogy az egyáltalán jogtalan, vagy sem. A hálapénz akkor törvényes, ha azt a beteg vagy hozzátartozója önkéntesen és utólag adja az orvosnak. Ettől el kell különíteni az előre kért „jutalmat” és előre felajánlott előnyöket a szolgálta­tás kapcsán. Ha valaki orvosként elő­re kéri az előnyt, és ettől teszi függő­vé a szolgáltatás nyújtását, a korábbi és a jelenlegi Btk. alapján is bűncselek­ményt, vesztegetést követ el. Az önkéntesség és az utólagosság persze nem elégséges, csupán szüksé­ges feltétele a törvényes hálának, hi­szen a munka törvénykönyve alapján a munkáltató engedélyéhez kötött a hálapénz elfogadása. Ha az orvos ren­delkezik a munkáltató engedélyével, az előny nyújtása pedig nem minősül kötelességszegésnek, akkor az előny nem lehet jogtalan - magyarázta elő­adásában Sinku Pál. Ennek tükrében a jogalkotónak kell eldöntenie azt, hogy a hálapénz büntetőjogi tényál­lás maradjon-e, vagy sem. Mindeze­ket figyelembe véve kezdeményezett jogszabály-módosítást az ügyészség - mondta lapunknak Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. ■ A kórházak dönthetik el, hogy mit engednek meg az orvosoknak (képünk illusztráció) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT BÉKÉTLENSÉG HELYETT TETTEKET SZERETNE FARKAS FÉLIX Botránymentes roma politika KACSÓH DÁNIEL Nemzetiségi szószólóként részt kíván venni az iskolai felzárkózásról szóló, a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelet megalkotásában Farkas Fé­lix roma politikus.­ ­ Egyes hírek szerint az iskolai szegregációt szentesítené az Em­beri Erőforrások Minisztériumá­nak a parlament előtt lévő törvény módosítása. Egyetért ezekkel az értelmezésekkel? - Úgy vélem, az erről szóló hír­adások, illetve politikusi megnyil­vánulások nem a magyarországi ro­mák érdekét szolgálják. A cigányság érdekeit a tettek szolgálják. Azt el­fogadom, hogy jó, ha ebben a té­mában vitatkozunk, ám a szeg­regációról vagy az integrációról szóló értekezések csak akkor termé­kenyek, ha egy cél érdekében folynak. Ez a cél pedig a magyarországi romák felzárkózása. - Hogyan értékeli az elmúlt időszakot a hazai cigányság szempontjából? - Vannak pozitív változások, eze­ket meg kell becsülni, és tovább kell vinni. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a kormányzat számos előremutató in­tézkedést hozott az elmúlt négy év­ben. Visszatérve a benyújtott köz­nevelési törvénymódosításra, ennek éppen az a célja, hogy megtiltsa a hát­rányos megkülönböztetést. Hogy va­lóban hatásos lesz-e, az majd az ehhez kapcsolódó rendelet szövegétől függ majd, amelynek megalkotásában én is részt kívánok venni, erre a minisz­térium ígéretet tett. Hogy itt most a szegregáció törvényesítéséről lenne szó? Nos, az ilyen kommentárok csak a békétlenséget szítják, nem pedig a romák és a nem romák békés együtt­élését. A magyarországi cigányság és a kormány bizonyított: négy év bot­ránymentes roma politika van mö­göttünk, először az elmúlt huszonöt évben. Kérek ezért mindenkit, akinek valóban fontos a romák ügye, hogy ne közleményekkel, és az indulatok ger­jesztésével, hanem az együttgondol­kodással segítsék az előrelépést. ■ Farkas Félix FORRÁS: FACEBOOK.COM Megélhetési jogvédők és kirakatperek „Sajnálatos, hogy a magukat jogvédőnek nevező, sokkal inkább megélhetési jogvé­dőként definiálható szakemberek nem veszik észre, hogy az általuk indított kirakat­pereknek csak a magyarországi romák látják kárát. A nyíregyházi Huszár-telepi isko­la ügyét illetően éppen egy olyan intézményt tettek tönkre, amely jól és hatékonyan működött, és amelyben a legnehezebb sorsú gyermekeknek is sikeresen ment a ta­nulás" - közölte lapunkkal az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), a közelmúltban az iskoláról hozott jogerős bírósági döntés kapcsán. ■ A BIZALOM MEGERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉG VAN AZ EGYSÉGES ÉRDEKKÉPVISELETRE Együttműködés az orvosi kamarával JOBBÁGYI ZSÓFIA Csak úgy lehet megvalósítani az egész­ségügyben kitűzött célokat, ha a kor­mány együttműködésre törekszik a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) - mondta Zombor Gábor szakállamtit­kár szombaton, a kamara újraalaku­­lásának huszonötödik és köztestületté válásának huszadik évfordulója al­kalmából rendezett küldöttgyűlésen. Úgy vélekedett, helyre kell állítani azt a viszonyt, amely néha károkat szen­vedett a MOK és a kormány között, hi­szen a kamarát az egyik legfontosabb partnernek tekintik, és ha közösen lépnek fel a célok megvalósításáért, akkor van esély arra, hogy a pénzügyi döntéshozók is támogatják elképzelé­seiket - tette hozzá. Éger István, a testület elnöke kö­szöntőjében kiemelte, amint koráb­ban, úgy most is szükség van egységes érdekképviseletre, mivel az orvos­beteg és a társadalom-orvos közötti bizalom letéteményese maga a kama­ra. Felidézte, a szervezetet korábban többször megszüntették, a kamarai tagság pedig nem volt mindig kötele­ző, ám mindig szükség volt arra, hogy az orvosok saját problémáikat „maguk között beszéljék meg”. Az elnök sze­rint a MOK több témában maradandót alkotott, például létrehozta a Nemze­ti Egészségügyi Kerekasztalt, s harcot indított a hazai orvoskar munkavál­lalói jogainak uniós direktíva szerinti kezeléséért. Az egészségügy átalakítá­sára vonatkozó tervekről kijelentet­te, az alapellátás megerősítése helyes irány, ám arra is felhívta a figyelmet: ha nem kerül több pénz a rendszerbe, a reform kudarcra van ítélve. A jubileumi küldöttgyűlést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisz­tere levélben üdvözölte. Köszönetet mondott a kamarának, hogy huszonöt éve küzd a magyar egészségügy jobbá tételéért. Felidézte, a népegészségügyi termékadóból fedezték az orvosok béremelését, és bevezették a reziden­­si ösztöndíjrendszert, amelynek foly­tatására jövőre kilencszázmillió forin­tot szán a kormányzat. ■ Felmondások a Markhot Ferenc kórházban Hat orvos, közöttük az osztályvezető főorvos is távozott az elmúlt időszakban az eg­ri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátási Osztályá­ról. Fűtő László, a kórház főigazgatójának közlése szerint vállalkozó orvosok jelentették be egy hónapos felmondási idővel a távozásukat. A betegellátás nem került veszélybe, a távozók pótlásáról gondoskodnak, a sürgősségi betegellátó osztály zökkenők nélkül működik tovább, változatlan formában fogadja és látja el a betegeket. (LMA) ERDŐ PÉTER: A SZERZETESI HIVATÁS TANÚSÁGTÉTEL Egy év a megszentelt életekért KD Ünnepélyes szentmisével nyitották meg hazánkban is a Ferenc pápa által meghirdetett, A megszentelt élet éve elnevezésű, 2016. február 2-áig tartó tematikus esztendőt. A fővárosi Szent István-bazilikában tartott szertartá­son Erdő Péter bíboros, esztergom­­budapesti érsek úgy fogalmazott, a szerzetesi hivatás tanúságtétel Is­ten szeretetéről és feltétlen uralmá­ról életünk és az egész világminden­ség felett. A keresztény szerzetesség különösen szoros kapcsolatot jelent a történeti Jézus Krisztussal, aki Isten iránti engedelmességből adta életét, aki szegénységben és - minden hi­teles történelmi forrás tanúsága sze­rint - tisztaságban élt - tette hoz­zá a főpásztor, hangsúlyozva: ezért a keresztény tisztaság eszménye nem pusztán valamilyen aszketikus elmé­let, hanem magának Jézus Krisztus­nak a követése. A Krisztus iránti sze­retet pedig az egész világ iránt érzett szeretetet és felelősséget jelent - han­goztatta Erdő Péter. Labancz Zsolt piarista tartomány­főnök, a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciájának elnöke a tematikus év kapcsán a távirati irodának úgy nyilatkozott, a szerzetesség ma is re­ális életforma, a pápa kezdeménye­zésének célja pedig az, hogy a „meg­szentelt életet” élő szerzetes és ahhoz hasonló, intézményes formában élő közösségek megújuljanak. Magyarországon jelenleg huszon­négy férfi- és negyvenhét női szer­zetesrend, emellett huszonkét egyéb társaság és társulás működik, ame­lyek a 2015-ös évre több országos, egyházmegyei és rendi, regionális szintű programmal, projekttel ké­szülnek. A megszentelt élet évének koordinálását a Magyar Rendfőnök­­ nők Konferenciája és a Férfi Szerze­tes-elöljárók Konferenciája által mű­ködtetett iroda végzi. ■ GYÁSZ Elhunyt Kapolyi László Életének 83. évé­ben elhunyt Kapolyi László egykori ipa­ri miniszter, a Ma­gyar Szocialista Párt (MSZP) volt országgyűlési képviselője. Kapolyi László 1932. június 7-én született Budapesten. Bányamérnöki és közgaz­dász végzettséget szerzett. 1976-1980 között nehézipariminiszter-helyettes, 1980 és 1983 között ipari államtitkár, 1983 decemberétől négy éven át ipari minisz­ter volt. 2002 és 2010 között, két cikluson keresztül az MSZP képviselője. (LMP) SZOCIÁLDEMOKRATÁK Schmuck folytathatja Ismét Schmuck Andort választotta elnö­kévé a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja. Schmuck Andor a kongresszuson hangsúlyozta, ha a baloldal szereplőivel az érték- és programalapú együttműkö­dés nem valósítható meg, a párt készen áll a februári veszprémi időközi választá­son az önálló megméretésre. (LMA)

Next