Magyar Hírlap, 2015. november (48. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

www.magyarhirlap.hu Többlettámogatást kaphat a Modern Városok Program Újabb ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők - részben a migrációs válsággal összefüggésben - módosíthatják az idei költségvetést, hatvanmilliárd forinttal megemel­ve a rendkívüli kormányzati intézkedések keretét. Huszonötmilliárdos többlettámogatást kaphat a Modern Városok Program is. Ma az ülés 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal és azonnali kérdésekkel folytatódik. Kedden a képviselők határozatot hozhatnak az európai menekültkvótáról, a magyar szórvány napjává nyilváníthatják november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját, és módosíthatják a magáncsődről és a termékdíjról szóló jogszabályokat. (KCS) FOTÓ: VARGA IMRE ORBÁN VIKTOR: A FUNDAMENTUM A KERESZTÉNYEK SZÁMÁRA KÉTEZER ÉVE UGYANAZ ileszkedjen az örökséghez, ami korszerű KCS A régi épületet, vagyis a „hagyomá­nyost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújí­tani - mondta Orbán Viktor a felújított és bővített kunszentmiklósi reformá­tus gimnázium átadásán. A kormányfő hangsúlyozta, az egyház működésére a 21. századi magyarságnak és a „zilált” Európának is nagy szüksége van. Több évtized kényszerszünet után má­ra újraéledt az egyházi iskolarendszer - jelentette ki Orbán Viktor miniszter­­elnök szombaton Kunszentmiklóson a református templomban, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Ál­talános Iskola felújítása és új épület szárnyának átadása alkalmából tar­tott avatóünnepségen a távirati iroda tudósítása szerint. A kormányfő el­mondta, 2010-ben, a nemzeti kor­mány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a közép­iskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, ez a szám 2014-re 195 ezer­re nőtt. Orbán Viktor emlékeztetett arra, az egyházi iskolarendszer „az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiu­mokon át a mai oktatási intézménye­kig megannyi jó magyart és jó szak­embert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”. A miniszterelnök szerint amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kul­túra s azon belül a magyar nyelv őr­zésében és ápolásában, arra a 21. szá­zadi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zilált Európáról nem is beszélve - fűzte hozzá. Az iskola felújításával kapcsolat­ban megjegyezte, a régi épületet, va­gyis a „hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújítani. Mint mondta, az új épülethez az építőanyagon túl olyan terv kellett, amely egyszerre hozza mindazt, amit a modern technika le­hetővé tesz, és mégis illeszkedik ah­hoz, ami már megvan. Orbán Viktor leszögezte: a funda­mentum minden magát keresztény­nek nevező közösség számára kétezer év óta ugyanaz. „Nem egy elv, nem egy gondolatrendszer, nem egy ideo­lógia, hanem egy személy s a vele való kapcsolat.” A kormányfő szerint a 21. század elején a magyaroknak az a lecke van feladva, hogy képesek vagyunk e mindazt, amit ezer év magyar törté­nelme, kultúrája, tudása és bölcsessé­ge ránk hagyott, úgy megőrizni, hogy abból jövőt lehessen építeni. Felidézte, hogy a magyar történe­lem során „sokszor kellett mások he­lyett, meg nem értve, egyedüliként helytállni”. Olyanokért is ki kellett állnunk, „akik talán nem is tudták, nem is hitték, hogy erre a helytállás­ra szükség van”. Az egyházi iskola őriz és újít - han­goztatta a kormányfő. Beszédét a Soli Deo gloria­­ egyedül az Istené a dicső­ség jelmondattal fejezte be. ■ „Sokszor kellett meg nem értve egyedüliként helytállni” FOTÓ: MTI/ÚJVÁRI SÁNDOR HÉTÉRTÉKELŐ A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKNAK IS ÜZENHETETT COLLEEH BELL HEGYKÖVET Újraéledő amerikai nyomásgyakorlás KACSÓH DÁNIEL Az újabb amerikai kritikák célja leg­inkább az, hogy nyomást gyakorol­janak a magyar-orosz viszony miatt, továbbá az, hogy hazánk támogassa a szabad kereskedelmi egyezmények rendszerét - értelmezte Colleen Bell nagykövet múlt heti beszédét Kiszelly Zoltán politológus. Fenn kell tartani a nyomást hazánkon, de mivel az ellenzék gyenge, ezért azt nem érdemes támogatni - magyaráz­ta Kiszelly Zoltán politológus, miért vette elő Colleen Bell amerikai nagy­­­­követ a Magyarországgal kapcsolatos kritikákat. Ismert, a diplomata a múlt héten a Budapesti Corvinus Egyete­men tartott előadásában, számos di­csérő megállapítás mellett lényegé­ben elmarasztalta az Orbán-kormány politikáját. Kiszelly új elemként jelöl­te meg Paks II említését, amiből arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok továbbra is aggódik a ma­gyar-orosz viszony esetleges erősödé­se, túlzottan barátivá válása miatt. Ez azért fontos, mert eközben Washing­tonnak szüksége van a kanadai-euró­pai szabad kereskedelmi egyezmény, azaz a CETA hazánk általi ratifikáci­ójára. Márpedig a ritkábban emlege­tett, úgymond, „radar alatt tartott” paktum az előszobája a rendkívül vi­tatott TTIP-nek, vagyis az Egyesült Államokkal kötendő hasonló egyez­ménynek. A migráció támogatása pe­dig szintén az Európával kapcsolatos, hosszú távú amerikai gazdasági ter­vekbe illeszkedik, erre ezért térhetett ki a nagykövet, „javasolva” a magyar kormánypolitika megváltoztatá­sát. Ebből a részből egyébként a Soros György üzletembertől ismert érveket lehetett kihallani. Kiszelly hozzáfűzte, a nekünk szóló intésekkel Colleen Bell a környező országoknak is üzent. Ami a magyar baloldalt illeti: az MSZP kongresszusra készül, ilyenkor megsűrűsödnek a politikusi nyilatko­zatok és a belső konfliktusokról szóló híradások, ugyanis az érintetteknek a munka látszatát kell kelteniük. Ám a szocialisták igazából továbbra sem csi­­­nálnak semmi érdemit, ezzel magya­rázható az is, hogy amikor Gyurcsány Ferenc aktivizálja magát, azonnal ma­gára tudja irányítani a figyelmet. A tá­mogatói kör pedig közlekedőedények módjára változik, tehát ezek a pártok csak egymástól tudnak szavazókat át­csábítani - mutatott rá a szakértő. Ar­ról, hogy ismét felvetődött az elővá­lasztás ötlete az ellenzéki térfélen, azt mondta, a tankönyv szerint ez hatásos módszer lehetne, ha mindenki elfo­gadná az eredményeket, ám erre a ta­pasztalatok szerint a balos pártok, il­letve vezetőik nem képesek. Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti megnyilvánulásai kapcsán a po­litológus azt mondta, egyre többek­hez jut el Nyugat-Európában is a kormányfő álláspontja a migrációs válsággal kapcsolatban. A pénteki, Az idők jelei című vitairat bemutatóján elmondott Orbán-beszéd pedig egy­fajta kibontása volt annak a konzer­vatív világnézetnek, amelyre alapozva a miniszterelnök uniós szinten is el­lenzi a bevándorlási áradatot. Egyfajta programadó szónoklat is volt ez - je­gyezte meg Kiszelly, aki szerint Orbán ezzel szélső pozíciót foglalt el Euró­pában, míg a másik szélsőség az, amit Angela Merkel tesz ezen a téren. Csak­hogy a német kancellár középen sze­ret lenni, ezért „passzolja” le a korlát­lan migráció támogatójának szerepét egyre inkább Jean-Claude Juncker eu­rópai bizottsági elnöknek. 2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Új erővel ÁLLÁSPONT Ausztria külügyminisztere jövőre lesz harmincéves és nem akar be­lebukni a migrációs válságba. Sebastian Kurz mindössze huszonhét évesen lett külügyminiszter, kölyökképű, szimpatikus és dinami­kus, de ezzel együtt is az uniós diplomácia komfortzónájában moz­gó politikusnak indult. A migrációs válság évében azonban Kurz elkezdte megtalálni a hangját, az Osztrák Néppárt egyik legkarakte­resebb személyiségévé vált, aki végre hajlandó nevén nevezni a dol­gokat. Az ifjú külügyminiszter vagy Orbán Viktor beszédeit olvas­gatva, vagy saját józan eszétől vezérelve egyértelműen rájött, hogy kialakult egy olyan nézet, miszerint a „régi” pártok és vezetőik vé­szesen elszakadtak választóiktól, a többség véleményével szemben cselekszenek és képtelenek megoldani a migrációs válságot. Kurz nem akar ebbe a régi gárdába tartozni, nem akarja lejáratni magát, nem áll be a sorba. Júniusban a Der Standardnak adott interjúban szinte tabut dön­tött, amikor kimondta: az osztrákok szívesen fogadnának be mene­kült családokat, lehetőleg keresztényeket, de ehhez képest a beván­dorlók döntő többsége fiatal, fekete, muszlim férfi, ez pedig sokakból ellenkezést vált ki. Üresen kongó panelek helyett a tiszta beszédet választotta, ősszel pedig, a német határellenőrzés bevezetésekor egy tévévitában karakánul védte az álláspontját, amely egyértelműen nem esett egybe a szociáldemokrata kancelláréval. Kurz a hét végén, a Kleine Zeitungnak is határozott véleményt fogalmazott meg, például azt, hogy Európának fel kell hagynia a migránsokat üdvözlő politikájával, hiszen már egészen egyszerűen túl sokan vannak. A külügyminiszter szerint az unió külső határa­it kell védeni, és ha ez nem történik meg, egyre több ország fog sa­ját hatáskörében cselekedni. Például Ausztria is, szerinte ugyanis, ha Németország lezárja a határát, akkor Ausztriának a saját érdekében azonnal követnie kell. Kurz szerint Ausztria vészesen le van terhelve a migráció miatt, és így van ezzel Németország és Svédország is. Nem téved. Margot Wallström svéd külügyminiszter egy múlt he­ti interjúban arról beszélt, hogy Svédország nem képes évente száz­­kilencvenezer migránst fogadni, az ellátási rendszere hamarosan összeroppan. A 9,8 milliós skandináv országot nem csak a mostani népvándorlás terheli le, a már régóta ott élő bevándorlók integrá­ciója is nagyon messze van attól, amit sikeresnek lehetne nevezni. A Breitbart London portálnak múlt hónapban svéd rendőrségi forrá­sok beszéltek arról, hogy Malmőben már nem tudják kettesével kül­deni a járőröket saját testi épségük érdekében, és még a tűzoltóhoz is rendőri kíséretet kell adni, de vannak olyan részei a városnak, ahova eleve be sem meri tenni a lábát a hatóság. Torsten Eloffson főfelügye­lő kimondta: az erőszakos bűncselek elkövetői között felülreprezen­táltak a külföldiek. Közben ultimátum ide vagy oda, a német kormánykoalícióban nem sikerült tegnap sem dűlőre jutni a migrációs válság kezelésé­ről. Az Angela Merkel pártjával szövetséges bajor CSU egyik politi­kusa, Hans-Peter Uhl megfenyegette a kancellárt, szerinte ugyanis ha Merkel nem zárja le a határt, akkor nem marad kormányfő, sze­rinte a határt le kell zárni, Merkellel vagy nélküle. Visszatérve Ausztriára: Sebastian Kurz a múlt héten a Neue Zürcher Zeitungnak adott terjedelmes interjúban arról is beszélt, hogy első­sorban az unió külső határán lenne értelme kerítést építeni, azok hatékonyságát ugyanis kár tagadni. A miniszter szerint a magyar határkerítést azért építették, mert Európa nem tett semmit. Kulcs­mondat ez, hiszen benne van az a fontos felismerés, hogy továbbra sincs valóban hatékony és áttörést jelentő európai válasz a migrációs válságra. Egyes politikusok számára, mint például Zoran Milanovic horvát kormányfő, ez kiváló ürügyet jelent arra, hogy elterelje a fi­gyelmet saját kudarcáról, másokat viszont arra sarkall, hogy kezük­be vegyék az irányítást, és lépjenek, amíg nem késő. A nemzetállami vezetők nem tehetik örökké félre a tömeges migráció jelentette biz­tonsági kockázatot, ha népszerűségükből sem szeretnének még töb­bet veszíteni, ezért lépniük kell. így válik a kerítés szitokszóból hir­telen praktikus megoldássá tőlünk nyugatabbra is. ŐRY MARIANN org.mariannu­l magyarhirlap.hu

Next