Magyar Hírlap, 2015. november (48. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-07 / 261. szám
MAGYAR HÍRLAP KULTÚRA 2015. NOVEMBER 7., HÉTVÉGE Száz esztendeje született Lamberto Gardelli karmester Hosszú ideig tevékeny résztvevője volt a magyar zenei életnek Lamberto Gardelli olasz karmester, aki száz éve, 1915. november 8-án született Velencében. A Santa Cecilia akadémián tanult, Tullio Serafin mellett korrepetitor volt a római operaházban, aztán következett a stockholmi opera és a dán rádió zenekara. A hatvanashetvenes években a Magyar Állami Operaház zeneigazgatójaként, illetve a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a rádiózenekar állandó vendégkarmestereként dolgozott, eközben a világ nagy hírű operaházaiban is vendégeskedett. Szenvedélyes hűséggel volt a partitúra iránt, és azt vallotta, a karmester nem a zenekar fölött áll, hanem annak szerves része. Münchenben hunyt el, 1998-ban. (MH) FORRÁS: WIKIPÉDIA www.magyarhirlap.hu SZTÁRKÉNT IS MEGMARADT FRANCIÁNAK: FILMJEIBEN ÜGYELT ARRA, HOGY A PÁRIZSI DIADALÍV ÉS A CHAMPS-ÉLYSÉES SZIMBOLIZÁLJA HOVATARTOZÁSÁT Nyolcvanéves a legendás Alain Delon SZAJLAI CSABA Bármilyen hihetetlen, de igaz: Alain Delon, aki fiatalkorában sok szívet tört össze, és máig milliók rajonganak érte, holnap tölti be a nyolcvanadik életévét. Franciaországban, Sceaux-ban született 1935. november 8-án, és zavaros iskolai évek, családi zűrök után a francia gyarmati hadsereg katonája lett. A francia filmes új hullámmal „érkezett”, az 1960 as években készült filmjeivel vált ismertté, s népszerűségét sikerült tartósan megőriznie. A köztudatba a „Ragyogó napfény” című filmmel robbant be, majd igazi karakterszínész lett. Arisztokratikus, kisportolt alkatának és fotogén arcának köszönhetően az elmúlt évtizedekben eljátszottak vele minden szerepet, amelylyel a filmvászon előtti teret meg lehetett tölteni. Lampedúziai nemest (A párduc), szerethető gengsztert (Borsalino), rendőrfelügyelőt, nyomozót és „privát kopót” (Egy zsaru bőréért, A zsaru szava, Ne ébreszd fel az alvó zsarut!), vagy éppen a korosodó szívtiprót a Casanova visszatér című alkotásban. Hosszú időn keresztül élt Delonban a bizonyítási vágy, miután zavarta a szépfiúi szerepkör. A „szakma” csak sok-sok film elkészülte után (Rocco és fivérei, Zsarutörténet) fogadta be igazi színészként a francia sármőrt, aki képes egyéniségétől, temperamentumától eltérő szerepet is hitelesen alakítani. Delon életművének sajátossága, hogy nem különösebben próbálkozott Hollywoodot meghódítani, s úgy általában nem is vonzódik az amerikai filmekhez. Sztárként is megmaradt franciának: filmjeiben ügyelt arra, hogy a párizsi Diadalív és a Champs Élysées szimbolizálja hovatartozását. De karrierje annak is köszönhető, hogy olyan olasz rendezőkkel dolgozott együtt, mint Visconti és Antonioni. Amiért viszont rajonganak Alain Delonért ma is a milliók, olyan kultikus mozikkal örvendeztette meg a nézőket, mint A szicíliaiak klánja, A fekete tulipán és A szamuráj. Közismert, hogy magánélete tele volt zűrös ügyekkel - például testőreinek eltűnése, Romy Schneider öngyilkossága, Belmondóval kapcsolatos viharos barátsága, ám ennek ellenére a rajongás töretlen iránta. Noha a francia filmsztár és rendező a filmiparnak már évek óta nem szereplője, jól tartja magát, és ma is aktív. Nemrég a TV5 Monde ünnepelt vendége volt, s miután a divatiparban is jegyzik férfiruházati franchise hálózatot működtet imittamott felbukkan celebpartykon, legutóbb az Yves Saint Laurent új kollekciójának bemutatójának volt sztármeghívottja. Alain Delon járt ugyan Magyarországon, de nem volt gyakori vendége az elmúlt évtizedekben Budapestnek. Ugyanakkor jó hír, hogy újból kiadják régi alkotásait - lehet hát szabadjára engedni a nosztalgiát. Minek szégyellni az ilyet? Isten éltesse a francia mozilegendát! ■ Zavarta a szépfiúi karakter, sokat dolgozott az igazi szerepekért FORRÁS: WIKIPÉDIA MINDEN ÁLLAMI BEFEKTETÉS A JOVŐT SZOLGÁLJA HOPPÁL PÉTER ÁLLAMTITKÁR SZERINT Hazánk egyik erős terméke a kultúra HRECSKA RENÁTA A kultúra változásai közepette van lehetőség a folyamatok irányítására - mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az Echo Televízió Mélymagyar című műsorában tegnap. Bayer Zsolt vendégeként a politikus beszélt arról is, hogy a kormány célja, hogy ne legyen már a születéskor meghatározott, ki milyen kultúrához férhet hozzá. A digitalizáció, a mindentudás elérhetősége ellenére is hinnünk kell abban, hogy nem csak múltja és erős jelene, de jövője is van a tágabb értelemben vett kultúrának - mondta Hoppál Péter kulturális államtitkár az Echo Televízió tegnap esti Mélymagyar című adásában. Bayer Zsolt műsorának vendégeként a politikus hangsúlyozta: a kulturális környezetünk változásai közepette tendenciózus hozzáállással igenis lehetőségünk van a folyamatok irányítására. Szavai szerint csökkentenünk kell a szegmentáltságot, elősegíteni a társadalmi újraszövődést a kultúrán keresztül. Nem tartja követendőnek, hogy a nemzetközi felméréseknek való megfelelés érdekében a magyar oktatás feladata csak az információhoz juttatás lenne, a hagyományos értékek követését is fontosnak érzi, amivel szerinte a fiatalok beláthatják, hogy a kulturáltság jobb életminőséghez vezet. A harmadik Orbán-kormány kultúrpolitikájának célja, hogy ne legyen születéskor meghatározott, kinek milyen kultúra jut - mondta. Szerinte a kereskedelmi televíziók „csinált sztárjai” is eltántorították a tömegeket a „valódi és kipróbált értékektől”. Úgy látja, a reklámok azt harsogják: valósítsuk meg önmagunkat, vegyük el, ami a miénk, ez azonban szerin- ■ te az együttműködési képességünkben gyengít. Ugyanakkor, ha erősebb kulturális szokásokat tudunk adni, akkor ez az immunitás visszaépülhet - hangsúlyozta. A politikus kitért az elmúlt években elvégzett kulturális beruházásokra is, mint például a Zeneakadémia újjáépítése, a Várkert Bazár méltó felújítása vagy a Pesti Vigadó befejezése. A jövőben pedig többek között megújulhat a Magyar Állami Operaház Andrássy úti palotája, illetve megvalósulhat a Kőbányai úti műemlék vasúti csarnokban az intézmény műhelybázisa. A Liget Budapest projektről az államtitkár elmondta: öt százalékkal bővül majd és megújul a Városliget zöldfelülete, miközben egyedülálló építészeti tervet valósítanak meg. Elmondta, hogy Magyarország egyik erős terméke a kultúra, amely a gazdasághoz is hozzájárul, hiszen például a fesztiváltérképen is erős pozíciónk van. „Minden állami befektetés a jövőt szolgálja” - tette hozzá. A jelenleg országos szinten folyó kulturális beruházásokkal kapcsolatban Pécset hozta fel példának, ahol a 2010-es Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat előtt egy felmérés szerint a lakosok többsége nem támogatta az ügyet, ám a programok végére megfordult az arány. Hasonlóképp, a kormány szeretne Budapesten kívüli kulturális centrumokat is létrehozni - mutatott rá Hoppál Péter. ■ Hoppál Péter: Budapesten kívüli kulturális központok is kellenek FOTÓ: VARGA IMRE Megjelent a Nemzeti Múzeum igazgatói pályázata Kiírta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a pályázatot a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára - jelentette az MTI. December 4-ig lehet pályázni, a jelentkezőket ezután szakmai bizottság hallgatja meg. Csorba László ötéves vezetői mandátuma február 1-jén járt le, ezt megelőzően a főigazgatói pályázatra ő és Szabó Csaba levéltáros, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese jelentkezett, a bizottság akkor mindkét jelölt személyét alkalmasnak találta a múzeum vezetésére, de döntés nem született, így azóta ideiglenesen vezeti Csorba az intézményt. (MH) Hans Zimmer-koncert Budapesten jövő májusban Turnéra indul szimfonikus zenekarral és kórussal a számos hollywoodi sikerfilm zeneszerzőjeként világhírűvé vált Hans Zimmer, és 2016. május 11-én a Papp László Budapest Sportarénában is koncertet ad - írja az MTI. A Kaliforniában élő német komponista karrierje az újhullámos Buggies együttessel kezdődött, későbbről a nevéhez fűződik az Esőember, Az oroszlánkirály, a Gladiátor, a Da Vinci-kód és számos más kasszasiker háttérmuzsikája. (MH)