Magyar Hírlap, 2017. július (50. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
Belföld A jövő kérdései Kövér László: Az emberek érzik a migráció veszélyeit A migráció problémája jóval több, mint egyszerű belpolitikai konfliktuspont - jelentette ki a Hetek című hetilapnak adott interjúban Kövér László. A házelnök szerint a migráció nem spontán folyamat, hanem egy nemzetközi hatalmi küzdelem Európára lecsapódó következménye, olyan veszély, amely Magyarország kultúráját és az európai civilizációt fenyegeti. Az ellenzék roszszul mérte fel ezt a problémát, nem érti, hogy az ország és Európa jövője is függ tőle, ezzel szemben az emberek ösztönösen érzik ezt. A közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, ha 2018- ban a Fidesz nem szerezne abszolút többséget, sem a Jobbikkal, sem az MSZP-vel nem működne együtt, ebben az esetben ellenzéki pártokból álló nagykoalíció alakulna. Kövér László nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Fidesz vagy a kormány meghatározó emberei közül bárkivel szemben akárcsak hihető korrupciós váddal elő tudnának állni. A kormány és Simicska Lajos konfliktusának oka, hogy Orbán Viktor több kormányzati lépéssel, többek közt az agrártámogatások nagybirtokosok érdekeit sértő átalakításával világossá tette, nincs olyan privát gazdasági érdek, amely megelőzhetné az ország érdekeit - mondta Kövér László. (PDF) 2 „Valós témák” Folytatódik a kormányzati tájékoztatás, a párbeszéd A kormány a nemzeti konzultáció lezárulta után is folytatni fogja az elmúlt években folytatott tájékoztatási tevékenységét - mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a kormányszóvivő. Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az év elején megjelölte azokat a legfontosabb témákat és kérdéseket, amelyekről már akkor is azt vélelmezték, hogy „a hazai belpolitikai és az európai uniós beszélgetések és viták fő témáit fogják adni”, erről szólt a nemzeti konzultáció. A kormányszóvivő rámutatott: ezekről a kérdésekről az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy az Európai Unió jövőjéről folytatott viták középpontjában állnak. Kovács Zoltán kiemelte, szükség van arra, hogy „azon muníció, megerősítés, illetve iránymutatás birtokában, amit a nemzeti konzultáció a kormány számára adott ezekben a témákban, tovább beszélgessünk a magyar emberekkel”. Magyarország érdeke a legfontosabb, és az elmúlt hét év tapasztalatai alapján a folyamatos párbeszéd a biztosítéka annak, hogy a kormány ne veszítse el egyrészt a magyar emberek felhatalmazását és legitimációját, másrészt a realitásokhoz, tehát a valós témákhoz való viszonyunkat - hangoztatta Kovács Zoltán. (PDF) Egy gyermekorvos a kollégái nevében is kéri a pedagógusokat, szülőket, változtassák meg úgy az iskolai házirendet, hogy a tanuló valamennyi hiányzását a szülő igazolhassa Szabadon alakítható az igazolások szabálya Korompay Csilla A mulasztások igazolásának szabályait az iskola házirendjében kell meghatározni, így - elvileg - a szülőknek is beleszólásuk van. Egyelőre általános gyakorlat a háromnapos korlát, ami felesleges terhet ró a szülőkre és a háziorvosokra. A hatályos köznevelési jogszabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az óvodában és az iskolában csak három napot igazolhat a szülő - szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista Bangóné Borbély Ildikó írásbeli kérdésére adott válaszában. Az államtitkár hangsúlyozta: a vonatkozó 2012-es Emmi-rendelet értelmében a mulasztások igazolásának szabályozása része az iskola szakmai önállóságának, így a szülő által igazolható napok számát is helyben, az adott intézmény házirendjében kell meghatározni. Az intézmények házirendjének elfogadásakor, módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat is kötelező véleményezési joggal rendelkezik, ez pedig lehetőséget teremt a pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak arra, hogy közösen határozzák meg az igazolás szabályait - mutatott rá Rétvári Bence. „Érthetetlen, miért képzeli magát okosabbnak a szülőknél, pedagógusoknál és diákoknál, és miért kritizálja azt a szabályozást, amely az ő kezükbe helyezi a házirend kialakításának szabadságát”. A hiányzások igazolásának ügye májusban merült fel, amikor egy pomázi gyermekorvos, Korausz Etelka saját szakmai oldalán felvetette: mindenki tudja, hogy a három nap, amit a szülő az általános gyakorlat szerint igazolhat, kevés. „Miért nem igazolhatja valamennyi, betegség miatti hiányzást a szülő? Jogi értelemben a szülő az élet összes területén felelősséggel tartozik a gyermekéért. Csak éppen azt nem igazolhatja, hogy a gyermeke betegség miatt hiányzott? A legtöbb betegségnek vizsgálattal nincsenek is tünetei, azt az orvos is a szülő elmondása alapján értékeli. A háziorvosnak nem feladata, hogy nyomozzon, vajon jogos-e a hiányzás - folytatta. - Nincs más választásom, mint minden szülőnek megadni az igazolást, aki betegségre hivatkozva kéri, hiszen ő felel a gyermekéért. De méltatlannak érzem, amikor orvosi pecsétemet és aláírásomat kell adnom a sejthető hazugságokhoz” - tette hozzá az orvosnő. Ezért kollégái nevében kéri a pedagógusokat, szülőket, szülői munkaközösségeket, változtassák úgy meg a házirendet, hogy a gyermek valamennyi hiányzását a szülő igazolhassa. „Ne büntessük úgy a felelős, lelkiismeretes szülőket, hogy néhány felelőtlen család miatt felesleges köröket fussanak! Ha a házirendeket a fentiek szerint módosítják, akkor a szülők - ha egyébként a gyermek állapota nem indokolja az orvosi vizsgálatot -, nem járkálnak feleslegesen a rendelőbe igazolásokért, és a háziorvos a munkaidejének nagyobb részét érdemi munkára tudja fordítani. A családok jelentős része nem asszisztál a gyermeke hiányzásához. Azokban az esetekben, amikor ez mégsem így történik, az oktatási intézmények kérhetnek a háziorvostól segítséget az ügy felderítéséhez” - írta Korausz Etelka. Fölösleges pluszmunka a háziorvosoknak az igazolásírás (képünk illusztráció) Fotó: Varga Imre Bevezetik a vörös kód intézményét, amelyet rendkívüli hidegben adnak ki Tartalék a hajléktalanellátásban Leo Richard A kormány több ponton továbbfejleszti a hajléktalanellátásban a téli időszakra való felkészülés intézményes rendszerét - jelentette be a szociális államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. Czibere Károly közölte, a felkészülés érdekében már meghirdették a hajléktalanokat ellátó szervezetek számára a mintegy háromszázhatvanmillió forint keretösszegű, a krízisidőszak többletterheinek finanszírozására szolgáló pályázatot, amelynek fontos része a diszpécserszolgálatok megerősítése is. A krízisidőszakban ezerötszázzal növelik a hajléktalan emberek számára rendelkezésre álló férőhelyek számát. Az elmúlt télen tapasztalt rendkívüli hideg miatt a kormány úgy döntött, az említett pályázati kereten felül további ötvenmillió forintot biztosít a hajléktalanokat segítő szervezeteknek biztonsági tartalékként. Bevezetik a vörös kód intézményét is, amelyet a miniszter rendkívüli hidegben ad ki, ilyenkor a nem kifejezetten hajléktalanellátásra szakosodott állami szociális intézmények egy részét is megnyitják a rászorulók előtt. Az otthoni kihűléses esetek viszszaszorítása érdekében november elsejével kötelező eljárásrendet léptetnek életbe, amely arról szól, miként működtessék a közösségi jelzőrendszert a falugondnokok, a tanyagondnokok, a házi gondozást végzők, valamint a család- és gyermekjóléti szolgálatok. Rendezett kötelezettségek Az ORÖ szerint szabályszerű volt az átadás-átvétel Az előző elnök, Hegedűs István, s nem elődje, a fideszes képviselő Farkas Flórián idején keletkeztek azok a fizetési kötelezettségek, amelyek máig gondot okoznak az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) számára - derül ki a szervezet pénzügyi ellenőrző bizottsági elnökének tegnapi tájékoztatásából. Gáspár Szilvia ezzel Lakatos Oszkár képviselő csütörtöki közlésére reagált, aki szerint a jelenlegi nehézségek Farkas Flórián elnökségének idejéből adódnak. Az elnök ezzel szemben úgy látja, az ORÖ eddig is rendezte a fennálló kötelezettségeit, és a jövőben is erre törekszik. „Lakatos Oszkár valótlanságot tartalmazó, felelőtlen nyilatkozataival csupán az önkormányzatot és ezen keresztül a magyarországi cigányságot járatja le” - fogalmazott, kitérve arra is, hogy az ORÖ elnöki munkakörének átadás-átvétele 2014 végén szabályszerűen megtörtént, és az arról készült átadás-átvételi jegyzőkönyvet letétbe helyezték a Fővárosi Kormányhivatalnál. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadás-átvétel időpontjában fennálló kötelezettségeket. Emellett az Állami Számvevőszék megvizsgálta az önkormányzat Farkas Flórián elnöksége alatti, 2010 és 2014 között időszakot. (KD) • Hírek Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket, anyai segítsége pedig ma is át tud vezetni minden történelmi nehézségen - mondta Erdő Péter bíboros, prímás tegnap a czestochowai Fekete Madonna-kegykép Szent István-bazilikában lévő másolatának megkoronázásakor. A lengyel és magyar zarándokok, egyházi és állami méltóságok előtt bemutatott kétnyelvű szentmisén Erdő Péter úgy fogalmazott: a magyar kultúra „nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, ami. Ebből a hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz”. (KD) A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos előterjesztés a megkeresésekre adott válaszok és a hiánypótlás beérkezése után, várhatóan az ítélkezési szünetet követően kerül az Alkotmányíróság elé - derült ki az AB tegnapi közleményéből. A CEU-t is érintő törvénymódosítással kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére létrehozott eseti munkacsoport június végére megfogalmazta azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látja a döntés meghozatalához. A tájékoztatás szerint az AB most „végzésben kereste meg egyfelől azokat a kormányzati szerveket, amelyektől tájékoztatást vár, másfelől hiánypótlásra szólította fel az indítványozókat”. (KCs) • Jelentősen, esetenként akár harminc százalékkal emelkedik az igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi dolgozók és állami szakértők illetménye - mondta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium (IM) igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a távirati irodának. Egy középfokú végzettségű, nyolc év szolgálati viszonnyal rendelkező igazságügyi alkalmazott jelenlegi bruttó 164 ezer forintos illetménye például akár 285 ezer forintra is emelkedhet - tette hozzá. Az emelés érinti az ügyészségek nem ügyész dolgozóit, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont munkatársait is, az igazságügyi alkalmazottakkal együtt összesen mintegy tízezer embert. (BR) belfold@magyarhirlap.hu