Magyar Hírlap, 2017. július (50. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / 151. szám

Belföld A jövő kérdései Kövér László: Az emberek érzik a migráció veszélyeit A migráció problémája jóval több, mint egyszerű belpolitikai konfliktuspont - jelentette ki a Hetek című hetilapnak adott in­terjúban Kövér László. A házelnök szerint a migráció nem spon­tán folyamat, hanem egy nemzetközi hatalmi küzdelem Európára lecsapódó következménye, olyan veszély, amely Magyarország kultúráját és az európai civilizációt fenyegeti. Az ellenzék rosz­­szul mérte fel ezt a problémát, nem érti, hogy az ország és Európa jövője is függ tőle, ezzel szemben az emberek ösztönösen érzik ezt. A közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, ha 2018- ban a Fidesz nem szerezne abszolút többséget, sem a Jobbikkal, sem az MSZP-vel nem működne együtt, ebben az esetben ellen­zéki pártokból álló nagykoalíció alakulna. Kövér László nem tart­ja elképzelhetőnek, hogy a Fidesz vagy a kormány meghatározó emberei közül bárkivel szemben akárcsak hihető korrupciós vád­dal elő tudnának állni. A kormány és Simicska Lajos konfliktusá­nak oka, hogy Orbán Viktor több kormányzati lépéssel, többek közt az agrártámogatások nagybirtokosok érdekeit sértő átalakí­tásával világossá tette, nincs olyan privát gazdasági érdek, amely megelőzhetné az ország érdekeit - mondta Kövér László. (PDF) 2 „Valós témák” Folytatódik a kormányzati tájékoztatás, a párbeszéd A kormány a nemzeti konzultáció lezárulta után is folytatni fogja az elmúlt években folytatott tájékoztatási tevékenységét - mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a kormány­­szóvivő. Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor mi­niszterelnök az év elején megjelölte azokat a legfontosabb témá­kat és kérdéseket, amelyekről már akkor is azt vélelmezték, hogy „a hazai belpolitikai és az európai uniós beszélgetések és viták fő témáit fogják adni”, erről szólt a nemzeti konzultáció. A kormány­­szóvivő rámutatott: ezekről a kérdésekről az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy az Európai Unió jövőjéről folytatott viták középpontjában állnak. Kovács Zoltán kiemelte, szükség van arra, hogy „azon muníció, megerősítés, illetve iránymutatás birtoká­ban, amit a nemzeti konzultáció a kormány számára adott ezek­ben a témákban, tovább beszélgessünk a magyar emberekkel”. Magyarország érdeke a legfontosabb, és az elmúlt hét év tapasz­talatai alapján a folyamatos párbeszéd a biztosítéka annak, hogy a kormány ne veszítse el egyrészt a magyar emberek felhatalma­zását és legitimációját, másrészt a realitásokhoz, tehát a valós témákhoz való viszonyunkat - hangoztatta Kovács Zoltán. (PDF) Egy gyermekorvos a kollégái nevében is kéri a pedagógusokat, szülőket, változtassák meg úgy az iskolai házirendet, hogy a tanuló valamennyi hiányzását a szülő igazolhassa Szabadon alakítható az igazolások szabálya Korompay Csilla A mulasztások igazolásának sza­bályait az iskola házirendjében kell meghatározni, így - elvileg - a szü­lőknek is beleszólásuk van. Egyelő­re általános gyakorlat a háromna­pos korlát, ami felesleges terhet ró a szülőkre és a háziorvosokra. A hatályos köznevelési jogsza­bályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az óvodá­ban és az iskolában csak három na­pot igazolhat a szülő - szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erő­források Minisztériumának par­lamenti államtitkára a szocialis­ta Bangóné Borbély Ildikó írásbeli kérdésére adott válaszában. Az ál­lamtitkár hangsúlyozta: a vonatko­zó 2012-es Emmi-rendelet értel­mében a mulasztások igazolásának szabályozása része az iskola szak­mai önállóságának, így a szülő által igazolható napok számát is helyben, az adott intézmény házirendjében kell meghatározni. Az intézmények házirendjének elfogadásakor, mó­dosításakor az iskolaszék és a diák­önkormányzat is kötelező véle­ményezési joggal rendelkezik, ez pedig lehetőséget teremt a pedagó­gusoknak, szülőknek, diákoknak arra, hogy közösen határozzák meg az igazolás szabályait - mutatott rá Rétvári Bence. „Érthetetlen, miért képzeli magát okosabbnak a szülők­nél, pedagógusoknál és diákoknál, és miért kritizálja azt a szabályozást, amely az ő kezükbe helyezi a házi­rend kialakításának szabadságát”. A hiányzások igazolásának ügye májusban merült fel, amikor egy po­­mázi gyermekorvos, Korausz Etel­ka saját szakmai oldalán felvetet­te: mindenki tudja, hogy a három nap, amit a szülő az általános gya­korlat szerint igazolhat, kevés. „Mi­ért nem igazolhatja valamennyi, be­tegség miatti hiányzást a szülő? Jogi értelemben a szülő az élet összes te­rületén felelősséggel tartozik a gyer­mekéért. Csak éppen azt nem iga­zolhatja, hogy a gyermeke betegség miatt hiányzott? A legtöbb beteg­ségnek vizsgálattal nincsenek is tünetei, azt az orvos is a szülő el­mondása alapján értékeli. A házi­orvosnak nem feladata, hogy nyo­mozzon, vajon jogos-e a hiányzás - folytatta. - Nincs más választásom, mint minden szülőnek megadni az igazolást, aki betegségre hivatkoz­va kéri, hiszen ő felel a gyermekéért. De méltatlannak érzem, amikor or­vosi pecsétemet és aláírásomat kell adnom a sejthető hazugságokhoz” - tette hozzá az orvosnő. Ezért kollégái nevében kéri a pe­dagógusokat, szülőket, szülői mun­kaközösségeket, változtassák úgy meg a házirendet, hogy a gyermek valamennyi hiányzását a szülő iga­zolhassa. „Ne büntessük úgy a felelős, lelkiismeretes szülőket, hogy néhány felelőtlen család miatt felesleges kö­röket fussanak! Ha a házirendeket a fentiek szerint módosítják, akkor a szülők - ha egyébként a gyermek ál­lapota nem indokolja az orvosi vizs­gálatot -, nem járkálnak feleslegesen a rendelőbe igazolásokért, és a házi­orvos a munkaidejének nagyobb ré­szét érdemi munkára tudja fordí­tani. A családok jelentős része nem asszisztál a gyermeke hiányzásá­hoz. Azokban az esetekben, amikor ez mégsem így történik, az oktatási intézmények kérhetnek a háziorvos­tól segítséget az ügy felderítéséhez” - írta Korausz Etelka. Fölösleges pluszmunka a háziorvosoknak az igazolásírás (képünk illusztráció) Fotó: Varga Imre Bevezetik a vörös kód intézményét, amelyet rendkívüli hidegben adnak ki Tartalék a hajléktalanellátásban Leo Richard A kormány több ponton tovább­fejleszti a hajléktalanellátásban a té­li időszakra való felkészülés intéz­ményes rendszerét - jelentette be a szociális államtitkár tegnapi sajtó­­tájékoztatóján. Czibere Károly kö­zölte, a felkészülés érdekében már meghirdették a hajléktalanokat el­látó szervezetek számára a mintegy háromszázhatvanmillió forint ke­retösszegű, a krízisidőszak többlet­­terheinek finanszírozására szolgáló pályázatot, amelynek fontos része a diszpécserszolgálatok megerősítése is. A krízisidőszakban ezerötszázzal növelik a hajléktalan emberek szá­mára rendelkezésre álló férőhelyek számát. Az elmúlt télen tapasztalt rendkívüli hideg miatt a kormány úgy döntött, az említett pályázati kereten felül további ötvenmillió fo­rintot biztosít a hajléktalanokat se­gítő szervezeteknek biztonsági tar­talékként. Bevezetik a vörös kód intézményét is, amelyet a miniszter rendkívüli hidegben ad ki, ilyenkor a nem kifejezetten hajléktalanellá­tásra szakosodott állami szociális intézmények egy részét is megnyit­ják a rászorulók előtt. Az otthoni kihűléses esetek visz­­szaszorítása érdekében november elsejével kötelező eljárásrendet lép­tetnek életbe, amely arról szól, mi­ként működtessék a közösségi jel­zőrendszert a falugondnokok, a tanyagondnokok, a házi gondozást végzők, valamint a család- és gyer­mekjóléti szolgálatok. Rendezett kötelezettségek Az ORÖ szerint szabályszerű volt az átadás-átvétel Az előző elnök, Hegedűs István, s nem elődje, a fideszes képvi­selő Farkas Flórián idején keletkeztek azok a fizetési kötelezett­ségek, amelyek máig gondot okoznak az Országos Roma Önkor­mányzat (ORÖ) számára - derül ki a szervezet pénzügyi ellenőrző bizottsági elnökének tegnapi tájékoztatásából. Gáspár Szilvia ezzel Lakatos Oszkár képviselő csütörtöki közlésére reagált, aki szerint a jelenlegi nehézségek Farkas Flórián elnökségének ide­jéből adódnak. Az elnök ezzel szemben úgy látja, az ORÖ eddig is rendezte a fennálló kötelezettségeit, és a jövőben is erre tö­rekszik. „Lakatos Oszkár valótlanságot tartalmazó, felelőtlen nyi­latkozataival csupán az önkormányzatot és ezen keresztül a ma­gyarországi cigányságot járatja le” - fogalmazott, kitérve arra is, hogy az ORÖ elnöki munkakörének átadás-átvétele 2014 végén szabályszerűen megtörtént, és az arról készült átadás-átvételi jegyzőkönyvet letétbe helyezték a Fővárosi Kormányhivatalnál. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadás-átvétel időpontjában fenn­álló kötelezettségeket. Emellett az Állami Számvevőszék meg­vizsgálta az önkormányzat Farkas Flórián elnöksége alatti, 2010 és 2014 között időszakot. (KD) • Hírek Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket, anyai segítsége pedig ma is át tud vezetni minden tör­ténelmi nehézségen - mondta Erdő Péter bíboros, prímás tegnap a czesto­­chowai Fekete Madonna-kegykép Szent István-bazilikában lévő másola­tának megkoronázásakor. A lengyel és magyar zarándokok, egyházi és állami méltóságok előtt bemutatott kétnyelvű szentmisén Erdő Péter úgy fogalma­zott: a magyar kultúra „nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, ami. Ebből a hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz”. (KD) A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos előterjesztés a megkeresésekre adott válaszok és a hiánypótlás beérkezése után, várhatóan az ítélkezési szünetet követően kerül az Alkotmányíróság elé - derült ki az AB tegnapi közleményéből. A CEU-t is érintő törvénymódosítással kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére létrehozott eseti munkacsoport június végére megfogalmazta azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükséges­nek látja a döntés meghozatalához. A tájékoztatás szerint az AB most „végzés­ben kereste meg egyfelől azokat a kormányzati szerveket, amelyektől tájékoz­tatást vár, másfelől hiánypótlásra szólította fel az indítványozókat”. (KCs) • Jelentősen, esetenként akár harminc százalékkal emelkedik az igazság­ügyi alkalmazottak, ügyészségi dolgozók és állami szakértők illetménye - mondta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium (IM) igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a távirati irodának. Egy középfokú vég­zettségű, nyolc év szolgálati viszonnyal rendelkező igazságügyi alkalmazott jelenlegi bruttó 164 ezer forintos illetménye például akár 285 ezer forintra is emelkedhet - tette hozzá. Az emelés érinti az ügyészségek nem ügyész dolgo­zóit, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont munkatársait is, az igaz­ságügyi alkalmazottakkal együtt összesen mintegy tízezer embert. (BR) belfold@magyarhirlap.hu

Next