Magyar Hírlap, 2017. július (50. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / 151. szám

Belföld 3 2017. július 1., hétvége Németh Szilárd: A Soros-féle szervezetek olyan hálózatot hoztak létre itt, mint amilyen a Cosa Nostra Olaszországban, és embercsempészekkel kiegészülve működnek A demokratikus rendet támadják az álcivilek Kacsóh Dániel Azok ágálnak a leginkább az át­láthatóságot szorgalmazó civil tör­vény ellen, akiket a leginkább érint - magyarázta a Fidesz alelnöke. „Soros György tervei megvalósu­lása érdekében rángatja a hazai ál­civil szervezetek vezetőit, az ellen­zéknek már csak a statiszta szerepe jut” - jelentette ki tegnapi sajtótá­jékoztatóján Németh Szilárd, a Fi­desz alelnöke. Az amerikai speku­láns szerinte mások tönkretételével tett­ szert hatalmas vagyonra, van bőven ötlete, szervezeteket pénzel. Ennek a programnak az útjában áll azonban a határvédelmen alapuló magyar bevándorláspolitika, illetve a gyermekvállalást elősegítő család­támogatási rendszer. Most pedig ép­pen azok ágálnak az immár hatályba lépett civiltörvény-módosítás ellen - mutatott rá amelyeket a legin­kább érint, akiket Soros fizet. Ilyen például a Soros alapítványai által százmilliókkal támogatott Magyar Helsinki Bizottság és az Amnes­ty International. Kifejtette, olyan hálózatot hoztak létre, mint ami­lyen Olaszországban a Cosa Nostra, s kiegészülve a valódi bűnözőkkel, az embercsempészekkel, maffiasze­­rűen hajtják végre megbízójuk el­képzeléseit. Ezek lényege, hogy évente egy másfél millió bevándor­lót szeretnének Európába eljuttatni - idézte fel. Amikor ezek a szerve­zetek ellenállásra, törvényen kívüli működésre, vagyis az említett jog­szabály bojkottjára buzdítanak, a magyar törvényes, alkotmányos és demokratikus rendet támadják, sőt, magát az európai demokráciát - hangsúlyozta Németh Szilárd, aki szerint ezzel semmibe veszik a nép­felség elvét is. A legutóbbi nemze­ti konzultáción ugyanis csaknem 1,7 millióan szavaztak arra, hogy jó a magyar bevándorláspolitika, Ma­gyarország megvédi az itt élőket. Szólt arról is, Soros kívánalmait a brüsszeli bürokraták is támogat­ják, az új uniós menekültügyi ügy­nökség is a spekuláns javaslatainak egyike, az Európát lerohanó illegá­lis bevándorlókat jogszerűen akar­ják beléptetni a kontinensre. Ma­gyarországon azonban senki sem állhat a törvények fölött, a jogszabá­lyokat mindenkinek be kell tartania, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, a küzdelem célja, hogy a bevándor­lás kérdésében „nehogy már Soros György nevessen a végén”. A 24.hu cikkével kapcsolatban, amely szerint a Fidesz 2010 ben nagy kedvezményekkel plakátolha­­tott, elmondta, mindent nyilvános­ságra hoztak a 2010-es választások­kal kapcsolatban is, ami megjelent a Magyar Közlönyben, a számvevő­­szék pedig rendben találta a költsé­geket. Szerinte a Simicska- és a So­ros-média összefogott, és mindent megtesz, hogy dugába döntse a pla­káttörvényt, a cikkben megjelente­ket pedig egyenesen hírhamisítás­nak nevezte. Megjegyezte, a 2010-es plakátárakat nem érdemes össze­vetni a 2017-es árakkal. Arra a kérdésre, hogy a Ripost be­számolója szerint Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselő­nek egy fiatalkorúval lehetett kap­csolata, és a bíróságon tanúk is a po­litikus ellen vallottak, Németh azt mondta, a legjobb, ha az érintett az igazságszolgáltatás előtt tisztázza magát. A felvetésre, hogy Rákospa­lotán a Fidesz mellé állt az MSZP a polgármester, a DK-s Hajdú László elleni fegyelmi eljárásban, úgy rea­gált, a baloldalon mindenki tüleke­dik, „megy a meccs, a szocik se tud­ják, mit akarnak”. „Az ellenzéknek statisztaszerep jut” Fotó: Hegedűs Róbert A Jobbik az államfőt támadja, a Fidesz szerint Vonáék pártja már csak Simicska Lajos érdekeit és a korrupciót védi Aláírta a plakáttörvényt Áder János Bán Károly A köztársasági elnök hivatalo­san is tájékoztatta a házelnököt ar­ról, hogy aláírta a településkép vé­delméről szóló törvény módosítását. A Jobbik megfosztási eljárást kezde­ményez az államfővel szemben. Áder János aláírta pénteken a pla­káttörvényt - derült ki a parlament honlapján közzétett dokumentum­ból. Az államfőnek nem volt alkot­mányos aggálya a jogszabállyal kap­csolatban, így azt nem küldte meg az Alkotmánybíróságnak. A törvény így hatályba lép, amint kihirde­tik a Magyar Közlönyben. A Jobbik a távirati irodához eljuttatott közle­ményben jelezte, hogy megfosztási eljárást kezdeményez a köztársasá­gi elnökkel szemben, mert szerin­tük a plakáttörvény aláírásával mél­tatlanná vált az államfői feladatok ellátására. Azt is közölték, utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akarnak a törvényről. Álláspontjuk szerint a plakáttörvény aláírásával Magyarország a legfelsőbb szinten is letért a jogállamiság útjáról. A Jobbik már mást sem tesz, csak Simicska Lajos érdekeit és a kor­rupciót védi, párt még ennyire nem próbált meg eltitkolni bűncselek­ményt és megvédeni egy milliárdost, mint ahogy azt a Jobbik teszi - rea­gált a Fidesz. Az alaptörvény szerint az alkot­mányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlé­si képviselők egyötöde indítványoz­hatja a tisztségtől való megfosztást. Az eljárás - amelynek lefolytatása az AB hatáskörébe tartozik - meg­indításához a parlamenti képvise­lők kétharmadának szavazata szük­séges. Utólagos normakontrollt egyébként az országgyűlési képvi­selők egynegyede kezdeményezhet. Nem tudni, mennyibe került a Jobbik plakátkampánya, ezért ér­dekes azt mondani, hogy ehhez ké­pest mekkora kedvezményt kapott korábban a Fidesz - ezt Kovács Zol­tán kormányszóvivő mondta az ATV Startban. Rámutatott, a Jobbik csak részadatokat hozott nyilvánosságra a plakátkampányával kapcsolatban, ezért fenntartásokkal kell kezelni a megjelent információkat. A köztársasági elnöknek nem volt al­kotmányos aggálya az új jogszabállyal kapcsolatban Fotó: Hegedűs Róbert Álláspont Szeret nem szeret helyett érdekelt Ulicza Tamás újságíró Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincse­nek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak - fogal­mazta meg a Lord Palmerston egykori brit miniszterel­nöknek tulajdonított mondás velősen a későbbi realista politikai iskola egyik alapgondolatát. Bár Lord Palmers­ton szavai eléggé nyersen hatnak, megfogalmazójuk nem árult zsákbamacskát. Magyarország esetében ta­lán ennyire markánsan nem fogalmazható meg az állí­tás, elég csak mondjuk Lengyelországra gondolnunk, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök sem árult zsákba­macskát: már korábban egyértelműsítette, hogy a Ber­­lin-Moszkva-Ankara háromszögben Magyarországnak arra kell törekednie, hogy mindhárom pólussal jó kap­csolatot ápoljon. Ezt szolgálja most is a miniszterelnök és az őt kísérő küldöttség útja Törökországba. Abba a Tö­rökországba, amely alig kilencszáz kilométerre találha­tó hazánktól, és nyolc magyarországnyi lakossága egy hétszázmilliárd dolláros GDP-jű gazdaságot alkot. Abba a Törökországba, amely oroszlánrészt vállal a migrációs válság kordában tartásában, és a NATO második legna­gyobb hadseregével Európa védelmének fontos eleme. A magyar külügy egyszerűen nem hagyhat figyel­men kívül egy ilyen országot, akár egyetért a belpoliti­kai helyzetével, akár nem. Utóbbi nem is feladata a ma­gyar kormánynak, nem erre kapták a felhatalmazásukat a választásokon. Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott: Magyarországtól senki nem várja el a világpolitikai válságok megoldását, ezért a gazdaság áll külpolitikája fókuszában, és az az elsődle­ges feladata, hogy felismerje a magyar nemzeti gazdasá­gi érdekeket, és segítsen azokat érvényre juttatni. Elkezdhetünk persze feltételeket szabni más orszá­goknak gazdasági kapcsolatainkért cserébe, de hamar egyedül maradnánk, és a véleményből nehezebb fejlesz­teni a nemzetgazdaságot. Természetesen ekkor is fel­­hangzanának a kritikák: a kormány sértett gyerekként előbbre helyezi elvi kifogásait a magyar emberek érde­keinél. Ankarában most megtudhatták, hogy Magyar­­ország jó gazdasági partner, és nem dobja sutba saját és állampolgárai érdekeit. Szemben az Európai Unió sok más tagországával, amelyek eltartott kisujjal mostohagyerekként kezelik Törökországot, és folytatják vele a se veled-se nélküled kapcsolatot. Hitegetik a csatlakozás lehetőségével, hol közelebb engedve az unióhoz, hol pedig ellökve, miköz­ben egyértelmű, hogy Törökország uniós felvétele még évtizedekig nem lehet realitás. A tűzzel játszanak: a tö­rök vezetés majdnem hárommillió menekültet tart az ország területén, és az Európai Unió tagországai, külö­nösen a balkáni migrációs útvonal által érintett államok számára nagyon nem mindegy, Törökország hogyan kezeli a kezében lévő „migránsbombát”, amit bármi­kor ledobhat a kontinensre. Ankara ugyanakkor fontos szerepet játszhat Európa energiafüggőségének csökken­tésében Moszkvától, és a terrorizmus elleni harcban is fontos szerepet tölt be. Bátran ajánlhatjuk most Orbán Viktor miniszterelnök szavait az európai döntéshozók figyelmébe, amelyekkel figyelmeztetett: Törökország nélkül a „modern kor két nagy bajával” - a terrorizmussal és a nemzetközi mig­rációval - szembeni fellépésben nem lehetünk sikeresek. Tetszik vagy nem tetszik, Európának és Magyaror­szágnak elemi érdeke a jó kapcsolat Törökországgal, és a magyar kormány az ügyben egyértelműen azt teszi, ami a feladata; az ország érdekeit képviseli, az öncélú mora­­lizálást pedig meghagyja azoknak, akik megengedhetik maguknak. Törökországot és Erdogan elnök rendsze­rét lehet szeretni vagy nem szeretni, de figyelmen kívül hagyni semmiképpen nem.

Next