Magyar Hírlap, 2017. július (50. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
Belföld 3 2017. július 1., hétvége Németh Szilárd: A Soros-féle szervezetek olyan hálózatot hoztak létre itt, mint amilyen a Cosa Nostra Olaszországban, és embercsempészekkel kiegészülve működnek A demokratikus rendet támadják az álcivilek Kacsóh Dániel Azok ágálnak a leginkább az átláthatóságot szorgalmazó civil törvény ellen, akiket a leginkább érint - magyarázta a Fidesz alelnöke. „Soros György tervei megvalósulása érdekében rángatja a hazai álcivil szervezetek vezetőit, az ellenzéknek már csak a statiszta szerepe jut” - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. Az amerikai spekuláns szerinte mások tönkretételével tett szert hatalmas vagyonra, van bőven ötlete, szervezeteket pénzel. Ennek a programnak az útjában áll azonban a határvédelmen alapuló magyar bevándorláspolitika, illetve a gyermekvállalást elősegítő családtámogatási rendszer. Most pedig éppen azok ágálnak az immár hatályba lépett civiltörvény-módosítás ellen - mutatott rá amelyeket a leginkább érint, akiket Soros fizet. Ilyen például a Soros alapítványai által százmilliókkal támogatott Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International. Kifejtette, olyan hálózatot hoztak létre, mint amilyen Olaszországban a Cosa Nostra, s kiegészülve a valódi bűnözőkkel, az embercsempészekkel, maffiaszerűen hajtják végre megbízójuk elképzeléseit. Ezek lényege, hogy évente egy másfél millió bevándorlót szeretnének Európába eljuttatni - idézte fel. Amikor ezek a szervezetek ellenállásra, törvényen kívüli működésre, vagyis az említett jogszabály bojkottjára buzdítanak, a magyar törvényes, alkotmányos és demokratikus rendet támadják, sőt, magát az európai demokráciát - hangsúlyozta Németh Szilárd, aki szerint ezzel semmibe veszik a népfelség elvét is. A legutóbbi nemzeti konzultáción ugyanis csaknem 1,7 millióan szavaztak arra, hogy jó a magyar bevándorláspolitika, Magyarország megvédi az itt élőket. Szólt arról is, Soros kívánalmait a brüsszeli bürokraták is támogatják, az új uniós menekültügyi ügynökség is a spekuláns javaslatainak egyike, az Európát lerohanó illegális bevándorlókat jogszerűen akarják beléptetni a kontinensre. Magyarországon azonban senki sem állhat a törvények fölött, a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, a küzdelem célja, hogy a bevándorlás kérdésében „nehogy már Soros György nevessen a végén”. A 24.hu cikkével kapcsolatban, amely szerint a Fidesz 2010 ben nagy kedvezményekkel plakátolhatott, elmondta, mindent nyilvánosságra hoztak a 2010-es választásokkal kapcsolatban is, ami megjelent a Magyar Közlönyben, a számvevőszék pedig rendben találta a költségeket. Szerinte a Simicska- és a Soros-média összefogott, és mindent megtesz, hogy dugába döntse a plakáttörvényt, a cikkben megjelenteket pedig egyenesen hírhamisításnak nevezte. Megjegyezte, a 2010-es plakátárakat nem érdemes összevetni a 2017-es árakkal. Arra a kérdésre, hogy a Ripost beszámolója szerint Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselőnek egy fiatalkorúval lehetett kapcsolata, és a bíróságon tanúk is a politikus ellen vallottak, Németh azt mondta, a legjobb, ha az érintett az igazságszolgáltatás előtt tisztázza magát. A felvetésre, hogy Rákospalotán a Fidesz mellé állt az MSZP a polgármester, a DK-s Hajdú László elleni fegyelmi eljárásban, úgy reagált, a baloldalon mindenki tülekedik, „megy a meccs, a szocik se tudják, mit akarnak”. „Az ellenzéknek statisztaszerep jut” Fotó: Hegedűs Róbert A Jobbik az államfőt támadja, a Fidesz szerint Vonáék pártja már csak Simicska Lajos érdekeit és a korrupciót védi Aláírta a plakáttörvényt Áder János Bán Károly A köztársasági elnök hivatalosan is tájékoztatta a házelnököt arról, hogy aláírta a településkép védelméről szóló törvény módosítását. A Jobbik megfosztási eljárást kezdeményez az államfővel szemben. Áder János aláírta pénteken a plakáttörvényt - derült ki a parlament honlapján közzétett dokumentumból. Az államfőnek nem volt alkotmányos aggálya a jogszabállyal kapcsolatban, így azt nem küldte meg az Alkotmánybíróságnak. A törvény így hatályba lép, amint kihirdetik a Magyar Közlönyben. A Jobbik a távirati irodához eljuttatott közleményben jelezte, hogy megfosztási eljárást kezdeményez a köztársasági elnökkel szemben, mert szerintük a plakáttörvény aláírásával méltatlanná vált az államfői feladatok ellátására. Azt is közölték, utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akarnak a törvényről. Álláspontjuk szerint a plakáttörvény aláírásával Magyarország a legfelsőbb szinten is letért a jogállamiság útjáról. A Jobbik már mást sem tesz, csak Simicska Lajos érdekeit és a korrupciót védi, párt még ennyire nem próbált meg eltitkolni bűncselekményt és megvédeni egy milliárdost, mint ahogy azt a Jobbik teszi - reagált a Fidesz. Az alaptörvény szerint az alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. Az eljárás - amelynek lefolytatása az AB hatáskörébe tartozik - megindításához a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Utólagos normakontrollt egyébként az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet. Nem tudni, mennyibe került a Jobbik plakátkampánya, ezért érdekes azt mondani, hogy ehhez képest mekkora kedvezményt kapott korábban a Fidesz - ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő mondta az ATV Startban. Rámutatott, a Jobbik csak részadatokat hozott nyilvánosságra a plakátkampányával kapcsolatban, ezért fenntartásokkal kell kezelni a megjelent információkat. A köztársasági elnöknek nem volt alkotmányos aggálya az új jogszabállyal kapcsolatban Fotó: Hegedűs Róbert Álláspont Szeret nem szeret helyett érdekelt Ulicza Tamás újságíró Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak - fogalmazta meg a Lord Palmerston egykori brit miniszterelnöknek tulajdonított mondás velősen a későbbi realista politikai iskola egyik alapgondolatát. Bár Lord Palmerston szavai eléggé nyersen hatnak, megfogalmazójuk nem árult zsákbamacskát. Magyarország esetében talán ennyire markánsan nem fogalmazható meg az állítás, elég csak mondjuk Lengyelországra gondolnunk, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök sem árult zsákbamacskát: már korábban egyértelműsítette, hogy a Berlin-Moszkva-Ankara háromszögben Magyarországnak arra kell törekednie, hogy mindhárom pólussal jó kapcsolatot ápoljon. Ezt szolgálja most is a miniszterelnök és az őt kísérő küldöttség útja Törökországba. Abba a Törökországba, amely alig kilencszáz kilométerre található hazánktól, és nyolc magyarországnyi lakossága egy hétszázmilliárd dolláros GDP-jű gazdaságot alkot. Abba a Törökországba, amely oroszlánrészt vállal a migrációs válság kordában tartásában, és a NATO második legnagyobb hadseregével Európa védelmének fontos eleme. A magyar külügy egyszerűen nem hagyhat figyelmen kívül egy ilyen országot, akár egyetért a belpolitikai helyzetével, akár nem. Utóbbi nem is feladata a magyar kormánynak, nem erre kapták a felhatalmazásukat a választásokon. Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott: Magyarországtól senki nem várja el a világpolitikai válságok megoldását, ezért a gazdaság áll külpolitikája fókuszában, és az az elsődleges feladata, hogy felismerje a magyar nemzeti gazdasági érdekeket, és segítsen azokat érvényre juttatni. Elkezdhetünk persze feltételeket szabni más országoknak gazdasági kapcsolatainkért cserébe, de hamar egyedül maradnánk, és a véleményből nehezebb fejleszteni a nemzetgazdaságot. Természetesen ekkor is felhangzanának a kritikák: a kormány sértett gyerekként előbbre helyezi elvi kifogásait a magyar emberek érdekeinél. Ankarában most megtudhatták, hogy Magyarország jó gazdasági partner, és nem dobja sutba saját és állampolgárai érdekeit. Szemben az Európai Unió sok más tagországával, amelyek eltartott kisujjal mostohagyerekként kezelik Törökországot, és folytatják vele a se veled-se nélküled kapcsolatot. Hitegetik a csatlakozás lehetőségével, hol közelebb engedve az unióhoz, hol pedig ellökve, miközben egyértelmű, hogy Törökország uniós felvétele még évtizedekig nem lehet realitás. A tűzzel játszanak: a török vezetés majdnem hárommillió menekültet tart az ország területén, és az Európai Unió tagországai, különösen a balkáni migrációs útvonal által érintett államok számára nagyon nem mindegy, Törökország hogyan kezeli a kezében lévő „migránsbombát”, amit bármikor ledobhat a kontinensre. Ankara ugyanakkor fontos szerepet játszhat Európa energiafüggőségének csökkentésében Moszkvától, és a terrorizmus elleni harcban is fontos szerepet tölt be. Bátran ajánlhatjuk most Orbán Viktor miniszterelnök szavait az európai döntéshozók figyelmébe, amelyekkel figyelmeztetett: Törökország nélkül a „modern kor két nagy bajával” - a terrorizmussal és a nemzetközi migrációval - szembeni fellépésben nem lehetünk sikeresek. Tetszik vagy nem tetszik, Európának és Magyarországnak elemi érdeke a jó kapcsolat Törökországgal, és a magyar kormány az ügyben egyértelműen azt teszi, ami a feladata; az ország érdekeit képviseli, az öncélú moralizálást pedig meghagyja azoknak, akik megengedhetik maguknak. Törökországot és Erdogan elnök rendszerét lehet szeretni vagy nem szeretni, de figyelmen kívül hagyni semmiképpen nem.