Magyar Hírlap, 2017. december (50. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-01 / 280. szám
Belföld 2 SI Vitéz Anita Köszönettel tartozunk azoknak, akik életüket áldozták a hazáért, mert évszázadok múlva is általuk lesz felismerhető a magyar nép különlegessége Európa szívében - mondta Mátrai Márta háznagyasszony a tegnapi konferencián. Jövőre megújulhat a muhi csata emlékhelye is. Azért gondozza lelkiismeretesen a magyar kormány a nemzet emlékhelyeit, múltbéli örökségét, jeles emberek sírjait és emlékeit, mert köszönettel tartozunk azoknak, akik életüket áldozták a hazáért, és mert évszázadok múlva is általuk lesz felismerhető a magyar nép különlegessége Európa szívében - mondta köszöntőjében Mátrai Márta háznagyasszony tegnap a Nemzeti Örökség Intézete (NÖK) és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) által tizenhatodszor megrendezett országos kegyelet- és emlékezetkonferencián az Országházban. Mint kifejtette, a kegyelet nem más, mint tisztelettel, alázattal és hazaszeretettel emlékezni a múltra, de szól a következő generációk iránti felelősségről is. A nemzeti emlékezetnek és kegyeletnek értő szemmel kell vizsgálnia a múlt örökségét, hogy nemzedékeken át biztos értékként tudja felmutatni azokat az erényeket, amelyekért az utókor századok múltán is hálás - hangsúlyozta, hozzátéve: kötelességünk megtartani a nemzeti emlékezetet és erre bátorítani a köztünk élőket, hiszen ez a kegyelettel együtt a hazaszeretet része, megmaradásunk szellemi és lelki záloga. A nemzeti emlékezetnek és kegyeletnek ezért értő szemmel kell vizsgálnia a múlt örökségét, hogy nemzedékeken át megőrizhető, biztos értékként tudja felmutatni azokat az erényeket, amelyekért az utókor hálás maradhat - mutatott rá Mátrai Márta. Radnainé Fogarasi Katalin, a NöK főigazgatója kiemelte: a NEKB támogatta, hogy az első világháború végének centenáriumára a Fiumei úti sírkertben új emlékhely valósuljon meg az eredeti helyszínen, és jövőre megindulhat a recski emlékhely átfogó fejlesztése is. Megújulhat a muhi csata történelmi emlékhelye is a csata 777. évfordulójára. Történelmi helyszínek méltó gondozásáról is szó esett a tizenhatodik alkalommal rendezett kegyeleti konferencián .A nemzeti emlékezet a hazaszeretet Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke, Mátrai Márta, valamint Boross Péter volt miniszterelnök az Országházban folytatott tanácskozáson Fotó: Varga Imre A pótlék után is jár majd nyugdíj a szociális ágazatban - közölte lapunkkal a szaktárca, hozzátéve, hogy 2013-hoz képest 2018-ra hatvankét százalékkal emelkednek a bérek Jobbikos pánikkeltés Kacsoh Dániel Megtévesztő, többször megcáfolt információkkal próbál feszültséget kelteni a Jobbik a szociális államtitkárság szerint. A Jobbik újabban lenézi a szociális ágazatban dolgozókat is, megtévesztő, többször megcáfolt információkkal próbál feszültséget kelteni egy olyan területen, ahol az emberek már saját bőrükön tapasztalták, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsüli őket a kormány. Valótlanul pánikot kelt, azt állítja, hogy az ágazati pótlék nyugdíjjárulékban sem jelenik meg - közölte lapunkkal a szociális államtitkárság, reagálva a szélsőséges párt közelmúltbeli megnyilvánulásaira. A Jobbik ugyanis arról írt, hogy évek óta követelik az ágazat valódi bérrendezését, az alapilletmény emelését a pótlékolás helyett. Csakhogy az államtitkárság szerint az öszszevont pótlék járulékalapot képző jövedelem, így egészségbiztosítási és nyugellátások alapjául szolgál. „Valótlan az az állítás is, hogy soha nem valósult meg béremelés a területen, hiszen 2013-hoz képest 2018-ra hatvankét százalékkal emelkednek a bérek a szociális ágazatban. A szociális ágazati összevont pótlékot a kormány biztosítja a dolgozóknak, a pótlék forrása a 2018-as költségvetésben is rendelkezésre áll” - tudatta a szaktárca, hozzáfűzve, a jogszabályok alapján is cáfolható a Jobbik „elképesztő hazugsága, amelyet sikertelenül próbál elterjeszteni az ágazatban áldozatos és kemény munkát végzők között”. A munkakörülmények folyamatos javításán dolgozik a kormány, a következő öt évben összességében négyszáz milliárd forintot szánnak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer fejlesztésére. Hatmilliárdból 2020 elejére bezárják a régi, nagy lakásotthonokat és a gyerekeket korszerű lakásotthonokban helyezik el. A kormány elkötelezett abban, hogy a Kádár-rendszerből örökölt struktúrát megszüntesse, ezt a célt szolgálja az intézményi kiváltási program. A fogyatékosságügyi férőhely kiváltási program első, hatmilliárd forintos forrású köre eredményes volt, a nemrég indult második körre huszonkétmilliárd jut, de lesz folytatás is. Előre meghatározott az ügyelosztási rendjük Megvédi a Kúria Baka Andrást Baranya Róbert A bírói függetlenség alkotmányos alapelvére figyelemmel a bírósági vezetők nem vizsgálhatják az ítéleteket - válaszolta lapunk megkeresésére a Kúria a Lázár János által is kritizált Baka András tevékenységével összefüggésben. Az ügyelosztási rend a Kúrián előre meghatározott és igazodik az ítélkező tanácsok speciális szakmai ismereteihez - reagált a Kúria arra, hogy Lázár János kancelláriaminiszter tegnap is elfogultnak nevezte a rendre a tao-pénzek nyilvánosságáról szóló perekben ítélkező Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnökét. Lázár korábban úgy fogalmazott, Baka nagyon haragszik a magyar kormányra és a Fideszre. Baka 2009 és 2011 között volt az LB elnöke, azonban az igazságügy szervezeti átalakítása miatt távoznia kellett posztjáról. A parlament által csak harmadik nekifutásra megválasztott elnök kinevezését annak idején a szakmát képviselő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) sem támogatta. A Kúria lapunknak küldött válaszában azt is hangsúlyozta, hogy a Polgári Kollégium eljáró tanácsai egyes jogterületekre szakosodtak, meghatározott jogterülethez tartozó ügyeket bírálnak el, e szerint történik az ügyek kiosztása. A kúriai bírák nem egyesbíróként járnak el, hanem három-, bizonyos ügyek esetén ötfős tanácsban ítélkeznek, így a döntést az ügykiosztás alapján eljáró tanács, nem pedig egy bíró hozza meg. Amennyiben a peres fél szerint az ügy tárgyilagos elbírálása az eljáró tanácstól nem várható, az eljárási szabályok lehetővé teszik kizárási kérelem előterjesztését, amelyet egy másik bírói tanács bírál el. Arra a kérdésre, hogy nem vetődött-e fel annak vizsgálata, hogy Baka a tao-s perekben rendre a felperesek mellett dönt, azt írták: az ítéleteket a bírói függetlenség alkotmányos alapelvére figyelemmel a bírósági vezetők nem vizsgálhatják, csak a jogegységesítő tevékenysége keretében, például joggyakorlatelemző csoportok révén végezhetik a lezárt határozatok elemzését. Alapellátás Milliós gyorssegélyt kapnak a fogorvosok Praxisonként még az idén hárommillió forintot kapnak az alapellátó fogorvosok, ez összesen 7,6 milliárd forintnyi központi forrást jelent - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elmúlt időszakban folyamatosan bővülő forrásokkal lehetett számolni az egészségügyben, ennek egyik nyertese az alapellátás, hiszen az elmúlt években hetven százalékkal több pénzt sikerült juttatni erre a területre - hangsúlyozta. Mint folytatta, a fogorvosok támogatása ugyanakkor nem követte az alapellátás más szakmáiban dolgozók támogatási szintjét, ezért döntött úgy a kormány, hogy erre az évre hárommillió forintos támogatást ad a fogorvosoknak. Ezt jövőre is szeretnék biztosítani, ehhez azonban meg kell állapodni a szakmával abban, hogy milyen formában folyósítsák. Az államtitkár felidézte, hogy korábban a fogorvosok nem részesülhettek letelepedési támogatásban, de 2017-től ezt a lehetőséget is megnyitották számukra. Eddig negyvenegyen pályáztak és harminckilencen nyertek. Megjegyezte, a szakmával történt egyeztetések után a fogorvosok rezidensként is pályázhatnak. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a mostani bejelentés egy másfél éve tartó, „nagyon kemény tárgyalás eredménye”. Leszögezte, hogy ennek a támogatásnak rendszerszerűnek kell lennie. (JZs) Hírek Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a bíróság és a bírák jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről szóló integritási utasítását. AZ OBH jelezte, folyamatban van a szabályozás felülvizsgálata, amelynek során tekintettel lesznek az AB-döntésre. (BB) • Az Országgyűlés kormánypárti többsége támogatta az igazságszolgáltatás vezetőinek 2016-os beszámolóit, míg az ellenzék több kritikát is megfogalmazott a tegnapi ülésen a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és azok vezetőinek tavalyi tevékenységével kapcsolatban. A Fidesz-KDNP szerint a Kúria tevékenysége hozzájárult az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősödéséhez, míg az OBH-val kapcsolatban az ítélkezés minőségét és időszerűségét emelték ki. (BB) • Tisztújító ülést tartott a Liga Tanács, a küldöttek újraválasztották Doszpolyné Mészáros Melindát, aki tavaly váltotta Gaskó Istvánt az elnöki székben. (KCK) Szabályosan zajlik a Magyar Orvosi Kamara (MOK) munkája, a köztestület költségvetése idén megközelítőleg kilencszázmillió forint - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Éger István elnök, aki ezzel cáfolta azon híreszteléseket, amelyek szerint a MOK-nak másfél milliárd forintos büdzséje van. (JZs) • Mintegy 430 millió forintnyi fejlesztési támogatást kap a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ az Egészséges Budapest Program keretében - tudatta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-vel. Hozzátette, már az idén elkezdődhet a szakrendelő teljes korszerűsítése. (KD) • A maximális, a fizetés egyharmadát jelentő büntetést szabott ki Szél Bernadettre Kövér László házelnök, Hadházy Ákos pedig százezer forintos megrovást kapott, amiért Németh Szilárd múlt hétfői parlamenti felszólalása alatt az LMP két társelnöke egy „hazudik” feliratú táblát tartott a háta mögé. (LMP) belpol@magyarhirlap.hu