Magyar Hírlap, 2017. december (50. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-01 / 280. szám

Belföld 2 SI Vitéz Anita Köszönettel tartozunk azok­nak, akik életüket áldozták a hazá­ért, mert évszázadok múlva is álta­luk lesz felismerhető a magyar nép különlegessége Európa szívében - mondta Mátrai Márta háznagy­asszony a tegnapi konferencián. Jövőre megújulhat a muhi csata em­lékhelye is. Azért gondozza lelkiismere­tesen a magyar kormány a nem­zet emlékhelyeit, múltbéli öröksé­gét, jeles emberek sírjait és emlékeit, mert köszönettel tartozunk azok­nak, akik életüket áldozták a ha­záért, és mert évszázadok múlva is általuk lesz felismerhető a magyar nép különlegessége Európa szív­ében - mondta köszöntőjében Mát­rai Márta háznagyasszony tegnap a Nemzeti Örökség Intézete (NÖK­) és a Nemzeti Emlékhely és Kegye­leti Bizottság (NEKB) által tizenha­todszor megrendezett országos ke­gyelet- és emlékezetkonferencián az Országházban. Mint kifejtette, a kegyelet nem más, mint tisztelettel, alázattal és hazaszeretettel emlékezni a múltra, de szól a következő generációk irán­ti felelősségről is. A nemzeti emlé­kezetnek és kegyeletnek értő szem­mel kell vizsgálnia a múlt örökségét, hogy nemzedékeken át biztos érték­ként tudja felmutatni azokat az eré­nyeket, amelyekért az utókor száza­dok múltán is hálás - hangsúlyozta, hozzátéve: kötelességünk megtarta­ni a nemzeti emlékezetet és erre bá­torítani a köztünk élőket, hiszen ez a kegyelettel együtt a hazaszeretet része, megmaradásunk szellemi és lelki záloga. A nemzeti emlékezet­nek és kegyeletnek ezért értő szem­mel kell vizsgálnia a múlt örökségét, hogy nemzedékeken át megőrizhe­tő, biztos értékként tudja felmutatni azokat az erényeket, amelyekért az utókor hálás maradhat - mutatott rá Mátrai Márta. Radnainé Fogarasi Katalin, a NöK­ főigazgatója kiemelte: a NEKB támo­gatta, hogy az első világháború vé­gének centenáriumára a Fiumei úti sírkertben új emlékhely valósuljon meg az eredeti helyszínen, és jövőre megindulhat a recski emlékhely át­fogó fejlesztése is. Megújulhat a mu­hi csata történelmi emlékhelye is a csata 777. évfordulójára. Történelmi helyszínek méltó gondozásáról is szó esett a tizenhatodik alkalommal rendezett kegyeleti konferencián .A nemzeti emlékezet a hazaszeretet Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke, Mátrai Márta, valamint Boross Péter volt miniszterelnök az Országházban folytatott tanácskozáson Fotó: Varga Imre A pótlék után is jár majd nyugdíj a szociális ágazatban - közölte lapunkkal a szaktárca, hozzátéve, hogy 2013-hoz képest 2018-ra hatvankét százalékkal emelkednek a bérek Jobbikos pánikkeltés Kacsoh Dániel Megtévesztő, többször megcáfolt informá­ciókkal próbál feszültséget kelteni a Jobbik a szociális államtitkárság szerint. A Jobbik újabban lenézi a szociális ága­zatban dolgozókat is, megtévesztő, többször megcáfolt információkkal próbál feszültséget kelteni egy olyan területen, ahol az emberek már saját bőrükön tapasztalták, hogy anya­gilag és erkölcsileg is megbecsüli őket a kor­mány. Valótlanul pánikot kelt, azt állítja, hogy az ágazati pótlék nyugdíjjárulékban sem je­lenik meg - közölte lapunkkal a szociális ál­lamtitkárság, reagálva a szélsőséges párt kö­zelmúltbeli megnyilvánulásaira. A Jobbik ugyanis arról írt, hogy évek óta követelik az ágazat valódi bérrendezését, az alapilletmény emelését a pótlékolás helyett. Csakhogy az államtitkárság szerint az ösz­­szevont pótlék járulékalapot képző jövede­lem, így egészségbiztosítási és nyugellátá­sok alapjául szolgál. „Valótlan az az állítás is, hogy soha nem valósult meg bérem­elés a te­rületen, hiszen 2013-hoz képest 2018-ra hat­vankét százalékkal emelkednek a bérek a szo­ciális ágazatban. A szociális ágazati összevont pótlékot a kormány biztosítja a dolgozók­nak, a pótlék forrása a 2018-as költségvetés­ben is rendelkezésre áll” - tudatta a szaktárca, hozzáfűzve, a jogszabályok alapján is cáfol­ható a Jobbik „elképesztő hazugsága, ame­lyet sikertelenül próbál elterjeszteni az ága­zatban áldozatos és kemény munkát végzők között”. A munkakörülmények folyamatos javításán dolgozik a kormány, a következő öt évben összességében négyszáz milliárd forin­tot szánnak a szociális, gyermekjóléti és gyer­mekvédelmi rendszer fejlesztésére. Hatmilliárdból 2020 elejére bezárják a régi, nagy lakásotthonokat és a gyerekeket korsze­rű lakásotthonokban helyezik el. A kormány elkötelezett abban, hogy a Kádár-rendszer­ből örökölt struktúrát megszüntesse, ezt a célt szolgálja az intézményi kiváltási program. A fo­gyatékosságügyi férőhely kiváltási program első, hatmilliárd forintos forrású köre ered­ményes volt, a nemrég indult második körre huszonkétmilliárd jut, de lesz folytatás is. Előre meghatározott az ügyelosztási rendjük Megvédi a Kúria Baka Andrást Baranya Róbert A bírói függetlenség alkotmányos alapelvére figyelemmel a bírósági vezetők nem vizsgálhatják az ítéle­teket - válaszolta lapunk megkere­sésére a Kúria a Lázár János által is kritizált Baka András tevékenysé­gével összefüggésben. Az ügyelosztási rend a Kúrián elő­re meghatározott és igazodik az ítél­kező tanácsok speciális szakmai is­mereteihez - reagált a Kúria arra, hogy Lázár János kancelláriami­niszter tegnap is elfogultnak nevez­te a rendre a tao-pénzek nyilvános­ságáról szóló perekben ítélkező Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnökét. Lázár korábban úgy fo­galmazott, Baka nagyon haragszik a magyar kormányra és a Fidesz­­re. Baka 2009 és 2011 között volt az LB elnöke, azonban az igazságügy szervezeti átalakítása miatt távoznia kellett posztjáról. A parlament által csak harmadik nekifutásra megválasztott elnök ki­nevezését annak idején a szakmát képviselő Országos Igazságszolgál­tatási Tanács (OIT­) sem támogatta. A Kúria lapunknak küldött vá­laszában azt is hangsúlyozta, hogy a Polgári Kollégium eljáró tanácsai egyes jogterületekre szakosodtak, meghatározott jogterülethez tarto­zó ügyeket bírálnak el, e szerint tör­ténik az ügyek kiosztása. A kúriai bírák nem egyesbíróként járnak el, hanem három-, bizonyos ügyek ese­tén ötfős tanácsban ítélkeznek, így a döntést az ügykiosztás alapján eljá­ró tanács, nem pedig egy bíró hozza meg. Amennyiben a peres fél szerint az ügy tárgyilagos elbírálása az eljá­ró tanácstól nem várható, az eljárá­si szabályok lehetővé teszik kizárási kérelem előterjesztését, amelyet egy másik bírói tanács bírál el. Arra a kérdésre, hogy nem vető­dött-e fel annak vizsgálata, hogy Baka a tao-s perekben rendre a fel­peresek mellett dönt, azt írták: az ítéleteket a bírói függetlenség alkot­mányos alapelvére figyelemmel a bí­rósági vezetők nem vizsgálhatják, csak a jogegységesítő tevékenysé­ge keretében, például joggyakorlat­elemző csoportok révén végezhetik a lezárt határozatok elemzését. Alapellátás Milliós gyorssegélyt kapnak a fogorvosok Praxisonként még az idén hárommillió forintot kapnak az alapellátó fogorvosok, ez összesen 7,6 milliárd forint­nyi központi forrást jelent - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Az elmúlt időszakban folyamatosan bővülő forrá­sokkal lehetett számolni az egészségügyben, ennek egyik nyertese az alapellátás, hiszen az elmúlt években hetven százalékkal több pénzt sikerült juttatni erre a területre - hangsúlyozta. Mint folytatta, a fogorvosok támogatása ugyanakkor nem követte az alapellátás más szakmáiban dolgozók támogatási szintjét, ezért döntött úgy a kormány, hogy erre az évre hárommillió forintos támogatást ad a fogorvosoknak. Ezt jövőre is szeretnék biztosítani, ehhez azonban meg kell állapodni a szakmával abban, hogy mi­lyen formában folyósítsák. Az államtitkár felidézte, hogy korábban a fogorvosok nem részesülhettek letelepedé­si támogatásban, de 2017-től ezt a lehetőséget is megnyi­tották számukra. Eddig negyvenegyen pályáztak és har­minckilencen nyertek. Megjegyezte, a szakmával történt egyeztetések után a fogorvosok rezidensként is pályáz­hatnak. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a mostani bejelentés egy másfél éve tartó, „nagyon kemény tárgyalás eredménye”. Leszögezte, hogy ennek a támogatásnak rendszerszerűnek kell lennie. (JZs) Hírek Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítet­te az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a bí­róság és a bírák jogszerű, befolyásmentes, feddhetet­len működéséről szóló integritási utasítását. AZ OBH jelezte, folyamatban van a szabályozás felülvizsgálata, amelynek során tekintettel lesznek az AB-döntésre. (BB) • Az Országgyűlés kormánypárti többsége támogatta az igazságszolgáltatás vezetőinek 2016-os beszámo­lóit, míg az ellenzék több kritikát is megfogalmazott a tegnapi ülésen a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és azok vezetőinek tavalyi tevékenysé­gével kapcsolatban. A Fidesz-KDNP szerint a Kúria te­vékenysége hozzájárult az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősödéséhez, míg az OBH-val kapcsolatban az ítélkezés minőségét és időszerűségét emelték ki. (BB) • Tisztújító ülést tartott a Liga Tanács, a küldöttek új­raválasztották Doszpolyné Mészáros Melindát, aki ta­valy váltotta Gaskó Istvánt az elnöki székben. (KCK) Szabályosan zajlik a Magyar Orvosi Kamara (MOK) munkája, a köztestület költségvetése idén megközelí­tőleg kilencszázmillió forint - mondta tegnapi sajtótá­jékoztatóján Éger István elnök, aki ezzel cáfolta azon híreszteléseket, amelyek szerint a MOK-nak másfél milliárd forintos büdzséje van. (JZs) • Mintegy 430 millió forintnyi fejlesztési támogatást kap a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ az Egészséges Budapest Program keretében - tudatta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-vel. Hozzátette, már az idén elkez­dődhet a szakrendelő teljes korszerűsítése. (KD) • A maximális, a fizetés egyharmadát jelentő bünte­tést szabott ki Szél Bernadettre Kövér László házel­nök, Hadházy Ákos pedig százezer forintos megrovást kapott, amiért Németh Szilárd múlt hétfői parlamenti felszólalása alatt az LMP két társelnöke egy „hazudik” feliratú táblát tartott a háta mögé. (LMP) belpol@magyarhirlap.hu

Next