Magyar Hírlap, 2018. június (51. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-01 / 125. szám

Belföld 3 2018. június 1., péntek Az ellenzéki pártok fontosabbnak tartják egy külföldi milliárdos és Brüsszel elvárásait, mint a magyar emberek érdekeit - nyilatkozta lapunknak Deák Dániel elemző Célkeresztbe vette hazánkat a Soros-féle hálózat Kacsóh Dániel További népszerűségvesztéssel járhat az el­lenzék számára, ha nem szavazza meg a par­lamentben a Stop Soros törvénycsomagot - mondta lapunknak Deák Dániel elemző. A teljes Soros-hálózat célkeresztbe vette a bevándorlásellenes Magyarországot - jelen­tette ki Hollik István, a Fidesz-KDNP frakció­szövetség szóvivője tegnap, miután számos szervezet, köztük a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a TASZ és a Hu­man Rights Watch, továbbá Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője és Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is támadta a Stop Soros törvénycsomagot. Hollik kifejtette, Soros emberei és szervezetei óra­műpontossággal, egymás után teszik a Ma­gyarországot támadó nyilatkozatokat. Soros és hálózata azon dolgozik, hogy migránsokkal árassza el Európát, Orbán Viktor és kormánya pedig azon, hogy ettől megvédje az országot - magyarázta a politikus. Az, hogy az ellenzéki pártok is össztűz alá vették a Stop Sorost, rávilágít arra, hogy ezek a pártok a magyar emberek érdekei helyett sokkal inkább a külföldi milliárdos és Brüsz­­szel elvárásait tartják fontosnak - fogalmazott lapunknak Deák Dániel elemző. Kifejtette, az elfogadandó alaptörvény-módosítás, illet­ve az egyéb jogszabály-módosítások mind­egyike összhangban van a nemzetközi joggal, azok közül többet más uniós tagállam is alkal­maz. A Soros-hálózattal szemben például még a korábbi, baloldali olasz kormány is fellépett, ott olyan intézkedéseket hoztak, amelyeknek köszönhetően meg lehetett akadályozni a be­vándorlást szervező tevékenységet. Ugyan­erre van szükség Magyarországon is, hiszen a Soros-hálózat itteni kirendeltségei például szótárakkal, ügyvédekkel és egyéb eszközök­kel segítik a migránsok bejutását az Európai Unióba - vetette fel Deák Dániel. „Azon nem lehet meglepődni, hogy a többségében Soros által finanszírozott nem­zetközi szervezetek minden erejüket be­vetik a törvénymódosítással szemben, ám azon már inkább, hogy az ellenzéki pártok a választási kudarc után sem változtatnak po­litikájukon. Pedig a magyar emberek egy­értelművé tették, nemet mondanak Soros elképzeléseire, és elvárják, hogy a magyar állam minden erejével lépjen fel az illegális bevándorlással és az azt támogató szerveze­tekkel szemben” - fogalmazott a szakértő. Hozzátéve, a kormány ennek a társadalmi elvárásnak megfelelően nyújtotta be a Stop Sorost. Ha az ellenzék nem szavazza meg a javaslatot, végletesen szembehelyezkedik a választókkal, s ez további népszerűségvesz­téssel járhat. A Fidesz szerint a szocialistáktól elvárható lenne, hogy ha már beszélnek valamiről, akkor a valóságnál maradjanak A hatékonyságot növelné a közigazgatási felsőbíróság SzL A magyar állampolgárok érdekét szolgálja a legfelsőbb közigazgatá­si bíróság - reagált a Fidesz frakciója az MSZP-s Tóth Bertalan nyilatko­zatára, aki szerint a párt létrehozná saját „házi bíróságát”. Megértjük, hogy az MSZP belső válsága és közelgő pártelnökválasz­tása közepette az egymással ver­sengő szocialista elnökjelöltek most szeretnek nagyokat mondani, de el­várható lenne, hogy ha már beszél­nek valamiről, akkor a valóságnál maradjanak - írta közleményében a Fidesz-frakció. Ennek előzménye, hogy Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője arról beszélt, a Fi­desz a bíróságokat is érintő alaptör­vény-módosítással egy teljes körű diktatórikus rendszer kialakítását fejezi be, a „házi bíróságot” hozza létre. A Fidesz szerint a magyar ál­lampolgárok érdekét szolgál­ja a legfelsőbb közigazgatási bí­róság, amelynek megteremtésére az Országgyűlés előtt lévő alkot­mánymódosítási javaslat adna le­hetőséget. „A rendes bíróságoktól elkülönült legfelsőbb közigazgatá­si bíróság Európa legtöbb országá­ban is működik, és a magyar törté­neti hagyományoknak is megfelelő. A magyar állampolgárok alkotmá­nyos joga jogorvoslatot kérni az ál­lami hivatalok döntései, eljárásai el­len, és mivel az elmúlt években ezt a jogorvoslati lehetőségeit kiszéle­sítettük, így még több közigazga­tási bírósági ügyre lehet számítani. A cél, hogy az állampolgárok érde­kében gyorsabbak, hatékonyabbak legyenek az eljárások, és ne a rendes bíróságokat terheljék” - írják. Halász János frakciószóvivő azt mondta, a szocialisták „semmit nem változtak”, és azért támad­ják az alkotmánymódosítást, mert azokkal értenek egyet, akik az or­szágba bevándorlókat telepítenének. Mint ismert, Völner Pál igazság­ügyi államtitkár a lapunknak adott interjúban elmondta, nem szabad elhamarkodottan létrehozni köz­­igazgatási felsőbíróságot, és az ügy­ben mindenképpen egyeztetni kí­vánnak az ellenzéki pártokkal. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az előző parlamenti ciklusban nem lett benyújtva az erről szóló in­dítvány, mert már szinte a témafel­vetés előtt „nehéztüzérséggel” tá­madta az ellenzék az elképzelést. Holott, mint hangsúlyozta, ez a bí­rósági intézmény 1949-ig létezett hazánkban, és éppen a kommunis­ta rezsim szüntette meg. A szocialisták semmit sem változtak, és azokkal értenek egyet, akik beván­dorlókat telepítenének Magyaror­szágra - mondta Halász János szóvivő Fotó: Hegedűs Róbert Pazsay Gábor főmunkatárs­ i Álláspont Csörték helyett Miután a közvélemény egy részét leginkább az foglalkoztatja - vagy arról értesül -, hogy Matolcsy György jegybankelnök luxusnak tekinthető lakást bérel-e Budán vagy sem, érdemes néhány szót arra is szánni, hogy 2010 óta sikerült a fiskális, a költségvetési és a monetáris, vagyis a jegybanki politikán keresztül megteremteni a pénzügyi stabilitást Magyarországon. A fiskális és a monetáris politikának szimbiózisban kell működni egymással, emlékezzünk csak visz­­sza, milyen csörték voltak a 2010-ben megalakuló Or­­bán-kormány és az akkori, még az előző kabinet által megbízott jegybanki vezetés között. Sem a magyar ál­lam, sem pedig a jegybank nem járt jól. Az erős gaz­daságot ugyanis csak a fiskális és a monetáris politi­ka tudja kialakítani és fenntartani: ha például jelentős a gazdasági növekedés és alacsony a munkanélküli­ség, az elkölthető jövedelem mellett több jut tartalékra, ami a bankszektort, egyben a hitelezési piacot erősí­ti, ugyanígy a jegybank is elő tudja segíteni a gazdasá­gi növekedést a kamatpolitikával vagy célzott monetá­ris lépésekkel. Éppen tegnapi hír, hogy a bankrendszer ellenál­ló képessége erős mind a likviditást, mind pedig a tőkeellátottságot tekintve, a magyar bankszektor­ban jelentős tartalékok vannak a hitelezés növelésére. A Pénzügyi stabilitási jelentés szerint ugyanis a válla­latok és a háztartások eladósodottsága a mostani ked­vező makrogazdasági környezetben alacsonynak te­kinthető, és a bankok jövedelmezőségének folytatódó javulása tovább erősíti a szektor ellenálló képességét. Elég hosszú volt az út azonban eddig, a fordulat 2013- ban következett be. A gazdaság is éppen ekkor kezdett magára találni - bár ekkor még leginkább a monetáris politikától függetlenül -, és a hitelpiac is ekkor kezdett éledezni Csipkerózsika-álmából. Az első igazi lökést a nemzeti Növekedési Hitelprogram adta meg, amely­ben a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2013 és 2017 között összességében 2800 milliárd forintot helyezett ki a piacra, mégpedig olyan formán, hogy kamat nélküli refinanszírozási hitelt nyújtott a pénzintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 szá­zalékos kamatfelár mellett adhattak tovább a mikro­­kis- és középvállalkozásoknak (kkv). Ezt megelőzően a gazdasági válság kirobbanását követően a hazai cé­gek többsége hiába kopogtatott a bankoknál hitelért, kellő referencia hiányában nem kapott, vagy csak na­gyon kedvezőtlen feltételek mellett, amelyekkel nem lehetett versenyképes a piacon. A hosszú távra elérhe­tő fix, alacsony kamatozású forinthitel viszont kiszá­míthatóságot biztosított a kkv-k számára, ami üzleti tevékenységük bővítését, gördülékenyebb működését, elhalasztott és új beruházások megvalósítását tette le­hetővé. Az eredmény az lett, hogy negyvenezer hazai mikro- kis- és közepes vállalkozás jutott kedvező fel­tételek mellett pénzhez, a hitelezési fordulat mintegy két százalékponttal járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatást pedig mint­egy húszezer fővel bővítette. A másik ilyen jelentős lépés a monetáris szintű mennyiségi korlátozás. Korábban a kereskedelmi ban­kok az elérhető kedvező és biztos hozam miatt a jegy­bankban parkoltatták pénzüket. Az MNB viszont kor­látozta a három hónapos jegybanki betétek maximális állományát, ami azért jó a gazdaságnak, mert a ke­reskedelmi bankok kénytelenek kihelyezni likvid tő­kéjüket a hitelpiacra, ezáltal több jut beruházások­ra. Ezután már leginkább a versenyképesség javítására kerülhet a hangsúly, de talán ez is kimozdulhat a par­kolópályáról.

Next