Magyar Hírlap, 2018. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-01 / 125. szám
Belföld 3 2018. június 1., péntek Az ellenzéki pártok fontosabbnak tartják egy külföldi milliárdos és Brüsszel elvárásait, mint a magyar emberek érdekeit - nyilatkozta lapunknak Deák Dániel elemző Célkeresztbe vette hazánkat a Soros-féle hálózat Kacsóh Dániel További népszerűségvesztéssel járhat az ellenzék számára, ha nem szavazza meg a parlamentben a Stop Soros törvénycsomagot - mondta lapunknak Deák Dániel elemző. A teljes Soros-hálózat célkeresztbe vette a bevándorlásellenes Magyarországot - jelentette ki Hollik István, a Fidesz-KDNP frakciószövetség szóvivője tegnap, miután számos szervezet, köztük a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a TASZ és a Human Rights Watch, továbbá Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője és Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is támadta a Stop Soros törvénycsomagot. Hollik kifejtette, Soros emberei és szervezetei óraműpontossággal, egymás után teszik a Magyarországot támadó nyilatkozatokat. Soros és hálózata azon dolgozik, hogy migránsokkal árassza el Európát, Orbán Viktor és kormánya pedig azon, hogy ettől megvédje az országot - magyarázta a politikus. Az, hogy az ellenzéki pártok is össztűz alá vették a Stop Sorost, rávilágít arra, hogy ezek a pártok a magyar emberek érdekei helyett sokkal inkább a külföldi milliárdos és Brüszszel elvárásait tartják fontosnak - fogalmazott lapunknak Deák Dániel elemző. Kifejtette, az elfogadandó alaptörvény-módosítás, illetve az egyéb jogszabály-módosítások mindegyike összhangban van a nemzetközi joggal, azok közül többet más uniós tagállam is alkalmaz. A Soros-hálózattal szemben például még a korábbi, baloldali olasz kormány is fellépett, ott olyan intézkedéseket hoztak, amelyeknek köszönhetően meg lehetett akadályozni a bevándorlást szervező tevékenységet. Ugyanerre van szükség Magyarországon is, hiszen a Soros-hálózat itteni kirendeltségei például szótárakkal, ügyvédekkel és egyéb eszközökkel segítik a migránsok bejutását az Európai Unióba - vetette fel Deák Dániel. „Azon nem lehet meglepődni, hogy a többségében Soros által finanszírozott nemzetközi szervezetek minden erejüket bevetik a törvénymódosítással szemben, ám azon már inkább, hogy az ellenzéki pártok a választási kudarc után sem változtatnak politikájukon. Pedig a magyar emberek egyértelművé tették, nemet mondanak Soros elképzeléseire, és elvárják, hogy a magyar állam minden erejével lépjen fel az illegális bevándorlással és az azt támogató szervezetekkel szemben” - fogalmazott a szakértő. Hozzátéve, a kormány ennek a társadalmi elvárásnak megfelelően nyújtotta be a Stop Sorost. Ha az ellenzék nem szavazza meg a javaslatot, végletesen szembehelyezkedik a választókkal, s ez további népszerűségvesztéssel járhat. A Fidesz szerint a szocialistáktól elvárható lenne, hogy ha már beszélnek valamiről, akkor a valóságnál maradjanak A hatékonyságot növelné a közigazgatási felsőbíróság SzL A magyar állampolgárok érdekét szolgálja a legfelsőbb közigazgatási bíróság - reagált a Fidesz frakciója az MSZP-s Tóth Bertalan nyilatkozatára, aki szerint a párt létrehozná saját „házi bíróságát”. Megértjük, hogy az MSZP belső válsága és közelgő pártelnökválasztása közepette az egymással versengő szocialista elnökjelöltek most szeretnek nagyokat mondani, de elvárható lenne, hogy ha már beszélnek valamiről, akkor a valóságnál maradjanak - írta közleményében a Fidesz-frakció. Ennek előzménye, hogy Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője arról beszélt, a Fidesz a bíróságokat is érintő alaptörvény-módosítással egy teljes körű diktatórikus rendszer kialakítását fejezi be, a „házi bíróságot” hozza létre. A Fidesz szerint a magyar állampolgárok érdekét szolgálja a legfelsőbb közigazgatási bíróság, amelynek megteremtésére az Országgyűlés előtt lévő alkotmánymódosítási javaslat adna lehetőséget. „A rendes bíróságoktól elkülönült legfelsőbb közigazgatási bíróság Európa legtöbb országában is működik, és a magyar történeti hagyományoknak is megfelelő. A magyar állampolgárok alkotmányos joga jogorvoslatot kérni az állami hivatalok döntései, eljárásai ellen, és mivel az elmúlt években ezt a jogorvoslati lehetőségeit kiszélesítettük, így még több közigazgatási bírósági ügyre lehet számítani. A cél, hogy az állampolgárok érdekében gyorsabbak, hatékonyabbak legyenek az eljárások, és ne a rendes bíróságokat terheljék” - írják. Halász János frakciószóvivő azt mondta, a szocialisták „semmit nem változtak”, és azért támadják az alkotmánymódosítást, mert azokkal értenek egyet, akik az országba bevándorlókat telepítenének. Mint ismert, Völner Pál igazságügyi államtitkár a lapunknak adott interjúban elmondta, nem szabad elhamarkodottan létrehozni közigazgatási felsőbíróságot, és az ügyben mindenképpen egyeztetni kívánnak az ellenzéki pártokkal. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az előző parlamenti ciklusban nem lett benyújtva az erről szóló indítvány, mert már szinte a témafelvetés előtt „nehéztüzérséggel” támadta az ellenzék az elképzelést. Holott, mint hangsúlyozta, ez a bírósági intézmény 1949-ig létezett hazánkban, és éppen a kommunista rezsim szüntette meg. A szocialisták semmit sem változtak, és azokkal értenek egyet, akik bevándorlókat telepítenének Magyarországra - mondta Halász János szóvivő Fotó: Hegedűs Róbert Pazsay Gábor főmunkatárs i Álláspont Csörték helyett Miután a közvélemény egy részét leginkább az foglalkoztatja - vagy arról értesül -, hogy Matolcsy György jegybankelnök luxusnak tekinthető lakást bérel-e Budán vagy sem, érdemes néhány szót arra is szánni, hogy 2010 óta sikerült a fiskális, a költségvetési és a monetáris, vagyis a jegybanki politikán keresztül megteremteni a pénzügyi stabilitást Magyarországon. A fiskális és a monetáris politikának szimbiózisban kell működni egymással, emlékezzünk csak viszsza, milyen csörték voltak a 2010-ben megalakuló Orbán-kormány és az akkori, még az előző kabinet által megbízott jegybanki vezetés között. Sem a magyar állam, sem pedig a jegybank nem járt jól. Az erős gazdaságot ugyanis csak a fiskális és a monetáris politika tudja kialakítani és fenntartani: ha például jelentős a gazdasági növekedés és alacsony a munkanélküliség, az elkölthető jövedelem mellett több jut tartalékra, ami a bankszektort, egyben a hitelezési piacot erősíti, ugyanígy a jegybank is elő tudja segíteni a gazdasági növekedést a kamatpolitikával vagy célzott monetáris lépésekkel. Éppen tegnapi hír, hogy a bankrendszer ellenálló képessége erős mind a likviditást, mind pedig a tőkeellátottságot tekintve, a magyar bankszektorban jelentős tartalékok vannak a hitelezés növelésére. A Pénzügyi stabilitási jelentés szerint ugyanis a vállalatok és a háztartások eladósodottsága a mostani kedvező makrogazdasági környezetben alacsonynak tekinthető, és a bankok jövedelmezőségének folytatódó javulása tovább erősíti a szektor ellenálló képességét. Elég hosszú volt az út azonban eddig, a fordulat 2013- ban következett be. A gazdaság is éppen ekkor kezdett magára találni - bár ekkor még leginkább a monetáris politikától függetlenül -, és a hitelpiac is ekkor kezdett éledezni Csipkerózsika-álmából. Az első igazi lökést a nemzeti Növekedési Hitelprogram adta meg, amelyben a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2013 és 2017 között összességében 2800 milliárd forintot helyezett ki a piacra, mégpedig olyan formán, hogy kamat nélküli refinanszírozási hitelt nyújtott a pénzintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamatfelár mellett adhattak tovább a mikrokis- és középvállalkozásoknak (kkv). Ezt megelőzően a gazdasági válság kirobbanását követően a hazai cégek többsége hiába kopogtatott a bankoknál hitelért, kellő referencia hiányában nem kapott, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett, amelyekkel nem lehetett versenyképes a piacon. A hosszú távra elérhető fix, alacsony kamatozású forinthitel viszont kiszámíthatóságot biztosított a kkv-k számára, ami üzleti tevékenységük bővítését, gördülékenyebb működését, elhalasztott és új beruházások megvalósítását tette lehetővé. Az eredmény az lett, hogy negyvenezer hazai mikro- kis- és közepes vállalkozás jutott kedvező feltételek mellett pénzhez, a hitelezési fordulat mintegy két százalékponttal járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatást pedig mintegy húszezer fővel bővítette. A másik ilyen jelentős lépés a monetáris szintű mennyiségi korlátozás. Korábban a kereskedelmi bankok az elérhető kedvező és biztos hozam miatt a jegybankban parkoltatták pénzüket. Az MNB viszont korlátozta a három hónapos jegybanki betétek maximális állományát, ami azért jó a gazdaságnak, mert a kereskedelmi bankok kénytelenek kihelyezni likvid tőkéjüket a hitelpiacra, ezáltal több jut beruházásokra. Ezután már leginkább a versenyképesség javítására kerülhet a hangsúly, de talán ez is kimozdulhat a parkolópályáról.