Magyar Hírlap, 2019. március (52. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-01 / 51. szám

Belföld Aggályos önkormányzati értékesítés Eljárás indulhat a Márki-Zay-féle lakásügyben Feljelentést tesz a Fidesz egy szabálytalanul értékesí­tett önkormányzati lakás miatt Márki-Zay Péter független polgármester, Kis Andrea MSZP-s alpolgármester és Nagy Ernő szocialista képviselő ellen, akinek lánya áron alul, a közgyűlést megkerülve vásárolta meg az ingatlant - közöl­te Hegedűs Zoltán, a Fidesz-KDNP közgyűlési frakciójá­nak vezetője Hódmezővásárhelyen. A sajtótájékoztatón elmondta, Nagy Ernő a Lakásügyi Tanácsadó Testület el­nökeként visszaélt hivatali hatalmával, amikor rokoni kap­csolatukat eltitkolva szabálytalanul segítette bérlakáshoz lányát. A szocialista képviselő szintén szabálytalanul járt el, amikor a hibás pályázat ellenére jóváhagyta, hogy meg­hosszabbítsák lánya bérleti szerződését, ami feltétele volt annak, hogy néhány nappal később kedvezménnyel meg­vásárolhassa a lakást - közölte a frakcióvezető. A hűtlen kezelés gyanúja is felmerül - hangsúlyozta. (VA) 2 Szijjártó Péter: A vitákat a kölcsönös tisztelet és a józan ész alapján kell lefolytatni, mi erre készen állunk, de a kioktatásból továbbra sem kérünk „A családok Európája lehet csak erős” Európa jövőjéről, a család és mig­ráció kérdéséről tartott konferen­ciát a Századvég Alapítvány tegnap, többek között Szijjártó Péter kül­ügyminiszter, Balog Zoltán minisz­terelnöki biztos, valamint Novák Katalin államtitkár részvételével. „Ha Európa a családok Európá­ja lesz, akkor erős lesz, de ha a mig­­ránsok Európája lesz, akkor gyenge lesz - ezt pedig el kéne kerülni” - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap, a Szá­zadvég­ Alapítvány konferenciáján. Közölte, az EU előtt álló kihívások­ból fakadó viták az EP-választásban csúcsosodnak majd ki, amelynek a tétje, hogy erős vagy gyenge lesz Európa. Szijjártó úgy véli, történel­mi kihívások feszítik az európai in­tegrációt, úgy mint párhuzamos társadalmak, a biztonságpoliti­ka vagy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Hangsúlyozta, az erős Euró­pa eléréséhez engedni kell a ver­senyt az unión belül is, vissza kell adni az európai polgárok és csalá­dok biztonságát, folytatni kell a bő­vítést, meg kell őrizni a keresztény kultúrát és európai identitást, to­vábbá tisztességes vitát kell foly­tatni a következő uniós költségve­tésről. Kifejtette: az újonnan felálló intézmények remélhetőleg migrá­cióellenes és erősen Európa-párti álláspontot visznek majd, és a kö­vetkező EP, valamint az Európai Bi­zottság az európai családok oldalára áll a migránsok helyett. Megjegyez­te: sokszor letagadják azt a tervet és szándékot a brüsszeli bürokrá­cia részéről, hogy továbbra is mig­­ránsokkal árasszák el a kontinenst. Szijjártó Péter úgy vélte, nem baj, ha vita zajlik az EU jövőjéről, de az baj, ha azonnal érzelmi síkra tere­lődik a vita, és ha valaki nem az eu­rópai mainstream álláspontot kép­viseli, azt azonnal megbélyegzik. A vitákat a kölcsönös tisztelet és a józan ész alapján kell lefolytatni - fogalmazott, hozzátéve, „mi er­re készen állunk, de a kioktatásból nem kérünk”. Balog Zoltán miniszterelnöki biz­tos, a Polgári Magyarországért Ala­pítvány kuratóriumi elnöke hang­súlyozta: a családok Európájának megvalósítása nemcsak demográ­fiai, hanem kulturális, sőt lelki kér­dés is. Úgy látja, a migráció logi­kus, működőképes válasznak tűnik „ott, ahol sokan vannak”, ám ami­kor Európa feladja saját identitását és a multikulturalizmus oldalára áll, felmerül a kérdés, hogy mibe lehet integrálódni - fogalmazott. Hozzá­fűzte: csak a fogyasztói társadalom marad a közös identitás. A keresz­tény és nemzeti értékek feladásáról elmondta: „a világtörténelem iga­zolta, hogy nincs üres tér, ha mi ki­vonulunk, valaki oda bevonul”. Az előadást követő kerekasztal­­beszélgetésen Novák Katalin család - és ifjúságügyért felelős államtit­kár azt mondta, „az európai vezetők rossz kérdésre adtak választ: nem az a kérdés, hogyan pótolhatjuk a de­mográfiai hiányt, hanem hogy miért csökken a gyermekvállalási kedv”. A munka és család konfliktus kul­turális természetéről kijelentette, nyugaton már a kislányokba is azt sulykolják, hogy akkor lesznek jók, ha versenyképesek a férfiakkal, ez­zel pedig háttérbe sorolják a gyer­mekvállalást. A keresztény identitás megőrzését is szorgalmazta a külügyminiszter Vitéz Anita­Fotó: Hegedűs Róbert Hírek Az ellenzéki pártok azért támadják a kormány tájékoztatási akció­ját, mert bevándorláspártiak - reagált a Fidesz Újhelyi István (MSZP) és Molnár Csaba (DK) sajtótájékoztatójára. Emlékeztettek, a szocialisták és a DK EP-képviselői is sorra megszavazzák a bevándorláspárti brüsszeli terve­ket. „Magyarországnak olyan képviselőkre van szüksége, akik a magyar embe­rek érdekeit védik, nem Brüsszelt és a Soros-hálózatot képviselik” - írták. (KD) Változtatást kezdeményez a tavaly novemberben elfogadott, ám az ál­lamfő által megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldött jogalkotási törvénymódosításon a törvényalkotási bizottság. A parlamenti testület teg­nap olyan módosítást fogadott el, amely törölné a jogszabályból az Áder János által vitatott részt, egyben azt is kezdeményezik, hogy a törvény március 15-én lépjen hatályba. Áder azt kifogásolta, hogy a novemberi módosítás a jogalko­tási törvény és az Alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezi. (BB) Visszavonta a Momentum Mozgalom költségvetési támogatásának fel­függesztését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), miután a párt elnöke meg­küldte a gazdálkodás törvényességének kereteit igazoló dokumentu­mokat, és ezek alapján az ÁSZ megállapította, rendelkezésre állnak a törvényi előírásoknak megfelelő gazdálkodás keretei. A Párbeszéd ese­tében ugyanakkor együttműködés hiánya miatt továbbra is érvényben van az intézkedés. A testület reagált ellenzéki sajtótájékoztatókra is, felszólítva az MSZP-t, ne használja kampánycéljaira az ÁSZ-t, a DK pedig „mindenekelőtt tartsa be a pártok gazdálkodására vonatkozó törvényi előírásokat”. (VA) belpol@magyarhirlap.hu Helyesen döntött az AB, hiszen a Btk.-tényállás alapja maga az Alaptörvény - hangsúlyozta lapunknak Szánthó Miklós Alkotmányos a Stop Soros B. Hogy az Alaptörvényben mi szerepel, nem az unió, hanem kizárólag a magyar Ország­­gyűlés hatásköre - véli az Alapjogokért Köz­pont igazgatója. Az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek nyilvánította határozatában a büntető tör­vénykönyvnek (Btk.) a jogellenes bevándor­lás elősegítését büntető új tényállását, azaz a Stop Sorost az Alkotmánybíróság (AB). Ki­mondta ugyanakkor, az új tényállás nem al­kalmazható az elesettek és a szegények meg­segítésének kötelességét teljesítő önzetlen magatartásokra. A sorosista Amnesty Inter­national beadványa alapján meghozott hatá­rozatában a testület arra is rámutatott, hogy az új bűncselekmény csak szándékosan és célzattal követhető el. Másik döntésében az AB Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alaptörvény és az EU jogának viszonyára vonatkozó jogértelmezési beadványára reagált. Kimondta: az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja a magyar alkotmány. A menedékjog megadása nem tekinthető az állam alkotmányos kötele­zettségének azon nem magyar állampolgár­ral kapcsolatban, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöz­tetésnek nem volt kitéve. Vagyis: a menedék­jog nem alanyi jog. A testület egyebek mellett kitért arra is, az Alaptörvény autentikus ér­telmezése az AB feladata, ezt „mindenkinek tiszteletben kell tartania”. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az egész vita lényegében a szuverenitás kérdésé­hez vezet vissza. Annak egyik „lába” ugyan­is a lakosság, melyet a bevándorlás alapvetően alakíthat át. Éppen a nyugat-európai rossz gyakorlatok elkerülése végett került alkot­mányos szintre az első biztonságos ország el­ve, ezt részletezi a többi törvény, így a Btk. is. Mint lapunknak kifejtette, az AB tehát helye­sen döntött, hiszen ennek a Btk.-s tényállás­nak az alapja maga az Alaptörvény. A probléma az uniós szerveknél kezdődik, akik önhatalmúlag alakították ki az „uniós jog elsőbbségére” vonatkozó értelmezést, amit most tovább akarnak tágítani. Bár az AB rögzítette, az uniós jog hazai alkalmazható­ságának az alkotmány a forrása, a bizottság vonatkozó indítványával nem csak beván­dorlást korlátozó magyar törvényeket, de az Alaptörvényt is támadja. Hogy a magyar al­kotmányban mi szerepel, kizárólag a magyar választók által felhatalmazott Országgyűlés hatásköre. Ha az uniós bíróság megállapíta­ná, hogy van hatásköre vizsgálni, értelmezni és az uniós joggal ellentétesnek nyilvánítani egy ország alkotmányát, akkor a jövőben tel­jesen felesleges lesz tagállami önrendelkezés­ről beszélni. Akkor megérkezünk az Egyesült Európai Államoknak nemhogy az előszobájá­ba, de egyenesen már a nappalijába - fejtette ki Szánthó. Történelmi EP-választás előtt Civil követelések a népfelség elve mentén Ismertette tegnap a Civil Összefogás Fórum-Civil Ösz­­szefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) az általuk összeállított tizenkét pontot, amelynek a „Mit kíván a nép­felség elvének szolgálata” címet adták. Közleményük sze­rint a klasszikus nyugati civilizáció alkonyát ma már „csak a balti kelet-közép európai és nyugat-balkáni országok összefogása akadályozhatja meg”. Az európai civilek tör­ténelmi döntés előtt állnak, hiszen világos, hogy Európa határait a NATO és az Egyesült Államok segítségével, vala­mint az európai országok gyorsan kialakítandó erős kato­nai védelmi rendszerével kell megvédeni - érvelt a szerve­zet, amely szerint az EP-választások fordulatot hozhatnak. „Európa polgárai szavazataikkal erkölcsi elégtételt vehet­nek az ellenük elkövetett hibás politikai döntésekért. Ezt tehetik a magyar választópolgárok is, amikor passzív ma­gatartást tanúsítanak az őket kiárusító ellenzéki pártok és Európai Parlamentbe jelölt képviselőik irányába” - írta közleményében a CÖF-CÖKA. (JZs)

Next