Magyar Hírlap, 2020. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-24 / 96. szám

Sárdi Krisztina Elég sokáig kellett gondolkoznom, amíg rájöttem, mikor láttam élő­ben színpadon játszani Zenthe Fe­rencet. Hiszen mint „filmsztárt” is­mertem, láttam a Szomszédokban, a Tenkes kapitányában, utánozhatat­lan hangját bármikor felismertem volna. Pedig a Madách Színházban komoly, nagyszerű előadásokban játszott - igaz, ezeknek egy jó ré­szét, ha akartam sem láthattam vol­na. Aztán beugrott: egyik utolsó szerepében, a Budapesti Operett­színház 2002-es West Side Story­jának Dokijaként láttam. Leonard Bernstein Rómeó és Júlia-átiratá­­ban, Bagó Bertalan rendezésében a Lőrinc barátnak megfeleltethe­tő figura rezonőrként is funkcionál - Zenthe pedig mindig kiválóan ala­kította ezeket a karaktereket. Ahogy jobban belegondoltam, felderengett egy-két emlékfoszlány az előadás­ból, többek közt ő is, amint pró­bálja megbékíteni a két ellenséges bandát, dühösen, mégis szeretet­tel. Csak egy pillanat él bennem, ab­ban viszont minden benne van, ami nemcsak színpadi jelenlétét, de ta­lán egész pályafutását, életét is jel­lemezte: erő és alázat. Zenthe Ferenc ma lenne százéves. * A napjainkban Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán született 1920. április 24-én Rameshofer Ferenc néven, egy bártyafőmérnök fiaként. Az egri ciszterciekhez, majd a nyír­egyházi katolikus gimnáziumba járt, a színház és a művészetek irán­ti fogékonyságát édesapja is táplálta, aki a bányászfaluban mozit működ­tetett. Érettségi után négy félévet a közgazdaság-tudományi egyetemre járt, majd 1941-ben, palócos kiejté­se dacára felvették a Színművészeti Akadémiára. Katonai behívót 1942- ben kapott, de a frontra végül nem került ki. Tanulmányai félbehagyá­sával 1945-ben Pécsre szerződött, majd 1947-től Debrecenben játszott. A Madách Színház tagja 1952-ben lett, és haláláig az is maradt. Pálya­kezdéséről 2005-ben így nyilatko­zott a Magyar Nemzetnek: „A Ma­dách Színház és benne Ádám Ottó, Pártos Géza, Pécsi Sándor - akivel közösen döntöttük el, hogy színész­nek állunk­­, valamint a velem egy időben a Madáchhoz szerződő Psota Irén, Váradi Hédi életemet és pályá­mat alapvetően meghatározó sze­mélyiségek voltak. Hiába volt jó az indulásom a különböző vidéki tár­sulatoknál, amit a színházról és a szerepről tudni kell, főleg a Madách Színház tagjaként tanultam meg. A színészt nem a főiskolán képezik, hanem a jól működő színházaknál.” Első filmszerepét Nagy Sán­dor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tenger­ben, ezt a Rákóczi hadnagya és a Gá­bor diák címszerepe követte, majd olyan romantikus vígjátékok mint a 2x2 néha 5. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg, az 1983-ban készült, Oscar-díjra is je­lölt Jób lázadásában módos falusi zsidót alakított, aki egy keresztény kisfiút fogad örökbe a második vi­lágháború alatt. Az országos ismertséget az 1962- ben forgatott A Tenkes kapitánya cí­mű tévésorozat főszerepe, Eke Máté alakja hozta meg neki, amely itt­hon nagy sikert aratott, és világ­szerte bemutatták, még Kínában is. A televíziónak köszönhette má­sik legendás szerepét is: többek közt a Tüskevár és a Bors után felkér­ték az 1987 ben induló Szomszé­dok taxisa, Taki bácsi szerepére. Az 1999-ig futó teleregénynek köszön­hetően a nagyszülők-szülők gene­rációja után az unokák is megismer­ték, megszerették. Emellett rengeteget szinkroni­zált, valamint szerepelt a Magyar Rádió 1959 és 2007 közt sugárzott A Szabó család című rádiójátéké­ban is. A hallgatók annyira szeret­ték, hogy miután első karakterét ki­írták a sorozatból, egy másik figura hangjaként visszatérhetett. A közönség szeretete mellett a szakma is elismerte: Jászai Mari­díjjal 1954-ben és 1968-ban tüntet­ték ki, 1997-ben pedig Kossuth-dí­­jat kapott. A nemzet színészei közé 2005-ben választották be. Ekkor így nyilatkozott az MTI-nek pályafutá­sáról: „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább.” Első felesége Oláh Katalin tornász volt, tőle 1954-ben született Ferenc­ia, aki 1983-ban elhunyt. Második feleségével 1986-ban házasodtak össze, utolsó éveit vele töltötte re­­meteszőlősi házában. Tüdőgyulla­dásban hunyt el 2006. július 30-án. Ravatalánál a Farkasréti temetőben Huszti Péter „nagyszerű játszótárs­tól, csodálatos embertől” búcsúzott, aki „egy gyönyörű, boldog, kris­tálytiszta életművet hagyott ránk”. Nevét őrzi többek közt a 2012-ben megnyitott salgótarjáni színház, arcmását pedig Budapesten a Nem­zeti Színház és a Művészetek Palotá­ja mögötti graffiti. Emléke előtt centenáriumi év­vel tiszteleg a salgótarjáni teátrum, de a közmédia műsorában is egész héten Zenthe pályafutása áll a kö­zéppontban. A Petőfi Irodalmi Mú­zeum-Országos Színháztörténe­ti Múzeum és Intézet (IJIM-OSZMI) viszont virtuális kiállítást készített, amelyet ma délelőtt tíz órakor rend­hagyó módon, online nyitnak meg. A vernisszázson Lengyel György, Kossuth-és Jászai-díjas rendező­vel beszélget a kurátor, Gajdó Tamás színháztörténész. Lengyel a Madách Színházban dolgozott Zenthével, rendezte többek közt Molnár Ferenc Játék a kastélyban című feledhetet­len előadásában is, amelyben Már­kus Lászlóval játszottak együtt (ez most felvételről megtekinthető az M3.hu kínálatában, például A Ten­kes kapitányával együtt). Lapunk kérdésére Gajdó elmond­ta, noha a tárlat elsősorban fény­képeket vonultat fel, az online tér lehetőségeihez mérten igyeke­zett minél élőbbé tenni a kiállítást. „A vezérfonalat Zenthe színhá­zi pályafutása adja, amelyet - vall­juk be - nem nagyon ismerünk. Ezt magyarázhatjuk azzal, hogy ki­csik a szerepek, de az ok inkább, hogy a rádiós-filmes hírnév el­takarta a színpadi színészt, ho­lott vallomásaiból, illetve a kriti­kákból kiderül, jelentősebb volt, mint gondoljuk. Jóval több előadás­ban játszott, mint amit fel tudnánk sorolni, például Ádám Ottó hí­res, 1974-es Sirály-rendezésében” - hangsúlyozta,hozzátéve ,hogy azért a nép­szerű filmsztárt is bemutatja a tárlat. A színháztörténész lapunknak megjegyezte, kuriózumokat is kí­nál a kiállítás: megjelenik néhány kép a mohorai Tolnay Klári-emlék­­múzeum gyűjteményéből, hiszen ő sokszor volt partnere, valamint lát­ható például a Tenkes kapitányának csizmája, Balla István cipőgyűjte­ményének köszönhetően, de videó­részletek és hangfelvételek segítsé­gével igyekeztek meg is szólaltatni Zenthét. Gábor diáktól mindenki Taki bácsijáig: száz éve született Zenthe Ferenc - Virtuális kiállítással tiszteleg előtte a Petőfi Irodalmi Múzeum-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Aki a Jóisten tenyerén játszott Felvétel a Magyar Rádió stúdiójában Sinkovits Imrével, 1962-ben­Fotó: Fortepan Ismét Sinkovits Imre mellett, már a nemzet színészeiként graffitin megörökítve Fotó: Katona László Kultúra 14 Lepje meg ismerősét, barátait, családtagjait egy Magyar Hírlap­előfizetéssel! * Nyugdíjaskedvezménnyel postai kézbesítőn keresztül nem lehet előfizetni. Az előfizetési megrendelőlapot e-mailben vagy postai úton kérjük eljuttatni a kiadónak. Ahhoz, hogy előfizetése a befizetést követő hónapban elindulhasson, kérjük, az előfizetési összeget utalja át a 11705008-22532088-00000000 bankszámlára! Átutalás esetén kérjük a közlemény rovatba nevét, lakcímét és nyugdíjas törzsszámát feltüntetni szíveskedjék. Lapunk megrendelhető: E-mail: elofizetes@magyarhirlap.hu Telefon: (06 1) 887 3200 Kérjük a megrendelőlapot az alábbi címre küldje: Magyar Hírlap Kiadói Kft. ELŐFIZETÉS 1141 Budapest, Szugló utca 81. Magyar Hírlap Új és korábbi előfizetőink figyelmébe kedvezményes előfizetési lehetőséget ajánlunk Amennyiben Ön most fél évre fizet elő, +1 hónapot kap ajándékba, ha az egyéves időtartamot választja, + 2 hónapot kap ajándékba! MAGYAR HÍRLAP TAVASZI ELŐFIZETÉSI AKCIÓ Előfizetőknek 18480 Ft (30­245 Ft helyett) 33060 Ft (60490 Ft helyett) Nyugdíjasoknak további kedvezménnyel 16140 Ft 30540 Ft D 6 hónap + 1 hónap ingyen □ 12 hónap + 2 hónap ingyen Lj 6 hónap + 1 hónap ingyen □ 12 hónap + 2 hónap ingyen Név (cégnév):...... Irányítószám:... Utca, házszám: E-mail:.............. Település:. Telefon:... aláírás dátum Hírek A Magyar Állami Operaház levéltárából ellopott, 17. századi könyvritkaságok tértek haza Londonból - jelentette be tegnap Menczer Tamás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára közölte, az illusztrált, bőrkötéses operatörténeti könyvekre a Co­­vent Garden egyik antikváriumában bukkantak rá, piaci értékük 40 millió forint. (SK) Nem halasztják el a Torontói Nemzetközi Film­­fesztivált (TIFF). Cameron Bailey művészeti igazgató a Varietynek tegnap leszögezte, szeptember elején meg­rendezik Észak-Amerika legnagyobb szemléjét, de a meg­valósítás több alternatíváján dolgoznak. Egy kisebb kö­zönséggel, kevesebb vetítési helyszínen megrendezett fesztivált éppen úgy fontolgatnak, mint az esemény teljes áthelyezését a virtuális térbe. (SK) kultura@magyarhirlap.hu

Next