Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)

1794-04-08 / 28. szám

5 oo Keveset gondolnánk mi rele , akármitsodás igazgatás - formáját ven e-fel a’ Frantzia FÍemzet, magára nézve: sak más Nemze­teknek hagyott volna békév; de ebben a’ Tartományban is igyekezett tudománnyát terjefzteni, ’s ízerzett is magának valamint Nagy - Britanniában, Követőket: mert mindenütt találtatnak ollyatén Emberek, kiket a’ íz egén ys ég, ’s a’ roflz erkőlts reá vifznek, hogy Orfzág-háborítók legyenek. Quos ad perturbandam Rempublican inopia, atque mali mores ßimulant. “ Gilljotíni Anekdoták. Perillus'' módjára járt — a’ mint Lyon­­ból írják — Orvos Doktor Guillotin; mert valamint Perillust, az általa kéfzűltt réz­ökör sütötte agyon: úgy Guillotin Doktort is a’maga által fel-találtt, és nevéről nevez­tetett fő-vevő efzköz végezte-ki a’világból. ■— Azzal vádoltatott , hogy levelezett Túr ink a. A’ móltt Februáriusban történtt gilljo­­tínoztatását IViendelfeld nevezet« Pénzel- Kereskedőnek , eízközlötte , a’ Felesége’ heves fzeretete: a’mellytől indíttatván t. i.' ez, nem fzenvedhette, hogy még ö rajta kívül eggy Agyast is tartott a’ Férje. — Fogta tehát magát, ’s az Agyast bé-vádolta a’ Kcvolutz. Törvényfzéknél, melly, áres­­tomba is vitette azt mindjárt. Azonban, midőn visgál tattak volna az AlTzony’ írásai: közttök ollyanok is találtattak, mellyeket

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék