Magyar Hírmondó 7. (1795. január-június, 1-52. szám)

1795-04-24 / 33. szám

örömünkre és d­ősösségünkre szolgálnak . Hazánknak minden Rendű és Karú Fiaitól , és le­gérdemesebb Lit­terat­uraitól hozzánk eresztett bátorító, serkengető , igyekezetünket javalló, és ditsérő írásaik, és jutalomul vesszük csak azt is, hogy némelly Olvasóinktól köszönetet érdem­lettünk, hogy olly válogatott, és a’Ha­za’ dis­éböl öt­zvegy­űjtött Olvasókkal ditse­­kedhetünk, a’­­­ik arra a’ vigasztaló tapaszta­­lásra vezettek, hogy a’ nemzeti Litteratura Fó Rendűink előtt nem kedvetlen, és hogy so­kan ollyanok is voltak Olvasóink között, a’ kikről kételkedés nélkül elmondhatjuk, hogy Drámánk esm­értetett vagy békéltetett meg a­ hazai Littera urával. Szembetűnő dolog az mindazáltal, hogy olly ékes és költséges kiadásra , mint a’ mel­­lyet egész igyekezettel Munkánkra ruháztunk , nem elégedendő Számmal voltának Előfizető­ink. Megbántanánk a’ Közép rendet, a’ melly­­ben olly sok Hazájáért és nemzeti’ nyelvéért melegen verő ízivet esmérünk, ha annak hi­degségének , vagy még ki nem tsínosodott íz­lésének tula­donítanánk ezen kevés számot. In­kább hitszü­k azt, hogy annak okát, abba kell keresnünk , mivel ki­eresztett Jelentéseink , ’s már ki jött Darabjaink nem eléggé terjesztet­­tek, ’s nem eléggé lettek esméretessé. Mindjárt eleintén meg ígértük , hogy az — Olvasó Haza’ bátorságáért , mi , ha szinte elsőben magokat jelentett Előfizetőinknél töb­ben nem találtatnának is, még is saját költsé­geinken ezen esztendö folytat ki vifízük —­ és valóban nagyon is meg igazodott ígéretünk, mert azt valósággal saját költségünkön vittük és vifizü­k. A’ Collektor Urak az első fél eszten­dö folytáért nagy részént, és a’második fél esztendöért mindnyájan hátra vágynak. Ennek okát valamennyiben ott találjuk , hogy darab.

Next